Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

r .a ■ec ; zárd jny, TV5 niA'Q raMIraTOr reSsíiiiSfe * »>, '. .... <* NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS A MEGYEI TAMACS LAPJA | XIX. évfolyam, 185. szám ** ÄRA: 90 FILLER Kedd, 1969. augusztus R. Tisztelgés a hősök emléke előtt Jubileumi koszorúzások Szekszárdon Visszaidézik emléküket az őket ismerő, ma élő szek­szárdi szemtanúk, mások most ismerkednek az első magyar proletárállam Tolna megyei direktóriumi vezetőinek hősi helytállásával, gyilkosaik ke­gyetlenségeivel . Vasárnap délelőtt a megye- székhelyen arra emlékeztek a kegyelet virágait elhelyező, meghatott emberek, hogy a mártírhalált halt munkás, földműves, mérnök, bíró, a forradalom irányítását közö­sen kezükbe vevő, azt addig soha nem tanult emberek mi­lyen nehéz helyzetben járták a forradalmi iskolát. Tiszta, a népet szolgáló hősi életük ma is élő példa. Emléküket nem felejti Szek- Szárd város közönsége. Fehér ' kesztyűben gyilkoltak a tiszti banditák. Az ellenforradalom 1919 augusztusában nem tö­rődött a törvényességgel, fity- tyet hányt a jognak, és van­dál módon, kegyetlenül fosz­totta meg életüktől a nép hű fiait. Elszántan, forrósult szív­vel idézi a kegyetlen megtor­lást az újvárosi veterán se­lyemgyári munkásnő, a „vö­rös tanító”, a hajdani gimna­zista, a géplakatos és mások. Szuggesztív belső átéléssel, erőt fakasztó szavakkal mond­ják el ismereteiket azoknak, akik még nem tudják, vagy nem eléggé, hogy elődeink 1919-ben mit tettek a sze­génység, a nép felemelése ér­dekében. . , . J. „ A kegyelet virágai — me­lyet a koszorúzásban résztve­vő, mintegy kétszáz szekszárdi dolgozó helyezett el —, né­hány nap múltán ugyan el­hervadnak, de hervadásukkal nem szűnik meg az 1919-es hősök ma is elevenen ható, nagyszerű példájának ereje. Emlékezők és most ismerke­dők tisztelegtek vasárnap a város négy pontján. Férfi, nő, gyermek, minden korosztály, sokféle foglalkozású ember képviseltetett a koszorúzók so­raiban, a kommunisták mel­lett ott álltak a pártonkívü- liek is. Az ünnepi aktuson megjelentek az előbbiekkel is példázzák, hogy a kegyelet, a tiszteletadás nem szűkül le az idősebbekre, vagy a fiata­lokra, legforradalmibb hagyo­mányainkat ápolja, őrzi váro­sunk lakossága, * Vasárnap délelőtt Szekszár­don a munkásmozgalmi em­lékműnél, a megyei tanács előtt lévő emlékoszlopon el­helyezett márványtáblánál, a vasútállomás falába épített, a megyei direktórium elnöké­nek, Soós Sándor vasúti mérnöknek adózó emléktáblá­nál és az alsóvárosi temető­ben állított emlékműnél. — közös sírhelynél, ünnepélyes és kegyeletteli koszorúzások­ra került sor. Tették ezt ab­ból az alkalomból, hogy ötven esztendővel ezelőtt, ugyancsak vasárnap, ezen a napon ol­tották ki a mundérba bújt el- lenforradalmár gyilkosok a Tolna megyei és szekszárdi direktóriumi vezetők első cso­portjának életét. A rendező szervezetek az ünnepélyes külsőségekben is jelképezték az elődök heroi­kus harcának megbecsülését. Vörös Zászlók lobogtak a mú­zeum előtt, a munkásmozgal­mi emlékművet övezve, este pedig az ünnepi kivilágítás is felhívta a figyelmet a jubi­leumi évfordulóra. Vasárnap délelőtt a megyei tanács előtti központi koszo­rúzáson az MSZMP városi és megyei bizottsága nevében Rúzsa János városi első titkár, Schrottner Károly, a megyei párt-vb. tagja SZMT vezető titkár, Csá­szár József, városi vb- elnök, helyezett el koszorút, mintegy száz főnyi résztvevő .előtt. A vasútállomásnál a Soós Sándor-emléktábla ko­szorúzásakor megjelentek a MÁV helyi vezetői, vasúti munkások és egyéb dolgozók. Az alsó temetőben, a közös sírhelynél és emlékműnél a város fiataljai koszorúztak, mintegy tíz üzemből és válla­lattól. Miután Szöllősi Ferenc, a KISZ városi bizottságának munkatársa a temetőben né­hány mondatban méltatta az 1919-es szekszárdi mártírok munkásságát, az egy perces néma csendet követően he­lyezték el a babér- és élő­virágból készült koszorúkat, csokraikat, a gépjavító, a nyomda, a bőrdíszmű, a vas­ipari vállalat, a népből t ifjú kommunistái és a többi KISZ- fiatal. A jubileum napján, 1969. augusztus 10-én szerényen, csendben, a Tanácsköztársa­ság felejthetetlen küzdelmei­re és vívmányaira emlékezve tisztelegtek a kegyeletet le­rovó koszorúzók a mártírok emléke előtt. Ez íorient a külpolitikában A francia frafik leértékelése változatlanul a nemzet­közi érdeklődés középpontjában áll. Hivatalos francia vé­lemények szerint „strukturális változásokról” van szó, dz Iiumanité vezércikke azonban rámutat: a leértékelés célja, hogy a dolgozókra rója a profitszerzésre alapozott gazdaság nehézségeit. Kiesinger, aki az Egyesüli Államokban tett látogatást, a szovjet—nyugatnémet Kapcsolatokról nyilatkozott, vietnami jelentésünk pedig azokról a súlyos veszteségekéről számol be, amiket az atmerikaiaknak kellett elszenvedniük. Izraeli vadászbombázók vasárnap jordániai területeket bombáztak, hétfőn pedig — mint egy másik jelentésünk­ben beszámolunk erről — lib anoni célpontokat támadtak, Párizs A frank leértékelése után A frankövezethez tartozó 14 ország vasárnapi párizsi tanácskozásán úgy döntött, hogy követi a francia példát és ugyanolyan arányban, 12,5 százalékkal leértékeli valutá­ját. Az AFP a frankövezet or­szágainak döntését kommen­tálva rámutat, hogy ezek az országok külkereskedelmük legnagyobb részét Franciaor­szággal bonyolítják le, tehát belső piacukon nem drágul a Franciaországból behozott cik­kek ára. A leértékelésről vasárnap nyilatkozott Olscard d,Es- taing francia pénzügyminisz­ter. Kijelentette, hogy az árak befagyasztása azért tart szep­tember 15-ig, mert a francia kormány akkor teszi közzé át­fogó gazdasági és szociális programját. A pénzügyminisz­ter kilátásba helyezte, hogy különadót vetnek ki az intéz­kedések megszegőire. Chaban Delmas francia mi­niszterelnök, a France—Inter rádióállomásnak adott hétfő reggeli nyilatkozatában a szep­tember 15-i kidolgozandó gaz­dasági szanálási tervet méltat­ta» Az mondotta, hogy az nem csupán pillanatnyi intéz­kedéseket, hanem strukturális változásokat is tartalmaz majd amelyek éveken belül hoznak eredményt. Hangoztatta ugyan­akkor, hogy az ilyen változá­sok általában nagy ellenállást váltanak ki, elégedetlenséget okoznak. „Erőfeszítéseket fo­gunk tenni, hogy elkerüljük a válságokat, mégis megtörtén­(Folytatás a 2. oldalon.) /MW szántunkból: Beszámoló az Apollo—11 utasairól 2. Mérleg & 0. Szobrok Szekszárdon 7. & A vasárnap sportja 8. Q, Mit szégyellt a szakcsi postamester? 10. O. Rendelet az iparjogosítványokról A Magyar Közlöny Cl. számá­ban megjelent a könnyűipari mi­niszter rendelete, amely megszün­tet egy 1965-ben kiadott, az ipar- jogosítványok kiadásának korlá­tozására vonatkozó rendelkezést» Az 1965. évi rendelet ugyanis a kisiparosok ipargyakorlásáról szó­ló, 1958. évi 9. számú törvény- erejű rendeletet olyképpen mó­dosította, hogy néhány szakraá-« ban egyáltalán nem, vagy csak a másodfokú iparhatóság engedé­lyével adható ki iparigazolvány« A korlátozó rendelet megszünte­tésével ezentúl a képesítéshez kö­tött iparok közül a fémnyomó, a gépi hurkoló, az orvosi mű­szerész, a rézöntő és harangöntő* a szappanos és gyertyamártó, va­lamint a takács szakmában is adható ki iparengedély, míg a képesítéshez nem kötött, szabad iparok közül fényképszínező* kézihurkoló, ostyakészítő, papír­feldolgozó és töltőtollkészítő szakmabeliek folyamodhatnak'ipar­jogosít vány ért. A rendelet kimondja a továb­biakban, hogy a képesítéshez kö­tött szakmák közé kell sorolni ezután a filmnyomást, a kendő­festést és kendőkészítést, a mű- anyagkészítést és -feldolgozást, továbbá a vegyicikk-készítést, és ezekben a szakmákban is adható ki iparengedély azoknak, akik mestervizsgát tettek. Ugyan­akkor nem tekinthető kisipari te­vékenységnek a fonalorsózás és cérnázás, valamint a tímármes­terség, — ezek a szakmák a kis­iparban már kihalóban vannak és célszerűbb, ha a gyár foglalkozik velük. A könnyűipari miniszter a kor­látozásokat megszüntetve, meg akarja könnyíteni az újabb ipar­jogosítványok kiadását több, más szakmában is, ezért elrendelte, hogy ezentúl az ács, a kőfaragó, a Jkőműves, a sütő, a tetőfedő és a szikvízkészítő iparengedélyért sem kell előzetes kérelemmel a másodfokú iparhatósághoz, a me­gyei, illetve megyei jogú városi tanácshoz fordulni, hanem az elsőfokú iparhatóság, tehát a városi, községi, vagy a fő­városban a kerületi tanácsok —, közvetlenül is kiadhatják az újabb ip/irjogosítványokau A rendelet kihirdetésével lé­pett hatályba, de nem érinti a meglévő iparjogosítványokat. (MTI) A Szonda—7 körülrepülte a Holdat Mint a TASZSZ hírügynök* ség jelenti, a Szonda—7 szov­jet automata űrállomás foly­tatja repülését. A programnak megfelelően, augusztus 9-én, amikor az űr­állomás 260 ezer km távol­ságra volt a Földtől, hajtómű bekapcsolásával olyan impul­zust kölcsönöztek a Szon­da—í-nek, amelynek hatására megfelelő korrekciós manőve­rezés után rátért a pontosan kiszámított holdpályára. Az űrállomás a Hold felé tartó útja során tudományos méréseket végzett, lefényké­pezte a Földet. Augusztus 11- én az űrállomás megkerülte a Holdat. Ez alatt az idő alatt a Hold körüli térség fizikai jel­lemzőit mérte és fényképezte a Hold felszínét. A Hold kö- rülrepülése után a Szonda—7 a Földhöz Vezető pályára tért rá. A TASZSZ-jelcntés szerint a rádióösszeköttetés a Föld és az űrállomás között kifogásta­lan. A telemetrikus adatok szerint a berendezések nor­málisan működnek. A földi vezérlő központban tovább veszik a telemetrikus adatokat a Szonda—7 űrállo­más adójáról. A koordinációs számítóközpontban folyik a beérkezett adatok feldolgozá­sa.

Next

/
Thumbnails
Contents