Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
Meiri ■ • et árd ^ rjv'oé. r ió da Vinca XIX. évfolyam, 192; szám ÄRA: 1,20 FORINT Szerda, 1969. augusztus 20. Húszéves a Magyar Népköztársaság alkotmánya írta: Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese U úsz évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án fogadta el az országgyűlés a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Az 1944—48-as évek politikai harcai után nem kisebb kérdés dőlt el, mint az, hogy Magyarországon a szocializmus építése kezdődik. Alkotmányunk történelmi téftyt szentesített: a munkás- osztály győzelmét, a hatalomért vívott harcban. A nemzeti feilődés egyedüli útja a szocializmus lett. Egyértelműen szögezte le: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé!”. Alkotmányunk meghatározta szocialista államunk szerkezetét. felépítését. A munkásosztály szocialista hatalmának a legfontosabb feladata, hogy biztosítsa, védelmezze a dolgozó tömegek szocializmusért folytatott harcát, a szocialista termelési viszonyokat. Államunk ezeknek a feladatoknak eleget tett. Megvédte a szocialista rendet a nyíltan és burkoltan ránk támadó külső és belső ellenségek támadásaitól. Szervezte, vezette az építőmunkát, a kulturális forradalmat. Ez az eltelt húsz év nem volt köny- nyű. Ha az 1950-es évek elejére gondolunk, amikor a személyi kultusz, . a szektás dogmatizmus, a jobboldali revízionizmus nehézségeit kellett leküzdeni. Az 1956-os ellenforradalom. mint veszett hiéna rontott a viszonylag fiatal népi demokratikus államunkra. Volt erőnk újítani, volt bátorságunk megfékezni a szocialista rendszerünktől idegen, belső és külső elemeket. ommunista pártunk, ál“ lamunk maga mellett érezte a Szovjetunió, a.- szocialista tábor segítségét. A IX. pártkongresszus megállapította, hogy a szocialista forradalom sikereinek eredményeként hazánkban megszilárdult a szocialista állam- hatalom, megszűntettük a kizsákmányolást, az állam fő funkciója a gazdasági és kulturális építőmunka szervezése. Erősödött a szocialista demokrácia, megélénkült a dolgozók részvétele az állam, a társadalmi és a helyi ügyek intézésében. Fontos változást hozott a gazdasági reform, amely új feltételeket teremtett a gazdasági szervezőmunka száma • ra. Ez nem csökkentette, el lenkezőleg, növelte az állam gazdaságirányító szerepét. Jobb feltételeket biztosított a népgazdaság minden területén ahhoz, hogy fejlődésünket az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, az életszínvonal-emelés, stb. területén meggyorsítsuk. Jelentősen növekedett a különböző állami szervek különösen a tanácsok hatásköre, önállósága. Ez egyáltalán nem jelentette a szocialista demokrácia visszafejlesztését, mert a legfontosabb feladat továbbra is a tömegek szerepének erősítése, az állami munkában, a közéletben ! Csak így érhető el, hogy közvetlenül egyes csoportok, sőt egyes emberek tudatában is realizálódjék az. amit az alkotmányunk kimond: „minden hatalom a dolgozó népé”. A munkásosztály leghűbb -í"*- szövetségese, a termelőszövetkezeti parasztság. Érdekei érvényesülnek a párt általános és agrárpolitikájában.. Véleményüket, álláspontjukat figyelembe kell venni a központi és helyi állami szervek munkájában is. Az elmúlt években érdekképviseleti szervek jöttek létre: a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a területi tsz- szövefcségek. E szervezetek hivatottak arra. hogy a termelőszövetkezeti parasztság érdekeinek védelmében kifejtsék nézeteiket, segítségére legyenek az állami szerveknek a parasztságot érintő döntések. rend elet ek meghozatalában ! Alkotmányunk születése óta eltelt 20 esztendő eredményei fényesen bizonyítják országosan, de megyénkben' is, hogy a párt, a kormány politikája — ha néha voltak is torzulások —, jó, gazdasági, kulturális fejlődésünk ’ biztosítéka. Ezt bizonyítja . TtNna megye iparának, mezőgazefaságánák. kulturális életének mérhető adatai is. A megye felszabadulás előtti iparát a rendkívüli elmaradottság és elaprózottság jellemezte. A gépesítés a legtöbb üzemben hiányzott, a legszükségesebb szociális létesítmények még a nagyobb üzemnek számító bonyhádi zománc- és cipőgyárakban sem volt biztosítva,. Az 1950—53-as években 17 új, önálló iparvállalatot hoztak létre és' 33 kisipari szövetkezet alakult. Igaz. hogy 1960-ig a fejlődés e téren nem volt kielégítő, de a II. és III. ötéves terv időszaka alatt meggyorsult az egyébként mezőgazdasági jellegű megyénk iparosodása. Az iparfejlesztés keretében a bőr- és műanyag-feldolgozó vállalat, a mérőműszerek gyárának gyáregysége, a Pécsi Kesztyűgyár dombóvári telepe, az Orion- gyár tamási gyáregysége, az óra- és ékszeripari vállalat új színfoltjai megyénknek. Több száz millió forint értékben hajtottak végre rekonstrukciót a Paksi Konzervgyárban, a Si- montornyai Bőrgyárban, a Bonyhádi Zománcgyárban, stb. Ezenkívül nagymértékben nőtt a megyei szintű tanácsi és szövetkezeti ipar kapacitása és munkáslétszáma is. • Az iparban foglalkoztatottak száma 1968. évben meghaladta a 25 ezret, és ez 16 ezer fővel több, mint az 1953. évi létszám. A felszabadulás előtti ál- lapotokhoz viszonyítva, amikor a munkaidő 10—12 óra volt. most 8, legtöbb üzemünknél bevezették a szabad szombatot. Szociális létesítményeink ■ pedig nem is hasonlíthatóak a háború előtti, kegyetlen állapotokhoz. Meg kell említeni még a megye építőiparának fejlődését. Ezt ugyan nem tudjuk hasonlítani a felszabadulás előttihez, mert a mai értelemben vett vállalat (vállalkozás) akkor nem is működött. A gazdasági élet fejlődése, a jelentős építési feladatok szükségessé tették a szocialista szektor túlsúlyának biztosítását az építőiparban is. A tanácsi, majd az állami építőipari vállalatok, a szövetkezeti építőipar fejlődésének bizonyítékai a. megye minden területén megtalálhatók, ipartelepek, mezőgazdasági épületek, lakások, kultúrotthonok, iskolák... formájában! Ma már ott tartunk, hogy a jelentkező beruházási igények biztosítása szocialista építőiparunk kapacitásának gyors ütemű fejlesztését sürgeti. És ez jó jelenség, mert gazdaságunk dinamikus fejlődését biztosítja. A felszabadulás gyökeres fordulatot hozott a mezőgazdasági termelés alakulásában is. Az első és legfontosabb lépés az 1945. évi földreform volt Tolna megyében. Több mint 155 ezer ka- tasztrális hold földet osztottak ki, 26 ezer agrárproletár és kisparaszt között. A teljesén kisüzemivé vált mezőgazdaság fejlődése a felszabadulás utáni években elmaradt a népgazdaság többi ágától. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kisárutermelés nem tudja kielégíteni az ipar és a lakosság fokozódó igényeit. 1948. után az állami gazdaságok megalakulása, a termelőszövetkezeti szervezés, enyhítettek a legsúlyosabb gondokon. A végső megoldás és a gyors ütemű termelésfejlődés a népgazdaság szocialista átszervezésével következett be. A gépesítés fejlődése, a kemizá- lás, a nagy termőképességű vetőmagvak, a jó agrotechnika alkalmazása nagy lendületet adtak a termelésnek. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége néhány év alatt olyan fejlődést ért el, amelyre méltán lehet büszke minden mezőgazdasági dolgozó. Húsz évvel alkotmányunk születése után bátran mondhatjuk el, hogy a Magyar Népköztársaság állama teljesítette feladatát és a kitűzött, alapvető célokat elérte; osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, leraktuk a szocialista társadalom alapjait. őst az a feladatunk. Ti hogy az állami életünk továbbfejlesztésével, az állami szervek és a dolgozó nép kapcsolatának erősítőivel sikeresen oldjuk meg a szocializmus teljes felépítését.
