Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

Szekszárdi szerzői estre készül Balázs Árpád, SZOT-díjas zeneszerző A keid — időzavarral A tüzelőakcióról van szó. Az idén 10—12 százalékkal több tiizclűutalványt bocsátottak ki és mégis kevesebbet váltottak be a Tüzép-telepeken. A tol­nai telepen például 1968. má­jus 31-ig 430, hatszáz forintos utalványt váltottak be. Az idén, ugyanebben az időpont­ban csak 203-at. Bonyhádon tavaly 155, idén 107 utalványt cseréltek be szénre, fára, ki mire akarta. Dombóváron 1968-ban 219, idén pedig 147 utalványt váltottak be. Pedig több a kibocsátott tüzelőutalvány az idén az el- inúlt évinél. Ez nem oka an­nak, hogy most, a nyári hó­napokban kedvezménnyel, száraz szénhez, száraz fához jussanak a dolgozók. Az állam, a szakszerveze­tek az idén nagyobb lehetősé­get biztosítottak arra, hogy minéi több dolgozó kedvezmé­nyesen. hathavi törlesztéssel, időben beszerezhesse tüzelő­jét. Sajnos, egyes vállalatok, in­tézmények, hivatalok ezt az akciót elintézik azzal, hogy nincs idejük ilyesmivel baj­lódni. Ez a magyarázata annak, hogy kevesebb utalvány kerül az idén a Tüzép-telepekre az elmúlt évinél. Pedig töb­bet adtak ki. Nem az üzemek, hivatalok, intézmények, hanem az állam és a szakszervezetek. E két utóbbinak úgy látszik: volt ideje arra, hogy a dolgozók téli tüzelőjéről gondoskodjék. Mit tegyünk. Egyes üzemek­ben, intézményekben, hivata­lokban pont erre az egyre nem jut idő. Sehogy sem tudják kipréselni... ' (Sz.) Kiváló kisiparosok Tamásiban a KIOSZ helyi csoportja vasárnap tartott tag­gyűlést. Végh Gyula meg­nyitója után Szentpáli Ist­ván titkár tartotta meg a vezetőség beszámolóját. A gyűlésen felszólalt Simon József, a KIOSZ megyei tit­kára is, s a helyi csoport jó munkájának elismeréséül ván- dorzászlót adott át- Cs. Né­meth Mihálynak, a Könnyű­ipar kiváló dolgozója kitün­tetést, Farkas Józsefnének és Barth Ferencnek, a tanulók vizsgabizottsága tagjainak, munkájuk elismeréséül az ok­levelet adta át. A fentieken kívül további tárgyjutalmak kerültek kiosztásra. A gyűlésen felszólalt Bodó Zoltán, a Hazafias Népfront járási titkárhelyettese is, aki a békehónapról emlékezett meg. A zene és a művészetek sze- retetét a szülői házból hoztam magammal. Apám énektanár, anyám irodalmat tanít, nagy­apám építész volt és festege- tett. Az ilyen légkörben eltöl­tött 18 év sokat adott pályám indításában. — Tizennyolc évesen Szen­tesről a Szegedi Zeneművésze­ti Szakiskolába kerültem, zene­szerzés-szakot tanulni. Sokat köszönhetek Szatmári Géza ta­náromnak és Vaszy Viktornak. Azután Budapestre a Zenemű­vészeti Főiskolára jártam, Far­kas Ferenc tanítványaként. 1964-ben tartotta diploma­koncertjét. s tanulmányait ki­tűnő államvizsgával fejezte be. — Hogy kezdődött a zene­szerzői pályafutása? — Úgy tíz évvel ezelőtt le­hetett. Megzenésítettem Csal- log Emőkének a Hajnali kö­szöntő című versét. Ez az első nyomtatásban megjelent mű­vem, azóta németül, oroszul, dánul kinyomtatták már, s be­került az általános iskolák IV. és VIII. osztályos énekkönyvé­be is. — Azóta? — Negyedszáz űttörődal, sok kórusmű, dal, filmzene, tánc­játék, kísérőzene, fúvósötös, ze­nekari nyitány, oratórium a zeneszerzői munkám. 50 mű­vem jelent meg hazai és kül­földi kiadóknál, több mint fél millió példányban. 4 lemez és 12 rangosabb pályadíj a szám­szerű eredmény. Elnyerte Balázs Árpád egye­bek közt a Pécs—Baranya me­A kültelki villamosítás sa­játos problémája Tolna me­gyének. A községek villamo­sítása már régen befejeződött, de nagyon sok Tolna megyé­ben a kültelki lakott telepü­lés is. Ráadásul zártabbak, mint az alföldi tanyavilág — kivéve a Sárközt —, így jogos igényként jelentkezik a vil­lany. Még akkor is, ha ezek­nek a településeknek nincs különösebb jövőjük, semmi jele. hogy bármelyik is önálló községgé fejlődhetne belát­ható időn belül. Konzerválni sem akarja őket senki, mert hiszen a falusi lehetőségek mégiscsak jobbak, mint a kültelki környezet tud nyúj­tani. Nem is kedvez ezeknek az idő: úgyszólván minden intézkedés a falvakba, vagy városokba vonzza onnan az embereket ezért a kültelki lakosság száma mindenütt fogy. A jelenlegi helyze­tet véve alapul, azonban azzal kell számolnunk, hogy még évtizedek múlva is sokan élnek kültelken, elsősorban persze az ottani zártabb tele­püléseken. Sem falurendezési, gyei tanács nagydíját, a Zu­hogj áradat című kórusszvi­tért, Miskolc város nagydíjá­val a vegyeskarra írt Tavaszi himnuszt jutalmazták. Vörösbe fordul a világ annak a vegyes­kari műnek a címe, amellyel az országos jubileumi pályázat első díját szerezte meg. S leg­utóbb, május elsején a SZOT művészeti díjával tüntették ki. Nagy sikere volt a Zeneakadé­mián Tüzek című oratóriumá­nak. — Kövesdi János barátom ihletett, szép szövegére írtam a zenét. Művünk a magyar pa­rasztháborúk történelmi átte­kintése. Az utolsó tétel himni- kus zenéje a mai fiatalságot idézi. Volt önálló szerzői estje Bu­dapesten, Szombathelyen, Mis­kolcon, Szentesen. Kora ősszel lesz Balázs-est Szekszárdon. — Az előkészületek most folynak. A megye karnagyai­val Bonyhádon és Szekszárdon egy-egy kórustalálkozón össze­jöttem. Beszéltünk a műsorról. Több Tolna megyei kórus énekli, ismeri dalaimat. De szeretném kiegészíteni zeneka­ri művekkel és 3 dallal, ame­lyet külön erre a szerzői estre írtam, Szekszárd számára. — Az egyik dal már szere­pelt a Szolnoki Országos Da­lostalálkozón — Májusi ének a címe. A másik kettő ősbemu­tató a 19-es témát feldolgozó Csévi-balladát, és a Szekszárdi pincenóták címet viselő — sár­közi népdalokat felhasználó összeállítás. Megtisztelve ér­zem magam, amikor azt hal­lom, hogy a Tolna megyei kó­és Tuskóson ? meg a feltételei annak, hogy mindenki máról holnapra fa­luba költözzék. Azon viszont nem lehet vi­tatkozni, hogy a kultúrát, szó­rakozást ezekhez a családok­hoz is el kell juttatni, s en­nek a legkézenfekvőbb mód­szere a rádió és tv. Ehhez pedig villany kell. (A telepes rádióval nem sokra mennek) Kultúrát terjesztő könyvet és újságot nem sokat olvasnak el petróleumlámpa mellett. Ha pedig technikai oldalról közelítjük meg a kérdést, ugyancsak azt kell mondani, hogy európai mércével mér­ve ma már elemi követel­mény. hó»*v a háztartást, a háztáji gazdaságot villany­áram, elektromos készülék segítse. Igen ám, esakhopv a kül­telkek villamosítása rendkívül drága. A villanyáramnak egy kültelki — ráadásul nem is szétszórt tanyarendszerben, hanem zártabb egységekben élő — családhoz való eljutta­tása többszörösébe kerül an­nak, mint amíg eljut az áram egy falusi, vagy városi csa­A Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat felvesz esztergályosokat betaní­tott munkára és anyag- mozgatásra segédmunká­sokat. Fizetés megegyezés sze­rint. 44 órás munkaidő. Jelentkezni lehet a vál­lalat munkaügyi csoport­jánál Szekszárd. Keselyű- si út, (355) rusok máris versengenek a sze­replésért. — Hallottunk külföldi si­kereiről! — Hangversenyeim voltak a Szovjetunióban, Grúziában, Je­revánban, Tallinban, Rigában, Olaszországban, Ausztriában, Hollandiában, az NSZK-ban. Egyik díjnyertes művem el­hangzott a Nagv Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójára rendezett központi ünnepségen Moszkvában. Újabb meghívást kaptam a Szovjetunióba és Hamburgba. A holland rádió pedig leány­kar számára kért kórusművet tőlem. — Sokáig gondolkoztam, mi­lyen szöveget zenésítsek meg. Aztán elővettem kedves pan­non költőm, Janus Pannonius 5 latin versét és Carmina Pan­nóniáé címmel írtam zenét hozzá. Balázs Árpád nemcsak zenét szerez, tagja a Magyar Tudo­mányos Akadémia munkás- dalkutató bizottságának, a Bu­dapesti Úttörő Elnökségnek, a Jeunesses Musicales — az Ifjú Zenebarátok Magyaror­szági Szervezetének is elnök­ségi tagja. Hitvallása, hogy mindig ma­gasabb szinten, mindig többet produkálva — hittel, meggyő­ződéssel, tudatos akarattal kell dolgoznia a művésznek. Soha sem a sikerért, mindig ma­gáért az alkotásért. Ezért al­szik csak éjjelente 2—3 órá­kat, ezért dolgozik megszállot­tan sokat és sokfélét. Kádár Márta Iádhoz. De mégis vállalni kell, s vállalja is társadal­munk, mert hiszen ez az ott élő emberek felemelkedésének fontos feltétele. Természete­sen nem kerülhet sor egy­szerre minden kültelki tele­pülés villamosítására, csak fo­kozatosan. Tavab- 9 kültelki település kapott villanyt, 1967-ben 6. s az idén is több ilyen helyre vezetik el az ára­mot. A sok egyéb fejlesztés mellett néhány millió ilyen célra is jut minden évben. Nagyon plasztikusan tükrö­ződik ez a probléma Tamási­ban. A tanácsi vezetők épp a minap nyilatkoztak arról, hogy a kültelki lakosság száma — még mindig a lakosság több mint egyharmadát teszi ki —. az elmúlt évtizedben alig pár százaié,Utal csökkent. He­lyi erőből és a felsőbb szer­vek támogatásával több kül­telki — úgynevezett szőlő­hegyi — részt már sikerült villamosítani. De még koránt­sem mindet, Itt van például az úgynevezett Kosba, Újvár- hegy és Tuskós. Az ott élő, mintegy 80 család — egyéb­ként sok villamosított község­ben. sem igen laknak többen, — már régóta rimánkodik vil­lanyért. Még anyagi áldozat­ra is hajlandók ennek érde­kében. Eddig mintegy 51000 forint társadalmi munkát és készpénzt felajánlottak. A ta­nács eddig körülbelül 120 000 forintot tudott biztosítani e célra, de ennél jóval több kellene. Most azon fő a fe­jük, hogy honnan- szerezzék meg a többit? Nem egyszerű dolog ez, de az ottani lakosok is, a tanácsi vezetők is bíznak abban, hogy előbb-utóbb sikerülni fog. A nemes törekvéseket végül is mindig siker koronázza. BŐDA FERENC Magyar—szovjet baráti találkozó Kalaznón A békehónap alkalmából szovjet vendégek látogatták meg>a községet, akiket a köz­ség vezetői a termelőszövetke­zet székházában fogadtak. Tá­jékoztatták a vendégeket a község életéről és a termelő- szövetkezet eredményeiről. 'Este a zsúfolásig megtelt művelődési házban az úttörők köszöntötték a vendégeket vi­rágokkal. énekkel és tánccal. Góg Lajos tsz-eínök megnyi­tója után Békés Ferenc, az Országos Béketanács tagja méltatta a két. nép közötti ba­rátságot és a 20 éves béke­mozgalmat. Az ünnepségen a szovjet elvtársaik is felszólal­tak, megköszönték a meleg és őszinte fogadtatást és az ál­taluk készített kis szputnyik- kai ajándékozták meg a köz­séget, A baráti találkozón részt vett az MSZBT részéről Bauer József elnökségi tag, aki egyúttal a tolmács szerepéi is ellátta. A baráti találkozó fehér asztal mellett, a késő éjszakai órákban ért végei, László Antal Szekszárd Ifjú egészségőrök vetélkedője A Magyar Vöröskereszt dombóvári járási szervezete hétfőn tartotta az ifjú egész­ségőrök vetélkedőjét, amelyen három vidéki és három helyi iskola vett részit, 42 verseny­zővel. Első helyen a Gárdonyi Géza általános iskola csapata végzett, második lett a Zrínyi Ilona iskola csapata és harma dik az ének-zenei általános iskola. A csapatok díjai mel­lett külön egyéni díjakat is osztottak, amiket a helyi vál­lalatok saját termékének ajándékaiból állítottak össze. Egyébként minden résztvevő kapott kisebb jutalmat, Teravági Gébemé járási Vöröskereszt -titkár A Szekszárdi Műszergyár az alábbi szakmákban hirdet felvételt azonnali belépésre: esztergályos, marós, betanított munkás. Közgazdasági végzettség­gel: anyagkönyvelőt, árellenőrt, rezsigazdát. • Fizetés megegyezés sze­rint, 44 órás munkahét kéthetenként szabad szombat. Jelentkezés a gyár terv- és munkaügyi osztályán. (83) Népújság ^ 1969. június 11,-fejlesztési szempontból, sem — ó-n — a kültelki családok kasszáján Tamási keresztül nézve nincsenek A Tamási Gépjavító Állomás felvesz forgácsoló, lakatos, hegesztő, galvanizáló és asztalos szakmunkásokat, betanított és betanuló női és férfi munkásokat, valamint segédmunkásokat. Fizetés: Megegyezés szerint. Jelentkezés: Az állomás főmérnökénél. (62) Lesz-e villany Kosban, Ujvárhegyen

Next

/
Thumbnails
Contents