Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

mim PMmBWTrcmütTmr» ^-“'1' NÉPÚJSÁG | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 178. szám ARA: 1.20 FORINT Vasárnap, 196». augusztus 3. Fejér megyébe látogatott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartőz- kodó küldöttsége — élén Pjotr Mironovics Maserowal, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének tagjával, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkárával — Szombaton Kőszegen átadták rendeltetésének az ország egyik legszebb, legkorszerűbb határ­átkelő-állomását. Az ez alka­lomból rendezett ünnepségen megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, dr. Kurt Enderl, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete, dr. Simó Jenő, Magyarország bécsi nagyköve­te, a megye és Kőszeg város párt-, állami, tanácsi és tö­megszervezeti vezetői, vala­mint a szomszédos Burgenland tartományi kormányának tag­jai. Az átadásnál Kisházi Ödön mondott beszédet. — A Magyar Népköztársa­ság — hangsúlyozta —, arra törekszik, hogy szélesítse kap­csolatait más országokkal, s jó viszonyt alakítsoh ki szomszé­daival. Az új kőszegi határát­kelőhely is ezeket a célokat szolgálja: megnyitásával a magyar—osztrák jószomszédi viszony elmélyítésének újabb lehetőségét teremtjük meg. A Magyar Népköztársaság kor­mánya biztos abban, hogy en­nek révén is egyre tovább nö­vekszik a két ország közötti személy- és áruforgalom. Magyarország és Ausztria között kedvezőek a kapcsola­tok. Örömünkre szolgál, hogy a két ország vezetőinek ta­lálkozóiról csakúgy, mint a két ország lakosságának köz­vetlen érintkezéséről ugyanezt mondhatjuk el. 1968-ban nyu­gati határunkon 1,2 millió utas lépett át, közülük 132 000-en osztrákok voltak. A kőszegi határátkelőhelyen tavaly 25 000 személy és 2000 jármű lépett Magyarország területé­re. A korszerű, új állomás megnyitásával az eddiginél lényegesen kulturáltabb kö­rülmények között bonyolódik le a forgalom. A több mint G millió forintos költséggel épült állomáson óránként akár szombaton Fejér megyébe lá­togatott. A vendégek társasá­gában volt Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, vala­mint F. J. Tyitov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. A szovjet vendégek elsőként a Székesfehérvári Könnyűfém­müvet tekintették meg. Az üzemlátogatást megelőzően 600 gépkocsi is áthaladhat. Az új állomás jelentőségét növe­li, hogy azoknak a turisták­nak, akik a jugoszláv tenger­partra akarnak eljutni, nem kell az Alpokon átkelniük, hanem a műemlékekben gaz­dag Kőszeg érintésével a rö- videbb utat választhatják. Végül az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke a magyar—oszt­rák gazdasági kapcsolatok fejlődését méltatta, majd át­Tóth Gyula, a Fejér megyei Tanács vb-elnökhelyettese tá­jékoztatta a vendégeket a me­gye életéről, iparának és me­zőgazdaságának eredményei­ről, majd dr. Dobos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója ismertette az aiumínlumfeldolgozó szovjet kapcsolatait. adta az új létesítményt dr. Somogyvári János alezredes­nek, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokhelyette­sének. Ezt követően dr. Hel­muth Vogl, a burgenlandi tartományi kormány tagja emelkedett szólásra. Hangot adott a tartományi kormány azon kérésének, hogy a két ország közötti forgalom to­vábbi meggyorsítására hason­ló átkelőhely épüljön Bohonc- nál is. (MTI) Az üzemlátogatás után a megye és a város vezetői ebé­det adtak a küldöttség tiszte­letére. A Legfelsőbb Tanács delegációja délután a polgárdi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet életével ismerkedett. Tiszalökön nagy vetélkedőt rendeznek fiatal mezőgazda- sági szakmunkások részére augusztus 8—9—10-én. Az or­szágos versenyen minden me­gyéből 10 tagú válogatott ve­het részt, s ezek a csapatok mint komplexbrigádok mé­rik össze tudásukat. A ver­senyben szereplők az öntözés, a növényvédelem, a szántás és a gépjavítás tudományában arathatnak dicsőséget. Csapa­tonként az első díj 15 ezer fo­rint, a második 10 ezer, a harmadik 5 ezer forint. Ezen kívül még jó néhány értékes jutalmat kapnak a legjobb versenyzők, mivel szakmán­ként is díjazzák őket. Mai számunkból: Ruházati vásár z. •. Interpelláció 3. a. Van-e munkaalkalom Pakson ? 7. o. Tűzhely 11. a. Megyénk csapatának előké­szítése tegnap megkezdődött Szekszárdon, a megyei KISZ- bizottságon megtartott tájé­koztatással. A megye külön­böző szövetkezeteiből és álla­mi gazdaságaiból induló ver­senyzők megismerkedtek a verseny lebonyolításának rész­leteivel. Ezután, az augusztus 8-án kezdődő versenyig ide­jük jelentős részét szakmai gyakorlással töltik el. Akik az öntözésben fognak vetél­kedni a komplexbrigád tag­jaként, azokat Decsen készí­tik fel, akik szántanak majd, azokat pedig Mözsön. Ez már az utolsó simításokat jelenti a fiatal versenyzők előkészü­leteiben. A HÉT A szekszárdi strand-ügy, nevezetesen az, hogy egyik júliusi vasárnap a vendéglátóipar megfeledkezvén ele ni kö­telességéről, és hűsítő ital nélkül hagyta a fürdőzóket, szóval a strand-ügy csakugyan túlnőtte önön kereteit és kemény vita hevében városi rangú üggyé változott. Csakugyan az. Városi rangú, sőt, megyeszékhelyrangú ügy. Vannak, akik arra az álláspontra helyezkednek, a város vezetőit bírálni nem más, mint hangulatkeltés, hisz nem az ő dolguk megszervezni a husi árusítását. Ez a vélemény az elfogadhatatlan arisztokra­tizmus mellett az elvakultság látszatát szeretné kelteni. Csak- hát senki nem gondolja, még kevésbé kívánja, hogy a város vezetői szervezzék meg az árusítást. Erről szó sincs. Azt azon­ban mindenki jó néven venné, ha hatalmukkal, a rendelke­zésre álló eszközeikkel — esetleg a gyakoribb személyes ellen­őrzésekkel — élve, olyan légkört alakítanának ki. amelyben a szolgáltató vállalatok az elemi dolgoktól egyszerűen nem mer­nék megfosztani a várost. Kinek mi fáj? A strand-ügy újólag felszínre hozta azt az elvszerűnek semmiképpen sem mondható nézetet, amely ki­mondatlanul is arra gyanakszik, hogy a bírálók ismét a vezető­ket akarják lejáratni. Igaz ez? Nem! Az viszont igaz, hogy a strandon tapasztalható, és a többi hasonló mulasztások arra adnak egyeseknek okot, hogy gúnyolják, vagy éppen szidják a rendszerünket. Nekünk ez fáj. És mi úgy véljük; nekünk ne az fájjon, hogy egyes hanyag, nemtörődöm emberek kemény bírálatot kapnak, sokkal inkább az fájjon, amit a hanyagsá­guk kivált. Vakság lenne nem látni, hogy Szekszárdon a szolgálta­tások mai színvonalát össze sem hasonlíthatjuk a régi, néhány évvel ezelőttivel. A város dolgozói, a megyei pártbizottság lapjával együtt látják és örömmel ismerik el a megye, a város vezetőinek eredményeket szülő erőfeszítéseit De minden külö­nösebb éleslátás nélkül fedezhetjük fel azt is. hogy összessé­gében a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás kulturált­sága, színvonala megközelítően sem tart lépést a város, a megye vezetői által kiharcolt eredményekkel. Sőt, más váro­sokhoz viszonyítva az itteni színvonal kritikán aluli. S ezt évek óta mindenki tudja, mindenki mondja, s ez évek óta így van. 'T'ény, hogy jelenleg, és még jó ideig a város, a megye x arra illetékes vezetői a keretek megteremtésével van­nak elfoglalva. Ennek következtében kevés idejük jut arra. hogy szemmel tartsák a tartalmat. Más szóval egyelőre az a legfőbb gondjuk, hogy legyenek üzletek, vendéglők, szolgáltató helyiségek. Ebben a helyzetben a Népújság éppen a vezetők munkáját kívánja segíteni és erősíteni, a dolgozók által jól ismert és kifogásolt hibák feltárásával. Ebben a hatalmas iramban fejlődő városban a vezetők ideje kevés ahhoz, hogy minden héten megnézzék a piacot, az üzleteket, annyira kevés, hogy van olyan városi vezető, akit sohasem látni ott, ahol az emberek kenyeret, húst, zöldséget stb. vásá­rolnak. Más városokban viszont gyaikori, hogy a város vezetői személyesen nézik meg a piacokat, az üzleteket, a boltokat. Nyilvánvaló tehát, hogy amikor a Népújság egyik funkcióját teljesítve a „mélyben” rejtező hibákat szóvá teszi, tehát az érdekelt vezetőket is tájékoztatja, akkor ez csak úgy lehet­séges, hogy az újságírók nem a hivatalokban, hanem az élet-1 ben tájékozódnak. Hogy mi van a piacon, ahhoz a piacra kell elmenni, nem a tanáosházána. Vannak, akik azt mondják; „nem lehet mindent egyszerre megoldani". De miért? A dolgozók és* a város aktívái — a Népújság is a város aktívája — segítségével a közvélemény súlyával az elemi hibák felszámolásához nincs szükség évekre, még csak hónapokra sem. S a város vezetői bízvást maguk mögött tudhatják az itt élő dolgozók mindegyikét, amikor arról van szó, hogy mondjuk a boltok nyitása, zárása szink­ronban legyen a bevásárlók munkakezdésével, szabad idejével. De a város vezetői akkor is maguk mögött érezhetik a dolgo­zókat. amikor arról van szó, hogy a házkezelőség szolgálta­tásainak méregdrága ára, a Sörkert vezetőjének a sakko­zókkal szemben tanúsított indulatos magatartása, a bár előtt tapasztalható éjszakai zenebona stb.. stb. a dolgozók érdekeit szem előtt tartva, megváltozzon. Egyik vendéglőben ? pincér tíz forinttal csapta be a vendéget. Erre a vezető r reklamá­lóknak kijelentette: „A központ a hibás, miéri adnak ilyen kevés pénzt a pincérnek? Kénytelen csalni.” Nos, ez az a szemlélet, aimít. mi a strand-(«nyrn'"'3ött látunk. Nem értjük, miért kelletnek évek az ilyen szemlélet felszámolásához. Átadták a kőszegi határátkelő állomást Megyénk csapata is készülődik Komplexbrigáddagok országos vetélkedője

Next

/
Thumbnails
Contents