Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

Háztartás ■ V 3® . -j A mosógépekről sss^JihOw-^.; Z H E ■ h Barkácsoljunk Kávéfőző-sarok Jó néhány évvel ezelőtt ajándékba kaptam egy Auto- press kávéfőzőt. Miután még nem a védőtalppal készült, mint a későbbi kivitelűek, ká­véfőzéskor mindig a konyha kövére kellett rakni, nehogy megégesse az asztal lapját. Kényelmetlen volt állandóan előszedegetni a vasalózsinórt / is, és utána elrakosgatni. Gondoltam hát: minek ra­kosgassam állandóan a kávé­főzőt, a darálót és a többi kelléket? Készítettem egy kávéfőző sarkot, mindössze néhány forintos „beruházás­sal”. A sarok „lelke” egy falra függesztett kis szekrényke, amelyet 16x28x28 centimétere*- méretben készítettem eL A szekrényke vázát 2x2 centi- méteres lécekből állítottam össze, és préselt lemezzel bo­rítottam. A felső lapot — a hősugárzás csökkentésére — eternitlappal borítottam. Egy, a TÜZÉP-nél vásárolt lapból vágtam ki a szükséges mére­tet. A szekrénykében elfér a daráló, azonkívül a szemes és a darált kávét tartalmazó két, csavaros fedelű barna üveg. A tetején, állandó he­lyen áll a kávéfőző, amely állandóan csatlakozik egy konnektorhoz. Az elektromos csatlakozást egy vasalócsatlakozóból ké­szítettem el egy kisméretű kapcsoló és egy mignon-fogla­latú glimmlámpa közbeiktatá­sával. A glimmlámpa a be­kapcsolt állapotot jelzi. A jel­zőlámpa talpas foglalatát pré­selt lemezből épített dobozká­ba helyeztem. Erre a doboz­ra szereltem a kapcsolót és a vasalócsatlakozót is. A jelző­lámpának védőkupakot mű­anyag orvosságos foglalatból készítettem. így tehát állandó helyre ke­rült a kávéfőzőm. Ha beleké­szítettem a szükséges mennyi­ségű vizet és kávét, nem kell más, csak egy mozdulat a kapcsolón, és a főzés befejez­tével ugyanígy, csak ki kell kapcsolni. A szekrénykét bármilyen más típusú .elektromos kávé­főzőhöz el lehet készíteni, a méretek tetszés szerinti változ­tatásával. Festeni is tetszés szerinti színben lehet. A leg­fontosabb követelmény az elektromos csatlakozások meg­felelő szigetelése. A falra szerelést úgy oldot­tam meg, hogy a szekrényke mögé, a falra vékony műanyag lemezt szögeltem, amelyről az esetleg felfreccsenő kávécsep pék könnyen letisztíthn' " így nem szennyeződik a Bl. Kezdetben nem egy háziasz- szony húzódozott a mosógép használatától, mondván: csak a dörzsölés és a főzés teszi igazán tisztává, széppé a ru­hát. A gépi mosás „titkait” elsajátítok azonban hamar megkedvelték napjaink e leg­elterjedtebb háztartási gépét. Magyarországon jelenleg hétféle mosógép kapható, me­lyek mechanikai rendszerük szerint három csoportba so­rolhatók. Mosás keverőtárcsával A legismertebb és legegy­szerűbb mosógéptípus üstjé­nek alján, vagy oldalán bor­dázott tárcsa található, mely percenként kb. 700 fordulatot végez. Menettel erősítették fel a tengelyvégre, mégpedig úgy, hogy forgás közben nem csa­varodhat le onnan, sőt, egy­re jobban megszorul. Az üst­be benyúló tengelyvéget gu­mitömítés (szimmering-gyűrű) fogja körül, amely megaka­dályozza a víz kiszivárgását. A golyóscsapágyazott tengely másik végére szíjtárcsa van ékelve, azt hajtja meg a kb. 250 watt fogyasztású motor ékszíj segítségével. A motor ún. motorvédő kapcsolón ke­resztül csatlakozik a hálózat­hoz, ami túlterhelés, elektro­mos hiba és egyéb rendelle­nesség esetén kikapcsol, vagy már kezdetben be sem kap­csol. A keverőtárcsás rendszerű mosógép gyors munkát végez, szerkezeti- felépítése egyszerű és megbízható. Az oldalsó tár­csás gépben sok, két kiló ru­ha mosásához kb. 35 liter víz­re van szükség. A fenéken el­helyezett ' tárcsa azért előnyö­sebb, mert kevesebb vízben egy-két ruhadarab is kimos­ható vele. E konstrukciók hát­ránya, hogy a ruhaneműt ösz- szegubancolják és erős szálko­pást okoznak. Lengőlapátos forgódob A kíméletesebb mosótech­nika érdekében szerkesztették meg a lengőlapátos mosógépe­ket. A víztartály alján egy három vagy négy szárnyas lengőlapát helyezkedik el, mély nem körbe forog, hanem függőleges tengelye körül 90, vagy 180 fokos szögben elfor­dulva leng oda-vissza, percen­ként 100—200-szor. E megle­hetősen bonyolult felépítésű mosógéptípus a legkevésbé koptatja a ruhát s nem is- gu­bancolja azt. Vízigénye a keve­rőtárcsásénál kevesebb, a mo­sási idő viszont hosszabb, kb. 10—15 perc. A lengőlapátos mosógép inkább csak „köz­benső” típusnak tekinthető, mintsem egy minden igényt kielégítő, nagy népszerűségre váró rendszernek. A forgódobos mosógép ab­ban különbözik társaitól, hogy a ruhanemű egy, a mosóvízbe mintegy harmadrészig merülő, vízszintes tengelyű forgódob­ban 'foglal -helyet. A dob pa­lástja és oldala lyukacsos, belső felületén egy vagy több borda látható, melynek az a szerepe, hogy forgás közben magával ragádja a ruhadara­bokat, hogy azután a felső holtpontról visszaejtse ' őket. Visszaeséskor a mosófolyadék átpréselődik a szálak között, ezáltal távozik el a szenny, tehát ugyanazon elv alapján tisztít, mint a súlykolásos mo­sás. . , A dob 40—60 fordulatot tesz- meg percenként; a ruhagu- bancolódás elkerülésére a for­gásirány percenként négyszer megváltozik. Az egy kilo­gramm ruhanemű kimosásá­hoz szükséges folyadékmeny - nyiség ennél a rendszernél. a legkisebb, igaz viszont, 'hogy 3—5 kg ruha kimosása 40—50 percig is eltart. Automatikus mosógép Kétségtelen, hogy a jövő á forgódobos ^gépeké; •mégpedig azért, .mert munkafázisaikétól-* jes mértékben, automatizálha­tok.’ .Ilyenkor nem kell mást tenni, mint belehelyezni a ru­hát a mosógépbe és kapcsolók segítségével. beállítani a tex­tília fajtája szerinti mosó­programot. Á gép automatiku­san elvégzi a vízfeltöltést, a melegítést, a megfelelő ideig való mosást, a mosóvíz kiürí­tését, sót még a víztelenítést, a centrifugálást is. Eközben persze a megfelelő időpont­ban maga adagolja a mosó­szert, a.-keményítőt, a fehérí­tő- és kékítőszert is. A házi­asszony akár el is mehet ha­zulról, a csaknem száraz ru­hát terítésre kiveheti a le­állt gépből, amikor hazaérke­zett. Hazánkban ma még nem gyártanak ilyen „mindent tudó” mosógépeket, de a fejlett ipa­ri országokban is megegyezik az áruk egy használt autóéval. Hétfő: Zöldbabfőzelék, fa- sírozott, barack. Kedd: Hideg gyümölcsleves, császármorzsa. Szerda: Zöldségleves, son­kás palacsinta. Csütörtök: Petrezselymes burgonya, rántott parizer. uborkasaláta, gyümölcs. Péntek: Zöldbableves, piri­,tt paradicsom sült tojással. Szombat: Fokhagy maléves, :;rackos gombóc. Vasárnap: Ebéd: Csontleves,. töltött paprika, tört burgonya, gyümölcs, képviselőfánk, bor. Vacsora: Szardínia, vaj, ru­mos tea. Pirított paradicsom sült to­jással: 10 dkg füstölt szalon­nából kakastaréjokat sütünk és kiszedjük egy edénybe. A zsírjában 5 dkg apróra vágott hagymát félig megpirítunk," majd 50 dkg kisebb cikkekre vágott friss paradicsomot adunk hozzá. Megsózzuk, meg-- borsozzuk, ízesíthetjük csipet­nyi majoránnával is, s meg­szórjuk egy kevés finomra vágott zöldpetrezselyemmel. Erős tűzön állandóan keverve 2—3 percig pirítjuk, majd egyenletesen elosztjuk egy megfelelő nagyságú tűzálló tálba. Visszatesszük rá a sült szalonnaszeleteket. Ráütünk egészben hagyva, 4 személyre 8 db tojást. Középmeleg sütő­ben 4—5 perc alatt készre süt­jük. A tojásokat megsózva for­rón tálaljuk: Kitűnő hozzá a jól lehűtött kovászos uborka. Étkezés A színek* Ismeretes a színek hangula­ti hatása. A vidám, élénk szí­nek kellemes benyomást kel­tenek a szemlélőben, a tompa,, sötét színek lehangolnak. Ke­vesen tudják, hogy ez a han­gulati hatás mennyire érvé­nyesül . az étkezőasztalon is. Pedig egy népi szólás is utal ró: mikor valakinek „a szeme kívánja az ételt”, nem is az étvágya. Mivel a feltálalt en­nivaló a szemének kellemes, még ha történetesen nem is éhes. Tehát: az étkezés esztétiku­mát nemcsak a szép terítés, tiszta abrosz, csinos edény, a szép tálalás képviseli; magá­nak az étéinek is szép kívána­tos látványt kell nyújtania, hogy elérje célját, jó étvággyal fogyasszák. Ezen belül igen fontos az ételsor színösszeállí­tása, az egymásután következő ételek (pl. ebéd, vacsora al­kalmával) színbeli változatos­sága. Nem jó az összeállítás, ha az ételek egymásutánjában a színek azonosak, vagy ha­sonlóak. Egy negatív példán könnyen . látjuk ezt. Példá­ul: darakrémleves (sárgásfe­hér), sárgaborsófőzelék fel­téttel (domináló szín a sárga), vaniliakrém (sárga) látvány­nak unalmas, az étkezőben az egyhangúság érzetét kelti, elkedvetleníti attól, hogy az egész ételsort végigegye. Jó összeállítás, például: paradi­csomleves (piros), rakott bur­gonya (sárgásfehér), csokolá­dékrém (barna). Egyik ieg­szerepe szebb színű étel például: egy tányér spenót, melynek zöld „tavában” olyan vonzóan kel­leti magát a ráütött tükörto­jás fehérre* keretezett, sárga foltja. Ha még melléteszünk az asztalra desszertnek egy tálka piros epret, tetején egy kis fehér tejszínhab-halommal ez a látvány még a rossz étvá­gyú felnőtt, vagy gyermek gyomornedveit is fokozott mű­ködésre serkenti. Bizonyára többek között ilyen meggon­dolásokból származik az a hagyomány, hogy a piros pür- költlé mellé fehér burgonya­püré, főtt burgonya kerül, vagy ugyancsak fehér nokked- li, hozzá az asztalra zöld sa­láta. Az ételek színeinek változa­tos összeállítása nem különö­sebb művészet, — csak egy kis ötletességet, törődést kí­ván. Az élelmezéstudomány szakemberei szerint hírneves magyar konyhánk meglehető­sen konzervatív, —- holott nem a zsíros nagy eszem-iszom szolgálja az ember jó egészsé­gét, hanem a — bár tar tab mas — könnyű, változatos, öt­letes étrend. És melyik csa­ládjáért dolgozó asszonynak nem érne meg egy kis törő­dést, hogy újítson, hogy kony­hája, terített asztala ne csak tápláló, de „finom” is legyen, főztje egy korszerűbb, maga­sabb minőségi színvonalai képviseljen? B. & Divat, Hűvösebb nyári napokra Ballonból, vagy könnyű szövetből készült redingot. Fa­zonja olyan, hogy esőkabátként, de hűvös időben elegáns kabátként is hordható imprimé, vagy kartonruha fölött is. Virágos selyemből, vagy pamutanyagból készült lumberjack formájú blúzt mutatunk be. Vászon, vagy könnyű műszál szövetből készült, asszimmetrikus gombolásé kosztüm, hozzá tartozik a rajzon látható szoknya is. Mintás blúzzal, vagy a kabátrajzon látható pulóverrel, ingblúzzal is viselhető.

Next

/
Thumbnails
Contents