Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

Szemelvények külföldi újságokból FÓKUSZ iminimiiiiiiiiiiiiii Törökország és oz USA Törökország a nagyarányú, és sok amerikai számára elég riasztó változások országa. Va­lamikor katonazenekarral bú­csúztatták itt a tömegek az amerikai tengerészeket, míg most az utcai tüntetők ilyen feliratú táblákat hordoznak: ..Takarodjatok haza, amerikai kutyák”. Az ötvenes évek elején Ko­reában egy török dandár har­colt együtt az amerikai csapa­tokkal, ma sokan azt követe­lik. hogy Törökország lépjen ki a nyugati szövetségből. Május végén az amerikai tá­maszpontokon dolgozó török munkások béremelésért sztráj­koltak és összeütközésbe ke­rültek az amerikaiakkal. Elra­boltak egy postai teherautót, kórt tettek amerikai tulajdon­ban, és megakadályozták a^ élelmiszer-szállítást az ameri­kai létesítményekre. A Törökországba látogató ha­mar felismeri, hogy a sajtó és az értelmiségiek nagy része erő­sen Am erika-ellenes. Az egye­temi ifjúság harcias kisebbsé­ge, főként marxistákból áll, es az Egyesült Államok-ellenes lázadásokra szít. A hadsereg tisztjeinek nagy része tómért az amerikaiakkal szemben. (U.S. News and World Report, június 9.) A Icurd probléma Az írató kormány bejelentet­te, hogy a közeljövőben tör­vényjavaslatot terjeszt elő, amely jelentős autonómiát biz­tosít majd az ország északi ré­szében élő kurd kisebbség szá­mára. A megfigyelők ezzel kapcsolatban felteszik a kér­dést, hogy vajon ezúttal sike- rül-e végleges megoldást talál­ni a kurdok helyzetére Irak­ban, az egyenjogúság alapján. Szomorú tény, hogy eddig ezt a természetszerűleg kívánatos helyzetet nem sikerült elérni. Az egykori Kurdisztánt a múlt század folyamán felosz­tották Törökország és Perzsia között. Az első világháború után, amikor a térképeket ala­posan módosították, s új álla­mok születtek, a ma 12—13 millió lelket számláló kurd nemzetet már 4 állam — Tö­rökország, Irán, Irak és Szí­ria — között osztották feL A mai Irakban kétmillió kurd éL A köztársasági rendszernek fennállása 14 esztendeje alatt nem sikerült megvalósítani a kurdok és az arabok együtt­élését abban az országban, amelyet mind a két nemzet saját hazájának tart. Három katonai támadást is hajtottak végre 1961-ben, 1963-ban és 1965- ben. — kurd terület ellen, s ez fájdalmasan tárta fel az iraki társadalom leggyengébb helyét. A kurdok ellen viselt háború, mint megoldási módszer, ame­lyet az arab világban is sokan elítéltek, szánalmasan össze­omlott. 1966 júliusában az iraki kor­mány reménykeltő tűzszünetet kötött a kurd okkal, s a szem­benálló felek megegyezést is írtak alá, amely a kurd ki­sebbség számára biztosította az egyenjogúságot, elismerte hiva­talos nyelvnek a kurdot, álta­lános amnesztiában részesítette a partizánokat és előirányozta a közigazgatási decentralizá­ciót. (Búdé Pnávo, május 24.) Lin Piao találta ki a Mao-bibliót A katonai és a politikai ve­zetés közötti konfliktus 1959 szeptemberében a hadügymi­niszter leváltásával ért véget. Az akkor 52 éves Lin Piao tá­bornok lett az utódja, aki azonnal intenzív politikai kam­pányt indított a fegyveres erők körében, hogy ismét fel­élessze a régi forradalmi esz­ményeket. Lin Piao négy el­vet állított fel: 1. az ember fontosabb, mint a fegyver; 2. a politikai munka elsőbbséget élvez a katonai feladatokkal szemben; 3. nem szabad két- / ségeket táplálni Mao Ce-tung ideológiája iránt: és 4. a forra­dalmi eszmék gyakorlati al­kalmazása elsőbbséget élvez a könyv-elméletekkel szemben. 1964-ben a fegyveres erők legfőbb politikai vezetése ösz- seeállította a Mao-idézeteket tartalmazó kis vörös köny­vecskét a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok oktatására; ez azonban hamarosan egész Kí­na kommunista nolitikai bib­liája lett. A Lin Piao által végzett tisztogatási kampány a fegyveres erőknél a kulturális forradalom főpróbája volt. A viharos belpolitikai viszályok során a fegyveres erők bizo­nyultak a vezetés döntő esz­közének, amellyel Mao Ce- tung nemcsak ellenfeleit tette harcképtelenné, hanem számos versengő csoporttá szétesett híveit végül is együttműködés­re kényszerítctte. Amikor az­után a szétzúzott pártszerve­zetek; és a régi közigazgatási bürokrácia helyett újonnan alakított „forradalmi bizottsá­gok” vették át a hatalmat va­lamennyi tartományban, akkor a fegyveres erők majdnem mindezekben a szervezetekben már élfunkciókat töltöttek be. S napjainkban Kínában a ka­tonákat — abban az ország­ban, ahol évszázadokon át az utolsó helyet töltötték be a társadalmi rendben — hivata­losan ,,a nemzet példaképe­ként” ünnepük. Míg aüg néhány évtizeddel ezelőtt konok ellenállásukat leküzdve, kényszeríteni kellett a férfiakat a katonai szolgá­latra, ma a katonaköteles kor­ban lévő fiatalok számára kü­lönleges megtiszteltetés, ha méltónak tartják őket arra, hogy bekerüljenek a népi fel­szabadító hadsereg soraiba. Minden évben 6 millió 18 éves kínai áll készen a katonai szol­gálatra, a 6 milliónak azonban mindössze egy tizedét szólítjúK fegyverbe 4—6 évre. (Basler Nachrichten, június 6.) Albánia ; V-..;M:- ‘ • A közös ideológia alapján Albánia a kínai vezetőségben erős barátra talált, és sok ke­reskedelmi egyezményt kötött Kínával. A kínaiaktól nagy ka­matmentes kölcsönöket kap fejlesztési terveihez, főként a mostani ötéves tervhez, amely­nek célja, hogy előmozdítsa az ország iparosítását és a mező­gazdaság gépesítését. Albánia egyidejűleg kereske­delmi kapcsolatot folytat sok nyugat-európai országgal, es kitartóan igyekszik kiemelked­ni a háború előtti és közvetlen a háború utáni elmaradottság állapotából. Hivatalos statiszti­kai adatok szerint a nagy ás­ványkincsekkel és olaj lelőhe­lyekkel rendelkező Albánia ipari termelése 1938 óta az 55- szörösére emelkedett, s a fal­vak villamosítását 1971-ben be­fejezik. 1938-ban a lakosság több mint 80 százaléka anal­fabéta volt, s most majdnem minden 55 éven aluli albán tud írni és olvasni, és a 2 mil­liós lakosság egyötöde tanul. Az illír törzsektől származó albán nép hazáját Shqiperiá­nak vagyis a sasok földjének nevezi. Az 500 éves, 1912-ig tartó török uralom alatt az albánokban erős volt a haza­fias szellem, és vezetőik ma fenntartás nélkül hisznek az ország jövőjében és a rezsim stabilitásában, noha Albánia teljesen el van szigetelve, mióta 1961-ben szakított a Szovjet­unióval, Nyikita Hruscsov bé­kés egymás mellett élésre vo­natkozó poütikája és a Kínát illető poütikája miatt. (Nation) Kennedy kihívja Hixont A régi harcias Kennedy- szqllem ismét érvényesül a szenátusban. Aüg egy év telt el fivére, Robert halála óta (Június 6.), s Edward M- Ken­nedy, Massachusetts szenátora a Nixon-kormányzat legnyíl­tabb poütikai bírálójaként lép fel. Ez az új határozottsága fo­kozatosan nyilvánul meg azóta, hogy a Demokrata Pártban ve­zető szerepet kapott. Edward már nem a csendes Kennedy, aki enged a szenátusban a konzervatív idősebb szenáto­roknak, és a múlt felett bán­kódik. Most már a klán feje és a párt vezetésére törekszik. Mindez várható volt, de nem ennyire korán és nem ily köz­vetlenül és merészen. Nem is várta be az Apollo—10. kísér­let sikerét és már azt kérte, hogy „mihelyt befejeződött a Holdra való leszállás és a Hold feltárása”, a kormányzat az űrkutatási költségvetés „szá­mottevő részét” irányítsa át a szegénység, az éhség, a levegő szennyeződése és a lakáskér­dés sürgető földi problémáinak megoldására. Másnap, míg kollégáinak többsége még ünnepelte fegy­veres erőink győzelmét egy tíznapos véres küzdelemben, amelyet az A Shau völgy fe­letti „Hamburger Hill”-ért vív­tak Vietnamban, Kennedy el­ítélte az egész akciót, mint „értelmetlenséget és felelőtlen­séget”, s feltette a kérdést, mi­ért hozunk ilyen emberáidoza- tokat, amikor Nixon elnök már bejelentette, hogy nem keresi a katonai győzelmet. Ugyanaz nap az amerikai olajipart is célba vette — nem valami szerény ellenfél —, azt akarta tudni, miért nem lehet némileg csökkenteni az olaj­import-ellenőrzést, miután az olaj behozatal ellenőrzése az amerikai fogyasztóknak éven­ként 4—7 milliárd dollárba ke­rül. Ez meglehetősen megerőltető heti munka, de csak ha vé­gignézzük Kennedynek Nixon beiktatása óta elmondott be­szédeit, jövünk rá arra, hogy hétről hétre fokozza a kor­mányzat elleni kihívását. Ez nem személy szerint az elnök ellen irányuló kihívás — noha nyilvánvalóan politikai konfrontáció kettőjük között. Kennedy udvarias. Kevésbé harsány, mint fivére, Robert, és kevésbé választékos, mint fivére, John volt, de világos, hogy kiemelkedő pozíciót fog­lal el a kormányzattól balra. (International Herald Tribune) Napoleon élete tíz aláírásban Augusztus 15-én lesz 200 éve, hogy Carlo Bonaparte korzikai ügyvéd házában ör­vendetes családi esemény tör­tént. Lutezia asszony újabb fiúgyermeknek adott életet, akit Napoleon névre keresztel­tek. A boldog szülők legmeré­szebb álmukban sem gondol­ták még akkor, hogy fiúk egész Európával megismerte­ti a Bonaparte nevet. A „kis korzikai” üstökösszerű pálya­futása mindig foglalkoztatta az embereket. írók, történé­szek idestova több mint más­fél évszázada keresik a Na­póleon-rejtély” kulcsát. Könyvtárnyit írtak róla, de Napóleonról úgylátszik még mindig lehet valami újat mon­dani. Franciaországban, ahol születésének 200. évfordulójá­ról most a „Napoleon-év” ke­retében emlékeznek meg, sok új könyv, tanulmány és cikk­sorozat is megjelent. Érdeklő­désre tarthat számot az a ta­nulmány is, amely a grafoló­gia módszerével kutatja Na­poleon bonyolult, sokszor el­lentmondásos jellemét. A ta­nulmány a többi között tíz aláírást ragad ki a császár éle­tének tíz különböző időszaká­ból. Az első 1785-ből való, ami­kor még iskolás volt, az utol­só egy évvel a halála előtt kelt. 1820-tól a Szent Ilona szi­geti száműzetés idejéből való. 1. A 16 éves, „nagy remény­ségekre és rendkívüli képessé­gekre” jogosító fiúcska még tanulmányait végzi, még „Buonaparte”. Az aláírás már­is magabiztos beképzelt em­berre vall, aki nyugodtan ír­ja le, majd öntelten erős, hosz- szú vonallal húzza alá nevét. Egyelőre problémamentes élet, de már megmutatkozik a te­kintélyt követelő vágy. 2. Tizenhat évvel később. A marengoi győztes, a 31 éves tá­bornok diadalmasan tér visz- sza Franciaországba. Az alá­írás még mindig Buonaparte. A betűk még egyenletesek, de már elnyújtottabbak, kezd megmutatkozni hajlama a brutalitásra. Az aláhúzás már sokkal rövidebb, idegesebb. 3. Alig négy év telt el köz­ben és az 1804. december 2-án császárrá koronázott Bonapar­te már Napóleonnak írja ma­gát. A végződés vastagságából csak úgy árad az önteltség és az egyre növekvő brutalitás. Az aláhúzás vastagsága elárul­ja, hogy mennyire tisztában van hatalmával. flr 4. Egy év múlva már majd­nem egész Európa ura. Elsie­tett aláírás, a sorból kiugró betűk nagy ambícióról valla­nak. Az ideges végződés, az eltávolodó aláhúzás büszke­ségről nagy magabiztosságról beszél. Látszik, hogyan tekin­ti magát mindennek. 5. 1806. Győzedelmes bevo­nulás Berlinbe. A III. Frigyes Vilmos békeajánlatát vissza­utasító aláírásból csak úgy su­gárzik az erő és az önteltség. 6. 1812., a nagy fordulat éve. Az égő Moszkvából menekül a 600 000 főnyi seregből megma­radt 15 000 emberével. Lobogó betűiben már felfedezhető a várható bukás. A végződésen azonban még mindig kiütközik a nagy ambíció. 7. Lipcse mellett, a népek csatájában, 1813 október 18- án alapjában rengett meg a birodalom és a császár. Az aláírás híven tükrözi a drá­mát. Szinte látni engedi a ha­talmas belső megrázkódtatást. A tragédia megkezdődött. 8. 1814 áprilisában Napole­on lemondásra kényszerül. Aláírása sokban hasonlít az előbbihez. Már csak az alá­húzás emlékeztet a régi szép időkre. 9. A száz nap és Waterloo időszaka, utolsó felvonása a drámának. A kisbetűk mintha veszekednének egymással. Az aláírás világos, megszokott, hiába keressük benne a még nem is olyan távoli nagy am­bíció nyomát. 10. A Szent Ilona szigeti száműzött már régen nem Na­poleon, csak Bonaparte tábor­nok. A kimerült, kiégett em­ber kézvonásában a vonalak egyre jobban lejtenek, szinte látszik, hogy már semmit sem igényel az élettől. Egy év még és mindennek vége. AZONNALI FELVÉTEL­RE keresünk férfi és női iertéiietl neb* és segédmunkásokat, könyvelésben Jártas nyugdíjas adminisztrátort, valamint rakodókat tu hajtókát. V Munkaidő reggel 6 órá­tól 14 óráig Fizetés meg­egyezés szerint. Vidékiek részére menetjegyet térí­tünk. Jelentkezés: váro­si tanács költségvetési üzeme kertészeti részle­génél. Szekszárd. Kese- lyűsi út. (33) A Földmunkát Gépe­sítő Vállalat h’yqtásos t^trr'iPlcrrü­vtgcjCl_ tcr^clycmot £adi( bentlakásos rendszerben. A tanfolyam költségeit fedezzük, a tanulmányi időre segédvezetói bért folyósítunk. További felvilágosítást levélben, ill. telefonon ad a vállalat munkaügyi osztálya. Cím: Budapest, V. Vi­gyázó Ferenc u. 3. 126-700 ű-i-es mellék Telex. Bp. 775 oktatás (14)

Next

/
Thumbnails
Contents