Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
Útban a rakéta. (MTI foto — Külföldi Képszolgálat) A* érlelés előtti előkezelésnek a másik fajtája a műanyag- tasakos bevonás, melyet Kocsis Imréné végez. * CKÍOVAC olasz félautomata gépen az általa tasakolt sajtféleségek előnye; nem képződik kéregbevonat. Napi teljesítménye ezernégyszáz darab. A sajtokat az ország különböző nagyvárosaiba rendszeresen szállítják. Exportszállításuk is jelentős. Szállítanak Görög- és Olaszországba, NDK-ba. de még a Kanári-szigetekre is. Termékük az ország határain kívül is keresett. Harc a jégeső ellen Felhő jelent meg az égen. Grúziában, a földi meteorológiai központról felbocsátanak ogy rádiószondát. Amennyiben a ballon adatai szerint jégeső várható, megindul az ember harca a pusztító elemi csapás ellen. Az állomásról rakétával „megtámadják" a felhőt. A rakéta a magasban aktív anyagot, úgynevezett reagenst bocsát ki magából, amely katalizátorként működik. A több milliárd apró kristályra széteső reagens bevonja a vízcseppeket és jégszemeket képez belőlük, amelyek azonban lényegesen kl- »w>bek a természetes jégszemeknél. É szemcsék azonnal leesnek, de még földre érés előtt elolvadnak. A meteorológusok így tulajdonképpen „két legyet ütnek” egy csapásra: védik a mezőgazdasági területet a pusztító jégesőtől, ugyanakkor bőséges csapadékkal hozzájárulnak a jó terméshez. Képeink: Látogatás a Tejipari Vállalatnál Felbocsátják a rúd ióa kutató ballont. Az ember és a babona Ha ásítunk, szájunk elé tesz- szűk a kezünket. A régi babona, amely szerint így akadályozzuk, meg, hogy gonosz szellem hatoljon be testünkbe, ártalmatlan szokássá, sőt illem- szabállyá alakult át. Nem ártalmatlan babona a sajnos még ma is élő „boszorkányhit”, amint az ásotthalmi ügy Is mutatja. Betegséget okoló „megrontással” vádoltak és súlyosan fenyegettek egy idős paraszt- asszonyt. Érdemes szemügyre venni a babona eredetét, továbbélő formáit. és a jövőjét illető ellentétes felfogásokat. I. A megismerés tévútjai Őseinket az egymással kölcsönhatásban fejlődő agy és kéz, a beszéd és a munka emelte magasan az állatvilág fölé. Az a lény, akit az ember elődjének nevezhetünk, az önfenntartás ösztönétől hajtva, a természet megismerésére kényszerült, hogy úrrá legyen létfeltételeit meghatározó környezetén. Kezdetben csupán nyers erejére támaszkodott, de mindinkább élt érRovarok és halak a meg fagy ás ellen Amerikai kutatók a rovarok és a halak fagy elleni védekezését tanulmányozva, az autóhűtők fagyálló keverékeként használt, a glicerin'iez hasonló kémiai vegyületet fedeztek fel. A Labradort-öböl jeges vizeiben élő halfajok laboratóriumi vérszérunx- és vérplazma-vizsgálata kimutatta ezt a járulékos anyagot, amely nem szőlőmkor, fehérje vagy ammónia. Az amerikai kutatók szerint nagy töménységű alkoholvegyüljtröl van szó, amely megakadályozza a rovarok és halak vérének és törzsének megfagyását. A vegyiilet pontos összetételét még nem ismerik. telmével is. Életének védel- mezésére, a táplálékszerzés megkönnyítésére fizikai képességeit fokozó eszközöket, szerszámokat, fegyvereket készített, összefüggéseket fedezett fel a természeti (időjárási) jelenségek és a táplálékot adó növények, állatok élete között Röviden: hasznos tapasztalatokra tett szert és azokat továbbadta utódainak. A megismerés magasabb igényéről tanúskodik a jelenségek magyarázatára irányuló törekvés. S miközben a gyakorlat egyre tökéletesedett, az elmélet, az értelmezés tév- utakra került Szükségszerűen alakult így a fejlődés, hiszen csak az évezredekkel később kialakuló tudományos szemlélet a megfelelő eszközök és módszerek tárházával együtt ad lehetőséget a valóság pontosabb megfigyelésére és a helyesebb következtetésekre. Az ősidőkben azonban érthetetlen volt az égzsngés a villámok tüzes nyilaival, az elhunytak álombéli megjelenése, érthetetlen volt a betegség, és a születés éppen olyan borzongató titoknak tűnt fel, mint az elmúlás. A valóságos világ mellett létrejött őseink agyában és képzeletében a szellemek, a varázslat világia. Létrejött a természeti (tételek, dogmák nélkül) vallás és a később babonáknak nevezett szokások, eljárások egész rendszere. Eredetüket tekintve rém választható külön a vallások és a babonák vizsgálata. Mind a két „megismerési” forma szülőanyja a félelem a természet roppant túlerejétől, rettegés az ártó hatalmaktól és igyekezet azok közömbösítésére, vagy kiengesztelésére. Vallás és babona egyaránt a valóság téves tükrözése, egyformán megkettőzik a világot: a látható dolgok mögött vagy fölött van a láthatatlan hatalmak egész apparátusa. Ezek _ az erők .(lények) tevékenyen és önkényesen beavatkoznak a földi történésekbe, irányítják az emberek életútját, jó vagy rossz kapcsolatot lehet velük teremteni. Ne feledjük el, hogy már az ősember is ösztönösen az összefüggéseket, más szóval az igazságot kereste. Tudásvágya azonban, elkerülhetetlenül korlátokba ütközött, s ha hiányzik az ok és okozat rendjének felismerése, akkor minden lehetséges. A nyilvánvaló képtelenség is, például a halott és eltemetett ember testi visszatérése az államban. Lehetséges ok és okozat felcserélése is: nem a kidőlt fa ütötte agyon az embert, hanem az ember elfogyott életereje miatt dőlt ki a fa. A babona forrásainál egyrészt szükségszerűen hiányos vagy téves ismereteket, vallási képzeteket találunk. Másrészt a babonák szinte kibogozhatatlanul összeszövődnek az emberi képzelet szép alkotásaival, a mítoszokkal és mesékkel. A boszorkányok mellett garabonciás diákok, ördögök, varázslók sárkányok és táltosok népesítik be ezt a világot. A babonakutatás tehát értékes adatokat tár fel a néprajz és a néplélektan területén, napvilágra hoz/a a távoli korok szokásainak és haeyományalnak rendszerét Kérdés ezek után: lehet-e valamilyen pozitív jelentőséget tulajdonítani a babonáknak? A mai helvzetet illetően a válasz határozott nem, erről következő cikkeinkben szólunk részletesebben. Más a múlt megítélése. Az újabb kutatások szerint a totemizmus, a mágia és minden nAs babona az ősember és az előember magas fokú aktivitását bizonyítja a természeti erőkkel szemben. A varázslati módszerek, írla J. D. Pornál professzor abban a hitben fogantak, hogy az ember ,.be- csanhatia a természetet és rábírhatja, hogy segítséget nyújtson számára. A mágia azért alakult ki, hogy áthidalja a technika korlátozottságaiból eredő hi árvákat.” Igv volt ez 10—20 ezer évvel ezelőtt, vagy méz régebben. A fejlődés későbbi szakaszaiban már semmilyen tekintetben sem igazolhatók a megismerés tévútja! a babonák elvesztették láMowipvlt- s<rtukat. káros továbbélésük ellen küzdeni kell. (Folytatjuk) CYENES ISTVÁN A Tolna megyei Tejipari Vállalat szekszárdi telephelyén nyolcvan tejipari dolgozót foglalkoztatnak. A lakos- ságot ellátó üzemrész előregyártóit vasszerkezeti elednek felhasználásával épült, korszerű gépi berendezéssel nyolc és fél milliós beruházásból. Helyet kapott benne a tej- pasztörizáló, tejfel-, túró- és vajelőállító részleg. A P. U. I. automata vajadagoló, súlymegállapító és csomagoló gépen Szénás! Pálné dolgozik. Óránkénti teljesítménye a két besegítő előkészítővel együtt 300 kg. Az általuk legyártott és csomagolt tejtermék a város és a megye vajellátását biztosítja, de megyén kívül is szállítanak. A körforgó, félautomata, tejfel- poharazó gépnél Pesti Anna végzi az impregnált papíranyagból készült poharak töltését, ugyanakkor ellenőrzi a gépi lezárás biztonságosságát. Napi teljesítménye négy-ötezer. Az érlelő pincébe kezelési folyamatok elvégzésére, majd ezt követően négyheti érlelésre kerül a sajt. Képünk Pázmán- di Pálné sajtkezelőt ábrázolja, amint a sajtok érlelés előtti parafinozását végzi, mellyel a légmentességet biztosítja. Fotó Tóth Iván.
