Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-26 / 171. szám
JfciZ történt a külpolitikában Utazásáról beszélt Guam szigetén tartott sajtóértekezletén Nixon elnök, s foglalkozott egy esetleges csúcstalálkozó lehetőségével is, Joseph Sisco külügyi államtitkár pe- dig U Thant főtitkárt tájékoztatta moszkvai tárgyalásairól. Az államtitkár szerint nem kell tartani attól, hogy a közel-keleti helyzetben nagyarányú robbanás állna küszöbön. Kairói jelentésünk arról a kedvező visszhangról számol be, amivel Nasszer elnöknek a magas szintű arat, találkozóról szóló javaslatát fogadták. Guam-sziget l\ixon sajtóértekezlete Ázsiái. Kőrútjának tárgyalá-. si tértiéiről, -a vietnami hábor rúval kapcsolatos elképzeléseiről; . .romániai • útjának céljairól, á szovjet—amerikai megbeszélések kilátásairól nyilatkozott Nixon amerikai elnök azon egyórás sajtóértekezleten, amelyet pénteken tartott a Guam szigetén levő Agana tiszti klubjában. A sajtóértekezlet egyik fő témája a szovjet—amerikai esetleges csúcstalálkozó volt. A UPX szerint Nixon szívesen találkozna a szovjet vezetőkkel. „ha ez elősegítené a vietnami háború befejezését”, vagy .ha előmozdítaná a közel-keleti béke megszilárdulását". „Szívesen találkozna a szovjet vezetőkkel a stratégiai atomfegyverek ellenőrzésének megvitatására, ha ők is úgy akarják.” Az AP szerint viszont az elnök úgy nyilatkozott, hogy „három olyan terület Van. amely a csúcsértekezlet alapjául szolgálhat, amennyiben mindkét fél elfogadja ezt és a kilátások haladással kecsegtetnek: ez a három terület a Közel-Kelet, a fegyveres ellenőrzés és Vietnam. Tehát amit az egyik hírügynökség szükséges előzménynek értelmezett, azt a ihósik kívánatos következménynek tekintette. ; A sajtóértekezlet többi témáját. már egybehangzóan fejtik ki a hírügynökségek. Ezek szerint; Nixon Romániában a két ország kapcsolatairól, európai problémákról és a kelet— nyugati viszonyról kíván tárgyalni. Látogatását nem szabad kihívásnak, vagy provokációnak tekinteni a Szovjet- < unióval szemben, sem pedig Kína ' iránti kezdeményezésnek. Az amerikai elnök nem szándékozik ellátogatni Dél- Vietnamba, de tárgyalni kíván Bunker sajgón; nagykövettel és Abrams tábornokkal, a Dél-Vietnannban állomásozó amerikai expedíciós hadsereg főparancsnokával. A találkozóra Bangkokban kerül majd sor, s ez alkalommal a Dél- Vietnamban alkalmazott amerikai katonai taktikát fogják felülvizsgálni. ]\ew - York §ísco U ('hantnál Joseph Sisco, az Egyesült Államok külügyi államtitkára U Thant ENSZ-főtitkárt tájékoztatta • azokról a-tanácskozásokról. amelyeket a közel- keleti helyzetről folytatott Moszkvában. Az amerikai diplomata a főtitkárt Villiam Buffumnak. az amerikai ENSZ-küldöttség helyettes vezetőjének társaságában kereste fel. Mint ismeretes, Sisco, tíz napon át tárgyalt Moszkvában Gromiko szovjet külügyminiszterrel és más. szovjet hivatalos személyiségekkel. Az államtitkár kifejtette U Thant főtitkárnak: az Egyesült Államok a közel-keleti ellenségeskedések ellenére sem hiszi, hogy a térségben egy nagyarányú robbanás küszöbön állna. Hasonló értelemben nyilatkozott csütörtökön az amerikai külügyminisztérium egyik magasrangú képviselője. Kijelentette: téves lenne olyan következtetést levonni, hogy a Közel-Keleten küszöbön állna egy minden eddiginél nagyobb arányú robbanás. A helyzet azonban súlyos és „az. Egyesült Államok mindent megtesz a lecsillapítására.” Kairó „26 JULID“ Július 26-a nem egyszerűen történelmi dátum a kubaiak számára, mint ahogyan az Eseambray-hegység stem csupán földrajzi fogalom, hanem a kubai nép harcának és hősiességének jelképe is. Tizenhat esztendővel ezelőtt, 1953, július 26-án Fidel Castro és maroknyi, de bátor fiatal harcostársa megrohamozta a Santiago de Gubában lévő Mon- cada laktanyát, hogy a diktátor Batista erődjéből szerezzenek fegyvert az ellenálláshoz. A túlerővel szemben alulmaradtak, de magukra irányították az elnyomott nép figyelmét és három esztendő múlva, a börtönből szabadult Castro vezetésével fegyveres harcot kezdett a „Július 26 mozgalom”, hogy 1959. januárjában győzzön a diktatúra felett. A forradalom hamarosan szocialista jelleget öltött, A Fidel Castro vezette mozgalom legjobbjai felismerték, hogy csak a szocialista elvek gyakorlati megvalósításával irthatják. ki gyökeresen a feudalizmust és a jenki-monopóliumok uralmát. Kubának sok akadállyal kellett megbirkóznia. Az Egyesült Államok által felszerelt és pénzelt ellenforradalmi erők kétszer kíséreltek meg inváziót Kuba ellen, a provokációk számát pedig ezrekben mérhetnénk. A Washington kezdeményezte blokád is súlyosbította a nehézségeket, Kuba az első szabad föld Amerikában, — azonban nem maradt magára, s a szocialista közösség segítségével képes volt hatástalanítani a blokád szorítását. Az új, szocialista Kuba történelmi utat tett meg a „Július 26 mozgalom” zászlóbontása óta. A győztes dátum tizenhatodik évfordulóján hazánk népe további sikereket kíván kubai barátainknak az új társadalom építéséhez, s ahhoz a küzdelemhez, amelyet az imperializmus ellen vív, — összefogásban -a szocializmus, a haladás és az antikolonia- Uzmus erőivel. S. T* NEMZETKÖZI LAPSZEMLE A PRÁCE című lap pénieki számában dr. Jan .Kriznek, a cseh szakszervezetek titkára megállapítja, hogy a májusi pártplénum után a cseh szak- szervezetek igyekeztek megszüntetni az állandóan ismétlődő válságokat, azon fáradoztak, hogy az üzemekben nyugodt munkalégkört teremtsenek. A szakszervezetek plenáris ülésein sikerült elszigetelni egyes üzemi bizottságoknak és funkcionáriusoknak arra irányuló törekvéseit, hogy a tagságot elvonják az alkotó munkától és a mozgalmat a párt és a kormány vezetői ellen intézendő támadásokra használják fel. A cikk szerzője ezután elemzi a negatív tényezők okait, amely arra vezetett, hogy némely szervek a szakszervezeti központtól függetlenül alakították ki álláspontjukat. „Az így értelmezett demokrácia a szakszervezeti mozgalmat megfosztaná akcióképességétől, s a szakszervezetek képtelenek lennének eleget tenni a szocializmus építésében reájuk háruló kötelezettségeiknek”, — állapítja meg dr. .Tan Kriznek, majd befejezésül rámutat, hogy a szakszervezeti munkában következetesen érvényt kell szerezni a demokratikus centralizmusnak, mert bármiféle eltérés ettől jobbra, vagy balra, anarchiához vagy centralista bürokratikus felfogáshoz vezet. A nyugatnémet lapok bőségesen foglalkoznak a bonni nagykoalíció partnerei között lolyó vita fejleményeivel. A FRANKFURTER RUNDSCHAU kommentárjában megállapítja, hogy a „nagykoalíció megkerülésével voltaképpen kisebbségi kormányzás . iakult ki". A parlamentben isebbségben lévő CDU/CSU a Irníányban fennálló többsége Ivén kierőszakolja saját akaratának érvén y esülését, & ezt lehetővé teszi az, hogy az SPD továbbra is a koalíció fennma-> radását kívánja. A cikk szerint ez „a demokrácia szempontjából természetellenes koalíció tovább fog kínlódni, sőt az a veszély fenyeget, hogy a választások utón is így megy tovább”. Külpolitikai-fléren a Tápok fő témája az FDP vezetőinek látogatása Koszigin szovjet kormányfőnél. A lapok tudósításai egyöntetűen kiemelik az FDP-politikusoknak azt a benyomását, hogy „a Szovjetunió hajlandónak látszik számításba venni az NSZK-val való megbeszélések és megállapodások minden lehetőségét, politikai, gazdasági és kulturális vonalon egyaránt. A RUDÉ PRÁVO pénteki számában az Óta Sík gazdasági nézeteit bíráló cikksorozatának befejező írása megállapítja: a január utáni időszakban Sík és hívei megpróbál - ták a gazdasági életről folyó vitát marxista alapokon nyugvó elvi vitából olyan demagóg polémiává változtatni, melynek célja a csehszlovákiai gazdasági fejlődés hiányosságainak túlértékelése és szélsőséges bírálata. Sík politikai tőkét akart kovácsolni a vitából a CSKP KB 196?. decemberi plénumát követően..a hatalomért folyó harcban. Mint a lap rámutat, a cikksorozat célja az volt, hogy röviden jellemezze Óta Síknak és „iskolájának” fokozatos átalakulását olyan erővé, melynek célja a szocializmus „átalakítása" — fegyveres ellenforradalom nélkül, olyan társadalmi berendezkedéssé amely közvetlenül ugyan nem '•ekinthctő kapitalizmusnak, mint társadalmi rendszer azonban határozott restaurálás tendenciákat hordoz magában. Szovjet hadihajók Kábában ' A Kubai Köztársaság forradalmi kormányának meghívására Kubában tartózkodó szovjet hadihajók parancsnoka, Szokolan ellentengernagy fogadást adott a hajóraj vezérhajójának fedélzetén. A fogadáson megjelent Fidel Castro miniszterelnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára, Raul Castro miniszterelnök-helyettes. A nap képei javaslata A kairói japok szériát az, •arab világban, kedvező vissz-* hangot; keltett Nasszer elnöknek az a javaslata, hogy1 tartsanak magjasszintű arab* találkozót. Az elnök nem beszélt arab csúcsértekezletről, de szavast úgy értelmezték, hogy a magasszintű zón az államfők részt. Rifai jordán miniszterelnök támogatta az arab kéziét összehívásának gondolatát és emlékeztetett rá, hogy Husszein király több ízben kérte a csúcskonferencia összehívását. Karami ügyvezető ugyancsak helyeselte a csúcs- értekezletről szóló kezdeményezést. A marokkói kormány is a csúcstalálkozó támogatójának nevezte magát. Kairóban az Arab titkárhelyettese. Szájé kijelentette: a khartoumi arab csúcsértekezlet óta el és az arabok sok változás történt Megerősödött a Palesztinái lenállási mozgalom és új problémák várnak megoldás-. ra. Változott a nemzetközi helyzet is. Mindez indokolttá teszi az új arab csúcstalálkozót. Nincs jel azonban arra, hogy a csúcstalálkozó ellen-, zői — Algéria. Szíria, Szaud- Arábia, Tunézia — megváltoztatnák álláspontjukat. Armstrong, Collins és Ál úrin a Hornet repülőgép-anyahajó fedélzetén az -egészségügyi zárlatot biztosító lakókocsi üvegfala mögött. Kubában megkezdődött a rekord termésű cukornád aratása. A képen: Fidel Castro az aratókkal és újságírókkal beszélget. Július 27: a szovjet hadiflotta napja. Képünkön korszerű rakétafegyverekkel felszerelt hadihajó a Csendes-óceánon, «
