Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

Saját otthonhoz segítik a fiatalokat

Orvosok a növényvédő szerek használatáról

Összkomfortos, fürdőszobával elátott lakásokat építenek ma már Pálfán, a „fészekrakó” ifjú házasok, egyetlen új házat nem látni fürdőszoba nélkül.

Számíthatnak és számítanak is a pálfai fiatalok a termelő- szövetkezetre. Az a fiatalember, aki öt évre tervezte az építkezést, fél, háromnegyed esztendő alatt elkészül vele. Ha megszorul, vagy a kelleténél kevesebb lesz a pén ze, van hova fordulnia, ifjú tagjainak gyorsan és mindenben segít a pálfai Egyetértés Termelő- szövetkezet.

Megszívlelték Pálfán a IX. pártkongresszus intelmeit, amelyben az egyéni építkezések gyarapítása és meggyorsítása végett a munkahely nagyobb mérvű segítségét ajánlotta.

Nekifog a segédmunkás, a szakember, és az ifjú diplomás vehető, a termelőszövetkezet tagjai. Sok fiatal megirigyelhetné ezeket a pálfai tsz-ben dolgozó ifjú embereket, közülük néhányan mégsem látnak benne semmi kü lönöset.

©

Bendes Mária, a szövetkezet KISZ-titkára:

— Ebben az évben szövetkezetünkben mintegy tíz fiatal költözik be új otthonába. Kik építkeznek? Uj házban laknak már Horváth Pál, Szőke Gyula, Lázár István, félbe van a háza Rompos Józsinak, Léhmann Istvánnak, Dobrádi Ferencnek, Vida Ká- rolynak, kész az alapja Por- teleki ' Istvánnak. Hirtelen ezek ■ jutnak az eszembe, összefognak, segítenek egymásnak is, kalákában dolgoznak esténként, szombaton és vasárnap. Van köztük kőműves, ács, ki a segédmunkát, ki a szakipari munkát végzi.

— Van-e utánpótlás, menynyi a tsz-ben a fiatal? Hiszen sokan nyugdíjba mentek az öregek közül az idén.

— Tavaly ősszel számba vettük, hányán vannak. Százötven, tizennégytől-huszonhat éves koron belüli KISZ- korosztálybeli fiatalunk van, nincs hiány utánpótlásban.

Amint beszélgetünk, a határból jövet, megérkezik Lakos József elvtárs, a termelő- szövetkezet elnöke, s iziben bekapcsolódik.

— Milyen segítséget nyújt a szövetkezet az építkezőknek ? — kérdezzük az elnök elvtársat.

— Sokfélét. Segítünk anyag- beszerzéssel. Az anyaghiányra való tekintettel feltöltött kereteinkből önköltségen adunk anyagokat. Járművet kapnak, mindent odaszállítunk, adunk eszközöket, például állványokat, zsaludeszkát, laj tokát. A tsz építőbrigádjai végzik a belső, szakipari munkákat, szerelik a villanyt, parkettáznak. Sódert, homokot ingyen kapnak, városban ez is pénzbe kerül. Bár nem vagyunk bank, kölcsönnek nevezik a jelentős pénzelőlegeket, amit kamatmentesen adunk. Apránként kell visszafizetni, illetve levonjuk. Voltak olyan tagjaink, akiknél két év alatt fogyott le, ennyit vártunk a húszezer forint megtérülésére. Külön ügyelünk arra, hogy minden építkező ifjú pár egész télen kapjon munkát, hogy kereshessen — feleli.

Folytatja a KISZ-titkár:

— A Németh Józsi 10 ezer forint előleget kapott, 15 ezerért megvett egy rossz házat, s így elkülönülhettek a fiatalok. Katona Jóska 8 ezer forintot vett fel, ki mennyit vállal, akar ki mennyit bír.

— Mi indította erre a szövetkezetei? Vannak-e kikötéseik? Úgy hallottam, hogy tíz év ittmaradás a segítés feltétele.

— Ajánlottuk, hogy aki itt marad és letelepszik, vegye igénybe, s megkapja a kedvezményeket. A főagronómu- sunk is így épített Pálfán, ők már az új házban laknak. Jó szokás, hogy nálunk ritkán kerül sor távozásra, — akkor is csak családi okokból —, inkább jönnek, mint mennének a fiatalok. Az előbbiek miatt eddig szerződésben nem szabályoztuk a feltételeket. Bizalmatlanok nem vagyunk, maradnak. De úgy van, tíz esztendő a feltétel. Eddig is így volt hallgatólagosan, de ki fogjuk mondani és vállalják.

— Akadtak-e a vezetőségben ellenzői az akciónak?

— Ott nem annyira a természetbeni, mint inkább a pénzben nyújtott „kölcsön” ellen adódtak hangok. „A mi pénzünk, minek odaadni”. Persze, hogy aztán elfogadták, s helyesen döntöttek. Érdeke a közösnek is, a mi gyerekeinkről van szó, meg aztán nemcsak a fiatalok kapnak ilyen segítséget — érvel az elnök elvtárs.

Tudom, hogy Lakos elvtárs tavaly félmilliónyi téglát „szerzett” az ifjú építkezőknek, de nemcsak velük törődik. A minap az elnök nevére és közbenjárásával érkezett meg a padlóanyag, Farkas Ferenc idősebb, középkorú tsz-tag számára. Horváth István nagycsaládos ember is jelentős summájú pénzelőlegben részesült.

©

Szőkéék tősgyökeres pál- faiak, mindketten tsz-tagok, a férj ács, a feleség pénztáros, az asszonyka tíz évvel ezelőtt az iskolapadból került a tsz- be. Az ő házuk alapozásakor próbálták ki a szövetkezet új markológépét. Most már bent laknak a kétszoba-összkom- fortos, új épületben, a „trónörököst” oda várják.

— Felére sem lennénk, ha nem segítettek volna. Uj zsalu, cement, pala és tetőcserép, — akkoriban nem lehetett vásárolni, és a tsz szerezte be nekünk. Pénzben? Az első évben 18 ezret, a másodikban tizenkettőt kaptunk, kamat nélkül a tsz-től — tájékoztat Szőke Gyuláné, aki nagyra értékeli a segítséget.

A többieket nehezebb megtalálni. Következő állomásunk az ács-brigád.

Lázár István huszonöt esztendős pálfai tsz-tag, ács szakmunkás, hét hónap alatt építette még háromszoba- összkomfortos, új otthonát, amelyhez 40 ezer forint banki kölcsönt használt fel. A nagy ház, számítása szerint 110 ezerbe került, de senkinek nem adná 300 ezren alul.

— Szerencsénk volt. Én, amikor nekiláttam, öt évre terveztem az építkezést, s meglett olyan gyorsan, hogy már decemberben beköltözhettünk.

— Milyen segítséget kaptak a szövetkezettől? — kérdezem őt is.

— Mint a többi. A fuvart teljesen ők adták, részben beszerezték az anyagot; cement, eternitcsövek, faanyag (akác és jegenye), és a pénz. Tizenkétezer forint előleget kaptam, amit aztán levonogattak, bizony nem sok maradt a borítékban — sorolja a nyurga, kék szemű fiatalember.

A gépszínben található Rompos József segédmunkás. A Rompos-család még ebben az évben be akar költözni, jelenleg félkész új házába, most az apósnál laknak. Hároméves házasok, van egy másfél éves kislányuk, idén áprilisban kezdtek hozzá a házépítéshez.

— Gyorsan megv. nagvon szép lesz az épület, télire már ott leszünk. Semmi bajom nincs az apósékkal, de jobb a saját, a külön házban — mondia el véleményét. Neki Lázár Istvánhoz hasonló, csaknem azonos

Tudományos ülés Szekszárdon

támogatást nyújtott a szövetkezet, noha rövidebb ideje tsz-tag, a fehérvári építőipari vállalattól 1967. februárjában jött vissza Pálfára. Itt akar maradni, mindketten tsz-tagok, nem szándékoznak odébbállni.

Feltűnik, hogy mind a két férfi természetesnek veszi a termelőszövetkezet nemes gesztusát a sok vesződséggel járó segítséget. Van ebben jó is. rossz is. De tény, hogy még nem mindenütt ennyire magától értetődő a közös vállalkozása és segédkezése.

Firtatásomra Rompos József összehasonlít korábbi tapasztalataival. Tudja, s mondja, hogy a közeli Vajtán a tsz-ben még nem élveznek hasonló kedvezményeket a fiatal „fészekrakók”.

Tapasztalataimat megemlítem Rácz Antal tsz-párttitkár elvtársnak. Mi a véleménye erről?

— Nálunk megszokták, hogy törődünk a fiatalokkal, s Pálfán ezt ők a világ legtermészetesebb dolgának tekintik. Én a jó oldalát hangsúlyoznám: vegyék csak minél többen igénybe a segítséget, örülünk neki. A pálfai Egyetértés tsz-ben nem magas, 43 év az átlagéletkor. Sok a fiatal, így jól jár a tsz és tagjai egyaránt.

*

Elismerésre méltó a tsz okos. előrelátó, közérdekű kezdeményezése.

Fürdőszobás, saját új otthon, önállóbb élet a fiataloknak. Megküzdenek érte, egykönnyen a fiatalok sem juthatnak saját házhoz. De mennyivel könnyebb nekik, hogy ennyire segít a közösség. ..

SOMI BENJAMINNÉ

Az agrokémia fejlődése és térhódítása a mezőgazdaságban számos közegészségügyi problémát vet föl napjainkban. A növényvédő szerek használata, gazdaságilag bármenynyire kívánatos és hasznos, számos esetben okoz súlyos bonyodalmakat a védőszerek kezelőinek körében. Nem véletlen, hogy egészségügyi felvilágosításunk egyik fő programja lett az elmúlt néhány év alatt a vegyszerek előírásos használata. Az sem véletlen, hogy az ország KÖJÁL-háló- zatának szakembereit mind fokozottabb mértékben foglalkoztatja a vegyszerek emberre káros hatása, s mindaz, ami e káros hatások bekövetkeztét megelőzheti. Ez a magyarázata annak, hogy

a Szekszárdon június 16-án. hétfőn megrendezésre ke- • rülő tudományos ülésszak — amelyen a KÖJÄL orvosai mellett részt vesznek a megye orvosai is — kizárólag a növényvédő szerekkel kíván foglalkozni.

A tudományos ülésszakon, amelyet a TIT, a megyei tanács egészségügyi osztálya, a Tolna megyei KÖJÁL és a Vöröskereszt Tolna megyei szervezete rendeznek a kórház kultúrtermében — részt vesznek a szomszédos megyék közegészségügyi orvosai is, sőt a Duna—Tisza közének köjálosai is. A délelőtt 9 órakor kezdődő tudományos ülésszak" napirendjén számos előadás hangzik el, valahány lehetőséget ad majd a résztvevők szakmai eszmecseréjére is.

Dr. Gujás János, a Tolna megyei KÖJÁL igazgató főorvosa a mérgező növényvédő szerek szerepéről, és ezek jelentőségéről, majd dr. Kneffel Pál, a Vas megyei KÖJÁL igazgató főorvosa a növényvédő szerek toxikológiájáról tartanak előadásokat. Dr. Kolom- busz Lászlóné állami közegészségügyi felügyelő a tej újabb higiénés problémáit ismerteti, Pataki László főagro- nómus, a Szekszárdi Állami Gazdaság főkertésze az integrált növényvédelemről, dr. Szelényi Béla főorvos a növényvédő szerek használatának közegészségügyéről tartanak előadást.

A tudományos ülés napirendjét alkotó előadássort követően nyílik lehetőség a gyakorlatadta tapasztalatok cseréjére.

Az ülés délután fél 3-kor nyilvánossá válik; pedagógusok, TIT-tagok is hivatalosak arra az érdekesnek ígérkező záróeseményre, amelynek előadója dr. Kneffel Pál lesz. A Vas megyei KÖJÁL igazgató főorvosa arról nevezetes szakmai körökben — és talán már nemcsak ott —, hogy szenvedélyes kutatója az orvostudomány történetének, a történelemnek. Dr. Kneffel Pál az ókori Róma higiéniéje címmel tart vetítettképes előadást.

Mezőgazdasági körkép

800 hold szőlőt két nap alatt mcgporoztak A jövő héten aratási gépszemle Hőgyészen

Beszédtéma a szőlőpermetezés. A kiadós eső után mindenki azt lesi Szekszárdon, mennyire melegszik fel az idő, lesz-e peronoszpóraveszély. A kórház bejáratával szemben levő bolt dolgozói mindig kiírják az újdonságaikat a bolt előtt egy táblára. Most a réz- gálicot írták ki. Nem újdonság, de tudatják, hogy van.

Érdeklődtünk jobb gazdaságtól, hogyan mentik a szőlőt, győzik-e a növényápolást, illetve a szálas takarmányok betakarítását az aránylag hosszú esőzés után.

Kivételesen gyors munkáról adott tájékoztatást Major László, a Paksi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese.

Két nap alatt megporozták a 802 hold szőlőt, tehát megmentették a pe- ronoszpórafertőzéstől

és most a porozás után a permetezéssel folytatják a védelmet. A gazdaságban ez már a harmadik permetezés az idén. A növényápolásban gondot okozott, hogy nem hatott a vegyszer minden lcukoricatáh- lában és körülbelül 600 holdat kézzel is kell kapálni. Major László véleménye szerint a száraz tavasz miatt történt meg, hogy főként a mchar- félék, a vegyszeres gyomirtás ellenére is, elszaporodtak a kukoricában. A 600 hold kézi kapálását, úgy oldották meg, hogy 300 holdat szemes kukoricáért kiadtak a gazdaság dolgozóinak, illetve azok családtagjainak. Ezek a családtagok egyébként nem dolgoznak a gazdaságban, de most vállalták a rendkívüli* munkát és mindjárt meg is kapták érte a kukoricajárandóságukat. Tegnap már csupán. 150 hold volt kapálatlan a paksi kukoricából. Egyébként a gyönyörű növény nagyobb része 50—60 centi magas, a kisebbek 40 centisek. A 2200 hold kukoricából 1600 holdat már harmadszor is kultivátoroztak.

Dr. Varsányi József elnök tudomása szerint a szakáiyi Kapos Völgye Tsz egész ku- korioaföldjén jól hatott a vegyszer, csupán egy táblában található földiszeder. A helyzet tehát Szakályban sokkal kedvezőbb, viszont itt még csak 10—30 centi magas a kukorica.

Aránylag szebb, fejlettebb

a cukorrépa: csaknem teljesen elborította a levél a földet,

már csak kézzel lehet benne dolgozni, kapálni. Az elnök úgy mondja, a szorgalmasabb tagok megkezdték a második kapálást. Nagy esőt kapott a határ, átlagosan körülbelül 30 millimétert, de már tudnak dolgozni a földeken. Saakály- ban most a szálas takarmányok betakarítása a legnagyobb munka: 350 hold rét még vágat'an. Géppel fogják kaszálni és rendsodrózni, a tagoknak csak össze kell gyűjteni a szénát. Kivétel ez alól néhány ember, aki ragaszkodik a kézi kaszáláshoz. A lucerna első kaszálásának 60

százalékát géppel végezték 40 százalékát pedig kisebb boglyákba rakták és most hordják be kazalba. A minőség és a termés mennyisége egyaránt jónak mondható.

Rendkívül nagy a termés lucernából a Ilőgyészi Állami Gazdaságban. Kristóf Adám növénytermesztési agronómus elmondása szerint

az 1250 hold lucerna átlagosan 13 mázsa szénát

adott holdanként az első kaszálásból.

Tegnap kezdték meg a második kaszálást, naponta 200 holdat levágnak. Az összes termést hideglevegős szárítóval készítik el szénának. Igen nagy munka a lucernaliszt- készítés: a második kaszálásból már készítenek lisztet, a berendezés rendelkezésre áll. Hétszáz hold lucerna terméséből készítenek őrleményt, részben a gazdaság saját szükségletére. részben pedig a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalatnak, takarmánykeverékbe. A lucerna második kaszálásának idejét a szokásosnál előbbre hozhatták Hőgyészen, és ez szerencse, mert közeledik az aratás. Számítások szerint június 25-e körül a repcével kezdik a legnagyobb nyári munkát. A gépszemle a jövő héten lesz. A rendrevágókat mind kijavították, a kombájnok közül is az utolsókft készítik elő az aratáshoz.