Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

JfciZ történt a külpolitikában Utazásáról beszélt Guam szigetén tartott sajtóértekez­letén Nixon elnök, s foglalkozott egy esetleges csúcstalál­kozó lehetőségével is, Joseph Sisco külügyi államtitkár pe- dig U Thant főtitkárt tájékoztatta moszkvai tárgyalásai­ról. Az államtitkár szerint nem kell tartani attól, hogy a közel-keleti helyzetben nagyarányú robbanás állna kü­szöbön. Kairói jelentésünk arról a kedvező visszhangról szá­mol be, amivel Nasszer elnöknek a magas szintű arat, találkozóról szóló javaslatát fogadták. Guam-sziget l\ixon sajtóértekezlete Ázsiái. Kőrútjának tárgyalá-. si tértiéiről, -a vietnami hábor rúval kapcsolatos elképzelé­seiről; . .romániai • útjának cél­jairól, á szovjet—amerikai megbeszélések kilátásairól nyilatkozott Nixon amerikai elnök azon egyórás sajtóér­tekezleten, amelyet pénteken tartott a Guam szigetén levő Agana tiszti klubjában. A sajtóértekezlet egyik fő témája a szovjet—amerikai esetleges csúcstalálkozó volt. A UPX szerint Nixon szívesen találkozna a szovjet vezetők­kel. „ha ez elősegítené a vi­etnami háború befejezését”, vagy .ha előmozdítaná a közel-keleti béke megszilár­dulását". „Szívesen találkozna a szovjet vezetőkkel a straté­giai atomfegyverek ellenőrzé­sének megvitatására, ha ők is úgy akarják.” Az AP szerint viszont az elnök úgy nyilat­kozott, hogy „három olyan te­rület Van. amely a csúcsérte­kezlet alapjául szolgálhat, amennyiben mindkét fél elfo­gadja ezt és a kilátások ha­ladással kecsegtetnek: ez a három terület a Közel-Kelet, a fegyveres ellenőrzés és Vi­etnam. Tehát amit az egyik hírügynökség szükséges előz­ménynek értelmezett, azt a ihósik kívánatos következ­ménynek tekintette. ; A sajtóértekezlet többi té­máját. már egybehangzóan fejtik ki a hírügynökségek. Ezek szerint; Nixon Romániában a két ország kapcsolatairól, európai problémákról és a kelet— nyugati viszonyról kíván tár­gyalni. Látogatását nem sza­bad kihívásnak, vagy provo­kációnak tekinteni a Szovjet- < unióval szemben, sem pedig Kína ' iránti kezdeményezés­nek. Az amerikai elnök nem szándékozik ellátogatni Dél- Vietnamba, de tárgyalni kíván Bunker sajgón; nagykövettel és Abrams tábornokkal, a Dél-Vietnannban állomásozó amerikai expedíciós hadsereg főparancsnokával. A találko­zóra Bangkokban kerül majd sor, s ez alkalommal a Dél- Vietnamban alkalmazott ame­rikai katonai taktikát fogják felülvizsgálni. ]\ew - York §ísco U ('hantnál Joseph Sisco, az Egyesült Államok külügyi államtitkára U Thant ENSZ-főtitkárt tá­jékoztatta • azokról a-tanácsko­zásokról. amelyeket a közel- keleti helyzetről folytatott Moszkvában. Az amerikai dip­lomata a főtitkárt Villiam Buffumnak. az amerikai ENSZ-küldöttség helyettes ve­zetőjének társaságában keres­te fel. Mint ismeretes, Sisco, tíz napon át tárgyalt Moszk­vában Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel és más. szov­jet hivatalos személyiségekkel. Az államtitkár kifejtette U Thant főtitkárnak: az Egye­sült Államok a közel-keleti ellenségeskedések ellenére sem hiszi, hogy a térségben egy nagyarányú robbanás küszö­bön állna. Hasonló értelemben nyilat­kozott csütörtökön az ameri­kai külügyminisztérium egyik magasrangú képviselője. Ki­jelentette: téves lenne olyan következtetést levonni, hogy a Közel-Keleten küszöbön áll­na egy minden eddiginél na­gyobb arányú robbanás. A helyzet azonban súlyos és „az. Egyesült Államok mindent megtesz a lecsillapítására.” Kairó „26 JULID“ Július 26-a nem egyszerűen történelmi dátum a kubaiak számára, mint ahogyan az Eseambray-hegység stem csupán földrajzi fogalom, hanem a kubai nép harcának és hősies­ségének jelképe is. Tizenhat esztendővel ezelőtt, 1953, jú­lius 26-án Fidel Castro és maroknyi, de bátor fiatal har­costársa megrohamozta a Santiago de Gubában lévő Mon- cada laktanyát, hogy a diktátor Batista erődjéből szerez­zenek fegyvert az ellenálláshoz. A túlerővel szemben alul­maradtak, de magukra irányították az elnyomott nép fi­gyelmét és három esztendő múlva, a börtönből szabadult Castro vezetésével fegyveres harcot kezdett a „Július 26 mozgalom”, hogy 1959. januárjában győzzön a diktatúra fe­lett. A forradalom hamarosan szocialista jelleget öltött, A Fidel Castro vezette mozgalom legjobbjai felismerték, hogy csak a szocialista elvek gyakorlati megvalósításával irt­hatják. ki gyökeresen a feudalizmust és a jenki-monopóliu­mok uralmát. Kubának sok akadállyal kellett megbirkóznia. Az Egye­sült Államok által felszerelt és pénzelt ellenforradalmi erők kétszer kíséreltek meg inváziót Kuba ellen, a provokációk számát pedig ezrekben mérhetnénk. A Washington kezde­ményezte blokád is súlyosbította a nehézségeket, Kuba az első szabad föld Amerikában, — azonban nem maradt ma­gára, s a szocialista közösség segítségével képes volt hatás­talanítani a blokád szorítását. Az új, szocialista Kuba történelmi utat tett meg a „Jú­lius 26 mozgalom” zászlóbontása óta. A győztes dátum ti­zenhatodik évfordulóján hazánk népe további sikereket kí­ván kubai barátainknak az új társadalom építéséhez, s ah­hoz a küzdelemhez, amelyet az imperializmus ellen vív, — összefogásban -a szocializmus, a haladás és az antikolonia- Uzmus erőivel. S. T* NEMZETKÖZI LAPSZEMLE A PRÁCE című lap pénieki számában dr. Jan .Kriznek, a cseh szakszervezetek titkára megállapítja, hogy a májusi pártplénum után a cseh szak- szervezetek igyekeztek meg­szüntetni az állandóan ismét­lődő válságokat, azon fáradoz­tak, hogy az üzemekben nyu­godt munkalégkört teremtse­nek. A szakszervezetek plená­ris ülésein sikerült elszigetelni egyes üzemi bizottságoknak és funkcionáriusoknak arra irá­nyuló törekvéseit, hogy a tag­ságot elvonják az alkotó mun­kától és a mozgalmat a párt és a kormány vezetői ellen inté­zendő támadásokra használják fel. A cikk szerzője ezután elem­zi a negatív tényezők okait, amely arra vezetett, hogy né­mely szervek a szakszervezeti központtól függetlenül alakí­tották ki álláspontjukat. „Az így értelmezett demokrácia a szakszervezeti mozgalmat meg­fosztaná akcióképességétől, s a szakszervezetek képtelenek lennének eleget tenni a szocia­lizmus építésében reájuk há­ruló kötelezettségeiknek”, — állapítja meg dr. .Tan Kriznek, majd befejezésül rámutat, hogy a szakszervezeti munká­ban következetesen érvényt kell szerezni a demokratikus centralizmusnak, mert bármi­féle eltérés ettől jobbra, vagy balra, anarchiához vagy cent­ralista bürokratikus felfogás­hoz vezet. A nyugatnémet lapok bősé­gesen foglalkoznak a bonni nagykoalíció partnerei között lolyó vita fejleményeivel. A FRANKFURTER RUND­SCHAU kommentárjában meg­állapítja, hogy a „nagykoalí­ció megkerülésével voltakép­pen kisebbségi kormányzás . iakult ki". A parlamentben isebbségben lévő CDU/CSU a Irníányban fennálló többsége Ivén kierőszakolja saját aka­ratának érvén y esülését, & ezt lehetővé teszi az, hogy az SPD továbbra is a koalíció fennma-> radását kívánja. A cikk sze­rint ez „a demokrácia szem­pontjából természetellenes koalíció tovább fog kínlódni, sőt az a veszély fenyeget, hogy a választások utón is így megy tovább”. Külpolitikai-fléren a Tápok fő témája az FDP vezetőinek lá­togatása Koszigin szovjet kor­mányfőnél. A lapok tudósítá­sai egyöntetűen kiemelik az FDP-politikusoknak azt a be­nyomását, hogy „a Szovjetunió hajlandónak látszik számítás­ba venni az NSZK-val való megbeszélések és megállapo­dások minden lehetőségét, po­litikai, gazdasági és kulturális vonalon egyaránt. A RUDÉ PRÁVO pénteki szá­mában az Óta Sík gazdasági nézeteit bíráló cikksorozatá­nak befejező írása megállapít­ja: a január utáni időszak­ban Sík és hívei megpróbál - ták a gazdasági életről folyó vitát marxista alapokon nyug­vó elvi vitából olyan dema­góg polémiává változtatni, melynek célja a csehszlová­kiai gazdasági fejlődés hiá­nyosságainak túlértékelése és szélsőséges bírálata. Sík poli­tikai tőkét akart kovácsolni a vitából a CSKP KB 196?. de­cemberi plénumát követően..a hatalomért folyó harcban. Mint a lap rámutat, a cikk­sorozat célja az volt, hogy röviden jellemezze Óta Sík­nak és „iskolájának” fokoza­tos átalakulását olyan erővé, melynek célja a szocializmus „átalakítása" — fegyveres el­lenforradalom nélkül, olyan társadalmi berendezkedéssé amely közvetlenül ugyan nem '•ekinthctő kapitalizmusnak, mint társadalmi rendszer azonban határozott restaurá­lás tendenciákat hordoz ma­gában. Szovjet hadihajók Kábában ' A Kubai Köztársaság for­radalmi kormányának meg­hívására Kubában tartózkodó szovjet hadihajók parancsno­ka, Szokolan ellentengernagy fogadást adott a hajóraj ve­zérhajójának fedélzetén. A fogadáson megjelent Fidel Castro miniszterelnök, a Ku­bai Kommunista Párt első titkára, Raul Castro minisz­terelnök-helyettes. A nap képei javaslata A kairói japok szériát az, •arab világban, kedvező vissz-* hangot; keltett Nasszer elnök­nek az a javaslata, hogy1 tartsanak magjasszintű arab* találkozót. Az elnök nem be­szélt arab csúcsértekezletről, de szavast úgy értelmezték, hogy a magasszintű zón az államfők részt. Rifai jordán miniszterelnök támogatta az arab kéziét összehívásának gondo­latát és emlékeztetett rá, hogy Husszein király több íz­ben kérte a csúcskonferencia összehívását. Karami ügyvezető ugyancsak helyeselte a csúcs- értekezletről szóló kezdemé­nyezést. A marokkói kormány is a csúcstalálkozó támogató­jának nevezte magát. Kairóban az Arab titkárhelyettese. Szájé kijelentette: a khartoumi arab csúcsértekezlet óta el és az arabok sok változás történt Megerősödött a Palesztinái lenállási mozgalom és új problémák várnak megoldás-. ra. Változott a nemzetközi helyzet is. Mindez indokolttá teszi az új arab csúcstalálko­zót. Nincs jel azonban arra, hogy a csúcstalálkozó ellen-, zői — Algéria. Szíria, Szaud- Arábia, Tunézia — megvál­toztatnák álláspontjukat. Armstrong, Collins és Ál úrin a Hornet repülőgép-anyahajó fedélzetén az -egészségügyi zárlatot biztosító lakókocsi üveg­fala mögött. Kubában megkezdődött a rekord termésű cukornád aratása. A képen: Fidel Castro az aratókkal és újságírókkal beszélget. Július 27: a szovjet hadiflotta napja. Képünkön korszerű rakétafegyverekkel felszerelt hadihajó a Csendes-óceánon, «

Next

/
Thumbnails
Contents