Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-27 / 172. szám
Uj alapszabály a kisipari szövetkezetekben írta: T öbb mint két évtizedes fennállása óta nagy utat tett meg megyénk kisipari szövetkezeti mozgalma. Ez idő alatt jelentős fejlődés ment végbe a szövetkezeti termelőerőkben és termelési viszonyokban. Szövetkezeteink a megye ipari termeléséből 24 %-kal részesednek. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottaknak közel 30 %-a szövetkezeteinkben dolgozik. A megye ipari exportjának 15—20 %-ót a szövetkezeti ipar adja. Számos tevékenységet figyelembe véve meghatározó szerepet játszik. Jellemző, hogy a szocialista szektor szolgáltató tevékenységéből több, mint 80 %-kaJ részesedik, az összes javítás-szolgáltatásnak pedig közel 60 %- át a szövetkezetek végzik. A harmadik 5 éves tervben jelenté- állóeszköz-fejlesztés nélkül több mint 3000 fővel növelték a foglalkoztatottak számát, s ezzel nagymértékben hozzájárultak az igen fontos társadalompolitikai célkitűzések teljesítéséhez. Előreháthatóan a tervidőszakban 1965-höz képest a termelést mófélszeresére emelik. Kisipari szövetkezeteink fennállása óta nagy változások mentek végbe a tagság tudati fejlődésében is. A szövetkezeti dolgozók közel egynegyede vesz részt a szocialista brigádmozgalomban, de az egyéni versenyben szinte az egész tagság. A művelődési és sport iránti igényeket az e'- ért eredmények bizonyítják. A szövetkezetek vezetői és tagjai megtalálhatók társadalmi életünk minden területén, közéleti tevékenységükért becsülik őket. A tények mutatják, hogy a szövetkezetek munkája. tagjainak társadalmi mozgalmi tevékenysége hasznos, a szocializmus teljes felépítésének időszakában is. Az elért eredmények á párt és a kormány sokoldalú támogatásával születtek meg. A fejlődést elősegítették a szövetkezetek fennállása óta az élet követelményeihez többször is módosított szövetkezeti törvények, a szövetkezetek „alkotmánya”, az eddigi alapszabályok is. E megállapítás természetesen csak a múltra vonatkozik, mivel a gazdaságiránvítási reform. valamint a közelmúltban lezárult szövetkezeti elméleti viták eredményeként nanirendre került a kisipari szövo*kp7etekben is az új alap- szabé’vok elkészítése. 0 lefolyt elméleti vitákban tisztázódott, hogy elavult az a korábbi felfogás, mely szerint a szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon nem következetesen szocialista formája.' A szövetkezetek léte a mi társadalmunkban objektív szükségszerűség, és a szocialista gazdálkodás egvik perspektivikus formája. Előnyük a szövetkezeteknek, hogy képesek rugalmasan alkalmazkodni a gyorsan változó igényekhez, nagymértékben hasznosítják az élő munkát, segítik a foglalkoztatási problémák megoldásét, a lakosság igpHotási i^érveinek kieléeítését. Mindezek mellett a szövetkezeti forma igen alkalmas arra. hoirv a tagság érdekeit összhangba hozza 3 társadalmi érdekkel. Az említett elméleti vitákban tisztázódott az is, hogy a szövetkezeti mozgalomban nem érvényes a demokratikus centralizmus elve. hogy az eddigi hierarchia elavult, nem fér össze a gazdaságirápvítás jelenlegi rendszerével, valamint az általános szocialista és szövetkezeti demokrácia fejődésével. Az új helyzet szükségszerűvé teszi a szöGyerő András, KJSZŐ Vvetkezetek szervezeti alárendeltségének megszüntetését, önállóságuk fokozását, a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztését és a tagok jogainak kiszélesítését. Az 1003/1969. számú kormányrendelet ilyen szellemben rendezi a szövetkezetek és szövetségeik, továbbá a szövetkezetek és az állam viszonyát. A kormányhatározat jelentőségüknek és szerepüknek megfelelő helyre teszi a szövetkezeteket Rendező elv a szövetkezetek önállósága, tisztázza, hogy a szövetkezeti mozgalom alapegységei maguk a szövetkezetek a szövetségek pedig ezek következménye. A tagok döntő joga minden, a szövetkezetét alapvetően érintő kérdésben val 5 állásfoglalás. A gazdasági és szervezeti önállóságnak megfelelően a szövetkezetekre kötelezettséget csak a törvény, törvényerejű rendelet, kormányrendelet, kormányhatározat, miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés, valamint meghatározott körben tanácsi rendelet, továbbá a szövetkezet saját vezető szerveinek határozata és az általuk kötött szerződés állapíthat meg Az állam elismeri a szövetkezetek szabadságát, belső önkormányzatát, a szövetkezetek és az állami vállalatok egyenjogúságát. Közvetlenül nem avatkozik be gazdálkodásukba, hanem közvetett formában, közgazdasági eszközökkel szabályozza azt. Az állam látja el a szövetkezetek felügyeletét. Megerősíti az alapszabályt, kiadja a hatósági engedélyeket. Az állami felügyelet» 1 mindenekelőtt törvényességi felügyelet, részben ágazati felügyelet és felelősség. A kormányhatározat intézr kedik a szövetkezeti szövetségekről is. Ezek szerint a jövőben megváltozik a szövetségek helyzete, szerepe. A jövőbeni fő feladatuk a szövetkezetek demokratikus működésének. önálló és eredményes, vállalatszerű gazdálkodásának továbbfejlesztése. Ennek megfelelően a következő alapfunkciókat látják el: szövetkezeti érdekképviselet, szövetkezeteknek nyújtott szolgáltatások (megbízás alapján a gazdasági kapcsolat szervezése, piaci információk gvűi- tése, stb). mozgalmi, társadalmi feladatok (oktatás, nevelés. stb). Minthogy a régi irányítási hierarchia megszűnt, a szövetségek a szövetkezetek részére csak ajánlásokat adhatnak, melyeket a szövetkezetek szervei kötelesek megtárgyalni. Az országos szövetség a szövetkezetek összességét érintő valamely kérdés jogszabályi rendezésére, vagy jogszabály módosítására t“tt javaslata ügyében az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) köteles állást foglalni. Ha a miniszter ezt a javaslatot nem. vagy csak részben fogadja el. az országos szövetség k-^heti a vitának a kormánv elé terjesztését. amit az érdekelt miniszter nem tagadhat meg. B szövetkezetek, szövetkezeti társulások és a szövetségek működését, gazdálkodását és szervezetét általánosan, alapvetően érintő miniszteri rendelkezések kiadásához az országos szövetség egyetértése szükséges. A szövetkezeteket érintő egyéb rendelkezések esetében ki kell kérni az országos szövetség véleményét. A miniszterek, a szövetkezetek érdekeit érintő kormány-előterjesztéseket, az országos szövetséggel egyeztetni kötelesek. A tanácsok végrehajtó bi■elnök zotts ágainak szakigazgatási szervei és más területi, államigazgatási szervek, a szövetkezetekkel kapcsolatos, általános érvényű intézkedéseiket kötelesek az illetékes szövetséggel egyeztetni, véleményeltérés esetén az illetékes végrehajtó bizottság, további vita esetén pedig a felettes államigazgatási szerv dönt. Az új szövetkezeti alapszabályok elkészítésének megkönnyítésére a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartásának biztosítása az alapvető szövetkezeti elvek és az általános szerkesztési követelmények érvényesítése érdekében _ a kormány felhatalmazta az OKISZ választmányát, hogy a szövetkezeti alapszabályok elkészítéséhez irányelveket és alapszabálymintát dolgozzon ki és bocsásson a szövetkezetek rendelkezésére. Már köztudott, hogy az irányelvek és alapszabályminták elkészültek, melyet az OKISZ választmánya február 24-én, a KISZÖV választmánya pedig március 11-én tárgyalta és hagyta jóvá. Ez alkalommal határozat született arra vonatkozóan is, hogy a kisipari szövetkezetek még ez évben készítsék el saját alapszabályukat és jóváhagyás végett nyújtsák be az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságaihoz. Nem vitás, hogy a megye kisipari szövetkezeteiben ez évben a legfontosabb tennivalót az új alapszabályok körültekintő, a tagság véleményét tükröző, a szövetkezetek sajátosságait figyelembe vevő elkészítése képezi. Hogy az említett cél megvalósuljon, mind a szövetkezeteknek, mind a szövetségnek komoly tennivalói vannak. A feladatokat július 21-én a szövetkezeti vezetőkkel és aktívákkal részletesen megvitattuk. A legfontosabb tennivaló az, hogy a szövetkezetek tagjait kivétel nélkül bevonjuk az alapszabály elkészítési munkáiba. Mindez természetesen újszerű feladat, mivel a szövetkezeti mozgalom fennállása óta az első esetben került sor arra, hogy a szövetkezeti alapszabályt maguk a szövetkezetek készítsék el. A z eddigi alapszabályokat a szövetkezetek készen kapták, feladatuk csupán néhány szám megjelölésére korlátozódott, s az alapszabályokat általában mechanikus szavazással hagyták jóvá. Az új alapszabályminta ezzel szemben csak keretet és támpontot jelent minden szövetkezet számára, melyet saját maguknak kell tartalmasán elkészíteni. A szövetkezetek akkor cselekednek helyesen, ha az 1003-as kormányrendelet figyelembevételével készült irányelveket munkájuknál alkalmazzák. Ebben az esetben az általános szempontoktól nem térnek el. Ugyanakkor meg van a lehetőség arra, hogv minden szövetkezet a maga számára olyan alapszabályt készítsen, amely kifejezi a szövetkezet tényleges sajátosságait és a szövetkezeti tagság legteliesebb igényeit. A szövetségnél és a szövetkezeteknél létrehozott alapszabálv- előkészítő bizottságoknak egyformán figyelembe kell venni ezeket az elveket, mert csak így lehetséges alapos munkavégzés. Ebben az esetben az új alapszabályok elősegítik a szövetkezeti demokrácia fejlődését és a szövetkezetek gazdasági. politikai, szervezeti megszilárdulását, s így érvényesül a népgazdaság érdeke is. Nem kétséges, hogy mint már annyiszor, szövetkezeteink ezúttal is jól vizsgáznak. PRÉSHAZAK Fotó: Tóth Iván. Mire jó Olvasom — nem kevés derűvel és némi elégedettséggel is —, hogy egy Pécs közelében lévő község termelőszövetkezete, amely melléküzemágként korábban játékgyárat hozott létre, a közelmúltban anyáink kedves játékszerét, jojót kezdett gyártani. Az új termék, amely legalább olyan közkedveltségnek örvendezik napjainkban, mint anno, elmés kitalálásának idején; semmi esetre sem marad a pogá- nyiak' nyákén. Sgkféle színben, könnyű műanyagból készülnek a mai jojók. Tízezret Baranyában, s főleg Pécsett értékesítenek, míg a másik tíz országos útra indul, meghódítani a bonyolult technikai játékokkal dúsan ellátott gyerekeket. Eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mai gyerekek is készek behódolni a jojónak Az egészben mi az, ami megkapott? Az a lelemény, amely egyrészt létrehozott • • r & a jojof egy miniatűr játéHgyárat egy termelőszövetkezetünkben, ahol eleddig nyilván nem voltak játékgyárosok, de még játékkészitők is legfeljebb ketten-hárman. Aztán tetszik nekem az is, hogy á termelőszövetkezetek, amelyek nem is olyan régen még munkerő szűkében voltak, napjainkban egyre-másra kénytelenek munkalehetőséget teremteni tagjaik számára. Ez magyarázza, hogy gyarapodnak a melléküzemági üzemek, amelyek gyakorta nem nagyobbak egy tágas műhelynél, de amelyek ennek ellenére igen szép summát hoznak tiszta haszon címen a létrehívó kollektívának. hám, mire jó a jojó! Szerintem nem gondolta volna senki, hogy alkalmasint hosszú időre a jojó eltemetése után egy termelő- szövetkezet bátor kísérletét e játékszer föltámasztására, siker koronázza. — óa — Tekintse meg a Baranya megyei ipari kiállítást és vásárt Pécsett a Köztársaság téren ! A kiállításon 76 ipari vállalat és szövetkezet legszebb termékei kerülnek bemutatásra. Nyitva tartás: 1969. augusztus 1-től 10-ig hétköznap 10-től 20 óráig vasárnap 8-tól 20 óráig. Belépőjegyek a helyszínen válthatók! Vidéki látogatók részére 33 %-os vasúti kedvezmény. (255)
