Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

EMBER A HOLDON (Folytatás az 1. aktáiról J lárba került. Bár az amerikai közvélemény általában helyes­li annak megvalósítását, igen sok olyan nyilatkozat hangzott el a tv-adásokban, amely sze­rint erre az összegre nagy- szükség volna az Egyesült Ál­lamok belső szociális problé­máinak orvoslására. A túlnyo­mó többség azonban, a köz­vélemény-kutatási adatok sze­rint elsősorban a program tu­dományos jelentőségét tekinti fontosnak, s ezért helyesli azt. Nell Armstrong az Apó Hu—IX űrhajósa az első ember, aki lábát a Holdra tette. Ki* lépéís egy ember, de ha-, talmas ugrás az emberiség szá­mára — ezekkel a szavakkal lépett az első űrhajós, Neil Armstrong a Hold felszínére. Az űrhajózás történetének ez újabb, világraszóló eseményé­re 109 órával, 24 perccel és 20 másodperccel azután került sor. hogy kz Apollo—11 űr­hajó elindult a floridai Ken- nedy-fokról a Hold felé. Armstrong a kiszádlés után mintegy húsz percig egyedül volt a Hold felszínén.. Előbb egy fényképezőgéppel, amelyet a kabinban maradt Aldrin kö­télen juttatott ei hozzá, le­fényképezte saját lábnyomait, majd próbát veti: a Hold ta­lajából, amelyet haladéktala­nul továbbított 'Sl kötélen tár­sának. ..Mindent nagyon tisz­tán 1 átok — ■'mondotta az űr­hajós. aki addig még nem tá­volodott/el messzire a lábazat­tól, s nagyrészt árnyékban tartózkodott, „Igen értékes, hogy helyenként kemény ta­lajt? érzek” — mondotta Armst­rong a földi kotzpontnak. Az űrhajós hamar felbátorodott és földi méretekben rendkívül gyorsnak tűnő mozdulatokkal haladt. „Úgy tűnik, hogy ez vulkanikus kőzet” — hangzott az újabb észlelet. Magyarországi idő szerint röviddel hajnali negyed öt előtt Aldrin is kimászott a ka­binból és kipróbálta a mozgást a Holdon. Az űrhajós hatal­masakat ugrott a nehéz ru­hában. Mind Armstrong, mind Aldrin elragadtatással szólt áz első benyomásokról. „Nem olyan, mint az amerikai si­vatagok, de nagyon szép”, — mondotta Armstrong. „Csodá­latos ez a magány”, — jelen­tette ki Aldrin. Az űrhajósok ezt követően eltávolították a védőburkot az űrhajó lábazatára szerelt em­léktábláról. Ez a tábla a Hol­don marad, hirdetve, hogy itt »lépett először az ember a Holdra. A tábla a két űrhajós nevén kívül Nixon elnök alá­írását is tartalmazza. Armstrong ezután leszerel­te a tv-kamerát a holdkomp oldaláról, és több mint 20 mé­terre távolodott el vele. Előbb körképet készített a látvány­ról. a földi irányító központ tájékoztatására, majd a szilár­dan álló holdkompra irányoz­ta azt. Aldrin közben meg­kezdte a tudományos műsze­rek elhelyezését: egy automa­tikus szeizmikus mérőállo­mást, egy. a lézersugarak visszaverésére szolgáló beren­dezési és egy alumínium lapot helyezett el; ez utóbbi'az úgy­nevezett napszél, a napsugár­zás anyagi részecskéinek mé­résére szolgál. Az űrhajósok a tudományos program keretében megkezd­ték a talajminták begyűjtését, előbb égy különleges vakuum- kamrába, majd egy számozott rekeszeket tartalmazó tartály­ba. Az ehhez ittik séges mű­szereket. a tünk mányos fel­szereléshez hasonlóan, az űr­hajó oldalára szerelt tartály­ból vették elő. Magyarországi időszámítás szerint röviddel hajnali öt óra előtt az űrhajósok kitűzték a Holdra az amerikai zászlót, látogatásuk emlékére. A Hold minden más égitest — nem­zetközi megállapodások sze­rint — nem képezheti egyet­len ország tulajdonát sem-. Kevéssel ezután Nixon elnök hívta őket telefonon. Ezt követően a két űrhajós, nekifogott, hogy eredetileg két óra negyven perere tervezett tartózkodásának hátralevő idejét is teljesen kihasználja. Befejezték a kőzetminták gyűjtését, fénykép- és film- felvételeket készítettek, kü­lönböző mozdulatokat végez­tek, kívülről ellenőrizték holdkompjukat, közben meg­figyeléseiket részletesen kö­zölték a, földi központtal. Magyarországi idő szerint- röviddel reggel hat óra előtt befejeződött a nagy kísérlet. Elsőnek Aldrin mászott visz- sza az űrkabinba a létrán, majd Armstrong is követte őt. Az Apollo—11 „Sas” tioMkompjáróI ez a kép tárult az uta­sok szeme elé. Középen a Mount Marilyn (Marilyn hegy) elnevezésű magaslat, amelyet még az Apollo—& űrhajósa töven nevezett el felesége nevéről. A két űrhajós, Armstrong és Aldrin a holdkomp előtti tér­ségen. Lapzártakor érkezett: Elindult a Az Apollo—11 amerikai űr­hajó hoidkompja, a „Sas” fe­délzetén Neil Armstrong és Edwin Aldrin űrhajósokkal, visszaindult a Holdról, hogy csatlakozzék a Hold körül ke­ringő űrhajóhoz. A holdkomp holdkomp magyar idő szerint 18.54 óra­kor emelkedett fel a Hold fel­színéről. Az engedélyt az in­dulásra a földi irányító köz­pont magyar idő szerint 18 óra 4Ó perckor adta meg. Feoktyisztov nyilatkozata Konsztantyin Feoktyiszov doktor, szovjet űrhajós nyilat­kozott az amerikai űrhajósok Holdra szállásáról. „Kétségkí­vül jelentős mérföldkő ez az űrrepülés történetében. Az a tény, hogy emberek első ízben szálltak ki más égitesten, lángra gyújtja az ember kép­zeletét. Ami nemrégiben még fantasztikusnak tűnt, most valósággá vált” — mondotta Feoktyisztov az Izvesztyijá­nak adott nyilatkozatában. „örülünk a Hold felszínére lépett amerikai' űrhajósok si­kerének. Sok ember vágyának megvalósulása volt ez. Fel­használom ezt az alkalmat, hogy üdvözöljem Neil Armst- rongot és Edwin Aldrint, va­lamint Michael Colljnst”. Egy nemzet újjászületése 25 évvel ezelőtt, 1944 július 22-én tette közzé a Júliusi kiáltványt a hitleristák igája alól felszabaduló Lengyelország első kormánya. A Kiáltványt, sajátos módon,* azoknak a pla­kátoknak a hátára nyomták, amelyeken a Sonderkommando, a német hatóság, deportálásokról, kivégzésekről, megtorló intézkedésekről tudósít. A plakát másik oldala a lengyel nép­hez szói, és harcra hív a fasizmus teljes és végleges kiűzé­sére. A Kiáltvány közreadásának napjától keltezik a szovjet hadsereg és az oldalán harcoló lengyel egységek hősi küz­delme nyomán szabaddá lett Lengyelországot — bár akkor még csak az ország egy kis keleti része, Dublin és környéke voH szabad. A Júliusi kiáltvány programja a kommunisták, a munkásosztály és minden lengyel haladó erő legfontosabb követeléseit tükrözte: a hazát újjá kell építeni, az Oderától a Neisseig terjedő történelmileg igazságos határok között. £s a kommunisták vezetésével a haza újjáépült. Negyed­század telt el Lengyelország újjászületésének napjától, és ma a 25. évfordulón barátot és szövetségest köszöntünk. A len­gyel nép történelmének fontos mérföldköveit jelzi a mai dá­tum. A fasiszta német hódítók elnyomása alóli felszabadulás csak a több mint ezer év előtti mérföldkőhöz, a lengyel ál­lam megalapításához mérhető . A 25 év előtti felszabadulás óta a lengyel nép, a nemzeti átkötni vágy ás légkörében, szün­telenül szilárdítja új életének alappilléreit. A népi hatalom megvalósította a földreformot államosította a legfontosabb iparágakat, fejlesztette a közoktatást, megteremtette a felté­teleket a tudomány és a technika felvirágzásához, megjaví­totta az ország létfeltételeit, A felszabadulás eredményeként az őst lengyel földeket északon és nyugaton Ismét egységés; modern államszervezet forrasztotta egybe. A magyar népet sok évszázados hagyomány, és testvéri érzés köti össze a lengyel néppel. Napjainkban a barátság szálai a proletár internacionalizmus elveit követve, minden eddiginél jobban megerősödtek. Szövetségesek és társak va­gyunk, közösek eszméink, céljaink, szorosan együtt munkál­kodunk védelmi szervezetünkben .a Varsói Szerződésben és a szocialista országok gazdasági erőfeszítéseit összehangoló KGST-ben. Lengyelország újjászületésének napján, barátaink legnagyobb nemzeti ünnepén, velük együtt tisztelgünk a fa­sizmus elleni harcban elesett hősök emléke előtt, velük együtt örülünk impozáns eredményeiknek, s őszinte szívvel kíván­juk, hogy együttműködésünk tovább fejlődjék népeink és az egész szocialista közösség, az európai béke és biztonság *3­Magyar államférfiak üdvosdd távirata Lengyelország ünnepén Lengyelország újjászületé­sének 25. évfordulója alkal­mából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke es Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke táviratban köszöntötte a lengyel* vezetőket. Wladislaw Gomulkát. a LEMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kárát, Marian Spychalskit, az államtanács elnökéi és Józef Cyrankiewiczet, a mirriszter­Nagygyűlés Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa az Egyesüli ViUaamosgépgyár mű­velődési házában Lengyelor­szág felszabadulásának 25. év­fordulója alkalmából hétfő délután nagygyűlést rendezett, amelyet Bugár Jánosné, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkárhelyettese nyitott meg. A nagygyűlés el­nökségében foglalt helyei Ap^ ró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Kál­lai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a Haza­fias Népfront Országos Taná­tanács elnökét. A távirat egyebek között kiemeli: az elmúlt negyed század Matt népeink hagyományos barát­sága még szorosabbá és ben­sőségesebbé vált, s új tarta­lommal gazdagodott a marxiz­mus—leninizmus alapján, a proletár nemzetköziség jegyé­ben. Továbbra is azon mun­kálkodunk. hogy a magyar és a lengyel nép között a kap­csolatok az élet minden te­rületén erősödjenek —. hang­zik a táviratban. Budapesten csának elnöke. Szirmai Ist­ván. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, dr. Korára Mihály igazságügy-miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miiiszter, Böjti Já­nos külügyminiszter-helyettes, Szépvölgyi Zoltán, a Budapes­ti Pártbizottság titkára. Ugyancsak az elnökség tagja volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. A lengyel és a magyar Him­nusz felcsendülése után elő­ször Apró Antal mondott ün­nepi beszédet, majd Tadeüsz Hanuszek beszédét hallgatták meg a nagygyűlés résztvevői. Csaták a Szuezi-csatorna teljes hosszában Zajjat, az egyiptomi kor­mány hivatalos szóvivője va­sárnap este sajtóértekezleten közötte, hogy az 1967 júniusi háború óta vasárnap az eddi­gi legsúlyosabb csaták dúltak a Szuezi-csatoma teljes hosz- szában. A harcok Port Said kikötővárostól egészen a Szu- ezi-öbölig terjedtek. A szóvi­vő szerint az izraeli fél ten­ger felől és levegőből .támad­ta az egyiptomi állásokat. Az agresszorok súlyos vereséget szenvedtek — az egyiptomi légvédelem 19 behatoló repü­lőgépet megsemmisített, míg a2 EAK légierejének vesztesége egy repülőgép. A szóvivő hangoztatta, hogy a vasárnap folyamán izraeli részről bombázták Szuez olaj ­finomító berendezéseit és a város elektromos központj őt. Kérdésekre válaszolva kijelen­tette, hogy a vasárnap bekö­vetkezett események a közel- keleti háború kiszélesedését mutatják és Egyiptom tanul­mányozza, hogy Izrael milyen falókat kíyún elérni a háború kiterjesztésével.

Next

/
Thumbnails
Contents