Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

Túl a Személyzeti munka a termelőszövetkezetekben Újabb tudnivalók a gyermekgondozási segélyről A. Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint eddig csaknem 140 000 anya, az igényjogosult szülő nők mintegy háromnegyed része vette igénybe a fizetés nélküli szabad­ságra épülő gyermekgondozási segélyt. Ez az arány a dolgo­zó szülő nők számára nyújtott lehetőség nagy népszerűsé­gére utal. A segélyrendszer első időszakának pozitív tapasztala­tai lehetővé tették, hogy ez év januárjában a kormány a gyermekgondozási segélyezés idejét a korábbi két és tói évről további fél évvel, vagyis a gyermek 3 éves koráig felemelhette, s a dolgozó nők néhány újabb csoportjára ki­terjeszthette a jogosultságot. Ennek alapján az eddigieken túlmenően, — ha egyéb feltételek is adottak —. igénybe vehetik a segélyt a legalább napi hat órában foglalkoztatott nők, az iskolai tanulmányaikat befejező, de 12 hónapi munkaviszonnyal még nem "rendelkező anyák^ valamint a határozott időre, szerződéssel alkalmazott szülő nők is. A rendeletmódosítás a már előző évben is gyermek- gondozási szabadságon lévő nőkre is kiterjed. Ezért — ha gyermekük 3 éves koráig igénybe kívánják venni a segélyt, — munkahelyüktől kérni kell annak fél évvel való ^meg­hosszabbítását. A gyermekgondozási szabadságon lévő nők egy részének figyelmét az erre vonatkozó rendelkezések el­kerülték, és igényüket eddig még nem minden esetben je­lentették be. Ezért célszerű, ha az illetékes munkahely megkérdezi a szabadságon lévő anyát, hogy meddig kí­vánja igénybe venni a segélyt. Ugyancsak jelentkezhetnek gyermekgondozási segély iránti igényükkel azok az anyák, akiket napi 6 órában fog­lalkoztattak, s emiatt a korábbi rendelkezés alapján arra nem voltak jogosultak. Ezek az anyák akkor is megkap­hatják a segélyt, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon vannak, vagy már időközből ismét munkába álltak, de gyermekükkel otthon szeretnének maradni. A határozott időre alkalmazott nők, ha szerződésük^ a szülés után (a szülési szabadság, vagy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság ideje alatt) járt le, még álkor is jogosultak a gyermekgondozási segélyre, ha jelenleg nincs munkaviszonyuk. A gyermekgondozási szabadságon lévő nők mintegy 70 százaléka teljes időre veszi igénybe a segélyt, mintegy 30 százaléka pedig rövidebb ideig él ezzel a lehetőséggel. A segélyt 1967. elejétől igénybe vevők gyermekei né­hány hónap múlva elérik .harmadik életévüket és ezzel megkezdődik az első hároméves periódus befejezésének időszaka. Ezek az anyák folyamatosan térnek vissza a mun­kába, ami az esetek többségében a gyermek óvodai elhelye­zésének igényét is jelenti. A folyamatos visszatérést elő­segíti a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése, amely­nek értelmében a gyermekgondozási szabadságát befejező anya gyermekét egész éven át fel lehet venni az óvodába. Az óvodai felvétel iránti igényt azonban továbbra is, a korábbi rendelkezéseknek megfelelően, minden év szep­tember első hetében kell bejelenteni. Jelentkezéskor kö­zölni kéll a gyermekgondozási szabadság befejezésének várható idejét. A gyermekgondozási fizetés nélküli szabad­ságot befejező anya gyermekét az óvodai felvételnél ugyan­úgy bírálják el, mint azokat a gyermekekét, akiket bölcső­déből, vagy a szülői háztól közvetlenül kívánnak óvodába adni. Minden esetben a családi körülmények és az óvodai férőhelyek, az elhelyezési lehetőségek döntik el, hogy a je­lentkezők közül kinek a gyermekeit veszik fel. Tehát az, hogy valaki gyermekgondozási segéllyel gyermeke 3 éves koráig otthon tartózkodott, a gyermek óvodai felvételénél nem jelent sem hátrányt, sem előnyt. Az utolsó váltás dolgozik a nyári ifjúsági építőtáborokban Másfél esztendővel ezelőtt szabályozta a kormány, majd a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a termelőszö­vetkezetekben végzendő sze­mélyzeti munkát. Szükséges . volt külön foglalkozni vele, bár számukra sincsenek va- ■ lam if éle különös, a többitől eltérő előírások, hiszen a párt káderpolitikája változatlan. Mint másutt, úgy a tsz-ekben is, az MSZMP káderpolitiká­jának elvei szabják meg a teendőket, nekik is mérvadó a politikai, szakmai és a veze­tőképesség hármas, de egysé­ges ötvözése. A különbség mindössze annyi, hogy a termelőszövet­kezetekben — megszilárdulá­suk bekövetkeztével — később tűzték napirendre e fejlődé­sük gyorsításában oly fontos tennivalót. Ahol tehát púp­nak tekinti lT tel hátukon a személyzeti munkát, gondol­janak arra, hogy saját erejük számba vételével, embereik jótulajdonságainak erősítésé­vel, vadhajtásaik nyesegetésé- vel, az erkölcsi bizonyítvá­nyok beszereztetésével, a ne­velést szolgálva nem másnak, hanem saját maguknak tesz­nek jót, a közösségnek dol­goznak. Amikor pedig a járási taná­csok, a párt járási végrehajtó bizottságai tüzetesebben meg­vizsgálják, hogy hol tartunk, és mennyire felel meg a kö­vetelményeknek a tsz-ekben végzett személyzeti munka, éppen a segítés, a fokozottabb ellenőrzés és számonkérés je­gyében teszik. Mint minden újat, ezt is tanulni kell a termelőszövet­kezetekben, mégpedig azok­nak, akiknek kötelességük ezt elvégezni, és képesek rá, vagy képessé tehetők. Emlé­keztetőül nem árt felidézni, hogy maga a tsz vezetősége felelős a személyzeti munka elveinek érvényesítéséért, a vezetők kiválasztásáért és utánpótlásáért, az érdem sze­rint juttatott anyagi-erkölcsi megbecsülés biztosításáért, a szakmai és politikai képzett­ség állandó fokozásáért. Gya­korlatilag az elnök személyes feladata érvényt szerezni a káderpolitikai elvekben ki­mondott, a kormányhatáro­zatban és miniszteri rendelet­ben előírt kiválasztási, után­pótlási, nevelési tennivalók megvalósulásának. Sok még a kezdéssel járó, tapasztalatlanságból fakadó botladozás, de megesik még az idegenkedés is ettől a mun­kától és nem egyszer tapasz­talható vonakodás a politikai képzés vállalásától. Másutt meg a feledékenység, vagy ép­pen a felelőtlenség dominál, amikor például a bonyhádi járás kisközségében elkapkod­ják az agronómus felvételét, olyant alkalmaznak, aki má­sutt sem felelt meg. Köny- nyen elkerülhették volna pe­dig saját buktatójukat, ha nem mellőzik, hanem elkérik a tőlük tíz kilométerre levő tsz-től az illető szakember minősítését és törzslapját. Gyakorlati tapasztalatok bi­zonyítják, nagy szükség van arra, hogy a járások irányító állami, politikai testületéi rendszeresen térjenek vissza a témára, vessenek számot, és mindenütt követeljék meg a személyzeti munka alapjainak mielőbbi pontos lerakásai Felismerte ennek szükségessé­gét a Bonyhádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, s élve ellenőrzési jogával, eleget tesz e feladatának a járás termelő- szövetkezeteiben. Rendszeres­ségükkel, gondosságukkal nem kis mértékben járultak hoz­zá, hogy a járás szövetkezetei­ben elkészült a minősítések 80 százaléka, s a büntetlen előélet igazolására kötelezett 328 bizalmi beosztásban levő termelőszövetkezeti dolgozó közül eddig 310 szerezte be a tiszta erkölcsi bizonyítványt. Megyeszerte gyakori még, hogy kezdetlegesek, egyoldalú­ak a minősítések, és nem tük­rözik eléggé a káderrnunka hármas követelményének meg­felelő helyzetet. A leggyako­ribb, hogy kihagyják a poli­tikai képzettséget és helytál­lást. nem egyszer az elnök tájékozatlanságának ókából. Ä' vezetőkészség minősítése nem mindig felel meg a valóság­nak, pedig a jó és rossz fel­tárása további erősítés forrá­sául szolgálhatna. A paksi járás egyik termelőszövetke­zetében nagyon alacsony mér­cét szabtak. Fegyelmi büntetés nélkül megúszta a gorombasá­gairól közismert főagronómus, hogy a tagok bejelentésének vizsgálatára megjelent járási kiküldött füle hallatára, minő­síthetetlen hangon továbbra is becsmérelte a szövetkezeti „gazdákat”. Nem okoz meg­lepetést, hogy a frissiben ki­osztott fejmosás után a jól képzett járási kiküldött most úgy vélekedik, hogy abban a közösségben még gyerekcipő­ben jár a kádermunka, az elemi jogok felrúgásának eltűrésé­vel csorbul a helyes politika, s ennek az egész közösség kárát vallja. Elkezdték, alapozzák a sze­mélyzeti munkát a termelő­szövetkezetek többségében, küszködnek a gyermekbeteg­ségekkel és saját járatlansá­gukkal. Uj feladat, szükség van a türelemre, bár a nyil­vántartások elkészítésének le­járt a határideje, s így a tü­relmi idő is. Most a minőségi, a tartalmi, érdemi teendők vannak soron. Az igényesség­gel együtt, a fokozottabb se­gítséget sem lehet nélkülözni, hogy mindenütt a párt káder- politikáját értő, végrehajtására képes vezetők nevelődjenek. Ehhez viszont önállóbban végzendő, tartalmasabb káder­munkát kell folytassanak a szövetkezetek. Elérése érdekében a járási szervek segítő munkája mel­lett legtöbbet talán a helyi pártszervezetek tudnak tenni, mert az ő joguk és köteles­ségük őrködni a , helyes el­vek érvényre juttatása felett, nekik adatott meg a párt- irányítás és ellenőrzés kézen­fekvőbb és konkrétabb lehe­tősége. Talán sem a tsz-veze- tőségeknek. sem a helyi párt- szervezeteknek nem felesleges, ha ismételten előveszik azo­kat a bizonyos rendeleteket, az MSZMP IX. kongresszusá­nak határozatait, melyek a személyzeti, a kádermunkára vonatkoznak. Mivel naponta együtt dolgoznak, köztük él­nek, a saját és a jó tömeg- kapcsolat következtében szer­zett tapasztalataikat szembe­síthetik a valósággal, s meg­vizsgálhatják, eddig mennyire valósították meg a hosszabb távra^grvényes alapéletekét.'-., H. E, Növényvédelmi bemutató V Kukoricában, szőlőben és gyümölcsösben végzett vegy­szeres gyomírtási kísérletek eredményét mutatták be a Hőgyészi Állami Gazdaságban körülbelül 100 szakembernek. A megye közös és állami gaz­daságaiból összegyűlt szakve­zetők érdekes tapasztalatokat szerezhettek, különösen azért, mert a tavaly ugyanitt ren­dezett hasonló bemutató a rendkívüli szárazság körülmé­nyeit tárta fel a növényvéde­lemben, most pedig az átla­gosnál több csapadék hullott az első félévben, tehát merő­ben más a helyzet. Részt vett a bemutatón Világi Egyed, a Budapesti Vegyiművek mun­katársa, ismertette a legújabb gyomirtó vegyszereket. Mint mondotta, a jövő a nagy ha­tékonyságú, speciális, de ösz- szetetten alkalmazott vegysze­reké lesz. A jelenleg haszná­latos szerek többsége csak egy gyomfajt szelektál, s ez az­után uralkodóvá válik, hamás vegyszerkombinációval nem támadják meg. A növényvédő gépek kifo­gástalan üzemeltetése céljából a gazdaságok szerelőinek to­vábbképzését tervezi a Me­gyei Növényvédő Állomás. Jogosan észrevételezték a szakemberek, hogy a forga­lomba hozott vegyszerek cso­magolásán nem tüntetik fel a gyártás időpontját. Ennek a2 az eredménye sok esetben, hogy a vegyszer hatás­foka csökken, nem kielégítő u növényvédelmi munka. Kér­ték továbbá a napraforgó gyomirtó vegyszerének tökéle­tesítését. ‘ A Budapesti Vegyi­művek képviselője mindkét ügyben orvoslást ígért. Sz. E. Munkához láttak az utolsó turnus fiataljai a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség építőtáboraiban. Ök tulaj­donképpen már a „ráadás”- munkát végzik, mert az idén első ízben dolgoznak öt tur- nusos váltásban a táborlakók. Az idei utolsó táborozok au­gusztus 23-án teszik le a szer­számot. Az első két hétben 2630-an, a második turnusban 6490-en, a harmadikban és a negyedikben 7000-en segítet­ték a legsürgetőbb népgazda­sági feladatok elvégzését. A 36 nyári ifjúsági építőtábor lakóinak többsége a Bács és a Pest megyei állami gazda­ságokban, illetve termelőszö­vetkezetekben fáradozik azért, hogy kellő időben, leszüretel- jék a zöldség- és gyümölcs- termést, elvégezzék a növény- ápolást, A két nagyobb „meg­rendelőn” kívül még Veszp­rém, Somogy, Szolnok és Ba­ranya megyében végeznek mezőgazdasági munkát a fia­talok. Győr és Borsod megyé­ben csatornaépítkezéseken, Pest, Fejér,’ Veszprém és Ba­ranya megyében pedig az üt­és vasúthálózat korszerűsíté­sénél veszik hasznát a diá­koknak. Két tábor lakói az úttörők üdülővárosainak, Csillebérc­nek és Zánkának a rekonst­rukcióján dolgoznak, Az eddig elvégzett munkáról még nem készült részletes statisztika, annyi azonban már bizonyos, hogy az első turnus önkéntes munkásai a számukra meg­állapított tervet 196 százalék­ra teljesítették. A szép ered­ményt a második turnusban megtetézték: az ekkor dolgozó fiatalok 118,2 százalékos tel­jesítményt mondhatnak ma­gukénak. Zárás előtti érdekességek: az első két turnusban a ma- feyar fiatalokkal együtt 80 szovjet és 40 lengyel diák dol­gozott. Munkához látott a 300 ezredik táborozó, s a harma­dik turnus első hetében — a 11 évvel ezelőtti kezdettől számítva — teljesítették a 20 milliomodik munkaórát. Az utolsó turnusban önálló tábort nyitottak a külföldieknek: a Kiskunhalas melletti Kígyó­pusztán 21 ország 100 fiatal­ja vesz részt a munkában. HASZONVAS, lemez, idomvas, cső rendkívüli árengedménnyel kapható a MÉH / Baranya és Tolna megyei telepein ! í*85)

Next

/
Thumbnails
Contents