Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-26 / 171. szám
A párt vb tárgyalta— Napirenden a tanácsi munka továbbfejlesztése összegezésre, elemzésre ritká n kerülő témával foglalkozott a párt tamási járási végrehajtó b izottsága. Évek óta foglalkoztatja a közvéleményt, s a hivatalos szerveket a hatósági munka, az államigazgatás ésszerű egyszerűsí tése, s ezzel párhuzamosan a kis községek távlatai, a bázishelyek fejlesztésének gyorsítása. Indokolta a téma megvitatá sát, hogy a társadalmi és gazdasági élet változásait követően, elvi szempontból kell felülvizsgálni a tanácsok mai testületi munkáját, a hatáskörök leadásának, az önállóság növekedésének ütemét és helyzetét. Megfontolták, s megvizsgálták a formalitások további kiküszöbölésének útját-módját, s mindezt szoros kapcsolatban nézték a különböző területi-gazdasági egységek fejlesztésével. A mában gyökerező elvi állásfoglalás és útmutatás mellett, a hosszabb folyamatot és időt igénylő járási koncepciók kialakítására is kellő figyelmet fordítottak, számolva azzal, hogy ha még nem is véglegesen eldöntött minden fejlesztés, az edd igiek alapot és alkalmat adnak a o járási elképzelések kialakítására. A vitaanyagot Vidóczy László, a járási tanács vb-elnöke terjesztette a párt-vb ülése elé. A szóbeli kiegészítést és a kérdésekre adott választ követően, gondolatgazdag és tömör hozzászólásával járult hozzá a vita gazdagításához K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. A vb-ülésen Szabó István, a párt járási első titkára elnökölt, majd az élénk, időnként szenvedélyes vita végeztével ő foglalta össze az elhangzottakat és a vezetésre háruló teendőket. Kádárok között A Bátaszéki Kádár és Fatömegcikk Ktsz-nél a famunkák befejezése után kerül sor a vasalások elvégzésére. Célja a. dongákból összeállított kádártermékek együtt tartásának biz. tosítása. Solti Ádám a negyvenhektós tölgyfa kád vasalását végzi. A munka befejezésével kerül sor a fémrészek miniumozására, festésére. Útépítés, több község összefogásával A változások és hatásuk ' Noha kezdetből, s égyes részleteiben, ellentétes vélemények is kísérték az ezernél kevesebb lakosú községek tanácsainál az egyszerűsítés bevezetését, éppen a formális elemek elhagyása késztette a járási tanács végrehajtó bizottságát, hogy éljen az új kormányhatározat adta lehetőséggel. Ennek alapján a tamási járás 11 községében — Belecska, Diósberény, Fürgéd, Keszőhidegkút, Kisszékely, Koppányszántó, Miszla, Szakádét, Szárazd, Udvari és Varsád — átmenetileg szüneteltetik a végrehajtó bizottságok működését. Az időközben eltelt idő bebizonyította, hogy helyes, szükséges volt ez az intézkedés, és elérte célját. Ezekben a kisközségekben ugyanis korábban, a kéthetenkénti vb-ülé- seken „hajánál fogva ránci- gálták elő” a témákat, éppen a gyakoriság miatt nem voltak megfelelőek és mozgósí- tóak határozataik. Beigazolódott, hogy így javulhatott a testületi munka, mivel — mellőzve a gyakori vb-ülése- zést —, így a havonta megtartott tanácsülések magvasabbak, tartalmasabbak, , színesebbek, s átfogóbb témáik folytán a tanácstagok is aktívabbak lettek. (Községfejlesztés és'-rendezés, áruellátás, az ifjúság helyzete, köz- biztonság, egészségügyi ellátottság és hasonlóan fontos témákról vitáznak azóta a tanácsüléseken). A hatósági munka egyszerűsítését célzó egységes szakigazgatási szervezetek létrehozása eredményezte az ágazati politika jobb érvényesülését, a hatósági tevékenység árnyaltságát, melyek elősegítették az államigazgatási munka precízebbé, kultúrál- tabbá és finomultabbá válását. A másik nagy jelentőségű változás a járásban, hogy 1969. július elsejével kialakították a több községet magukban foglaló közös tanácsokat. A járási felterjesztést jóváhagyva, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 19/1969-es számú határozatával a tamási Közéletünk Pénteken délelőtt ülést tartott a dombóvári járási tanács végrehajtó bizottsága. Gyuricza István vb-elnök jelentését követően Gondi Lajos, a járási tanács pénzügyi osztályának vezetője _ terjesztett beszámolót a végrehajtó bizottság elé a tanácsi költségvetés első félévi teljesítésének eredményeiről, valamint az intézményekben folyó gazdasági munkáról. A dombóvári járási tanács soronlévő ülése bejelentésekkel ért véget. járásban az alábbi községi közös tanácsok szervezését rendelte el: Szárazd, Szaka- dát, Diósberény és Varsád községek, Gyönk székhellyel, Keszőhidegkút, Belecska az utóbbi székhellyel és Koppányszántó, Értény, ugyancsak az utóbbi székhellyel. Legnagyobb körzete az öt község centrúmát képező Gyönknek lett. Az úgynevezett csatolt községekben tanácsi kirendeltségek működnek, ezeknek hatáskörében hagyták az olyan ügyek intézését, amelyekkel gyakrabban felkeresi a lakosság a tanácsot. (Hatósági bizonyítványok, munkakönyv-kiadás, marhalevél-kezelés, csecsemő- kelengye-utalványok, be- és kijelentkezések, fakitermelési engedélyek, stb). A ritkábban előforduló ügyek a székhelyközségben nyernek elintézést. Az erők koncentrálását is szolgáló, nagyobb horderejű összevonások során ügyeltek arra, hogy ne szenvedjen csorbát a lakosság érdeke. Eljártak az AKÖV-nél, a diós- berényi és szakadáti autó- buszjáratok úgy induljanak, hagy a székhelyközségbe utazók a legkisebb időveszteséggel intézhessék el ügyeiket. Diósberény lakóinak orvosi ellátása eddig Szakályhoz tartozott, az új helyzetben számukra Gyönkön szerveznek most egy körorvosi állást. További teendőjük, hogy az iskolákat . bekörzetesítsék a székhelyközségekbe, s ennek feltételeiről gondoskodjanak. Építve kedvező tapasztalataikra. csupán kezdetinek tekintik az eddigi összevonásokat, folytatni kívánják. Önállóbban, vállalva a rizikót Észrevételként hangzott el a vb-ülésen, hogy lassúnak tartják a tanácsoknál a hatáskörök leadását, bár van fejlődés, de ezt szélesebb körben kell folytatni. A másik javaslat szerint előterjesztést kíván tenni a járási tanács, hogy engedélyezzék a felettes szervek Tamási és Simon- tornya nagyközséggé szervezését. Elhangzott a vitában s további, megélénkült eszmecsere követte —, a valódi önállóság sarkalatos része, hogy a helyi tanács rendelkezzék anyagi eszközökkel. Mit kapjon vissza a kofából a kapcsolt község s miként, miből fejleszthető a székhelyközség? Ezt elvi kérdésként kezelték, s a vitában érvek hadakoztak az érvek ellen. A székhelyközségek kijelölése a gazdasági, területi egységek figyelembevételével történt, bár nem esnek teljes mértékben egybe. Van olyan község, amely máris vonzási központ, míg a másikat azzá lehet és kell tenni. Végül megszületett az Egyetértés, az eligazító állásfoglalás: a kapcsolódó kisközségek alapvető közszükségleteiről továbbra is gondoskodni kell, azonban nekik is hozzá kell járulniok a bázisnak, a székhelyközség fejlesztéséhez. Politikai testülethez méltóan számba vették a párt vb-ülésen, hogy melyek az ipartelepítés náluk követendő elvei és a hosszabb távra kidolgozandó teendői. Megyei szinten már korábban letették a garast, hogy ott kell, oft fognak ipart fejleszteni, 5&hol valóban van munkaerő: Szek- szárd, Dombóvár, Tamási. „Az iparfejlesztés és ipar- telepítés ne hiedelmekre, szubjektív vágyálmokra épüljön, hanem a realitásra, ténylegesen a valóságos foglalkoztatási gondokra” — hangzott el e figyelemre méltó megállapítás a vita folyamán. Simon tornyán a meg- i lévő ipari bázist kell fejleszteni, Gyönk körzetében csakugyan szükséges az ipari létesítmény, és várható is. Valóban sok meggyőző szó hangzott el a bátrabb, önállóbb járási kezdeményezés, a helyzet gondos elemzésére épülő és végiggondolt tervezés fontosságáról. A gazdasági centrumok erősítése, a területfejlesztés, s az állami élet továbbfejlesztése megkívánja, hogy a tévedést, a rizikót is . vállalva, határozottabban, önállóbban alakítsák ki a tamási járásban is az összetettebb és távlati koncepciókat. Ösztönzést kapott a tamási párt- vb, hogy ne várjon mindent felülről, dolgozza ki a járás- - ban a fejlesztési elképzeléseket, melyek aztán a válasz tott testületek elé kerülvén, kikristályosíthatók. Egészségesen, jelentős mértékben kiszélesedett és összetettebbé vált a téma a vita folyamán. A párt tamási járási vb-ülésén nem vizsgálták sem izoláltan, sem öncélúan a tanácsi munka továbbfejlesztését. Kiemelve a legfontosabbakat, az élet követelményei, a járás érdekei szerint koncentráltan és komplexen, a munkaerőhelyzeten alapuló iparfejlesztéssel együtt nézték a tanácsi munka minőségi javítását. Egyedülálló kezdeményezésről adott hírt Tancsik József, a várongi Petőfi Tsz elnöke. A napokban megállapodást kötöttek a környékbeli községek tsz-eivel, tanácsaival és Somogy valamint Tolna megye közúti igazgatósági kirendeltségével: Várong és So- mogyszil között négy kilométer hosszú utat építenek. Ez a szakasz jelenleg rossz állapotban lévő földút, s emiatt óriási kerülővel jutnak el a környező községek lakói az igali fürdőbe, a Balatonhoz, de még Kaposvárra is. A cukorrépa-szállítást ugyancsak nagyban nehezíti egy átkötő útszakasz hiánya. A megállapodás szerint a tsz-ek segítenek a szállításban, a tanácsok az idegen gépi munka költségét fizetik, a KPM Közúti Igazgatóságának kirendeltségei pedig anyagot adnak és így együtt készül el az út. A következő községek fogtak össze a nagy munkához1 Várong, Lápafő. Kocsola, Szakcs, Nak. Somogy- szil és Igái. Mindegyik helyen a termelőszövetkezet és a községi tanács is felajánlotta támogatását. A földmunkáit az idén végzik el, a jövő tavasz- szal pedig stabilizálják az úttestet, bitumenes eljárással. Később teljesen szilárd burkolattal látják el ezt a négy kilométer hosszú szakaszt. A munka hasznosságának jellemzésére érdemes megemlíteni: Várongról Igalra eddig csak 60 kilométeres úton lehetett eljutni, az útépítés után fjedig nyolc kilométerre rövidül a távolság. SOMI BENJAMINNÉ Amerikai farmerek látogatása megyénkben Három napig tartózkodott Magyarországon egy európai úton levő amerikai farmerküldöttség. A három napból egyet Tolna megyében töltött, a Hő- gyészi Állami Gazdaságban, utána pedig a faddi Lenin Tsz-ben. A magyar mezőgazdaságról szerzett tapasztalataikat tehát kizárólag innen viszik magukkal. A csoport, illetve a küldöttség az Oregon állambeli farmerszövetség szervezésében jött európai körútra. Útjuk: Anglia, Skócia, Norvégia, a Német Szövetségi Köztársaság, Magyarország, Olaszország és Spanyolország. Ezt a sok helyet mindösz- sze három hét alatt járják be, július 10. és 31. között. A szocialista országok közül egyedül Magyarországra látogattak el és o három napból csak egy jutott a mezőgazdaság tanulmányozására. Mégis sokat láthattak nálunk és mivel többségük egészen fiatal, 18—30 év közötti, nyilván különösebb elfogultság nélkül figyelték a látottakat. Véleményüket kifejezésre is juttatták az állami gazdaság és a termelőszövetkezet nagy méreteiről, a gépesítésről, általában a tömeg termelésről. Igen tetszett nekik, hogy aránylag rövid idő alatt milyen nagy szervezettséget értek el a magyar mezőgazdasági üzemek, viszont hiányolták a teljes, tökéletes gépesítést. Bár ez sem teljesen egyértelmű megnyilatkozás, mert például megnyerte tetszésüket a Hőgyészi Állami Gazdaságban látott kom- bájnosbrigád, a sok kombájn együttes munkája. Náluk egy ilyen gépet „körbeadnalí" a rökon, illetve a szomszédos családok aratás idején. Tetszett a fiatal amerikai gazdáknak, gazdajelölteknek a. hőgyészi és a faddi szarvasmarha-állomány. De még jobban a faddi közös gazdaságban a hatalmas kacsatelep. Rengeteget fényképeztek, a kacsateleptől a magányosan haladó lovas kocsiig mindent. A tolmács, aki elég sokat megtudott róluk, elmondta, ezek a fiatalemberek úgynevezett farmerképző iskolába is járnak a munka, illetve a gazdálkodásra való készülődés közben, főként télen. Abban az intézményben általános elméleti képzést nem kapnak, kizárólag a gyakorlati munkával, a gazdálkodással kapcsolatos ismereteket sajátítják el. Eaddon különösen jól érezhették magukat, mert az üzemlátogatás után vendégei voltak a szövetkezetnek a művelődési ház presszójában, utána pedig disznótoros vacsorával várták őket. Hornok István, a szövetkezet elnöke részletesen ismertette a vendégekkel a gazdaság főbb adatait, eredményeit. (gemenci)
