Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

Szemelvények külföldi újságokból Egyszer egy amerikai szená­tor. szkeptikusan méregetve a Pentagon épületét, megjegyez­te. hogy a következő könyv, amelyet majd a tábornokok parancsára megírnak, ezt a cí­met fogja viselni: ,,Hogyan veszítsük el barátainkat, vagy hogyan semmisítsük meg az emberiséget”. A Times című angol lap, amikor erről hírt adott, nem nevezte meg a sze­nátort. Érthető. Abban a po­litikai .légkörben, amelyben a hadiipari komplexum szelleme uralkodik, nem érezhetik ma­gukat .teljes biztonságban afcok, akik közvetlenül, vagy közvet­ve e komplexum agresszív el­gondolásai ellen lépnek fel. Még akkor sem, ha az illetők szenátorok. Ezzel szemben kitűnően ér­zik "magukat a fegyveres go­nosztevés teoretikusai. Hogyis­ne. hiszen a fegyverek minden lehetséges gyártói támogatják őket. Mégis, a háború utáni első évekbeli társaiktól eltérő­en. akik az atombombára hi­vatkozva nyíltan követelték az űj világháború kirobbantását, az agresszió mai propagandis­tái valamivel fojtottabb han­gon beszélnek. De nem azért, mintha - elvileg elleneznék ? világméretű mészárlást. Egyál­talán nem. Az ok egészen más: más ma a helyzet. A .szo­cializmus világrendszerének ha­talma tépázta meg a hátiorás gyújtogatok gőgjét. Ma már számot vetnek azzal, hogy a szocialista közösség ellen in­tézett frontális katonai táma­dás a kapitalizmus egész rend­szerének pusztulását jelentené. ,,Az utóbbi években az im­perializmus nem egyszer pro­vokált' éles nemzetközi válsá­gokat,. amelyek az emberisé­get a termonukleáris össze­csapás határáig futtatták' — hangsúlyozza a kommunista és munkáspártok nemzetközi ér­tekezletén elfogadott fő doku­mentum. -L‘ Aáv Egyesült; Álla­mok imperializmusa azonban kénytelen számolni a kialakult erőviszonyokkal a nemzetközi színtéren. — a Szovjetunió nukleáris potenciáljával és a rakéta-nukleáris háború lehet­séges következményeivel egyre nehezebb és -ggyre veszélye­sebb számára, hogy új világ­háború kirobbantására vegyen irányt. Ilyen körülmények kö­zött az amerikai uralkodó kö­rök. miközben nem mondtak le ilyen háború előkészítésé­ről, különös hangsúlyt helyez­nek a helyi háborúkra.” (Krasznaja Zveda) Gázok és mikrobák a Pentagon szolgálatában Az Egyesült Államokban Fort Detrick katonai támasz­ponton, Dugwáy kiképzőhelyen és másutt magas kerítéssel ha­tárolt területeken- titkos mun­kálatok fplynak új vegyi és biológiai fegyverfaj tók létreho­zására. : : Seymour Hersh amerikai publicista ..Vegyi és bakteri­ológiai háború: Amerika tit­kos arzenálja” című könyvé­ben hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokban már 10 évvel' ezelőtt Eisenhower elnök kormányzásának utolsó évei­ben, megkezdték . a mérgező fegyverek előállítására folyósí­tott összegek növelését. John­son elnökségé alatt ezek a ki­adások nyolcszorosára növe­kedtek. Hivatalos adatok sze­rint az 1958-^1959 pénzügyi év­ben ezek az összegek 35 mil­lió dollárra emelkedtek, 1965— 1966-ban pedig már elérték a 300 millió dollárt. 1963-ban a vegyi és bakteriológiai fegy­ver gyártására már 400 millió dollárt irányoztak elő. Ám ezek a hivatalos adatok nyilvánva­lóan elmaradnak a valóságtól. Az amerikai sajtó hasábjain megjelentek. olyan értesülések, hogy 1969-ben., csupán Edge­voodban 429 millió dollárt használnak fel vegyi fegyver előállítására. A vegyi és bakteriológiai fegyver legnagyobb bázisa Fort Detrick (Maryland állam). Ez nemcsak a fő tudományos ku­tató központ, hanem a bioló­giai fegyver állami méretű ki­dolgozását irányító különleges parancsnokság is. A bázis 500 tudóst foglalkoztat, köztük a tudományok 120 doktorát. A kísérletekre évente több mint 700 ezer kísérleti állatot hasz­nálnak fel és 65 millió dollárt költenek. Ez a bázis olyan bakteriológiai hadviselési esz­közök előállítására specializá­lódik, mint a lépfene, a pes­tis, a sárgaláz és más veszé­lyes betegségek terjesztői. Az amerikai sajtó említést tesz róla, hogy a Pentagon felada­tul tűzte a tudósok elé: érjék el, hogy a rickettsziozist ki­váltó alapanyagnak csupán egyetlen unciája (28 gramm) elegendő legyen 28 millió em­ber megfertőzéséhez (vagyis l gramm 1 millió élet elpusz­tításához), (Novoje V rém ja) Arab kommunisták Az arab országok testvér- pártjai azért küzdenek, hogy a nemzetközi kommunista moz­galom a marxizmus—leniniz- mus, a proletár internaciona­lizmus elvei alapján tömörül­jön. Az első szervezet: A szíriai és libanoni kommunisták 1924- ben Arab-Keleten az elsők kö­zött alakították meg egységes szervezetüket, — a Szíriái Kommunista Pártot. A párt ve­zető magjának 1926—1927-ben történt letartóztatása után a kommunisták tevékenysége fél­beszakadt. A Szíriai Kommu­nista Párt első kongresszusára 1930-ban került sor. A kong­resszuson elfogadott kiáltvány arra szólított fel, hogy Szíriá­ban és Libanonban munkás­paraszt kormányt kell alakí­tani. Abban az időben gyenge volt a párt befolyása a töme­gek között. A Szíriai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának 1933 júniusában tartott plénuma elítélte a párt tevé­kenységében jelentkezett szek­tás hibákat, s azt a feladatot tűzte a kommunisták elé, hogy a dolgozókat és a nép minden hazafias rétegét harcra kell mozgósítani Szíria és Libanon nemzeti függetlenségéért. A párt ezt követően jelentős si­kereket ért el az imperialista- ellenes front létrehozása terén. A kommunista párt 1936 után jelentős szerepet kezdett ját­szani a felszabadító mozga­lomban, amikor a franciaor­szági népfront-kormány hata­lomra jutásával kapcsolatban kilépett az illegalitásból. Szí­riában és Libanonban nép: mozgalom indult a francia mandátum megszüntetéséért és azért, hogy szavatolják Szíriá­nak és Libanonnak a nemzeti függetlenséget. A kommunis­ták e mozgalom első soraiban küzdöttek. A kommunista párt volt az élharcosa az 50 napos sztrájknak, amely 1936. január 20-án kezdődött Damaszkusz- ban. A népmozgalom jellegének helyes értelmezése, a szíriai és libanoni imperialistaellenes erőket összefogó egységfront irányvonala lehetővé tette, hogy a párt kiterjessze befo­lyását. s növelje a kommunis­ták tekintélyét a nép előtt. A párt gyűléseket és tüntetéseket rendezett nagy tömegek rész­vételével. felhívásokat intézett a néphez, aktív tevékenységet fejtett ki a szakszervezetekben. A kommunista párt vezetői kapcsolatot tartottak fenn más hazafias pártok vezetőivel, a kormány képviselőivel. A S2íriai és a libanoni kom­munisták. a második világhá­ború kitörése után velük szem­ben indított megtorló hadjárat ellenére sem szüntették be ha­zafias tevékenységüket. Kezde­ményezésükre megalakult a fa­sizmus és a nácizmus ellen küzdő harc ligája. Ez a liga tekintélyes szerepet játszott a náci befolyás közel-keleti ter­jedésével szembehelyezkedő el­lenállás megszervezésében. A bírósági eljárás során, amelyet a kommunista párt 1939 szep­temberében történt betiltása után indítottak a kommunis­ták ellen, Farjallah Helou, a párt egyik kimagasló szemé­lyisége szenvedélyes beszédet mondott pártjának, s a párt hazafias és internacionalista álláspontjának védelmében. ,,Mi, kommunisták — jelentet­te ki F. Helou, — a nép lét­érdekeiért küzdő leghűségesebb és legingathatatlanabb harcosok vagyunk. Hiába minden kínzás és bírósági ítélet — mi nem áruljuk el eszményeinket. Min­dig könyörtelen ellenségei le­szünk a fasizmusnak, az ag­resszió és a háború sötét erői­nek. Azért ítélnek el bennün­ket, mert Szíria és Libanon függetlenségét követeljük azért, mert a Szovjetunió oa- rátai vagyunk. Pedig a Szov­jetunió — az egész emberiség legbiztosabb támasza a fasiz­mus ellen”. (Za Rubezsom) Az El Fatah ­az '■ i ^ ■ *í Egyesült Államokban ..Bizonyos idő óta figyelem­mel kísérjük az El Fatah ame­rikai tevékenységét”, — jelen­tette ki legutóbb Walter Yeag- ley amerikai igazságügyminisz- ter-helyettes. A ,,Der Spiegel” szerint az utóbbi megbízást adott az FBI-nek: kövesse nyo­mon az arab terroristák tevé­kenységét az Egyesült Álla­mokban. Az USA-ban egymillió ,,ame­rikai arab” él, akik szomoro­dott szívvel látták hogy or­száguk Izraelt támogatta 1967 júniusában. A Palesztina-barát aktivisták között elsősorban diákokat találhatunk: ezek kö­rülbelül 10 000-en vannak az amerikai egyetemeken. Kap­csolatban állnak a palesztinai kommandókkal, s támogatják azokat az arab kormányokkal szemben: tiltakozó felvonulá­sokat rendeznek. munkabe­szüntetésre szólítják fel sors­társaikat és ,,sit in” sztrájko­kat szerveznek. így például 1968, októberében megszállta k a Jordániái ENSZ-küldöttség irodáit, hogy tiltakozzanak Husszein király figyelmezteté­se ellen, aki felszólította a pa­lesztinai harcosokat: jordániai területről kiindulva ne foly­tassanak harci tevékenységet. Amerikai aktivistáik erősen buzgólkodnak New York-ban: tájékoztató irodát nyitottak meg. Washingtonban napilapot adnak ki ,,Szabad Palesztina” címmel, amely legutóbbi szá­mában ,,Eban és SS-testőrei” címmel cikket közölt. (Le Nouvel Observateur) r,r»,;p,. .4 ­-;.vv ­j jf&rütnibüH Verne űrprogramja ... a három utitárs bent volt a lövegben, a nyílást be­lülről erősen bezárták. A Co­lumbiád torka az állványok eltávolítása után szabadon tá- togott az ég felé... A kedé­lyek tetőpontra hágó izgatott­ságát leírni nem lehetett. .. ... Csaknem ijesztő csend honolt köröskörül e pillanat­ban. Szellő nem mozgott a földön. Fennakadt a lélegzet, a szív nem mert dobogni. Minden szem odatapadt a Co­lumbiád torkára. .. Murchison tekintete nyomon kísérte a chronometer mutatóját. Alig volt hátra több nyegyven másodpercnél, s úgy tetszék, hogy mindenik egy örökké­valóság. . . ... A huszadiknál általános borzadás szállotta meg a tö­meget, úgy tetszék minden­kinek, hogy a lövegbe zárt utasok is éppen úgy számít­ják a rettenetes másodperce-, két. .. . . . Harminchét... harminc- nyolc. . . harminckilenc. .. negyven. Tüzet. ... Rettenetes, hallatlan, mennydörgésszerű csattanás hallatszék... a föld megren­dült, s csak egy-két ember látta egy futó pillanatig a lö- veget, amint lángfclhőnek kö­1989. július 20. zepette diadalmasan emelke­dett fel a levegőégbe... Ezekkel a szavakkal írta le Verne Gyula az Utazás a Holdba 1865-ben megjelent tudományos fantasztikus regé­nyében az ágyúból kilőtt űr­hajó indítását. A Verne féle ágyulövedék — benne három űrhajóssal — a Hold felé re­pül azzal a szándékkal, hogy ott leereszkedjenek. Verne űrprogramjában szin­te tudományos pontossággal leírta a felhasznált eszközö­ket, a tudományos lehetősége­ket és elmondotta még azt is, hogy milyen élményeket éltek át az űrhajósok. Erről külön könyvet írt, Utazás a Hold körül címen, mely négy év múlva jelent meg. Milyen volt a regénybeli Verne-ágyú, amivel a Holdba akartak lőni? Leírja a jeles szerző pontosan. Az ágyút vasból öntötték. 300 méter hosszú, 68 ezer tonna súlyú, 3 méteres űrmé­retű, három méteres falvas- tagságú cső volt, amiben 200 tonna lőgyapotot helyeztek el, amely elégésekor 6 millió li­ter gázt fejleszt, s ennek nyo­mása röpíti ki az alumínium­ból gránát alakúra öntött űr- hr.jót. Verne több tucat csillagá­szati és tüzértefchnikai köny­vet tanulmányozott át, ő pon­űsan tudta, hogy másodper­cenként 11 200 méter kezdő­sebesréget kell adni a löve­déknek, hogy a Föld vonzását legyőzve a Holdba repüljön. ^Bizonyára azt is tudta — tü­zér-műszaki könyvei és szakér­tő tanácsadói megmondták —, hogy ilyen sebességet löve­déknek nem lehet adni, hi­szen akkoriban ágyúlövedék­kel legfeljebb 1000 méter má­sodpercenkénti sebességet tud­tak elérni. Verne azonban nem asztronautikai szakköny­vet, hanem regényt írt, ezért úgy vette, mintha a sebesség elérhető lenne. Mi azt is tud­juk, hogy ha 11 200 méter se­bességgel indulna a lövedék, a csőben előtte lévő levegő­oszlop szilárd testként visel­kedne és a lövedék millió részre freccsenne szét. Azon­kívül a lövedék indulásakor a bezárt utasokra a visszaható erő a földi nehézségerő har­mincezerszeresével hatna, ami ugyanannyi, mintha egy 2200 tonnás ólomtömb nehezedne az űrhajósokra. Verne ez utóbbi veszélyt úgy hárítja el, hogy a lövedék fenékrészébe vízkamrákat épít, amelyeken tölgyfapalló­ból készült korong úszik. A lövéskor keletkezett visszaha­tó erő a pallókat összetöri, a víz a réseken átnyomódik, és ezzel lefékeződik a bentlévők gyorsulása, baj nélkül ússzak meg a kritikus pillanatot. Hogy a veszélyt érzékeltesse Verne elmondja, hogy az űr­hajóban lévő kutya annyira megsérül, hogy kimúl és ki kell dobni. Az űrhajóban jelentkező súlytalanság állapotát azzal magyarázza, hogy a száguldó lövedék elhagyja a Föld von­zását, és mielőtt a Hold von­zási körébe lépne, a testek súlytalan térben lebegnek. Mi tudjuk, hogy a testek akkor válnak súlytalanná — töme­gük persze változatlan —, ha tehetetlenségi pályán mozog­nak; ezt Verne is érzi, mert amikor a regénye szerinti döglött kutyát kidobják az űrhajóból, az változatlanul mellettük marad és utazik a Hold irányába. Kedves szavakkal írja le Verne a súlytalanságot. Ol­vassuk el. ... délelőtt 11 óra tájban, Nicholl kezéből egy poharat kiejtett, az nem esett le a földre, hanem a levegőben maradt... ... ök maguk is meg valá- nak lepetve... tudományosan képzett ítéletük dacára, mi­dőn a csodával határos világ közepette látták magukat és észrevették, hogy testük sú­lya megszűnt létezni. Ha kar­jaikat kinyújtották, nem ha­nyatlottak le; fejők ingott a vállukon... Mihály egy ug­rással a levegőben termett, és ott maradt lebegő állásban, két barátja csatlakozott hozzá egy időre úgy, hogy ők hár­man a löveg közepében cso­dálatos mennybemenetelt áb­rázoltak. .. A Holdra való leszállást Verne rakétákkal tervezte. Úgy gondolta, hogy a lefelé — Hold felé — zuhanó űrha­jóban rakétákat gyújtanak be és ezek visszaható ereje kel­lőképpen lefékezi a járművet. Közben azonban kiderült, hogy a matematikusok számí­tásába hiba csúszott, és ők nem tudnak a Holdra szállni, hanem megkerülik azt és visz- szamennek a Földre. Látják a Hold túlsó oldalát, érdekes amit a látványról Verne írt. ... Mit is tudhattak volna ebben a távolságban meghatá­rozni? Egy-két hosszú sávot, mely keresztülszelte a tányé­rát, valóságos felhők, melyek igen csekély légkörben kép­ződtek, melyekből nemcsak a hegyek mind, hanem a cse­kélyebb jelentőségű halmok is kiemelkedtek, a circusok, a szirt.hasadékokkal teljes krá­terek szeszélyes rendben, ép­pen úgy, mint a Holdnak lát­ható felén... továbbá meg­mérhetetlen síkságok, nem ki­száradt síkságok, hanem való­ságos tengerek, széles kiter­jedésű óceánok, melyeknek tükrén az űrben lévő tűznek egész varázsa visszatükröző­dött. Végül a Holdon lévő kontinenseknek felületén ren­geteg nagy sötét tömegek, mint nagy erdőségek, egy-egy villám cikkázásánál pillanat­ra feltűntek... (Az idézetben a régi magyar Gaal Mózes féle fordítást adtuk.) Különös találkozása a kép­zeletnek a valósággal, hogy a vernei ágyút Floridában állí­tották fel, ugyanott, ahonnét 100 év múlva a Hold felé in­dult az ember. Hogyan, miként jutott Ver­nének eszébe az űrhajózás klasszikus regényének meg­írása nem tudjuk, feljegyzései (több mint húszezer lap) el­vesztek. Tudjuk, hogy Poe Ed­gar amerikai író hatott rá, aki ugyancsak írt asztronauti­kai regényt, az ő hősei légha­jóval emelkedtek fel. Régi görög írók, Kepler német csillagász, Cyrano de Bergerac francia író és még sokan má­sok írtak holdutazásról. Vernének követői is voltak. Egy német szerző szuperzep­pelint indított a Marsba, egy másik fényjeleket akart a Holdba küldeni. Tudományos alapossággal azután Ciol- kovszkij foglalkozott a fel­adattal először, ő ugyancsak írt fantasztikus regényt űrha­józásról. Verne ragyogó fantáziával írt. Egy ideiben a tudományos fantasztikus regényeket leke­zelték, de ma már tud­juk, hogy éppen a gazdag fantáziájú, tudományos és egyéb előítéletektől mentes Írók adhatnak gyakran a ku­tatóknak hasznos ötleteket, amelyeket azután később meg­valósítanak. DR. H. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents