Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

I Körkép a vásárlókedv változásairól Boltjainkban újságolták... Egy és hat lóerő Egy lóerős járműnek a lo­vat, hat lóerősnek a régi jtostakocsit tekinthetjük. Az ókortól egészen a gőzmozdony s a gőzhajó XIX. századi fel­fedezéséig ló, szekér, evezős sajka, vitorláshajó volt az emberiség egyedüli közleke­dési eszköze. Nézzük, mikép­pen boldogultak velük! ' 1839-ben, mint feljegyezték, a budai vízivárosi (a Bat­thyány téri vásárcsarnok he­lyén állt) Postaházból a hat­lovas postakocsi 31 óra alatt tette meg a Bécsig terjedő, 260 kilométeres utat. Ugyan­ekkor ugyanezt a távolságot 19 óra alatt lovagolta le Sán­dor Móricz, Metternich veje, az „Ördöglovas”. (Sándor lo­vasteljesítményét 1908-ban Wodianer nevű magyar hu­szártiszt szárnyalta túl. Neki 15 órájába telt a Buda és Bécs közötti út). A régi magyar lovashad­sereg napi mozgása mintegy 55 kilométer volt. 1301 utána magyar trónra hívott Vencel cseh király azzal hárítja el — egyéb érveken kívül — a magyar koronát, hogy képte­len lelovagolni azt a napi 6 Raste-t, amely a magyar ha­dak átlagteljesítménye (1 Ras- te=9,5 kilométer, tehát 58— 60 kilométer ez az út!). Azok az adatok, amelyek az 1241/42. évi mongol betörésre vonat­koznak, a mongolokon, azok lovasművészetén át a honfctg- laláskori magyarok könnyű­lovasainak teljesítményeire is jellemzőek. Így feljegyezték, hogy Szubotáj mongol lova­sai 3 nap alatt tették meg az utat Vereckétől Pest városáig. E 480 kilométeres út megtéte­le három nap alatt, napi 160 kilométeres teljesítményt je­lent. Azonban még gyorsabb volt a hírhedt „mongolposta”. Ennek lovasai, váltott lovai­kon, nyeregből nyeregbe száll­va megfutották a napi 60 pa- raszangát; napi 340 kilométert hagytak maguk mögött. (Ezt nevezték „lóhalálában” való vágtatásnak). Ehhez hasonló lovasművészet volt a zsák­mányszerző magyar villám- portyázók sikereinek nyitja is. S. hogy ezek a feljegyzések nem a mesék birodalmába tartoznak, két legújabbkori adat bizonyítja. 1920-ban Tzeren mongol lovas az Ulias Sutái és Peking közötti, 2800 kilométeres utat 216 óra alatt lovagolta. Napi átlaga 311 kilométer, óraátlaga 17,7 ki­lométer volt. (Tzeren váltott lovakon haladt, testét vastag pályázatba bugyolálta, pihenő­idejét a minimumra szorította le). A türkmén lovasok — mint azt az 1880-as években feljegyezték —, rablókaland­jaikat napi 200 veraztás (213 kilométer) lovaglással abszol­válták. Ezt a türkmén ló- tenyésztést újította fel az 1920- as években a szovjetorosz Budjonnij marsall. Lovasai 1935-ben Ashabad és Moszkva között 3400 kilométeres táv­lovaglást rendeztek; 1949-ben pedig — s ez paripáik gyor­saságára jellemző —, rövid távon, 66 másodperc alatt fu­tották meg az 1000 métert. 1. A Déli kertváros ABC áru­házában, érdeklődésünk első színhelyén azt az örvendetes hírt hallottuk, hogy az el­múlt év azonos időszakához viszonyítva 30 százalékkal nö­vekedett az áruház forgalma. Azért örvendetes ez a fajta „gyarapodás”, mert a nyarat, a nyaralás időszakát igencsak meg szokták érezni a boltja­ink. Az idén valami csoda tör­tént, s kezdődött már a ke­nyérrel. E városrészben na­ponta átlagosan 550—600 kilo­gramm kenyér fogyott el, ma 800 kilogramm a napi szük­séglet — egy, másfél mázsával több a megszokottnál. — Milyen az ellátottság szikvízből és üdítő italokből? — Nincs ok panaszra. Folya­matos az ellátásunk, a szom- jazókat nem kell üres üvegek­kel elbocsátanunk. — Mi az, amivel nem szol­gálhatnak a vásárlóközönség­nek? — Pillanatnyilag nincs ilyen cikkünk — mondja az áruház vezetője —, sőt, e na­pokban dől el, sikerül-e házi töltelékárukkal kedvesked­nünk a jövőben vásárlóink­nak. Mint elmondották, az áru­ház a medinai és őcsényi ter­melőszövetkezetekkel áll kap­csolatban, zöldség és gyümölcs szükségletét ezektől a szövet­kezetektől kapja. A közeljövő­ben az őcsényiek szállítanak majd házi készítményű tölte­lékárukat többek között az ABC áruháznak. Nem árt a konkurrencia bolthálózatunk koronázatlan királynőjének a mezőgazdasá­gi boltnak. Ha a kereskede­lem versenyez, a verseny ered­ményeiből a fogyasztók pro­fitálnak. .. 2. Csík Istvánná, a Szekszárdi Szesz- és Udítőitalipari Válla­lat szállítási csoportvezetője így nyilatkozott: — Termelési problémáink, amelyeket a nyárnak tulajdo­níthatnánk, nincsenek. Napon- te átlag 7000 üveg üdí­tő ital és 40 hektó szikvíz hagyja el az üzemet — Semmi fönnakadás? — Részünkről semmi. Vi­szont a gyümölcsök- megjele­nése óta csökkent a szikvíz- és üdítőital-szükséglet. Ha képletesen is, de igen nagy kő hengeredik le a szí­vünkről. Néhány hónappal ez­előtt még ki-ki fele királysá­gát és leányát adta volna — akár a mesehősök — egy- egy üveg szódavízért. Most van mivel oltani a szomjúsá­gunkat, de a gyümölcsszezon jóvoltából kevésbé vagyunk szomjasak. Sebaj! Azért nem kell valószínű a Sióba eresz­teni a fölös szikvízel. sem az üdítő italokat! 3. Tavasszal, a honfoglalások, lakásváltozások és házasságkö­tések időszakában a bútor­áruház forgalma messze meg­haladta havonta a százezer forintot,' sőt, volt olyan csúcs is, hogy 210 000 forint értékű bútor hagyta el az üzletet. — Most mi a helyzet? — Valamivel csöndesebb a forgalom, de a tavalyihoz vi­szonyítva nincs visszaesés. — Ismerik-e a hiánycikk fogalmát? — Mióta az árubeszerzés­ben részünkre biztosított na­gyobb önállósággal élünk, ke­vés olyan áru van amire tar­tós ideig kell mondanunk, hogy nincs. A szállítási szer­ződések régi rendszere megkö­tötte a boltokat, most utána­járunk a keresett áruknak. — Milyen időközönként töl­tik fel raktáraikat? — Nem is lehet időközön- kéntről beszélni, mert van olyan, hogy naponta érkezik új bútor. Minden igényt ki tudunk elégíteni. Nagy szó! Sok mindenben válogatós az ember, de kivált­képpen az, ha új bútor vásár­lására szánta magát.. 4. A Villamossági bolt nyári képe semmiben sem különbö­zik az őszi-téli képtől. Az el­adóknak most sincs sok ide­jük az álldogálásra, a bogy mondani szokás, légyfogásra. Itt sem volt még eddig for­galomcsökkenés. Hogy mi a slágercikkük? Mint minden nyáron, most is a hűtőgépek lennének a legkeresettebbek. Illetve, keresettek. Az aztán más kérdés, hogy ebből a sze­zonális áruból — jelenleg így nevezik — a tengersok sem elegendő. Pillanatnyilag pél­dául egyáltalán nincs hűtő­gép. De: — Várható egy szállítmány maximum 3—4 napon belül. Még ezelőtt egy hónappal is voltak cseh, szovjet, magyar gyártmányú hűtőgépeink, megfelelő mennyiségben. •/ Az üzletvezető éppen bol­ton, sőt városon kívül van. Itt is új utakon jár a beszer­zés, innen, hogy mindenből van elég. Az utánjárás nem mindig bonyodalommentes vállalkozás, de megéri. Há­rom-négy napon belül még hűtőgép is lesz. ami országo­san hiánycikk — nyáron. 5. Legközkedveltebb boltunk a Mezőgazdasági Termékek bolt­ja. Itt Madaras Ferencné üz­letvezető tájékoztat arról, hogy szeszélyes nyár ide, megbízha­tatlan időjárás oda, a bolt ha­vonta 800—850 ezer forintot forgalmaz, s hirtelen nehéz lenne eldönteni, pillanatnyi­lag mely termékek viszik a pálmát. Naponta elfogy négy mázsa paprika, ugyanennyi paradicsom. Közel egy mázsa dinnye. Noha a dinnye az idén elég sok panaszra ád okot. — Eleinte kitűnő dinnye­szállítmányaink voltak, ma kö­rülbelül a negyedét nem lehet eladni. — Milyen a bolt mai kíná­lata húsáruból? — Mondhatni, kifogástalan. Van rizses-, véres, májas- és húsoshurka, disznósajt és kaptunk másfél mázsa csá­szárszalonnát. De ebből már délre aligha lesz. Tegnap két mázsa császárszalonna kelt el délig. — Hallom, hiánycikkük lett a tepertő. — Van benne valami. Ezt néhány óra leforgása alatt szoktuk eladni. Alig érkezik meg, már nincs. Olcsó és ki­tűnő, de mi az a 25—30 kiló, amit kapunk? Semmi! — Ebben, egyetérthetünk. De itt legalább néha kapható, még ha szerencse is kell a tepertővásárláshoz. 6. Számos boltunk van még, amelynek ajtaján soha nem volt és nem is lesz a nyár idő­szakában olyan tábla, amely szerint az ott dolgozók nya­ralni mentek. Igaz, a nyári hónapok hoznak itt-ott válto­zást a fogyasztók és a keres­kedelem kapcsolatában, de nem olyan változások ezek, hogy miattuk körül kell hor­doznunk a véres kardot. A körkép, a vásárlókedv válto­zásairól adott számot, s ennek kapcsán arról, hogy a keres­kedelem élve az új mechaniz­mus kínálta lehetőséggel — időben számol e változások­kal. .. Igaz, sör-ügyben lehet­ne békétlenkedni, de minek? Hovatovább az lenne mesébe- illően valószínűtlen, ha lenne elegendő... —li— Új üzem Még nem működik a wl- lözö-be rendezést, az aljaüzem­ben érezni a vegyszer erős UUtét, a lift sem mindig Jé, de a Bonyhádi Cipőgyár mér az új üzemcsarnokban funkci­onál. Csaknem féiszáz mUUé forintot költöttek a gyár fel­újítására, új üzemcsarnok épí­tésére. í.s további tízmilliót kell fordítani arra, hogy a régi épületeket megfelelően átalakítva a munkások szolgá Istába lehessen állítani: ét­kező, fürdő, öltöző céljára. Az ÚJ gyárban beszélgettünk munkásokkal, véleményüket kértük: hogyan tetszik ** “1 gyár, megfelelöek-e a munka­körülmények? Kincses József n ének a Me­ző Imre szocialista brigád tagjának nagyon tetszik aa új műhely. — A tüzödében — mondja — régen sűrűn voltak a munka­asztalok, kevés volt a levegő. Itt világos nagy ablakok é* megfelelő térség van. Ha a mostani szalagok mellé a két újat Is felszerelik, akkor la Jobb munkakörülmények lesz­nek itt, mint a régi műhely ben volt. Cs azt tartom nagy­szerű dolognak, hogy a mű­hely végén tágas pihenő ci­garettázó hely van. Eddig a munkásnő, ha a gép mellől négy-őt percre fölkelt, csak a lépcsökoriáton támaszkodha­tott. . . Hallottam, hogy alka­lomadtán még frissítő Italt adó automatákat is szerelnek fel. Lesz-e belőle valami? Nem tudom. Az új Özemnek azon­ban mindannyian nagyon örülünk. Füredi József végtermék-be- vizsgálö az aljaüzemben. Aa ő és munkatársai keze alól, már a csomagolőba kerül a cipő. Röviden summázza véle­ményét az új gyárról: — Az ÚJ műhely tetszik, mert tiszta, világos, rendezet­tebb munkakörülmények van­nak Itt. £s ami lényege*: csendesebb mint a régi alja Özem volt. M egy eldugott műhelyben dolgoztunk, alig volt levegőnk. Itt kényelme* a munkahely. Tisza Béla aa ÚJ üzem egyik karbantartó Ukatos*­— A tüzödében egy szalagot új gépekkel szereltünk fel. A régi szalagok régi, felújított gépekkel mentek ügy veszem észre, itt nincs annyi hiba, baj a gépekkel. Nem tudom mi lehet az oka. A Unit-sok az új gyár Özembe állása után úgy tudom majd tága­sabb műhelyt kapnak. Rá­juk is fér, mert nagyon zsú­foltan dolgoztak. Apaceller István főművezető három évtizedet töltött el a régi műhelyekben. Még a Pé- terman és Glaser cégnél a sötét műhelyben kezdte cipő- gyári pályafutását.,, — Nagyon tetszik nekem ez az üzem. Itt azt a munka­szervezést tudjuk már csinál­ni, amit régen terveztünk: a munkásnők tágas, szép, vilá­gos műhelyekben dolgoznak. Sokan nem veszik észre, de én tapasztalom, hogy nyűgöd- tabb a légkör. A munkásnők jobb kedvvel dogoznak... Az új gyár majd 1*72. után lesz mutogatásra alkalmas. Akkor elkészítik a mostani mellé a kisegítő, kiszolgáló üzemeket. A mi gyárunkat ma már oda lehet állítani a legkorszerűbb cipőgyárak mellé. Nem vallunk szégyent.-PJ­Budapesti Őszi Vásár 1969. szeptember 5-től 15-ig a BNV területén Vidéki látogatóinknak a vásárigazolvány 33%-os utazási kedvezményt nyújt és a vásár egyszeri meglátogatását teszi lehetővé. Vásárigazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztárai­nál, az IBUSZ menetjegyirodáknál, a városi és községi tanácsoknál. „Családi jegy" szombatra és vasárnapra 4 fő részére 30.— Ft-os áron kapható. Felvilágosítás: HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda Budapest, XIV., Városliget Telefon: 225—008 Í71 & I*

Next

/
Thumbnails
Contents