Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

Szemelvények

külföldi

újságokból

Egyszer egy amerikai szenátor. szkeptikusan méregetve a Pentagon épületét, megjegyezte. hogy a következő könyv, amelyet majd a tábornokok parancsára megírnak, ezt a címet fogja viselni: ,,Hogyan veszítsük el barátainkat, vagy hogyan semmisítsük meg az emberiséget”. A Times című angol lap, amikor erről hírt adott, nem nevezte meg a szenátort. Érthető. Abban a politikai .légkörben, amelyben a hadiipari komplexum szelleme uralkodik, nem érezhetik magukat .teljes biztonságban afcok, akik közvetlenül, vagy közvetve e komplexum agresszív elgondolásai ellen lépnek fel. Még akkor sem, ha az illetők szenátorok.

Ezzel szemben kitűnően érzik "magukat a fegyveres gonosztevés teoretikusai. Hogyisne. hiszen a fegyverek minden lehetséges gyártói támogatják őket. Mégis, a háború utáni első évekbeli társaiktól eltérően. akik az atombombára hivatkozva nyíltan követelték az űj világháború kirobbantását, az agresszió mai propagandistái valamivel fojtottabb hangon beszélnek. De nem azért, mintha - elvileg elleneznék ? világméretű mészárlást. Egyáltalán nem. Az ok egészen más: más ma a helyzet. A .szocializmus világrendszerének hatalma tépázta meg a hátiorás gyújtogatok gőgjét. Ma már számot vetnek azzal, hogy a szocialista közösség ellen intézett frontális katonai támadás a kapitalizmus egész rendszerének pusztulását jelentené.

,,Az utóbbi években az imperializmus nem egyszer provokált' éles nemzetközi válságokat,. amelyek az emberiséget a termonukleáris összecsapás határáig futtatták' — hangsúlyozza a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletén elfogadott fő dokumentum. -L‘ Aáv Egyesült; Államok imperializmusa azonban kénytelen számolni a kialakult erőviszonyokkal a nemzetközi színtéren. — a Szovjetunió nukleáris potenciáljával és a rakéta-nukleáris háború lehetséges következményeivel egyre nehezebb és -ggyre veszélyesebb számára, hogy új világháború kirobbantására vegyen irányt. Ilyen körülmények között az amerikai uralkodó körök. miközben nem mondtak le ilyen háború előkészítéséről, különös hangsúlyt helyeznek a helyi háborúkra.”

(Krasznaja Zveda)

Gázok és mikrobák a Pentagon szolgálatában

Az Egyesült Államokban Fort Detrick katonai támaszponton, Dugwáy kiképzőhelyen és másutt magas kerítéssel határolt területeken- titkos munkálatok fplynak új vegyi és biológiai fegyverfaj tók létrehozására. : :

Seymour Hersh amerikai publicista ..Vegyi és bakteriológiai háború: Amerika titkos arzenálja” című könyvében hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokban már 10 évvel' ezelőtt Eisenhower elnök kormányzásának utolsó éveiben, megkezdték . a mérgező fegyverek előállítására folyósított összegek növelését. Johnson elnökségé alatt ezek a kiadások nyolcszorosára növekedtek. Hivatalos adatok szerint az 1958-^1959 pénzügyi évben ezek az összegek 35 millió dollárra emelkedtek, 1965— 1966-ban pedig már elérték a 300 millió dollárt. 1963-ban a vegyi és bakteriológiai fegyver gyártására már 400 millió dollárt irányoztak elő. Ám ezek a hivatalos adatok nyilvánvalóan elmaradnak a valóságtól. Az amerikai sajtó hasábjain megjelentek. olyan értesülések, hogy 1969-ben., csupán Edgevoodban 429 millió dollárt használnak fel vegyi fegyver előállítására.

A vegyi és bakteriológiai fegyver legnagyobb bázisa Fort Detrick (Maryland állam). Ez nemcsak a fő tudományos kutató központ, hanem a biológiai fegyver állami méretű kidolgozását irányító különleges parancsnokság is. A bázis 500 tudóst foglalkoztat, köztük a tudományok 120 doktorát. A kísérletekre évente több mint 700 ezer kísérleti állatot használnak fel és 65 millió dollárt költenek. Ez a bázis olyan bakteriológiai hadviselési eszközök előállítására specializálódik, mint a lépfene, a pestis, a sárgaláz és más veszélyes betegségek terjesztői. Az amerikai sajtó említést tesz róla, hogy a Pentagon feladatul tűzte a tudósok elé: érjék el, hogy a rickettsziozist kiváltó alapanyagnak csupán egyetlen unciája (28 gramm) elegendő legyen 28 millió ember megfertőzéséhez (vagyis l gramm 1 millió élet elpusztításához),

(Novoje V rém ja)

Arab kommunisták

Az arab országok testvér- pártjai azért küzdenek, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom a marxizmus—leniniz- mus, a proletár internacionalizmus elvei alapján tömörüljön.

Az első szervezet: A szíriai és libanoni kommunisták 1924- ben Arab-Keleten az elsők között alakították meg egységes szervezetüket, — a Szíriái Kommunista Pártot. A párt vezető magjának 1926—1927-ben történt letartóztatása után a kommunisták tevékenysége félbeszakadt. A Szíriai Kommunista Párt első kongresszusára 1930-ban került sor. A kongresszuson elfogadott kiáltvány arra szólított fel, hogy Szíriában és Libanonban munkásparaszt kormányt kell alakítani. Abban az időben gyenge volt a párt befolyása a tömegek között. A Szíriai Kommunista Párt Központi Bizottságának 1933 júniusában tartott plénuma elítélte a párt tevékenységében jelentkezett szektás hibákat, s azt a feladatot tűzte a kommunisták elé, hogy a dolgozókat és a nép minden hazafias rétegét harcra kell mozgósítani Szíria és Libanon nemzeti függetlenségéért. A párt ezt követően jelentős sikereket ért el az imperialista- ellenes front létrehozása terén.

A kommunista párt 1936 után jelentős szerepet kezdett játszani a felszabadító mozgalomban, amikor a franciaországi népfront-kormány hatalomra jutásával kapcsolatban kilépett az illegalitásból. Szíriában és Libanonban nép: mozgalom indult a francia mandátum megszüntetéséért és azért, hogy szavatolják Szíriának és Libanonnak a nemzeti függetlenséget. A kommunisták e mozgalom első soraiban küzdöttek. A kommunista párt volt az élharcosa az 50 napos sztrájknak, amely 1936. január 20-án kezdődött Damaszkusz- ban.

A népmozgalom jellegének helyes értelmezése, a szíriai és libanoni imperialistaellenes erőket összefogó egységfront irányvonala lehetővé tette, hogy a párt kiterjessze befolyását. s növelje a kommunisták tekintélyét a nép előtt. A párt gyűléseket és tüntetéseket rendezett nagy tömegek részvételével. felhívásokat intézett a néphez, aktív tevékenységet fejtett ki a szakszervezetekben. A kommunista párt vezetői kapcsolatot tartottak fenn más hazafias pártok vezetőivel, a kormány képviselőivel.

A S2íriai és a libanoni kommunisták. a második világháború kitörése után velük szemben indított megtorló hadjárat ellenére sem szüntették be hazafias tevékenységüket. Kezdeményezésükre megalakult a fasizmus és a nácizmus ellen küzdő harc ligája. Ez a liga tekintélyes szerepet játszott a náci befolyás közel-keleti terjedésével szembehelyezkedő ellenállás megszervezésében. A bírósági eljárás során, amelyet a kommunista párt 1939 szeptemberében történt betiltása után indítottak a kommunisták ellen, Farjallah Helou, a párt egyik kimagasló személyisége szenvedélyes beszédet mondott pártjának, s a párt hazafias és internacionalista álláspontjának védelmében. ,,Mi, kommunisták — jelentette ki F. Helou, — a nép létérdekeiért küzdő leghűségesebb és legingathatatlanabb harcosok vagyunk. Hiába minden kínzás és bírósági ítélet — mi nem áruljuk el eszményeinket. Mindig könyörtelen ellenségei leszünk a fasizmusnak, az agresszió és a háború sötét erőinek. Azért ítélnek el bennünket, mert Szíria és Libanon függetlenségét követeljük

azért, mert a Szovjetunió oa- rátai vagyunk. Pedig a Szovjetunió — az egész emberiség legbiztosabb támasza a fasizmus ellen”.

(Za Rubezsom)

Az El Fatah az '■ i ^ ■ *í

Egyesült Államokban

..Bizonyos idő óta figyelemmel kísérjük az El Fatah amerikai tevékenységét”, — jelentette ki legutóbb Walter Yeag- ley amerikai igazságügyminisz- ter-helyettes. A ,,Der Spiegel” szerint az utóbbi megbízást adott az FBI-nek: kövesse nyomon az arab terroristák tevékenységét az Egyesült Államokban.

Az USA-ban egymillió ,,amerikai arab” él, akik szomorodott szívvel látták hogy országuk Izraelt támogatta 1967 júniusában. A Palesztina-barát aktivisták között elsősorban diákokat találhatunk: ezek körülbelül 10 000-en vannak az amerikai egyetemeken. Kapcsolatban állnak a palesztinai kommandókkal, s támogatják azokat az arab kormányokkal szemben: tiltakozó felvonulásokat rendeznek. munkabeszüntetésre szólítják fel sorstársaikat és ,,sit in” sztrájkokat szerveznek. így például 1968, októberében megszállta k a Jordániái ENSZ-küldöttség irodáit, hogy tiltakozzanak Husszein király figyelmeztetése ellen, aki felszólította a palesztinai harcosokat: jordániai területről kiindulva ne folytassanak harci tevékenységet.

Amerikai aktivistáik erősen buzgólkodnak New York-ban: tájékoztató irodát nyitottak meg. Washingtonban napilapot adnak ki ,,Szabad Palesztina” címmel, amely legutóbbi számában ,,Eban és SS-testőrei” címmel cikket közölt.

(Le Nouvel Observateur)

r,r»,;p,. .4 -;.vv j jf&rütnibüH

Verne

űrprogramja

... a három utitárs bent volt a lövegben, a nyílást belülről erősen bezárták. A Columbiád torka az állványok eltávolítása után szabadon tá- togott az ég felé... A kedélyek tetőpontra hágó izgatottságát leírni nem lehetett. ..

... Csaknem ijesztő csend honolt köröskörül e pillanatban. Szellő nem mozgott a földön. Fennakadt a lélegzet, a szív nem mert dobogni. Minden szem odatapadt a Columbiád torkára. .. Murchison tekintete nyomon kísérte a chronometer mutatóját. Alig volt hátra több nyegyven másodpercnél, s úgy tetszék, hogy mindenik egy örökkévalóság. . .

... A huszadiknál általános borzadás szállotta meg a tömeget, úgy tetszék mindenkinek, hogy a lövegbe zárt utasok is éppen úgy számítják a rettenetes másodperce-, két. ..

. . . Harminchét... harminc- nyolc. . . harminckilenc. ..

negyven.

Tüzet.

... Rettenetes, hallatlan, mennydörgésszerű csattanás hallatszék... a föld megrendült, s csak egy-két ember látta egy futó pillanatig a lö- veget, amint lángfclhőnek kö1989. július 20.

zepette diadalmasan emelkedett fel a levegőégbe...

Ezekkel a szavakkal írta le Verne Gyula az Utazás a Holdba 1865-ben megjelent tudományos fantasztikus regényében az ágyúból kilőtt űrhajó indítását. A Verne féle ágyulövedék — benne három űrhajóssal — a Hold felé repül azzal a szándékkal, hogy ott leereszkedjenek.

Verne űrprogramjában szinte tudományos pontossággal leírta a felhasznált eszközöket, a tudományos lehetőségeket és elmondotta még azt is, hogy milyen élményeket éltek át az űrhajósok. Erről külön könyvet írt, Utazás a Hold körül címen, mely négy év múlva jelent meg.

Milyen volt a regénybeli Verne-ágyú, amivel a Holdba akartak lőni? Leírja a jeles szerző pontosan.

Az ágyút vasból öntötték. 300 méter hosszú, 68 ezer tonna súlyú, 3 méteres űrméretű, három méteres falvas- tagságú cső volt, amiben 200 tonna lőgyapotot helyeztek el, amely elégésekor 6 millió liter gázt fejleszt, s ennek nyomása röpíti ki az alumíniumból gránát alakúra öntött űr- hr.jót.

Verne több tucat csillagászati és tüzértefchnikai könyvet tanulmányozott át, ő ponűsan tudta, hogy másodpercenként 11 200 méter kezdősebesréget kell adni a lövedéknek, hogy a Föld vonzását legyőzve a Holdba repüljön.

^Bizonyára azt is tudta — tüzér-műszaki könyvei és szakértő tanácsadói megmondták —, hogy ilyen sebességet lövedéknek nem lehet adni, hiszen akkoriban ágyúlövedékkel legfeljebb 1000 méter másodpercenkénti sebességet tudtak elérni. Verne azonban nem asztronautikai szakkönyvet, hanem regényt írt, ezért úgy vette, mintha a sebesség elérhető lenne. Mi azt is tudjuk, hogy ha 11 200 méter sebességgel indulna a lövedék, a csőben előtte lévő levegőoszlop szilárd testként viselkedne és a lövedék millió részre freccsenne szét. Azonkívül a lövedék indulásakor a bezárt utasokra a visszaható erő a földi nehézségerő harmincezerszeresével hatna, ami ugyanannyi, mintha egy 2200 tonnás ólomtömb nehezedne az űrhajósokra.

Verne ez utóbbi veszélyt úgy hárítja el, hogy a lövedék fenékrészébe vízkamrákat épít, amelyeken tölgyfapallóból készült korong úszik. A lövéskor keletkezett visszaható erő a pallókat összetöri, a víz a réseken átnyomódik, és ezzel lefékeződik a bentlévők gyorsulása, baj nélkül ússzak meg a kritikus pillanatot. Hogy a veszélyt érzékeltesse Verne elmondja, hogy az űrhajóban lévő kutya annyira megsérül, hogy kimúl és ki kell dobni.

Az űrhajóban jelentkező súlytalanság állapotát azzal magyarázza, hogy a száguldó lövedék elhagyja a Föld vonzását, és mielőtt a Hold vonzási körébe lépne, a testek súlytalan térben lebegnek. Mi tudjuk, hogy a testek akkor válnak súlytalanná — tömegük persze változatlan —, ha tehetetlenségi pályán mozognak; ezt Verne is érzi, mert amikor a regénye szerinti döglött kutyát kidobják az űrhajóból, az változatlanul

mellettük marad és utazik a Hold irányába.

Kedves szavakkal írja le Verne a súlytalanságot. Olvassuk el.

... délelőtt 11 óra tájban, Nicholl kezéből egy poharat kiejtett, az nem esett le a földre, hanem a levegőben maradt...

... ök maguk is meg valá- nak lepetve... tudományosan képzett ítéletük dacára, midőn a csodával határos világ közepette látták magukat és észrevették, hogy testük súlya megszűnt létezni. Ha karjaikat kinyújtották, nem hanyatlottak le; fejők ingott a vállukon... Mihály egy ugrással a levegőben termett, és ott maradt lebegő állásban, két barátja csatlakozott hozzá egy időre úgy, hogy ők hárman a löveg közepében csodálatos mennybemenetelt ábrázoltak. ..

A Holdra való leszállást Verne rakétákkal tervezte. Úgy gondolta, hogy a lefelé — Hold felé — zuhanó űrhajóban rakétákat gyújtanak be és ezek visszaható ereje kellőképpen lefékezi a járművet. Közben azonban kiderült, hogy a matematikusok számításába hiba csúszott, és ők nem tudnak a Holdra szállni, hanem megkerülik azt és visz- szamennek a Földre. Látják a Hold túlsó oldalát, érdekes amit a látványról Verne írt.

... Mit is tudhattak volna ebben a távolságban meghatározni? Egy-két hosszú sávot, mely keresztülszelte a tányérát, valóságos felhők, melyek igen csekély légkörben képződtek, melyekből nemcsak a hegyek mind, hanem a csekélyebb jelentőségű halmok is kiemelkedtek, a circusok, a szirt.hasadékokkal teljes kráterek szeszélyes rendben, éppen úgy, mint a Holdnak látható felén... továbbá megmérhetetlen síkságok, nem kiszáradt síkságok, hanem valóságos tengerek, széles kiterjedésű óceánok, melyeknek tükrén az űrben lévő tűznek egész varázsa visszatükröződött. Végül a Holdon lévő kontinenseknek felületén rengeteg nagy sötét tömegek, mint nagy erdőségek, egy-egy villám cikkázásánál pillanatra feltűntek... (Az idézetben a régi magyar Gaal Mózes féle fordítást adtuk.)

Különös találkozása a képzeletnek a valósággal, hogy a vernei ágyút Floridában állították fel, ugyanott, ahonnét 100 év múlva a Hold felé indult az ember.

Hogyan, miként jutott Vernének eszébe az űrhajózás klasszikus regényének megírása nem tudjuk, feljegyzései (több mint húszezer lap) elvesztek. Tudjuk, hogy Poe Edgar amerikai író hatott rá, aki ugyancsak írt asztronautikai regényt, az ő hősei léghajóval emelkedtek fel. Régi görög írók, Kepler német csillagász, Cyrano de Bergerac francia író és még sokan mások írtak holdutazásról.

Vernének követői is voltak. Egy német szerző szuperzeppelint indított a Marsba, egy másik fényjeleket akart a Holdba küldeni. Tudományos alapossággal azután Ciol- kovszkij foglalkozott a feladattal először, ő ugyancsak írt fantasztikus regényt űrhajózásról.

Verne ragyogó fantáziával írt. Egy ideiben a tudományos fantasztikus regényeket lekezelték, de ma már tudjuk, hogy éppen a gazdag fantáziájú, tudományos és egyéb előítéletektől mentes Írók adhatnak gyakran a kutatóknak hasznos ötleteket, amelyeket azután később megvalósítanak.

DR. H. Á.