Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

Lányok—asszonyok Mit vigyünk a nyaraláshoz? „Az egész ruhatár nem szük­séges.” Ez legyen a jelsza­vunk, amikor már gondolat­ban felkészülünk a csomago­láshoz. Sajnos évek óta a nyár nem egyértelműen me­leg, napsütéses, hanem a leg­gyakoribb az, hogy a két hét alatt változik a hideg és a Frottírból készült miniruha, amely a fürdőruha fölött üdü­lőben reggelihez és ebédhez is alkalmas, s esztétikusabb, mintha shortban megyünk az meleg időjárás. Problémát okoz az is, hogy sokan olyan nyaralást, illetve utat válasz­tanak, amely még gyakorla­tukban nem fordult elő. Ilyen például a külföldi út, autón, vagy vonáton, a hegyvidék és a víz melletti üdülés, vagy ezek kombinációja. Mindez sok Nyomott mintás kartonruha, kissé hosszított felsőrésszel. A fehér piké díszítésén az anyag virágjából applikáció. Rakott­szoknyás vászonruha, rövid ujjú boleróval. Az idei nyá­ron divat a több színből osz- szeállított ruha. Színajánla­tunk ehhez a ruhához: piros, étterembe. Frottírból, vagy pamutanyagból készítendő el ez az elöl szoknyás fürdőruha. A mell alatt, a gyomor táján műanyag karikák díszítik. problémát okoz, még a tanács­adónak is, tehát inkább álta­lános tanácsokat adunk, mint egyedit, mert ezzel többrétűén tudjuk hasznosítani a felmerü­lő kívánságok kielégítését. 1. Bárhová indulunk és bár­milyen eszközzel, a kofferek és kézitáskák méretét és meny- nyiségét úgy válasszuk ki, hogy az két kezünkben egyedül vi­hető legyen. 2. A kofferba leghelyesebb a ruhákat és még legfeljebb a fehérneműt betenni, míg az apróságokat: cipők, retikülök, piperecikkek, öv, sál, kendő stb. az úgynevezett komissió táskába teendő. Ez egy na­gyobb méretű vászon, vagy műbőr táska, hosszú fogóval, amellyel együtt még a kis re- tikült is foghatjuk. 3. Szükséges meleg holmik: egy-két pulóver, — az egyik lehet kardigán is, — amely színben harmonizál egymással és így együtt is viselhető. Egy meleg hosszúnadrág szövetből, vagy rugalmas kelméből és esetleg egy vászon karakterű hosszúnadrág és egy short. Egy. kabát, ballon, vagy köny- nyű szövet, de lehet egy víz­hatlan esőkabát is ezek he­lyett. Egy jersey ruha, vagy kiskosztüm, amely a kabáthoz színben harmonizál, így esté­re hűvös időben alkalmi jel­ht kezesnél legű. Egy frottír ruha, ujjas, j amely köpenyként is hordha- jt tó. Ezekkel a tréningruhát ki ä lehet küszöbölni, mert az nem ( valami csinos viselet, inkább f funkcionális és így pl. az eve- $ zős túrákhoz szükséges. 4 4. Szükséges könnyű hol­mik: egy vászon karakterű kosztüm, amely lehet nadrágos is, ez esetben külön szoknya hozzá. Egy ingblúz hosszú uj­jas és egy ujjatlan nyári blúz. Két darab nyomottmintás kar­ton, vagy vászonruha, amely úgy nappalra, mint esti szóra­kozáshoz felvehető. Nem fog­lal sok helyet a bőröndben még egy kifejezetten alkalmi selyemruha sem és annak, aki előreláthatólag sokat akar szó­rakozni, ez hasznos lehet. Szükséges még legalább két fürdőruha és egy könnyű frot­tír ruha. 5. Cipők: 2—3 szandálféle­ség, egy pár zárt, sportos ci­pő esős időre és egy fürdő­saru. A felsoroltakon kívül fehér­nemű természetesen szüksé­ges, de a mai nylon fehérne­műből legfeljebb egy váltás kell mindenből, mert este ki­mosva reggelre újból felvehe­tő tisztán. Célszerű ■— ha külföldi több hetes utat választunk vakáció­ként, — még csökkenteni a ruhákat és olyanokat vinni, amelyek nem gyűrűdnek és vasalást nem igényelnek. Rajzainkon néhány prakti­kus formát mutatunk be. Tes­sék választani! Szalvéta-szokások fehér, kék, vagy kénsárga'; ha- . rancssárga, napsütött sárga. A derékra helyezett öv vagy fe­kete lakk, vagy más, sötét szí­nű anyag. Pettyes selyemruha pliszírozott muszlin ujjakkal. Esti szórakozáshoz nagyon de­koratív öltözék. A kulturált teríték nélkü­lözhetetlen tartozéka' a szal­véta. Nem úgy,' mint a közép­korban;.-amikor mellőzött „cif­raság” volt az asztalkendő, s az emberek ruhaujjukba, job­bik esetben a terítőbe törölték kezüket és szájukat. Pedig már a régi rómaiak is használ­tak szalvétát, igaz, hogy csak nagyobb lakomákon. Mindig kettő volt odakészítve a terí­ték mellé: egyikkel szájukat és homlokukat törölték meg a 20—30 fogásból álló étkezés közben, a másikba pedig be­csomagolták és hazavitték a maradékot. Ha a középkor jó időre száműzte is, a reneszánsz visz- szahozta, sőt, egyes esetekben túlzásba is vitte a szalvéta használatának szokását. Nem volt ritkaság például, hogy minden egyes fogáshoz külön szalvétát helyeztek el a főúri asztalokon. Volt, aki a nya­kába kötötte, mások vállukra, vagy karjukra terítették a hófehér asztalkendőt. ká­Hétfő: Zöldborsóleves, posztás kocka. Körte. Kedd: Meggyleves, vagdalt hús burgonyával, uborkasalá ta. Szerda: Karalábéleves, tök hasábok tejfellel, tojással süt ve. Csütörtök: Tejfeles burgo nyaleves. túrós rétes, réteslap ból. Péntek: Zöldségleves, zöld- babfőzelék, rántott párizsi. Szombat: Halászlé, túrós csusza. Vasárnap; Ebéd: karajcsont­ból leves, rántott hús burgo­nyával, párolt káposztával, sör, gyümölcskrém. Vacsora: rán­tott szelet, zöldpaprika, paradi­csom, kenyér, tea. * Tökhasábok tejfellel — tojás­sal sütve. Hozzávalók: 1,20 ki­logramm tök, 2 tojás, 2 deci tejföl, 6 deka reszelt sajt, 4 deka vaj, só, kapor. A meg­tisztított tököt hasábokra vág­va, gyengén sós vízben majd­nem puhára főzzük. Jól le­csurgatjuk és megvajazott tűz­álló tálra, vagy zománcozott lábasba rakjuk. A tojásokat felverjük, hozzátesszük a tejfölt, a reszelt sajt felét megsózzuk és habverővel si­mára keverve ráöntjük a tök­re. Rászórjuk a reszelt sajtot, megszórjuk egy kevés zsemle- morzsával is, a megmaradt vajjal meglocsolva, közép me­leg sütőben kb. 15—20 perc alatt úgy sütjük meg, hogy a teteje szép aranysárgára pi­ruljon. Egy kevés finomra vá­gott kaporral meghintve for­rón tálaljuk. Napjainkban nagy illetlen­ségnek számít nyakba kötni, a gallérba begyűrni a szalvétát. Terítésnél összehajtogatva a tányér bál oldalán, vagy ügye­sen megformálva a tányérban helyezzük el 'az asztalkendőt. Az asztal mellett helyet fogla­ló személy félig kibontva he­lyezze ölébe a szalvétát, mely- lyel száját bármikor — de. fő­ként ivás előtt és után — meg­törölheti, ám a homlokát, ar­cát soha! A papírszalvétával való te­rítés nem a szegénység jele, igaz, hogy azt nem helyezhet­jük az ölünkbe, de szájtörlés- re kiválóan megfelel (mindig helyezzünk el néhány tartalék szalvétát is az asztalon). Saj­nos nálunk még nem kapha­tók azok a nagy alakú, vastag, puha anyagból készített papír- szalvéták, amelyek minden te­kintetben pótolják a damasz- tot. B. I. [ Barkácsoljunk Szárítás az erkélyen A látvány nem éppen eszté- I tikus, de a módszer kénysze- I rű. Az új bérházakban lakó ) háziasszonyok szinte kivétel > nélkül a lakás erkélyét hasz- 4 nálják ruhaszárításra. Rész- ) ben, mert a házakban levő i szárítóhelyiségeket a lakók más | célokra használják, részben, > mert gyorsabban, szebben szá­> rád a ruhanemű a szabad le- ! vegőn. Nagyon sok erkélyt látni, ke- i resztül-kasul fonva különféle [zsinórokkal, amelyek miatt az [erkélyt alig lehet eredeti cél- I jának megfelelően használni. Ezért ajánlunk egy mód- f szert, amellyel az erkélyt szá- rrításra is lehet használni, de f utána napozásra, játszó gyer- | mekek számára is. Csupán né- [hány forintba kerül az egész | „beruházás", és némi kéz- F ügyesség, néhány szerszám kell . hozzá. A vasüzletekben néhány ío- f rintért lehet karnis-sint vásá- r rolni, azonkívül tizenöt-húsz kguri-gurit, attól függően, hány I szál zsinórt akarunk kifeszíte- A sínből — az erkély szé- 1 lességének megfelelően — le- | vágunk két darabot, amelye- i két az erkély két széléhez rög- I zítünk. A sínekre guri-gurikat 1 huzunk, és ahhoz kötjük a ,megfelelő hosszúságú PVC- i zsinórt, vagy fémhuzalt. A sí­inek végére — hogy a guri- [ gurik le ne csússzanak — a ,rögzítésre szolgáló, és ugyan- i csak az üzletekben kapható i bilincset húzunk. Ezzel kész is a szárító, (amelynek zsinórjaira nyugod- • tan teregethet a háziasszony, és ha a ruhákat beszedte, va­lamennyi zsinórt ki lehet tol­> ni az erkély széléhez, így tu­> lajdonképpen nem foglal el a | szárító semmiféle helyet. B. I. {Népújság 1969. július 6.

Next

/
Thumbnails
Contents