Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

öJS’aTv ' ,eon.&£do ____ ^ P ÍGVsi i rtK]AT trStTL'j ETEte* MEPUJSAG ■ A MaOYAK 8ZOCIAU8TA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T&MAC» LAPJA i XIX. évMyam, 131. ARA: »0 FILLER Kochi, IMS. június M. Hfásodik hetébe lépett a moszkvai tanácskozás Moszkva, Hável József és Pirityl Sándor, az MTI tudó­sítói jelentik: A második munkahetébe lé­pett kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozása, amikor hétfő reggel, kevéssel 10 óra előtt 75 pért küldött­sége elfoglalta helyét a György-terembeli hosszú asz­talok mellett és megkezdte hatodik munkaülését. Zárt ajtók mögött folyik ugyan az értekezlet — a nem­zetközi kommunista mozga­lom történetében 1957 és 1900 után a harmadik —, de a vi­ta, a vélemények kifejtése: nyílt, őszinte légkörben tör­ténik, a szónokokat sem idő­ben, sem mondanivalójukban nem korlátozzák, kizárólag saját pártjuk központi bizott­ságának tartoznak felelősség gél állásfoglalásukért. Messzemenően demokrati­kus maga a tanácskozás, ugyanúgy, mint a közvéle­mény, a sajtó tájékoztatása az elhangzó beszédekről, Tar­talmi vonatkozásban a tanács­kozáson az akcióegység prob­lémái közül előtérbe került az akcióegység ellenfeleinek le­leplezése, elszigetelődésük és elszigetelésük állomásainak felvázolása. A KKP jelenlegi vezetőségének politikájával Peking külön vonalával szem­ben a tanácskozás nem ma­radhatott közömbös. Vitán felül áll ugyan Brezs- nyev szombati, monumentális beszédének, vagy Gomulka és Rochet korábbi felszólalásai­nak rendkívüli jelentősége, hiszen nemzetközi téren kü­lönleges felelősségű pártok megnyilatkozásairól van szó, de élénk érdeklődés veszi kö- ' rül a kisebb pártok kép­viselőinek szókimondó, érde­kes helyi tapasztalatokat is­mertető beszédeit is. A nem­zeti és világproblémák sok új összefüggését adja a tanács­kozás — beleértve a nemzeti és a nemzetközi osztályharc viszonyát is — marxista— leninista, Internacionalista ér­telmezésben. Nagy várakozás előzi meg egyebek között a csehszlovák, a magyar, az olasz és a román küldöttség vezetőjének felszólalását, de a világsajtó Moszkvába sereg­lett képviselői minden beszé­det, megjegyzést érdekesnek, elemzésre méltónak tartanak Az oly sokat emlegetett fő ok­mánytervezetet a yilágköz- vélemény pontosan nem is­meri, de számos jel mutat ar­ra, hogy a moszkvai tanács­kozás egy hét, vagy tíz nap múlva a mozgalom kollektív bölcsességének nagy tudomá­nyos és gyakorlati értékű mű­vével lepi meg a világot. A több mint négyórás hét­fő délelőtti ülésen négy fel­szólalás hangzott el A Nyu­gat-berlini Szocialista Egység­párt nevében C. Danelius, a párt első titkára mondott be­szédet, őt követte Walter Ulbricht, n Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkáré, Larbi Bu- haii, az Algériai Szocialista Élcsapat Párt főtitkára, majd Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára- A Nagy Kreml palota György-termébe végtelen ára­datban özönlenek a világ minden tájáról érkező üdvöz­lő táviratok, levelek és fel­hívások, amelyekben párt-, szakszervezeti ée társadalmi nél több, s Utalt arra, hogy szervezetek, a tudomány és kultúra személyiségei, a kom­munista és munkásmozgalom veteránjai kívánnak sikert a nemzetközi tanácskozásnak, a kommunista sorok erősíté­séért, a békéért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért ós a szocializmusért vívott harcban. Kádár János látogatásai Kádár Jánoe, az MSZMP' Központi Bizottságának első titkára, a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásán részt vevő ma­gyar pártküldöttség vezetője vasárnap ellátogatott a Moszk­vától 200 kilométernyire lévő, ősi orosz városba, Vlagyimir­Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára fel­kereste a város ipari kiállítá­sát, ahol megtekintette a he­lyi gyárak és üzemek termé­keit. Gus Hall. az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának főtitkára, az amerikai párt­küldöttség vezetője vasárnap nagy érdeklődéssel kísért sajtóértekezletet • tartott a szovjet fővárosban. A jelenlévő, több mint 150 újságírót elsősorban az a kér­dés érdekelte, mi az am«' rikai küldöttség benyomása a moszkvai nemzetközi tanács­kozás eddigi menetéről- „Azok számára, akik a szocializmus, a vllágbéke hívei, csak jót mondhatok, másoknak kevés vigasszal szolgálhatok’' — Ezután a magyar párt­vezető a Kljazína-parti város ősi építészeti emlékeivel is­merkedett, majd megtekintet­te az „orosz nyírfa" hagyomá­nyos ünnepe alkalmából ren­dezett karnevált. Kádár Jáno6 ellátogatott Szuzdalba is, a Vlagyimirtól nem messze fekvő, másik ősi ' orosz városba, megtekintette Szuzdal ősi kolostorait, szé­kesegyházait, s elismerően nyilatkozott a régi orosz építő­művészetről. Gus Hall sajtóértekezlete hangsúlyozta az amerikai pártvezető. / Rámutatott, hogy a tanács­kozás sikere már összeülése előtt biztosított volt. Az előkészítő munka majdnem két esztendeje a kommunista pártok tömö­rülésének, a nézeteltérések következetes kiküszöbölé­sének időszaka volt. Számszerűen a tanácskozáson 75 párt vesz részt. Ez azon­ban csak matematikai lét­szám. A politikai létszám en­számos párt csupán techni­kai okokból nem tudott el­jönni Moezkvába. Arra a kérdésre válaszolva, hogyan értékeli a Brezsnyev- beszédet, Gus Hall kijelen­tette: n a beszéd a tanácskozás egyik központi eseménye volt, jól kiegyensúlyozott és érvekkel alátámasztott helyzetképet adott a vi­lágról. A szovjet küldöttség vezetője egyrészt határozottan Mutasí­totta a jelenlegi kínai vezetők egység bontó politikáját, más részt tükrözte a szovjet fél rugalmasságát és tárgyaló- készségét a nézeteltérések megoldására. A Baltimore Sun tudósítója megkérdezte: mi az amerikai delegáció álláspontja a román küldöttségnek azzal a felhívá­sával kapcsolatban, hogy a felszólalók tartózkodjanak más pártok bírálatától. Gus Hall azt a véleményét hang­súlyozta, hogy valamennyi párt autonom módon lép fel az értekez­leten saját központi bi­zottsága utasításainak megfelelően. Hozzáfűzte: „Mi is ki fogjul fejteni nézeteinket a klna vezetőség politikájáról”. Ezzé kapcsolatban megjegyezte: „Aggódunk a KKP jelenleg vezetőinek politikája miatt akik nem képviselik a Kína Kommunista Párt tagjai több ségének gondolatait és érzé seit, s nem az imperializmus elleni harc felé, hanem az an tiimperialista erők elleni han feló haladnak. Mindamellet felhívta a ügyeimet arra hogy itt átmeneti jelenség ről van szó, s kifejezte azt < reményét, hogy a kínai ko*n munlsták találnak magukba: annyi erőt, hogy a jelenlegi fo lyamatot megállítsák és Kíná visszatérítsék a helyes útra. A sajtóértekezlet során Gu Hall értékelte a Nixon-kor mányzgt politikáját. Mint rá mutatott: minél jobban távo locunk időben Nixon elnök beiktatásától, annál jobbal kiütköznek Nixon politikájú nak konzervatív-reakciós vo nasai. Ami m egyes küldöttségei sajátos véleményeinek, a kő zös dokumentumokban val< tükröződését illeti, Gus Hal kijelentette; a tanácskozás úg. igyekszik ezeket az elképae léseket megvalósítani, hogy i tartalmú lényeg ne változnék Lezárták Spanyolország és Gibraltár határait Spanyolország vasárnap éj­félkor lezárta határát Gibral­tárral, miután a Franco-kor­mány felszólítására 4800 spa­nyol munkás hagyta el a gyarmat területét és költözött Spanyolországba. A Reuter szerint a spanyol kormány legújabb intézkedései súlyo­san érintik az angol gyarmat gazdaságát és idegenforgal­mát, hiszen munkaerejének egyharmadát veszítette eL Ugyanakkor sújtja az átköl­tözött munkásokat is, habar a spanyol kormány megígérte, hogy korábbi fizetésüknek megfelelő segélyben részesítik őket mindaddig, míg Spanyol* országban nem találnak ma­guknak új munkahelyet. A madridi kormány a spa nyol munkások visszarende­lésével és a határok lezárá­sával a gyarmat új alkotmá­nya ellen tiltakozik. A má­jusban nyilvánosságra hoz.át alkotmányban Nagy-Britann a ismét leszögezi, hogy a gyar­matot nem hajlandó vissza­szolgáltatni Spanyolországnak. A 25 ezer lakosú Gibraltár az 1713-as utrechti egyezmény óta tartozik Angliához. Nem változik az USA politikája Mindössze 25 000 amerikai katona kivonását helyezte kilá­tásba Nixon amerikai elnök a dél-vietnami rezsim vezetőjé­vel, Thieuval folytatott tanács­kozását kővetően. Nixon ugyanakkor a rezsim megnyug­tatására megismételte, az Egyesült Államok nem fogad el koalíciós kormányt az USA által elképzelt módon történő választások előtt. A nagy garral meghirdetett találkozó sovány eredményét bírálva George McGovern de­mokrata szenátor kijelentette, ez nem tekinthető jelentős vál­tozásnak az USA vietnami po­litikájában. Eugene McCarthy szenátor megállapította, hogy a találkozó nem mutatta a változás jelét. Nixon még a tanácskozás szünetében megtette bejelenté­sét a részleges kivonásról. Ezek szerint az Egyesült Államok augusztus végéig befejezi 25 000 katona — nagyjából egy hadosztálynak megfelelő erő — kivonását Dél-Vietnamból. Az amerikai intézkedés általános vélemény szerint aligha szá­míthat arra, hogy a „jóakarat" megnyilvánulásának tekintsék: a kivonásra kerülő erő ugyan­is jelentéktelen a Dél-Viet- namban bevetett félmilliós amerikai hadsereget tekintve. Az AP washingtoni keltezé­sű hírében rövid áttekintést ad arról, hogyan növekedett az amerikai csapatok létszá­ma Dél-Vietnamban az 1955. évi 300-ról az 1969. februári 542 500-ra. A kiinduló 300-as létszám egy amerikai katonai tanácsadó csoport volt. A vé­gén az amerikai katonák szá­ma 11 300-ra nőtt. Ezt követő­en a létszámnövekedés roha­mosan gyorsult, 1964-ben 21 500, 1965-ben 300 000, 1966 végén 400 000, majd 1967. augusztusától 1969. február­jáig érte el a Dél-Vletnamban állomásozó amerikai katonák száma az 542 500 főnyi maxi­mumot.

Next

/
Thumbnails
Contents