Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

Kádár János felszólalása a kedd délutáni ülésen

Gazdasági kérdésekről, az áruellátásról beszélt Gáspár Sándor

(Folytatás az 1. oldalról)

A nemzetközi tőke erejével szemben ma még nagyobb összefogásra van szükség, mint száz esztendővel ezelőtt, — mondotta Kádár János, majd arról beszélt, hogy a magyar munkásosztály, népünk történelmének örök időkre szóló figyelmeztetése az első munkáshatalomnak, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak a nemzetközi imperializmus által külső fegyveres erővel, az antant-csapatokkal történt leverése. Megemlékezett az 1956-os ellenforradalomról, s megállapította: a munkáshatalom ellenségeinek ez a kísérlete kudarccal járt, mert a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom szolidaritását és támogatását élvező forradalmi erők felülkerekedtek hazánkban. Az előkészítő bizottság munkájának budapesti szakaszában a testvérpártok képviselői személyesen is meggyőződhettek arról, hogy

a magyar nép, miután megvédte és megszilárdította hatalmát, következetesen és eredményesen folytatja a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkásságát. Magyarország példája jól mutatja, hogy az imperialisták hogyan kísérlik meg minden időben a legkülönbözőbb úton és módon az új fejlődő szocialista országok államát, hatalmi rendszerét aláásni, fellazítani, s ha lehet, meg- dönteni.

Az a széles körű politikai vita, amely az 1956-os magyarországi események körül volt, s amelyik a csehszlovákiai események megítélésében még ma is folyik, ugyancsak meggyőzően bizonyítja, hogy egy szocialista ország fejlődése, vagy esetleges megtorpanása, válsága, milyen fontos kérdése a nemzetközi osztályharcnak és azt is, hogy ezek megítélésében az osz- táiyszempont a döntő.

A csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatosan egyes testvérpártok képviselői felvetették, hogy a szocialista országok vezetői ne keverjék ösz- sze a proletár internacionalizmus kérdését az államérdekekkel. Látnunk kell, a tapasztalatok azt bizonyítják:

amikor egy szocialista ország sorsáról van szó, akkor mindenki érdekelt.

— Nem frázis, hanem valóság, hogy bármelyik szocialista ország sikere a többi erejét is növeli és bármelyik nehézsége mindegyiket terheli. Az öröm is közös, a gond is az, — mondotta, majd hangsúlyozta:

Pártunk Központi Bizottságát, országunk kormányát a csehszlovákiai események

minden fázisában, minden cselekedetében az internacionalizmus elve, a szolidaritás érzése vezette és semmi más. Mi abban vagyunk érdekeltek azt kívánjuk és csak azt, hogy a csehszlovák társadalom kérdései szocialista megoldást nyerjenek.

Kádár elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta:

— Kellő szilárdsággal és politikai bátorsággal kell harcolnunk mindenféle imperialista kísérlettel szemben, amelyekkel soraink fellazítását és szétbomlasztását szeretnék elérni. Fokozni kell harcunkat azokkal a sorainkba behatoló burzsoá eszmékkel, s a marxizmus—leninizmus elveit eltorzító revizionista és dogmatikus nézetekkel szemben, amelyek tévútra vezetnek. A burzsoá nézetek közül

kétségtelenül a legveszedei mesebbek mozgalmunkra a nacionalista nézetek és azok közül is a nacionalizmus szovjelellenességben megnyilvánuló válfaja.

Kádár elvtárs ezután így folytatta:

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a letagadhatatlan tényt, hogy ma a kínai vezetők, s követőik politikája egységtörekvéseink nagy akadályozója és rendkívül bonyolítja, nehezíti az imperializmus elleni harcot.

A kínai vezetők mai politikája objektíve a legnagyobb ajándék, előny és remény a nemzetközi imperializmus számára.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága természetesen sajnálja, hogy a Kínai Kommunista Párttal így alakultak a dolgok. De az elvekben nem lehet megalkuvás és semlegesek sem lehetünk.

Itt nem két párt vitájáról és valami alárendelt kérdésről, hanem a nemzetközi kommunista mozgalom, harcunk fő irányvonaláról van szó.

Nincs egyetlen kommunista és munkáspárt sem, amelynek története elválasztható volna a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetétől.

Gyakran hangoztatjuk, hogy a kommunista világmozgalom valamennyi pártja a szocialista világrendszer minden országa egyenjogú. Ez valóban így van; és jól van így. Mostanában azonban kevésszer szólunk arról, hogy

egyenjogúak vagyunk ugyan, de nem egyforma a helyzetünk a felelősségben és a teherviselésben.

Ha mindent viszonylagosan számítunk is, ha őszinték akarunk lenni, akkor meg kell mondani, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép, amely a jogokból csak az egyenlő törvényes részt igényli magának, mérhetetlenül több felelősséget hordoz vállain bármelyikünknél. Internacionalista és önzetlen módon, mindenki másnál többet áldozott és áldoz a kommunizmus ügyéért, a nemzetek szabadságáért, a világháború megakadályozásáért, az emberiség szebb jövőjéért.

A Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió ezen szerepét látni — ez nem csupán érzelmi kérdés.

Ez szorosan kapcsolódik napirendi kérdésünkhöz, az imperializmus elleni harc és egységünk kérdéséhez.

Az imperializmussal vívott élethalálharcban, a jelenleg létező két világrendszer, a kapitalizmus és a szocialista rendszer közötti küzdelemben

létkérdés, hogy egységünk erősödjék és az imperializmussal szemben szilárdan egységbe forrott szocialista országok, kommunista és munkáspártok álljanak.

Egységünknek, az internacionalizmusnak, az összes anti- imperialista erő összefogásának lényeges kérdése a Szovjetunióhoz való helyes elvi viszony.

Ezután beszélt a nemzetközi kommunista mozgalom jövőre esedékes nagy eseményéről. a halhatatlan Lenin születésének 100. évfordulójáról, majd hangoztatta;

— A kommunista és munkáspártok jelenleei moszkvai tanácskozása előkészítésének hónapjaiban és most. ezekben a napokban nagv lépést tettünk előre. A találkozón ösz- szegyűlt testvérpártok egybehangzóan vallják:

parancsolóan szükséges a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom politikai és cselekvési egységének továbberősítése. Ez mozgalmunk, minden

egyes testvérpárt a nemzetközi munkásosztály legalapvetőbb és közös érdeke.

Az egység csak önkéntes alapon valósulhat meg, meggyőződésen alapuló közös munkát követel, nem lehet azt kívülről senkire se rákényszeríteni. De szükség van rá — mert ezt követeli az élet. Ne gondoljuk azt, hogy egységünk minden közös érdekű kérdésben elérhető lesz, egyik napról a másikra. De nincs kétségünk, hogy ha állhatatosan dolgozunk, törekvéseinket siker koronázza.

Tisztelt értekezlet!

Kedves elvtársak!

Végezetül ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége egyetért a beterjesztett dokumentumok tervezetével, azokat jónak tartja, elfogadja és elfogadásra ajánlja.

Tudatában vagyunk annak, hogy az állásfoglalásainkat összefoglaló és rögzítő okmányok elfogadása, közzététele igen nagy lépés előre, de ez még nem minden. Ezután kezdődik pártjaink igazi munkája az okmányokban foglaltak magvalósításáért. Meggyőződésünk,

ha abban a szellemben folytatjuk a harcot a továbbiakban, amely szellemben munkálkodtunk e tanácskozás létrejöttén, az eredmények nem fognak elmaradni.

Most, ezekben a napokban az egész világ, barát és ellenség egyaránt Moszkvára, a kommunista és munkáspártok értekezletére figyel. Váltsa valóra tanácskozásunk a világ kommunistáinak és haladó embereinek e nagy nemzetközi találkozójához fűzött reményeit. Végezetül biztosíthatom af testvérpártok képviselőt: a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kommunisták érzik a reájuk háruló felelősséget, és készek valamennyi testvérpárttal összefogva dolgozni, harcolni közös ügyünk sikeréért.

Köszönöm figyelmüket.

Szekszárdon országos kertészeti tanácskozást rendeztek kedden a megyei tanácsházán. Az új gazdaságirányítási rendezer bevezetése óta először gyűltek össze a MÉM részlegeinek vezetői, a megyei tanácsok kertészeti felügyelői, szakemberei, valamint a kertészettel kapcsolatos tudományos, és oktatási intézmények, továbbá országos vállalatok, trösztök, szövetkezetek irányitól, hogy együttesen megtárgyalják tapasztalataikat, problémáikat és tennivalóikat.

Somorjai Sándor, a Tolna megyei Tanács VB. mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Tompa Béla, a MÉM főosztályvezetője tartott vitaindító tájékoztatót. Vázolta azt, hogy

a kertészet az elmúlt években a mezőgazdasásr legdinamikusabban fejlődő ágazata volt.

A folyó áron számított termelési értéke az 1960—67. évek közt 78 százalékkal nő t, az egész mezőgazdaság 10,8 százalékos növekedéséhez képest.

— A IV. ötéves terv a belföldi és exportigények vonatkozásában a jelenleginél magasabb követelményeket támaszt a kertészeti termelésben. Ezért

Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára kedden a Magyar Kábelművekbe látogatott, ahol a gyárlátogatást követően munkásgyűlésen időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, az ország gazdasági helyzetéről, a szakszervezetek tennivalóiról adott tájékoztatót

A gazdaságirányítási rendszer eddigi tapasztalatairól szólva megállapította, hogy a reformmal kapcsolatos alapvető célok fokozatosan valósulnak meg.

• Az áruellátás területén az utóbbi hónapokban — nem alapvető — de mégis figyelmet érdemlő problémák jelentkeztek. Ezekről a gondokról, éppen a dolgozók jelzései alapján, a párt, a kormány, a szakszervezeti mozgalom vezetői tudnak, megoldásukkal foglalkoznak.

Bizonyos cikkekből a hiányos ellátás azzal is magyarázható, hogy egyes közgazdasági szabályozók működése még nem kielégítő. Egyes területeken a munkaerőhiány befolyásolta hátrányosan az áruellátást. A választékhiány egyik oka továbbra is — amire többször felhívtuk a figyelmet — a kereskedelem és az ipar még nem kellő együttműködése.

Tudjuk azt is, hogy a fogyasztói árszínvonal, ezen belül egyes ruházati cikkek és szolgáltatások, valamint a szabadpiaci termékek árai ez év első negyedévében fokozottabban emelkedtek a múlt év azonos időszakához képest. Ebben főleg az játszott szerepet, hogy ® zöldség- és gyüa termelés intenzív fejlesztésével a mennyiségi és minőségi igények kielégítése a legfontosabb feladat.

— hangsúlyozta, s rámutatott arra, hogy az egyenletesebb áruellátás és a jelenlegi viszonylag szerény export növeléséért gyökeresen és gyorsan módosítani kell az elavult termesztőberendezéseket. Helyettük olyan korszerű építményeknek kell elterjedniük, amelyek lehetővé teszik a téli időszak áruellátását, a műanyagfólia védelme alatt!, vagy a korai szabadföldi termelésre alkalmas területeken a korábbi áruértékesítést. Olyan növényfajtákat honosítsunk meg. amelyek a korszerű követelményeknek, a megváltozott feldolgozói és egyéb tartósító ipari, de export és belföldi ellátási igényeknek is jobban megfelelnek. A gyümölcstermesztésről szólva, közölte- hogy

nagy biológiai értékű, új bel- és külföldről származó fajták termesztésbe vonásával kívánják a termelés korszerűsödését elősegíteni és javítani a gazdaságos termelés feltételeit.

mölcsfélék ára a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb mértékben emelkedett. Egyszóval tisztában vagyunk azzal, hogy ez év első negyedében a megélhetési költségek nőttek. Azt is tudjuk, hogy a bérből és fizetésből élők reálbére az elmúlt évben 2—2,5 százalékkal emelkedett, ami meghaladja a fogyasztói árszínvonal növekedését 1969. első négy hónapjában a bérek tovább növekedtek. Ez azonban nem nyugtat meg bennünket. Tudjuk, hogy a bérek és a fogyasztói árak is széles skálán szóródnak. A fogyasztói árak emelkedése másképp érinti az átlagosnál magasabb keresetűeket, mint a nagycsaládosokat, vagy a nyugdíjasokat. Ezt figyelembe véve most azon gondolkodunk, hogyan tudunk javítani ezen réteglek, különösen a nyugdíjasok, a nagycsaládosok megélhetési körülményein.

Hangsúlyozni kívánom, — folytatta Gáspár Sándor — hogy e jelenségeknek az okai, amelyeket átmenetinek tekintünk, alapvetően nem gazdasági irányítási rendszerünkkel függnek össze. Sokszor a felelőtlenség, az előre nem látás, egyesek ügyeskedése, a helyi érdekek túlzott előtérbe kerülése, a fogyasztói érdekek nem kellő számbavétele húzódik meg e jelenségek mögött.

Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeinek javítására a továbbiakban átgondoltabb központi és helyi intézkedésekre van szükség. Felhívta a figyelmet, hogy a dolgozó nép életszínvonalának további alakulása változatlanul a nagyobb gazdasági eredmények elérésében rejlik.

A szaporítóanyag-termelés biztonságának növeléséért, a kívánt fajta és fajtaarány kialakításáért a MÉM mezőgazdasági termelésfejlesztési főosztályának vezetésével megalakították és szükség szerint összehívják a szaporítóanyag koordinációs bizottságot

A szőlőtermesztést a borvidékeken és a jó bortermő helyeken már meglévő nagyüzemek megerősítésével, termelési színvonaluk növelésével fejlesztik elsősorban. S el kell érni, hogy a borvidékekről, a jó bortermelő helyekről a di- rekttermő fajtákat kivágják. A terület újratelepítését kedvezmények nyújtásával kívánják elősegíteni. A szaporítóanyagtermelést ivedig oly mértékben fejlesztik, hogy abból a telepítések, pótlások, a házikerti és az export igények fajta és mennyiség tekintetében ki legyenek elégítve.

A tartalmas vitában sokan felhívták a jgyeimet a szaporítóanyag-ellátás megoldatlanságára, a göngyöleg hiányára, s egyebek közt a hűtőtárolók szakember- és szakmunkás- képzésének megvalósítását is szorgalmazták. A résztvevők délután megtekintették a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlőoltvány hajtatóüzemét.

(B, L.)

Országos kertészeti tanácskozás Szekszárdon