Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-27 / 172. szám
G veriiickálctozalo k Veszély a mezőkön A huszadik században, napjainkban - vannak még ilyenek? Vannak. Igaz, az atya, vagy az anya nem isteni sugallatra ragadja meg elsőszülöttét, hogy a neki legkedvesebb életével engesztelje az istenekkel benépesített egét. Ezek a mai gyermekáldozatok ritkán véresek, ritkán veszik el a gyerek életét, de olyan sérüléseknek szolgáltatják ki azt, amilyen sérülések még a teljes környezet- változással is nehezen gyógyíthatóak. v Itt van ez a három kislány. A legidősebb 8 éves, a legkisebb négy. Sorsukat valóságos ügyirathegy próbálja normális mederbe terelni a társadalom törvénybiztosította jogán ezeddig sikertelenül. Huszonhat éves anyjuk idült alkoholista, apjuk tán a bibliabeli Jobbal is versenyre kelhetne béketűrés dolgában. A verseny ennek a derék és jól dolgozó, józan parasztembernek a javára dőlne el, aki tavaly hatvanezer forintot vitt haza asszonyának és a három gyereknek. A háztáji is hozott vagy hatezret, nem kevés a forintértéke annak a két hektó bornak sem, ami ugyancsak hazakerült. Sem az előbbiek, sem az utóbbi nem tartott sokáig. A két hektóhoz vettek még kettőt. Négyszáz liter bor tekintélyes mennyiség. Nincs belőle. Más sem nagyon van a házban. Miből is lenne, hiszen a ház asszonya az alkohollal lépett erősebb frigyre. Nemrég törvény elé citálták, s megjelentek itt úgyszólván az összes szomszédai — sajnos, nem mentő tanúként. — Nem törődik a gyerekkel! — A legkisebb, a négyéves mesélte az enyimeknek hogy w»t csinált egy bácsi az anyukájával. Nem egyedül iszik. — Haszontalan asszony ez kérem, hiába próbáltuk észre téríteni. Dolgozott helyette az ura, neki csak az otthon ellátása maradt volna. Lecsurgott a torkán a pénz, lepörgött róla a dorgálás. — Kórházba kellene vitetni, akkor talán meggyógyulva el tudná látni a családot! — En az emberét is kézbe venném, mert az ő nagy jósága, jámborsága a gyerekeket veszejti el. Kérdem én, miféle felnőtt lány lesz abból, amelyik úgy nevelődik föl, hogy anyját mindig pohárral látja, meg úgy, hogy idegen férfiakkal mulatozik? Vagy olyan lesz, mint az anyja, vagy úgy megundorodik, hogy a világ végire is elbújna a szégyen előL — Lássa csak a világ! Kicsapva élnek ezek a gyerekek, mint a kis állatok. Én, nem eresztem az enyémeket velük össze, mert lát az a kisember elég rosszat majd maga körül. Győzze csak kerülgetni. - >•'* ’5 Mindannyiunkban ott ágál egy alkalom szülte moralista, ezekben a fejkendős, parasztasszonyokban isy-akik sürgetnék » •gyerekek állami gondozásba vételét. Nem firtatom, lehet, hogy személyes indulatok is fűtik őket, hiszen a semmi jó jelzővel emlegetett asszony, fiatal, fiatalabb, mint ők. Irigyelt asszony is lehetne. De ha leszámítom a személyeskedés lehetőségeit, végsősoron jó ügyben izgatottak, türelmetlenek és várakozóak. A három kislány sorsáért aggódnak, s remélik, hogy az anyjuk sem menthetetlen. Azt mondja a tanácselnök, hogy többé nem hajlandó betenni a lábát ennek az asszonynak az udvarába, mert ami becsmérlőt csak képes a száj összehordani, azt ez már összehordta. Kilátásba helyezte azt is hogy kést vág abba, aki még egyszer bele mer szólni az ő családi ügyükbe. Nem érti, hogyan is értené meg a beavatkozás indítékait, célját. Dühös szeretettel csügg a gyerekeken, nem hajlandó állami gondozásba ereszteni őket, de arra már képtelen, hogy értük változzék meg. — Évekkel ezelőtt azt üzengette nekem egy férfi, akit kénytelenek voltunk kényszerelvonó kúrára köteleztetni, hogy gyúj- tósfát aprít valahányunkból. Aztán a kezelés utáni hónapokban beállított a tanácsházára bocsánatot kérni, meg eldicsekedni azzal, mi mindent vásároltak azóta, hogy nem iszik. — Ez az asszony, csak a szégyenét látja, azt akarná takargatni és nem veszi észre, hogy gyerekei leikébe olyan férget lop, amit igen nehéz, vagy nem is lehet kiirtani. —« Veri a gyerekeket? — Azt nem mondhatnánk. Csak annyira, ahogy más is. Néha megszalad az ember keze. De nem látja el őket rendesen. Be kell csak menni hozzájuk. Sírja ott minden a józan élet hiányát és nem azért, mert a férfi nem dolgozik. Ismerni itt kevesebb keresetű családokat, akiknek okos beosztással megvan mindenük. Ezeknél csak a sivárság van, de nem a pénz hiánya miatt. B eszéltem az emberrel. Ö már belátja, hogy okosabb, ha a gyerekek intézetben élnek addig, amíg az anyjuk helyre nem jön. Az is neki köszönhető, hogy az asz- szony elment elvonókúrára. Persze, nem olyan dolog annak a sikere sem, hogy ripsz-ropsz, már kicserélődött. Ezért is lenne közös megnyugvásunk, ha nem halmozódnának tovább az ügyiratok és a gyerekek intézetbe kerülnének. Senki nem drukkolna azért, hogy ne sikerüljön megváltoznia ennek az asszonynak. Tán még nagyobb becsületet is szerezhetne a többiek szemében, ha itt hozná helyre, ami elromlott, s úgy jönnének haza a kislányok. Mert eszembe jut, kérdezem: — nem látnák-e szívesen, ha a faluból elköltözne a család? — Miért költöznének? Baj minden családban van, vagy ilyen, vagy olyan. Ha futni kezdenének az emberek valamilyen bajtól, lenne itt olyan népvándorlás, hogy talán el sem bírnák az utak. Ez igaz. — Hát segíteni készek-e? — Amennyire csak kell! Persze, a segítéshez kettő kell. aki tud és akar segíteni, és az, akinek kell a segítség. Mindezeket a bonyhádi járás egyik, a székhelyhez közel eső községében hallottam, ahova nem a véletlen vezérelt. Ha hinni lehet a szónak, a három kislány nem lesz áldozata anyjuk kisiklott életének, sőt, talán segítői lesznek ők is annak, hogy édesanyjuk meggyógyulva magára találjon. —ii— Részletes vizsgálat elemezte a tamási járás termelőszövetkezeteinek balesetelhárítási helyzetét. Az összefoglalóból kitűnik, hogy évről évre több ember sérül meg, több értékes munkanap vész kárba? 1007, 1526, 2029 — ennyi a kiesett munkanapok száma 1967., 1968. és 1969. első öt hónapjában. Három év átlagában a legtöbb baleset Magyarkesziben, Pincehelyen, Re- gölyben és a tamási Vörös Szikra Tsz-ben történt. A balesetek fő forrása nem a gép, hanem a jószág; az állatokkal kapcsolatos munkavégzés közben előfordult szerencsétlenségek száma majdnem harmada az összes balesetnek. Nehezíti a megelőzést, hogy Sí tsz-ek vontatottan teljesítik a baleset bejelentésére vonatkozó köte* lezettségüket. Jószerint nincs hónap, hogy egy-két szövetkezetei ne kelljen sürgetni. A pincehelyi Vörösmarty Tsz-ben — például — a baleset bejelentésére csale a rendőrség felhívásának eredményeként került sor. Nem egy tsz-ben a biztonsági megbízott hozzáértésének hiánya akadályozza a fejlődést. A járási, tanács vb július első felében tartott ülésén állapították meg, hogy ez a heíyzet, Felsőnyéken, Ireg- szemcsén, az értény! BúzakalásiZ a nagykónyi Haladás Tsz-nél, továbbá a tamási TÖVAL-nál. Bár a balesetek meg előzésének elsődleges feltétele a szakértelem, az igyekezet, nem hiányozhatnak az anyagiak sem. Több tsz éves tervében tünteti fel, mennyit irányoz elő balesetelhárításra. A nagyszokolyi Béke Tsz-t ennek elmulasztása miatt bírálat érte. A helyszínen, Pados Ferenc el* nőkkel és Varga János gépcsoportvezetővel beszélgetve tudakozódtunk erről. Mihamar kiderült, hogy tervezni nem terveztek, de — áldoztak a balesetvédelemre. Munka- és védőruhára — például —■ majdnem negyvenezer forintot költöttek. A szövetkezetben eddig minden negyedik traktoros megkapta a növényvédelmi kiképzést, tehát igen jól tudja, mit kell tennie a mérgezések megelőzésére. Az említett vizsgálatot követően gondoskodtak a méregrak - tár megfelelő kialakításáról. Ma még zsúfolt — s ezért balesetveszélyes — műhelyeik helyett jövőre újakat építenek. E munka költsége meghaladja a 400 000 forintot, annak ellenére, hogy a tsjt magaégette téglájából saját bri* gádja épít. A vezetőségi gyűlése« Ember Tamás személyében találtak alkalmas embert balesetelhárítási előadónak. A fiatal üzem? gazdász felsőfokú mezőgazdasagí technikumi végzettséggel, s jó műszaki érzékkel rendelkezikA járási tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vizsgálata kétségkívül hasznos volt. Hasznos, mivel a mezőgazda- sági technika rohamos fejlődés« csak akkor áldás a gazdák számára, ha legalább azonos ütemben fejlődik a balesetelhárítás, —•> erre fel kellett hívni a figyelmet« Hasznos azért is, mivel tanulságaként a vb elrendelte a tsz-ek szí* gorúbb és rendszeresebb ellenőr* zését. A határozat következetes végrehajtása bizonyára fokozatosan csökkenti a gazdákra leselkedő veszélyt a szövetkezeti mezőkön. Jövedelmező a melléküzemági tevékenység A bogyiszlói Duna Gyöngye Termelőszövetkezet jó jövedelmet biztosító tésztaüzemet tart fent A formázógéptől elkerült nyers tésztaféleségek rítószekrényekbe kerülnek. Szente Isivánné, ki ’-•'ll az üzem vezetője (képünkön is ez cérnametélt száradását ellenőrzi. A csomagolóban mérlegelik, tasakolják, címkézik a készterméket. Ezután kerülnek részben kereskedelmi vállalatokhoz, valamint a termelőszövetkezet budapesti mintaárudájába. Fotó: Tóth Iván
