Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-14 / 187. szám
I Körkép a vásárlókedv változásairól Boltjainkban újságolták... Egy és hat lóerő Egy lóerős járműnek a lovat, hat lóerősnek a régi jtostakocsit tekinthetjük. Az ókortól egészen a gőzmozdony s a gőzhajó XIX. századi felfedezéséig ló, szekér, evezős sajka, vitorláshajó volt az emberiség egyedüli közlekedési eszköze. Nézzük, miképpen boldogultak velük! ' 1839-ben, mint feljegyezték, a budai vízivárosi (a Batthyány téri vásárcsarnok helyén állt) Postaházból a hatlovas postakocsi 31 óra alatt tette meg a Bécsig terjedő, 260 kilométeres utat. Ugyanekkor ugyanezt a távolságot 19 óra alatt lovagolta le Sándor Móricz, Metternich veje, az „Ördöglovas”. (Sándor lovasteljesítményét 1908-ban Wodianer nevű magyar huszártiszt szárnyalta túl. Neki 15 órájába telt a Buda és Bécs közötti út). A régi magyar lovashadsereg napi mozgása mintegy 55 kilométer volt. 1301 utána magyar trónra hívott Vencel cseh király azzal hárítja el — egyéb érveken kívül — a magyar koronát, hogy képtelen lelovagolni azt a napi 6 Raste-t, amely a magyar hadak átlagteljesítménye (1 Ras- te=9,5 kilométer, tehát 58— 60 kilométer ez az út!). Azok az adatok, amelyek az 1241/42. évi mongol betörésre vonatkoznak, a mongolokon, azok lovasművészetén át a honfctg- laláskori magyarok könnyűlovasainak teljesítményeire is jellemzőek. Így feljegyezték, hogy Szubotáj mongol lovasai 3 nap alatt tették meg az utat Vereckétől Pest városáig. E 480 kilométeres út megtétele három nap alatt, napi 160 kilométeres teljesítményt jelent. Azonban még gyorsabb volt a hírhedt „mongolposta”. Ennek lovasai, váltott lovaikon, nyeregből nyeregbe szállva megfutották a napi 60 pa- raszangát; napi 340 kilométert hagytak maguk mögött. (Ezt nevezték „lóhalálában” való vágtatásnak). Ehhez hasonló lovasművészet volt a zsákmányszerző magyar villám- portyázók sikereinek nyitja is. S. hogy ezek a feljegyzések nem a mesék birodalmába tartoznak, két legújabbkori adat bizonyítja. 1920-ban Tzeren mongol lovas az Ulias Sutái és Peking közötti, 2800 kilométeres utat 216 óra alatt lovagolta. Napi átlaga 311 kilométer, óraátlaga 17,7 kilométer volt. (Tzeren váltott lovakon haladt, testét vastag pályázatba bugyolálta, pihenőidejét a minimumra szorította le). A türkmén lovasok — mint azt az 1880-as években feljegyezték —, rablókalandjaikat napi 200 veraztás (213 kilométer) lovaglással abszolválták. Ezt a türkmén ló- tenyésztést újította fel az 1920- as években a szovjetorosz Budjonnij marsall. Lovasai 1935-ben Ashabad és Moszkva között 3400 kilométeres távlovaglást rendeztek; 1949-ben pedig — s ez paripáik gyorsaságára jellemző —, rövid távon, 66 másodperc alatt futották meg az 1000 métert. 1. A Déli kertváros ABC áruházában, érdeklődésünk első színhelyén azt az örvendetes hírt hallottuk, hogy az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 30 százalékkal növekedett az áruház forgalma. Azért örvendetes ez a fajta „gyarapodás”, mert a nyarat, a nyaralás időszakát igencsak meg szokták érezni a boltjaink. Az idén valami csoda történt, s kezdődött már a kenyérrel. E városrészben naponta átlagosan 550—600 kilogramm kenyér fogyott el, ma 800 kilogramm a napi szükséglet — egy, másfél mázsával több a megszokottnál. — Milyen az ellátottság szikvízből és üdítő italokből? — Nincs ok panaszra. Folyamatos az ellátásunk, a szom- jazókat nem kell üres üvegekkel elbocsátanunk. — Mi az, amivel nem szolgálhatnak a vásárlóközönségnek? — Pillanatnyilag nincs ilyen cikkünk — mondja az áruház vezetője —, sőt, e napokban dől el, sikerül-e házi töltelékárukkal kedveskednünk a jövőben vásárlóinknak. Mint elmondották, az áruház a medinai és őcsényi termelőszövetkezetekkel áll kapcsolatban, zöldség és gyümölcs szükségletét ezektől a szövetkezetektől kapja. A közeljövőben az őcsényiek szállítanak majd házi készítményű töltelékárukat többek között az ABC áruháznak. Nem árt a konkurrencia bolthálózatunk koronázatlan királynőjének a mezőgazdasági boltnak. Ha a kereskedelem versenyez, a verseny eredményeiből a fogyasztók profitálnak. .. 2. Csík Istvánná, a Szekszárdi Szesz- és Udítőitalipari Vállalat szállítási csoportvezetője így nyilatkozott: — Termelési problémáink, amelyeket a nyárnak tulajdoníthatnánk, nincsenek. Napon- te átlag 7000 üveg üdítő ital és 40 hektó szikvíz hagyja el az üzemet — Semmi fönnakadás? — Részünkről semmi. Viszont a gyümölcsök- megjelenése óta csökkent a szikvíz- és üdítőital-szükséglet. Ha képletesen is, de igen nagy kő hengeredik le a szívünkről. Néhány hónappal ezelőtt még ki-ki fele királyságát és leányát adta volna — akár a mesehősök — egy- egy üveg szódavízért. Most van mivel oltani a szomjúságunkat, de a gyümölcsszezon jóvoltából kevésbé vagyunk szomjasak. Sebaj! Azért nem kell valószínű a Sióba ereszteni a fölös szikvízel. sem az üdítő italokat! 3. Tavasszal, a honfoglalások, lakásváltozások és házasságkötések időszakában a bútoráruház forgalma messze meghaladta havonta a százezer forintot,' sőt, volt olyan csúcs is, hogy 210 000 forint értékű bútor hagyta el az üzletet. — Most mi a helyzet? — Valamivel csöndesebb a forgalom, de a tavalyihoz viszonyítva nincs visszaesés. — Ismerik-e a hiánycikk fogalmát? — Mióta az árubeszerzésben részünkre biztosított nagyobb önállósággal élünk, kevés olyan áru van amire tartós ideig kell mondanunk, hogy nincs. A szállítási szerződések régi rendszere megkötötte a boltokat, most utánajárunk a keresett áruknak. — Milyen időközönként töltik fel raktáraikat? — Nem is lehet időközön- kéntről beszélni, mert van olyan, hogy naponta érkezik új bútor. Minden igényt ki tudunk elégíteni. Nagy szó! Sok mindenben válogatós az ember, de kiváltképpen az, ha új bútor vásárlására szánta magát.. 4. A Villamossági bolt nyári képe semmiben sem különbözik az őszi-téli képtől. Az eladóknak most sincs sok idejük az álldogálásra, a bogy mondani szokás, légyfogásra. Itt sem volt még eddig forgalomcsökkenés. Hogy mi a slágercikkük? Mint minden nyáron, most is a hűtőgépek lennének a legkeresettebbek. Illetve, keresettek. Az aztán más kérdés, hogy ebből a szezonális áruból — jelenleg így nevezik — a tengersok sem elegendő. Pillanatnyilag például egyáltalán nincs hűtőgép. De: — Várható egy szállítmány maximum 3—4 napon belül. Még ezelőtt egy hónappal is voltak cseh, szovjet, magyar gyártmányú hűtőgépeink, megfelelő mennyiségben. •/ Az üzletvezető éppen bolton, sőt városon kívül van. Itt is új utakon jár a beszerzés, innen, hogy mindenből van elég. Az utánjárás nem mindig bonyodalommentes vállalkozás, de megéri. Három-négy napon belül még hűtőgép is lesz. ami országosan hiánycikk — nyáron. 5. Legközkedveltebb boltunk a Mezőgazdasági Termékek boltja. Itt Madaras Ferencné üzletvezető tájékoztat arról, hogy szeszélyes nyár ide, megbízhatatlan időjárás oda, a bolt havonta 800—850 ezer forintot forgalmaz, s hirtelen nehéz lenne eldönteni, pillanatnyilag mely termékek viszik a pálmát. Naponta elfogy négy mázsa paprika, ugyanennyi paradicsom. Közel egy mázsa dinnye. Noha a dinnye az idén elég sok panaszra ád okot. — Eleinte kitűnő dinnyeszállítmányaink voltak, ma körülbelül a negyedét nem lehet eladni. — Milyen a bolt mai kínálata húsáruból? — Mondhatni, kifogástalan. Van rizses-, véres, májas- és húsoshurka, disznósajt és kaptunk másfél mázsa császárszalonnát. De ebből már délre aligha lesz. Tegnap két mázsa császárszalonna kelt el délig. — Hallom, hiánycikkük lett a tepertő. — Van benne valami. Ezt néhány óra leforgása alatt szoktuk eladni. Alig érkezik meg, már nincs. Olcsó és kitűnő, de mi az a 25—30 kiló, amit kapunk? Semmi! — Ebben, egyetérthetünk. De itt legalább néha kapható, még ha szerencse is kell a tepertővásárláshoz. 6. Számos boltunk van még, amelynek ajtaján soha nem volt és nem is lesz a nyár időszakában olyan tábla, amely szerint az ott dolgozók nyaralni mentek. Igaz, a nyári hónapok hoznak itt-ott változást a fogyasztók és a kereskedelem kapcsolatában, de nem olyan változások ezek, hogy miattuk körül kell hordoznunk a véres kardot. A körkép, a vásárlókedv változásairól adott számot, s ennek kapcsán arról, hogy a kereskedelem élve az új mechanizmus kínálta lehetőséggel — időben számol e változásokkal. .. Igaz, sör-ügyben lehetne békétlenkedni, de minek? Hovatovább az lenne mesébe- illően valószínűtlen, ha lenne elegendő... —li— Új üzem Még nem működik a wl- lözö-be rendezést, az aljaüzemben érezni a vegyszer erős UUtét, a lift sem mindig Jé, de a Bonyhádi Cipőgyár mér az új üzemcsarnokban funkcionál. Csaknem féiszáz mUUé forintot költöttek a gyár felújítására, új üzemcsarnok építésére. í.s további tízmilliót kell fordítani arra, hogy a régi épületeket megfelelően átalakítva a munkások szolgá Istába lehessen állítani: étkező, fürdő, öltöző céljára. Az ÚJ gyárban beszélgettünk munkásokkal, véleményüket kértük: hogyan tetszik ** “1 gyár, megfelelöek-e a munkakörülmények? Kincses József n ének a Mező Imre szocialista brigád tagjának nagyon tetszik aa új műhely. — A tüzödében — mondja — régen sűrűn voltak a munkaasztalok, kevés volt a levegő. Itt világos nagy ablakok é* megfelelő térség van. Ha a mostani szalagok mellé a két újat Is felszerelik, akkor la Jobb munkakörülmények lesznek itt, mint a régi műhely ben volt. Cs azt tartom nagyszerű dolognak, hogy a műhely végén tágas pihenő cigarettázó hely van. Eddig a munkásnő, ha a gép mellől négy-őt percre fölkelt, csak a lépcsökoriáton támaszkodhatott. . . Hallottam, hogy alkalomadtán még frissítő Italt adó automatákat is szerelnek fel. Lesz-e belőle valami? Nem tudom. Az új Özemnek azonban mindannyian nagyon örülünk. Füredi József végtermék-be- vizsgálö az aljaüzemben. Aa ő és munkatársai keze alól, már a csomagolőba kerül a cipő. Röviden summázza véleményét az új gyárról: — Az ÚJ műhely tetszik, mert tiszta, világos, rendezettebb munkakörülmények vannak Itt. £s ami lényege*: csendesebb mint a régi alja Özem volt. M egy eldugott műhelyben dolgoztunk, alig volt levegőnk. Itt kényelme* a munkahely. Tisza Béla aa ÚJ üzem egyik karbantartó Ukatos*— A tüzödében egy szalagot új gépekkel szereltünk fel. A régi szalagok régi, felújított gépekkel mentek ügy veszem észre, itt nincs annyi hiba, baj a gépekkel. Nem tudom mi lehet az oka. A Unit-sok az új gyár Özembe állása után úgy tudom majd tágasabb műhelyt kapnak. Rájuk is fér, mert nagyon zsúfoltan dolgoztak. Apaceller István főművezető három évtizedet töltött el a régi műhelyekben. Még a Pé- terman és Glaser cégnél a sötét műhelyben kezdte cipő- gyári pályafutását.,, — Nagyon tetszik nekem ez az üzem. Itt azt a munkaszervezést tudjuk már csinálni, amit régen terveztünk: a munkásnők tágas, szép, világos műhelyekben dolgoznak. Sokan nem veszik észre, de én tapasztalom, hogy nyűgöd- tabb a légkör. A munkásnők jobb kedvvel dogoznak... Az új gyár majd 1*72. után lesz mutogatásra alkalmas. Akkor elkészítik a mostani mellé a kisegítő, kiszolgáló üzemeket. A mi gyárunkat ma már oda lehet állítani a legkorszerűbb cipőgyárak mellé. Nem vallunk szégyent.-PJBudapesti Őszi Vásár 1969. szeptember 5-től 15-ig a BNV területén Vidéki látogatóinknak a vásárigazolvány 33%-os utazási kedvezményt nyújt és a vásár egyszeri meglátogatását teszi lehetővé. Vásárigazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztárainál, az IBUSZ menetjegyirodáknál, a városi és községi tanácsoknál. „Családi jegy" szombatra és vasárnapra 4 fő részére 30.— Ft-os áron kapható. Felvilágosítás: HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda Budapest, XIV., Városliget Telefon: 225—008 Í71 & I*
