Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
A «äsz&täoäfe.-. M. €*Mu- átadja- aaa»>a»pbu)iá*<v*órewdefti«efc TRIPARf TITVM OPVSÄ JV*t$ COKSVETV-« A &»**> |«tifo füg« HI mm , M m«$pectabile»etP ftW&cum D«miou«»Tt»»**v»» 4f Wt-tW«. 1Vtí<mw6í w«fcf!0* Reg** ms wW' ffl wWWmWW Ä L aÄWWHiÄwww •*' lot\ée »“ r»-/! rkr>,*nr«mn;« („Ahol a szabadság ■* vend, /mindig érzem a végtelent”) j póssef Attila) N^tünk történelmébe« az efeö szerződés, amelyet — tágabb értelembe véve a fogalmat _, alkotmánynak tekinthetünk, a vérs zerződés: ebben a törzsfők már rögzítettek bizonyos jogokat és kötelességeket. Hk így visszük tovább az alkotmány fogalmát, annak számítanak az államalapító 1. István király törvényei, majd a közel kétszáz évvel később — 1293-ben kiadott aranybulla, amely szélesebb rétegekre terjesztette ki az ..alkotmányos jogokat". Atz aranybulla után közel bárom évszázad tett el Werbőczi bírbedt Hármas-könyvéig ffr ipar ti tűm). A Werbőczi-féle jogszabály- gyű$emény kizárólag az uralkodó osztály érdekében íródott, s az őket szolgáló jogszokásokat foglalta össze. (Ebben szerepelt, a jobbágyok röghöz kötése is*) A polgári alkotmányosság alapjait az 18=18—* 49-es törvények teremtették meg Magyarországon, azonban ezeket a törvényeket a forradalom leverése után részben hatálytalanították, s a kiegyezést követően is csak erősen szelídítve" átütötték vissza. Az első írott alkotmány hazánkban már szocialista alkotmány volt: a Magyar Tanács- köztársaság alkotmánytörvénye a szocialista társadalmi és gazdasági rend alapjait vetette meg. 1919. augusztus. 29. A minden alkotmányosságot félredobó Horthy-korszak után. a fék- szabadulást követő évek politikai és társadalmi vívmányai alapján megszületik az 1949 évi XX. törvény a Magyar Mépköztársaság alkotmánya. A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság ALKOTMÁNYA (Elfogadta a szövetséges tanácsok országos gyűlése 1819. június 23-én.) Á *a$yar«máöf Stwíatiste kteiár*tt*ág aikfttaánjwftk tiapdwi. b §A T*r<S>c*k<<z}*x$&$is$Mti * proiétirtá# »i fiái» &,t»h«4<á£*>L jog»t H b*t3JL»mi k<s£b& fáit, AÍ&át & c&íiwíJ, bőgj ntt$$xUttfx** a kapitA^bt* ttadít k& b Nróoám uralmát $ kiflidbe a »sen ttrmféá ét tvtdet !>.$*#. A $rcki*ríblm sJikt&twrácia xzwbtn cs«* töfctá**M5#íp>U icstsikmáö^iáií & minitvfo;'»« /.níí’w.rsliK» »»».-»V»0 ríZ.>éöéé» éx o\Ade aMliai itt áS« u sti tat int)* «I. i »makit jattsbsí <M>m tód, »• i. i:=fiIÍÍS#i A iolgtKÍ tűrne«* total mteek testoítósa, * ií*sÁJt»»myu^k &*t*J»* TÍ»»KaAliVtA«í»j*k ***“ HtdKroa » jKtdetdreS* mW)’ 8. J. IBP M i&rús Hmílym dnjamSsit d» »jdiäk ha»í*S- tátinak bí«msS (t«ríát*í5»ss «.*&«* den (asaaiáuiy* eáiaajeledtd* sóínáöo tótdsig Wieks * MjBrtitrerwítson laetóraktaí «yds» tór««yit4n iütfíéat taeií»rt<>»> béadváitjfi eííogadcá s sápit UK*haltoataj <=» set* «índítm. : ;V * fc«ej»38 #»r«íít». tk Í A .T»aÍMtóif(4t*MM«» * Irafchb tmtöuítt A Tripartitum. Werbőczi Hármas-könyv* Az első szocialista alkotmány Petőfi Sándort A nép nevében S a nép hajdan csak eledelt kívánt, Mivelhogy akkor még állat vala; De az állatból végre ember lett, S emberhez illik, bogy legyen joga. logot tehát, emberjogot a népnek! Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtményem, s ki rásütic isten kezét el nem kerülheti logot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot, S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől ha nem nyer új védoszktpot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Töviseit a nép közé vetéteki Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét! (Részlet Petőfi Sándor: A nép nevében című verséből.) síHRn Magyar Xépköztársaaág Alkotmánya1 PPHPPRHHNiBaHBi *- J * ' “ / * ■ ;• ' : d %' A nagy Szovjetuiué fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alő!, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes éUambatalm&t, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját A régi rend ural és védelmezői ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919, évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva né- , pünk.megkezdte a szocializmus alapjainak teA felvételeket Tóth Iván, a Tolna megyei ÁUami Levéltár anyagából reprodukálta. Illyés Gyula: Az építőkhöz Állványok, frissen fölrakott falak, egy városra való cement, homok, meg légta. meg salak s még frissen csillogó villanyhuzalok rézdrótfonaiak s városnyi friss tető s körül a még tág mezőn újra: kő kábel, cső, pózna s fönt-lent szertesv»' a nyüzsgő hangyanép. ahogy acél vasköteleivel daruival és emelőivel, foglyul ejti Itt is Gulliver- természetet — (Részlet Illyés Gyula: Az építőkhöz című verséből.)
