Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
Rddig több mint 250 ezer köbméter földet mozgattak meg Teljes „ pompájában “ áll az építők városa Össznépi együttműködéssel A beremendi cementmű Közvetlenül az országhatár mellett, Beremend és Kista- polca községek között a villányi süveghegy „árnyékában"’ a múlt év áprilisában „megindult” a föld: az 1. számú Földmunkát Gépesítő Vállalat nehéz dózerei — az új beremendi cementművek építési programjának megfelelően —, megkezdték a beépítésre kijelölt, közel 50 holdas terület tereprendezését. A csendes, már-már kihalt, Dráva menti utakat ellepték a dömperek és teherautók, a falvakban százával „telepedtek le” idegenek — egyszóval: a különös hangulatú, isten háta mögötti hely — mintegy varázsütésre —, felébredt sok évtizedes álmából.. 4 Egym Uiió tonna cement Beremend neve, mely tavaly még Baranyában sem jelentett túl sokat, egyre többször jelenik meg a lapokban, s az sem ritkaság, hogy 15— 20 személygépkocsi érkezik ide egyetlen napon — a fővárosból. A több mint 2 milliárd forintos költséggel épülő gyáróriás egymillió tonna cementet ad majd a népgazdaságnak évente — s ez a tény egyszeriben országos jelentőséget adott a községnek, A megszokott hazai méretekhez viszonyítva kétségtelenül monumentális építkezés generáltervezője a Szilikátipari Tervező Intézet. Itt dolgozták ki a gyártási technológiát, itt tervezték a belső energia- rendszert, itt végezték a kőbányával kapcsolatos gazdaságossági számításokat. Mindez azonban csak az alap. a váz, amit tucatnyi más, szaktervező intézet egészített ki a legkisebb csavart is magában foglaló részlettervekkel. Csak néhányat a legfontosabbak közül: a magasépítés terveit az IPARTERV; az út, vasút, vízrendezés terveit a MÉLYÉP- TERV; a mészkemencéket a Vegyigépgyár Fejlesztő és Tervező Iroda, az elektromos távvezetékeket az ERŐTERV; a gépészeti dokumentációt pedig a Szállítóberendezések Gyára készítette. De még a közreműködőknek is vannak közreműködői. A gyárhoz kapcsolódó lakótelepet például a Pécsi Tervező Vállalat mérnökei tervezték, a földmérés és kisajátítás munkálatait pedig a Pécsi Geodéziai Vállalat végezte. S a kivitelezőkről még szó sem esett... á Mielőtt az utolsó szót kimondták Nem túlzás a megállapítás: a BCM-et össznépi együttműködéssel az egész ország építi. Technikai színvonalunk mérőfoka az a beruházás, mely — a kormány határozata értelmében — nemcsak méreteivel, de korszerűségével is méltó társa lesz az európai cementipar nagy objektumainak. Ami az előkészítést illeti: a kormány és a Gazdasági Bizottság többször is tárgyalta a beruházás kérdését, s miután a jelenleg üzemelő hazai cementgyárak — Váctól, Lábatlanig, illetve Hejőcsabá- ig —, mind az ország északi felében található, egyöntetű volt az állásfoglalás: az új cementmű délen legyen. A pontos helykijelölést természetesen sok vita és még több számítás, elemzés előzte meg. A tervezők valamennyi déli lehetőséget számba vették. Kutatások folytak Villány, Nagy- harsány, sőt Bükkösd térségében is, s az „utolsó” szót csak az érintett bányák kőva- gyonának ismeretébe« mondták ki. A beremendi kőbánya tetszés szerint bővíthető, s a rendelkezésre álló kiváló minőségű mészkő minimálisan 50 esztendőre elegendő. A gyár üzemépületei Beremend és Kistapolca között, az egykori borsóföldek helyén épülnek meg. A mészkövet rendkívüli teherbírású közúton szállítják majd az őrlőhöz, illetve a forgókemencékhez. A magas fokon automatizált üzem nyugatnémet, illetve NDK-beli gépeket kap. A vezérlőterembe minden információ gépi úton érkezik — az ipari tv kamerái valamennyi jelentősebb gépegységet „szemmel tartanak” —, az ügyeletes diszpécsereknek csak ellenőrizniük: kell az „elektronikus igazgató” döntésemet végrehajtását. _ Egy tonna cement: 391 forintért Hogy milyen előnyökkel jár a legkorszerűbb technológiák alkalmazása, csak néhány számot. Az új gyár felépülte után Beremend jelenlegi termelési érték szintjének nyolcszorosát adja, amely meghaladja a 638 millió forintot. (Az egy munkásra eső termelési érték a mostani évi 253 ezer forintról évi 800 ezer forintra nő.) Ma egy tonna cement előállítása 3,43 munkaórát igényel — az új gyárban csak 1,4-et. A klinkerégetéshez felhasznált kalóriamennyiség 70 százalékkal ^csökken — s ami talán a legjobban szemlélteti a változást: a mostani 663 forintos önköltség helyett az új mam- mutüzem a számítások szerint mindössze 391 forintos tonnánkénti árral dolgozik. Beremenden szinte minden mozgásban van. (Az emberek is: a korábban elvándoroltak tucatjával jönnek vissza, hogy az építkezésen, s később a gyárban keressék meg kenyerüket.) A község általános rendezési terve alig fél évtizede készült, de máris módosítani kellett: az épülő gyár jóvoltából a község építészeti arculata is megváltozik. A falucenti umban már az etső ütemben 196 gyári lakás épül. A „mini-város” házai már áll*, nak, a vidék központja egyelőre mégsem ez a néhány panelház: a felvonulási területe» valóságos várost emeltek maguknak az építők. Egyelőre 1506 körül van a munkások száma, de szinte minden héten új csoportok érkeznek. Elhelyezésük a pionírok emlékét idézi: barnára lakkozott fabarakkok sora épült a széljárta mezőségen. Március közepén üzembe helyezték a modern 2000 személyes konyhát és ét- termet is — s ezzel az építők városának eddigi legégetőbb gondja is megoldódott. Kedvezőek az előjelek Hogyan áll pillanatnyilag a nagy munka! A Földgép Vállalat dózerei eltávolították a beépítésére szánt területről a humuszréteget, befejezték a ..plamrozást”, s már el is vonultak a vidékről. A kivitelezés első üteme tehát lezárulj. Több mint 250 ezer köbméter, földet mozgattak meg, s ma tényleg olyan ez a közel 50 \ holdas építkezési övezet, mint a simára gyalult asztallap. Az előkészítés legfontosabb feladatai közé tartozott az út és vasút megépítése. A múlt évben mindkettő átadásra került — s ezzel megteremtődött a tulajdonképpeni építés megkezdésének lehetősége. Az anyagszállító kocsi-konvojok és vonatok sok tízezer tonna anyagot hordtak máris össze, s mivel az időjárás a vártnál kisebb mértékben akadályozta a szállítást, az idei „építési” év jó előjelekkel indul. A műit év augusztusában egyébként már a cementsilók alapozását is megkezdték: a »6 emelet magas raktártomyok 2,8 méteres vasbeton talpon állnak majd. A magasépítés az igazi jó idő beállta után kezdődik, s miután a határidők meglehetősen szorosak —1972- ben már teljes üzemmel kell működnie a gyárnak —, a beruházás irányítói ismét a fiatalok segítségét kérték. A KISZ Központi Bizottságának egyetértésével a Baranya megyei KISZ-bizottság védnökséget vállalt a BCM felett. BÉKÉS SÁNDOR iiHUiiiimiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiMiiiiimiiiiiiitiiiiHHiiimiimiiiimmiimuMiiiiiiiHiiiii iiiiiiiHiiimimimniiHiititiitmimiiiHiiiHiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiifiitiiitiimmuiiiimmiiiiiimiiiiiii t padlás tágas, kemencemeleg és rendetlen, £ í\ Olyan, mint a nagyobb házak padlásai £ általában, E A rendetlenség azonban természetesen tár- £ gyak összevisszaságából ered, és ezek a tárgyak ; már cseppet sem mindennapiak. Az elpusztult E Ete községből származó hálósúlyok, külü, sör- 5 mény, kapinya és számtalan más egykor volt E használati eszköz, melyet itt-ott még meg ~ lehet menteni Decsen a pusztulás, vagy az elől, £ hogy valamelyik MÉH-telepre kerüljenek ócska- E vasként. A decsi járási művelődési ház padlásáról van E szó, melynek téglakupacai, szelemenéi és keE resztgerendái köz ött csak akkor sejlik fel a E látogató előtt az eljövendő múzeum képe. ami- E kor hozzáértők vezetésével csetlik-botlik át az E egyelőre még tökéletes zűrzavaron. E a hozzáértők: Tömöri Ilona tanárnő és Czakó E Sándor, a művelődési ház igazgatója. Mindketten 5 tanácstagok. A tavalyi tanácsülések egyikén a E tanárnő vetette fel először, hogy Decsen — az £ utolérhetetlen Sárköz szívében, vagy ha úgy E tetszik „fővárosában” — miért csak a szövésE fonás-hímzés révén készült népművészeti em1 lékeket gyűjtik? Ezek becse ma már világszerte s ismert, de egy kis ország életében nemcsak E helytörténeti, hanem komoly történeti értéke £ lenne az elmúlt mindennapok használati tárE gyai összegyűjtésének is. A paraszti életforma változását nem kell kü- E lönösebben emlegetni. Nem is annyira az a jel= lemzö, hogy sok faluban már nagyítóval kell ~ keresni azt, aki becsületesen kaszál (nem be£ széilve a kaszát kalapálni is tudókról!), hanem £ az, hogy a szentgotthárdi kaszagyár termeléE sének már csak tört részét értékesíti határainE kon belül. A még harminc esztendeje sulykolóE fával a kezükben, patakmedrek szélén dolgozó E asszonyok ma mosógépet kapcsolnak be, és koE molyán érdekes lenne megtudni, hogy hány £ falusi kislány akad. aki pontosan képes megPadlásmúzeum születik magyarázni a. „gereben" szó jelentését? Vagy esetleg városi, aki legalább sejti, hogy mit. jelent: „köpülni”? A régi, már-már teljesen feledésbe ment mesterségek, munkafolyamatok eszközei azonban kultúrtörténeti értéket jelentenek. Éppen ezért nem túlzás elévülhetetlennek minősíteni Tömöri Ilona érdemeit, aki a gyűjtést — a padlásmúzeum megteremtését — padlásjárással kezdte. Kincsek kerültek elő. Ezek egy részét már nagyon sok érdeklődő láthatta a közelmúlt sárközi ünnepségeken, a művelődési ház egyik helyiségében. Erről annak idején hírt adtunk beszámolónkban. Az ott bemutatottaknál azonban több van, és ami van, az többre hivatott. Kovács Sándor, a községi tanács vb-elnöke helyeselte a gyűjtés gondolatát és a rendelkezésére álló szerény eszközökkel támogatta is azt. Támogatást azonban elsősorban a falu lelkes és a legjobh értelemben véve lokálpatrióta lakói nyújtották. A művelődési ház keretében megalakult a Néprajzi Gyűjtőklub. Tán az országban máshol sem lehetett volna különb helyet találni egy ilyen csoportosulásnak, mint itt. A tagsági díj egészen sajátszerű volt: egy t ár g y, A tagok száma húsz. Adott Békás néni és adott Nanica néni. Adott a termelőszövetkezet: — kocsit a szőlőhegy bejárására, ahol például a kis tárlaton is kiállított múlt századbeli prés is előkerült. Kiállításra érdemes emlékekhez jutottak lebontott házakból, bukkantak ilyenekre fészerek félredobott lomjai között. A e nagy anyagot megtekintette Andrásfalvi Berta- £ lan, a Dunántúli Tudományos Intézet kutatója £ és a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott £ róla. £ Ez azonban, bármilyen örvendetes is, de ke- £ vés. A decsi gyűjteményt természetesen csak £ jobb kifejezés híján illetjük a „múzeum” szó- E val. Ilyennek alapításához se magánembernek, E se művelődési háznak nincs joga. Veszendő ér- E tékek összegyűjtéséhez (ha csak nem ásatások £ révén jut hozzájuk) azonban mindenkinek. A £ művelődési ház funkciójából következik, hogy £ amit megmentettek a gyűjtőklub lelkes tagjai, £ azt közkinccsé is óhajtják tenni. £ Bemutatásra mi sem kínálkozott alkalmasabb E helyként, mint a térés, tágas padlás. Az alap- E elképzelések már tisztázottak. A kémény tövé- — ben korhű, régi konyhát építenek fel. Az egyik E keresztgerendától balra, kissé mélyebben fekvő E részre kerül a múlt század végi présház-belső. £ Néhány száz téglából választófalakat húznak, £ hátteret a többi érték bemutatásához. Mindezt £ saját erőből, társadalmi összefogásból, ami nem- £ csak hangsúlyozásra, hanem elismerésre érdé- £ mes. E Decsen már megtekinthető a Háziipari Sző- E vetkezet szép és sokak anyagi támogatásával e létesült gyűjteménye. Ha a padlásmúzeum el- ~ készül (megnyitását a nyár végére tervezik), a E falu egy újabb olyan ériékkel gazdagodik, me- E lyet megfelelő szervezéssel idegenforgalmi lát- E ványossággá lehetne avatni. A falu érdekében r hátra van még az, hogy valamelyik régi, sza- £ badkéményes házat a községi tanács saját ha- £ táskörében védetté nyilvánítson, ilyesformán £ minden különösebb beruházás nélkül teremtve E meg azt amiért az ország más részein (Somogy- E ban, Szentendrén) súlyos százezreket adnak ki: E — egy skanzent, természetes környezetében, sőt e eredeti helyén álló múzeumot. ORDAS IVAN E luuiuuuui'iiinimmiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH
