Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-24 / 169. szám
« A ritkagáz „titkai” A sebezhetetlen léghajó — A titokra fény derül — 200 fokos tél — Héliumkonzervek Miről is ismeretes a hélium, ez a ritka gáz? A Napban fedezték fel 1868-ban, egy teljes napfogyatkozás alkalmával. A Nap színképében egy ismeretlen elemtől származó, élénk sárga csíkot találtak. A Nap tiszteletére héliumnak nevezték el. Huszonhét évvel később akadtak rá a Földön is, egy ásványban .,. Később a levegőben is találtak ilyen ritkagázt, de olyan csekély mennyiségben, hogy ipari kitermeléséről szó sem lehetett. Egy hatalmas üzemnek is több száz évig kellett volna dolgoznia ahhoz, hogy egy léghajót megtöltsenek vele. Viszonylag nemrégen sikerült héliumot kiválasztani némely kráterből kiáramló gázkeverékből. De távolról sem minden tűzhányónál akadtak ilyen keverékre. Csupán három ország — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kanada rendelkezik a periodikus táblázat második kockáját elfoglaló 2-es számú elem ipari tartalékaival. Látogatás a héliumgyárban A Szovjetunióban a minni- bajavi gázfeldolgozó üzemben már a héliumgyártó üzemrész üzembe helyezése előtt állnak. Az első lépés sikerült: előállítottak héliumot. A tatárországi üzemben sok ezer kilométernyi csőhálózat köti, össze a föld alatti raktárakat. Ezekben állítják elő nyomás alatt 'az értékes komponenseket, közöttük a héliumot. .’ — A héliumot: kizárásos módszerrel állítjuk elő, — mondja az üzemrész vezetője. Ez igen egyszerű dolgot jelent: a keverék amolyan lépcsőfokokon halad át, s mindegyiknél otthagyja a felesleges „idegen anyagokat”. Ez a hélium kiválasztásának alapelve. ... Hatalmas szivattyúk nyomják be a keveréket a nagy acélberendezésekbe, s 40 atmoszféra nyomást hoznak létre. A keverék hőmérséklete 170 fokig szökken. A gáz- keverék azután fokozatosan mínusz 200 fokra hűl... A 200 fokos hideget nagyon sok gáz nem bírta ki. A nitrogén, az oxigén, a propán, a bután folyadékká változott — ezzel volt tele a berendezés. De a héliumnak és a hidrogénnek nem ártott. Jól viselték a „jégfürdőt”. Most már csak az maradt hátra, hogy a héliufnot elválasszák a hidrogéntől. Ez egy külön blokkban történik. Itt a hidrogén oxigénnel egyesül, és közönséges vízzé válik. A hélium magában marad. Azután még egy mélyhűtő rendszeren eresztik át S kész a 99,99 százalékos tiszta hélium! Nyomás alatt a szifonokhoz hasonló ballonokba töltik. Híre használható a hélium ? Ä héliumnak nagy a kereslete. Vele töltik meg azokat a léggömböket, amelyek teleszkópot, részecskeszámlálókat, spektográfokat visznek magukkal a felső légrétegekbe. A léghajók újra az érdeklődés előterébe kerültek, már tervezik őket, és ol is készült néhány modell. Nemrégiben az egyik repülőgépgyár érdekes megrendelést kapott: A „Vörös sátor” című szovjet— olasz filmhez egy valódi léghajóra volt szükség. A léghajó elkészült, és héliummal töltötték még. De nem az a hélium fő érdeme, hogy könnyebb a levegőnél. Abszolút tehetetlen, színtelen és szagtalan gáz. A tudomány nem ismer egyetlen kémiai vegyületet sem, amelyben hélium lenne. Természetesen rákényszeríthető, hogy más elemekkel vegyüljön, de csak legalább ötmillió hőfokon. Ezért a héliumöt mindenekelőtt ott alkalmazzák, ahol nem szabad nitrogénnek és oxigénnek lennie, így például a tranzisztorgyártásban. A szilícium és germánium kristályok kifejlesztése olyan környezetben a legelőnyösebb, ahol egy csepp levegő sincs. Vagy a rendkívül kényes fémek hegesztésénél és forrasztásánál is fontos, ahol a ritka- gázburok mindenféle hibát kizár. Vannak olyan gyárak, ahol a műhelyeket héliummal töltik meg s a munkások szkafanderben dolgoznak. Itt ön- tik a nagy tisztaságú fémeket, a titánt, és az atomreaktorok páncélját — a cirkóniumot. Uj találmány a héliumos konzerv Itt a hélium szerepe az, hogy teljesen kiszorítja a konzer- vesdobozokból a nitrogént és más gázokat. Ennek következtében a termék íze és aromája hosszú ideig változatlan marad. A hélium értékét emeli az is, hogy gyakorlatilag sohasem válik radioaktívvá; az atomreaktorok építői ennek igen nagy hasznát veszik. A hélium felhasználható a magas hőmérséklet elvezetésére magából az uránkemence poklából. Az orvostudományban ugyancsak hasznos szerepet játszik a hélium. Ez a gáz ugyanis szabadon áthalad — bár lassan — az üvegen, az acélon, a betonon és a szerves szöveteken. Az élő sejtekbe kerülve keveredik az oxigénnel, és nem egyszer szétroncsolhatja a mélyen fekvő és veszélyes kelevényeket Súlyos légzési zavarok esetén pl. tüdőbajnál nem nitrogénnel, hanem héliummal kevert oxigént lélegeztetnek a beteggel, hogy könnyebben lélegezhessen. A tudósok nehéz harcot folytatnak azért, hogy sikerüljön előállítani a —273 "C-t, az abszolút nulla-fokot. Ennek a „határán” a hélium is felmondja a szolgálatot és folyékonnyá válik. Azután megkeményedik. és „jég" lesz belőle. Ez a kritikus határérték azonban ma még elérhetetlen © tudományos kutatás számára. Felmerülhet a kérdés: nem lehetne-e szintetikus héliumot előállítani? Hiszen jó példát szolgáltat rá maga a Nap. Másodpercenként sok száz tonna hidrogén alakul át benne héliummá, ez pedig termonukleáris reakció, vagyis annyi hő keletkezik közben, hogy elegendő az egész naprendszer számára. Mesterséges napot gyújtani Földön, megszelídíteni a termonukleáris energiát! Ehhez határtalan mennyiségű fűtőanyaggal — hidrogénnel — rendelkezünk. És akkor a hőenergia problémáját egyszer s mindenkorra megoldaná az emberiség. S hozzá még végtelen sok — a Napunkról elnevezett — gázhoz is jutnánk. B. GERASZIMOV Széndioxid lézer A Bukaresti Atomfizikai Intézetben a közelmúltban eredeti elgondolások alapján olyan lázer- készüléket szerkesztettek, amely szén- dioxidgázzal működik. A készülék 10 mikron hullámhosz- szú, infravörös sugarakat bocsát ki. A berendezés mind az iparban, mind a tudományos kutatásban jól alkalmazható, különféle anyagok szerkezetének vizsgálatára. A KARAMBOL Eddigi gyakorlatunktól eltérően, most olyan balesettel foglalkozunk, anlelyért a szekszárdi járásbíróság a múlt héten kiszabta a büntetést. A baleset okozóját, Budai József szekszárdi lakost tízhónapi, végrehajtható szabadság- vesztésre és a gépjárművezetéstől egyévi eltiltásra ítélte. A vádlott nem tagadta bűnösségét; csak enyhítésért fellebbezett. Ez év április 11-én délután, mint jelentettük —, Budai József a megyei tanács Volgájával a szekszárdi deltánál hajtott a megyeszékhely felé. Utasa Molnár Fe- rencné, dr. Bakán András és Schneringer János volt. Budai megkezdte a vázlatunkon C-vel jelölt fogat előzését. Körülbelül tíz méterre közelítette mag ezt a járművet, amikor ég zielte, hogy szemben egy Wartburg közeledik. Arra már nem volt lehetősége, hogy visszatérhessen az úttest menetirány szerinti jobboldalára. A Volga összeütközött a Wartburggal; ezt Kiss Gyula bonyhádi lakos vezette. Mind ő, mind a kocsiban helyet foglaló özvegy Kiss Gyuláné és Kiss Ibolya, valamint dr. Bakán András súlyos sérülést szenvedett. Az anyagi kár hatvanezer forintra ■ tehető. A bíróság tényként állapította meg, hogy a baleset a KRESZ 60. § (1) bekezdése „a” és „b” pontjának megszegése miatt történt. Idézzük ezt a részt: „Előzni csak a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett, és csak abban az esetben szabad, ha az előzni szándékozó szabad kilátása biztosítva van, s ha az előzés a közlekedés más résztvevőit, elsősorban a szembejövő forgalmat nem zavarja”. A KRESZ 60. §-a a továbbiakban megköveteli, hogy az előzni kívánó jármű vezetője győződjék meg arról, hogy az előzéshez elegendő hely és oldaltávolság rendelkezésére áll-e, hogy járművét nem kezdte előzni más jármű, hogy az előzés befejezése után visz- sza tud-e térni a folyamatos forgalomba. Az előzés megkezdése előtt az előzési szándékot irányjelzővel, továbbá fény-, vagy hangjelzéssel tudatni kelL — borváró — A A Valija éwfoqatl Illatai irínip. ft A Wartburg twla Üti irány* C. A f<xpt üli)« ft A Wartburg, C. A Volga t U* MtfclöU aWwiborq. t téVmjom A vendéglátó : Magyarország Vadászati világkiállítás 1971-ben 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig Magyarországon rendezik meg az első vadászati világkiállítást. Nemzetközi kiállítást, trófeabemutatókat ugyan eddig is rendeztek már — 1910-ben Bécsben, 1930-ban Lipcsében, 1937-ben Berlinben, 1954-ben Düsseldorfban, 1960- ban Firenzében. De a magyar- országi lesz az első világkiállítás. Az 55 ezer négyzetméternyi kiállításon a mezőgazdasági vásár területén trófeabemutatót, természetfilm-fesztivált, lovas- és vadászkutyaversenyt, sporthorgászati bemutatót rendeznek. Érdekes lesz a vadászati eszközök fejlődését illusztráló kiállítás a kőbaltától a parity- tyán, a dárdán át a lőfegyverek megjelenéséig és napjaink vadászfegyveréig. Kiállítanak a vadászattal, a vadgazdálkodással, a horgászattal kapcsolatos cikkeket gyártó és forgalmazó cégek. Láthatunk majd vadhúsból, halból, kagylóból, csigából, rákból és békából késtült tartósított termékeket, szőrmét és bőrárut, ruhaneműt, bizsut, ékszert, csontfaragványokat. Figyelemre méltók a kiállítás idejére tervezett rendezvények: a Vadászati Tudományos Kutatók Nemzetközi Kongresszusa, a Természetvédelmi, valamint a Halászati Tudományos Szinpózium. A Műcsarnok 12 termében vadászati és halászati témájú mai és múzeális képzőművészeti tárgyakból nyílik kiállítás. Több kutyakiállítás és verseny is lesz: például nemzetközi agárverseny, vizsla, nyomozó és szolgálati kutyaverseny. Nemzetközi fogat verseny és népi lovasjáték bemutató, 5 napos lovastúra. őszi vadászbarangolás szerepel még a programban. Megismertetik az érdeklődőkkel a gemenci és a gyulaji vadgazdaságokat, tájékoztatják őket a vadóvás, -mentés terén elért hazai eredményekről. A nemzetközileg is elismert magyar vadászok — Nádler Kubert, Kittenber- ger Kálmán, Széchenyi Zsig- mond — életének, tevékenységének is teret szentelnek. Fotóművészeti bemutató, bélyeg- és könyvkiállítás, előadások adják a kulturális programot. KÁDÁR MARTA Népújság 7 1969. július 'i.
