Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-23 / 194. szám
I Tolna megye Orosházán fl mesekutatás úttörője 90 éve született Berze Nagy János etnográfus Szegény pásztorszülök tizenegyedik gyerekeként született Berze Nagy János 1879. augusztus 23-án a Heves megyei Besenyőn. A szegénysorsú diák sok nélkülözések közepette végezte el Budapesten az egyetemet, s 1905-ben avatták bölcsészdoktorrá. 1919. novemberétől 1924. augusztusáig Tolna megye vezető tanfelügyelője volt. 1929- ban Szekszárdon ifjúsági gyűjtőszövetséget alapított amelynek feladata a megye magyar lakossága néprajzi hagyományainak felkutatása, megmentése volt. Berze Nagy János egész életét a tudományos néprajzi kutató- és gyűjtőmunkának szentelte. Harminchat évi fáradhatatlan kutatómunkájának eredménye a Magyar népmese típusok című munkája, amelyben a magyar népmesekincset világviszonylatban egyedülállóan, minden más népet és nemzetet megelőzve, elsőnek elemezte, nemzetközi összehasonlító módszerek vizsgálata alapján, tudományos . rendszerbe foglalta'. Szülőfalujában szobra áll a róla elnevezett általános iskola előtt; több helyen emléktábla hirdeti munkásságát. A Magyar Irodalmi Lexikon pedig „az újabb kori magyar néprajztudomány egyik legnagyobb alakjának” nevezi. A kAÍAMfeOL Orosházán augusztus 20-án bezárult a tíznapos mezőgazdasági tájkiállítás és vásár, amely Békés és a szomszédos Csongrád megye mezőgazdaságának eredményeit volt hivatott bemutatni. A mező- gazdság eredményeihez kell porolni végeredményben azt is, amit a két megye élelmiszeripara produkált, — elég csak a szegedi szalámira, a gyulai kolbászra gondolni. No, és természetesen arra a gazdag élelmiszer-választékra, amelyet bemutattak a kiállításon. Ez, a Táncsics Mihály Gimnázium folyosóit termeit, udvarát betöltő kiállítás többszörösen is rangos volt Elsősorban azért mert Orosháza fennállása 225. évének méltó megemlékezését szolgálta, részben azért mert a rendező bizottság a kiállítók elé olyan magas mércét állított, hogy az megfelelhetett az országos mezőgazdasági kiállítás színvonalának is. Tükörképet adott arról az export- tevékenységről, amelyet az egész magyar élelmiszerfeldolgozó ipar végez és végezetül — éppen a felsoroltak alapján — olyan érdeklődés kísérte, amelyre még a rendezők sem számítottak. Ezek után nem volt túlzás az a megállapítás, hogy a legutóbbi országos mezőgazdasági kiállítás és vásár óta az orosházi volt a legszínvonalasabb mezőgazdasági kiállítás. Az élelmiszer-kiállítók között rangsort felállítani a külső szemlélőnek rendkívül nehéz, hiszen a szegedi szalámigyár, a paprikafeldolgozó vállalat, a békéscsabai kolbászgyár, az orosházi baromfi-feldolgozó csupa olyan Ínyencséget mutatott be, amelynek nagy része export- termék. Például Orosházán az országban egyedül gyártanak tyúkhúsleves-konzervet. Bizonyára nagyon sok háziasszony szívesen vásárolná az üzletekben. Viszont, ha az élelmiszeriparnál tartunk, okvetlen szólni kell a Mezőhegyesi Állami Gazdaság hústermékeiről, amelyek méltán nyertek aranyérmet. Mezőhegyes rendkívül inycsiklandozóan mutatta be, hogy milyen lehetősége van a mezőgazdasági üzemeknek az élelmiszer-feldolgozásra. Csupán ki kell használni. A mezőgazdasági gépiparnak is rangot adott az orosházi kiállításon való részvétel. A sok jelentkezőből a zsűri csak azokat fogadta el, amelyek elsősorban új termékkel szerepeltek. És ezen Tolna megye az egyik legnagyobb kiállítóként szerepelt, tegyük hozzá, a várakozáson felüli sikerrel, A mező- gazdasági gépjavító vállalat olyan kiállítók között kapott helyet, mint a Ganz-MÁVAG, a budapesti és a mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyár. Mint arról már beszámoltunk, a vállalat egyik legújabb terméke, a Tamásiban gyártott rotációs fűkasza aranyérmet nyert. Mint Loboda József, a vállalat kiállítási képviselője elmondotta, a szakemberek körében is nagy elismerést váltott ki az új gép, de ugyanakkor érdeklődtek is; foglalkozik-e a vállalat a kiegészítő gép, a szársértő előállításával, mert a két gép együtt különösen nagy alkalmazási teret kapna a lucerna-betakarításban. A vállalat által gyártott, különböző méretű öntözőcsövek, szerelvények, szórófejek mellett, a hengerboronák mellett sikert aratott még a BK—2 kisfraktor, amelyeket már a kiállítás megnyitása után is sokan meg akartak vásárolni. Ugyancsak sikere volt a napfényfűtéses növényháznak is, — ezt Bölcskén gyártják, — amelyben az orosházi termelőszövetkezet tartott bemutatót, gabonából, kukoricából, kertészeti termékekből. (Mellékesen említjük meg, hogy a termelőszövetkezetben a múlt évben meghaladta a 22 000 forintot az egy tagra jutó évi jövedelem). Szólni kell még a két nagy mezőgépgyár termékeiről. A budapestiek raktári gépeiről, amelyeket a kis méret, nagy teljesítmény, sokoldalú felhasználhatóság jellemez. A mosonmagyaróvári gyár termékei közül a speciális szőlőművelő kultivátor és az aranyérmet nyert vetőgép állt az érdeklődés középpontjában. Mint a gyár képviselői elmondották, a jövő évi országos kiállításon már szerepelnek azzal a vetőgéptípussal is, amelynek a másodvetéseknél lesz nagy jelentősége, amellyel szántás nélkül, tarlóba is lehet vetni. A kiállításról teljes képet adni szinte lehetetlen, mert a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari jelleg mellett bemutatót adott a két megye iparáról, kisiparáról, kiskereskedelméről is. Orosháza, — a hajdan Zombáról elüldözött jobbágyok alapította város — méltón ünnepli, reprezentálja jelenét, a 225. évfordulót, BI. A szekszárdi járásbíróság Hartmann Mihály dunakömlő- di lakost hathónapi, felfüggesztett szabadságvesztésre, 800 forint pénz-mellékbüntetésre és a gépjárművezetéstől kétévi eltiltásra ítélte. Hartmann motorkerékpárján Ma- docsáról hajtott hazafelé, pótutasa Kovács Jenő volt. A 4,5 méter úttest mellett a padka 2 méter, a sebesség mindössze 40 km/óra volt, és mégis ... ... megtörtént a baleset. Mint ábránkon az „A”-val jelölt nyíl mutatja, Hartmann elvesztve uralmát a gép fölött, azzal áthúzott balra. A „B” ponttól kezdődően a helyszínen már látszottak a féknyomok. A motorkerékpárt nem sikerült lefékezni, az a „C” ponton lefutott az árokba. Kovács Jenő az útnak „E’’-vel jelzett pontjára zuhant, s megsérült. Az „F” ponton Hartmann is leesett a gépről, amelyet a „D” ponton talált a megyei közlekedésrendészet baleseti járőre. A motorost a baleset napjától — május másodikétól — negyedikéig he-. vény részegséggel kezelték a kórházban. A motoros megszegte a KRESZ 46. §. (3) bekezdését: „A járművezetőnek közvetlenül vezetés előtt, valamint vezetés közben szeszes italt, vagy más hasonlóan ható szert fogyasztani, vagy azok valamelyikének hatása alatt levő állapotban járművet vezetni tilos.” A bíróság súlyosbító körülményként értékelte a karambolozó motoros kirívóan magas, 3,14 ezrelékes véralkoholszintjét, de azt is, hogy tavaly ittas vezetés bűntette miatt már jogerősen 800 forint pénz- büntetésre ítélték a vádlottat. Ennek a büntetésnek hátrányos jogkövetkezményei alól a pénzbüntetés megfizetésével mentesült ugyan, s így visszaesőnek nem tekinthető, — ám a Btk. 78. §. (3) bekezdése újabb bűncselekménye súlyosabb megítélés alá esik. Tanulságul idézzük ezt a törvényhelyet is: „Amennyiben a mentesített személy újabb bűntettet követ el, a bíróság súlyosbító körülményként veheti figyelembe olyan korábbi elítélését, amelyre nézve mentesítésben részesült.” A gépjavító válla'at termekéi :öntözőcsövek, szórófejek, kis- traktorok, a háttérben a napfényfűtéses növényház, az előtérben az aranyérmes rotációs fűkasza. A mosonmagyaróvári gépgyár aranyérmes vetőgépe. A BíVlG legújabb magiári gépei.
