Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-07 / 129. szám
Jleggea ßl öltözö megrendeléseivel megyénk kisipari szövetkezeteinek mértékszabósági részlegeit, ahol választékos anyagkészlettel minden időben rendelkezésére állnak. NŐI. FÉRFI ÉS GYERMEKRUHÁZATI TERMÉKEK készítését átalakítás divatosan, kiváló minőségből, VÁLLALJÁK a TOLNA MEGYEI KISIPARI SZÖVETKEZETEK MÉRTÉK UTÁNI SZALONJAIBAN. (119) A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 1969. decemberében ács átképző tanfolyamot indít, melyre már most lehet jelentkezni. A jelentkezők azonnal ácsok mellé lesznek beosztva, a vizsgáig megegyezés szerinti időbérben dolgoznak. A tanfolyam és a vizsga ingyenes. Munkásszálló, üzemi konyha, munkaruha, kedvezményes utazás, idénypótlék, különélési pótlék, szerszámhasználati díj. Minden héten szakad szombat! Jelentkezni lehet a munkaerő-gazdálkodásnál: Pécs, Rákóczi u. 56. <7*) a. Falu a határszélen NA K Bukósisaksapka Amilyen ellenszehv fogadta a bukósisak viselésének kötelezővé tételét, ma annyira kedvelt ez a fontos életmentő motoros-felszerelés. Ma már divat, hogy milyen színű, fazonú bukósisakot viseljünk télen, nyáron, Pannóniához, meg MZ-hez. A divat nem áll meg. Most — eddig főleg a fővárosban — új típusú bukósisakokra lehet felfigyelni. A sisakok azonban nem újak, régiek, csak megfelelő minőségű szövettel vonják be. A pincehelyi mezőgazdasági termelőszövetkezet üzemében készítik a bukósisaksapkákat. Egyelőre velúr anyagból gyártják, természetesen különböző méretben, s színben. A szövetkezet üzemében gyártott sisaksapka igen keresett, nyilván a közeljövőben a Tolna megyei járműszaküzletekben is találkozhatunk majd ezzel a nemcsak divatos „motorosszereléssel". A szövetborítás következtében ugyanis a sisak nem olyan meleg, mint a csak alumínium-, vagy műanyagsisak.- Pj Tisztelt Szerkesztfiség! Két éve írtunk a Népújságnak, hogy segítségével jó autóbusz-közlekedést kapjunk. Kérésünket most teljesítették. Amikor panaszunkat közöltem, utastársaim kérését tolmácsoltam, most — miután kérésünkét teljesítették — kötelességemnek érzem, hogy a bejáró dolgozók és diákok nevében megköszönjük a Népújságnak, hogy közreműködött kérésünk elintézésében, köszönjük az AKÖV-nek, hogy a Tamási— Szakály—Regöly—Hőgyész útvonalon egészen elfogadható összeköttetést teremtett. Mégegyszer köszönjük a Népújság közbenjárását. Üdvözlettel: Kiss Pál Szakály, Szabadság u. 204. A Kölesdi ÁFÉSZ férfi munkaerőt alkalmaz hálózati ellenőri és kereskedelmi előadói munkakörbe, azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet az ÁFÉSZ Kereskedelmi osztályán. (117) Innen pár lépés a határ. A megyehatár. Nakról Somogy megyébe percek alatt el lehet jutni, Dombóvárra már körülményesebben, Szekszárdra a legkörülményesebben. A furcsa nevű község ősi település, de már eredeti neve sem volt kevésbé cifra (nem lévén szófejtő nyelvészek, nem merünk vállalkozni elemzésére) „Nok”- nak hívták. Írásban legelőször hatszázhatvankét éve 1307-ben említették, amikor is bizonyos Konrád úr fia, János, a Zák nemzetségből birtokul nyerte. Tizenhárom évvel később már Károly Róbert királynak kellett intézkednie itteni ügyben, mert Uzdy János és Herbert kegyetlertkedtek Bogár István itteni jobbágyaival. 1338-ban Nak (Nők) már jómódú község lehetett, mert az abban az időben igen tetemes summának számitó 3/4 aranyforintnyi adót fizetett a pápai tizedbe. A jómódot és vele együtt a falut a török szüntette meg: — századokra. A török hódoltság kezdete után megmaradt gyér számú naki Andocsra települt és a község csak kétszáztizenhét éve népesedett be újra, 1752-ben, az akkori telepítési szokásoktól merőben eltérően, magyarok érkeztek az itteni jó földekre. Ivadékaik lakják a falut mindmáig. Csökkenő számban. A kis községek — társadalmi törvények diktálta — létszámcsökkenését már oly sokszor megemlítettük, hogy most nem is ezt akarjuk boncolgatni. A tanács legutóbbi felmérése szerint a falunak 1089 lakosa volt. Kereken fele-féle arányban férfiak és nők. A lakosság tizenegy százaléka tartozik a húsz—harminc év közötti korosztályhoz, huszonnyolc százalék a harminc—ötven év közötti meglettebbekhez, harmincnyolc az ennél idősebbekhez. A nakiak többségének, nyolctized részének azonban munkaadója és létfenntartója a termelőszövetkezet, melyet a községi tanácsnál ugyan csak jó közepesnek minősíthetnek, a látogató azonban óhatatlanul észreveszi, hogy rajta hagyta kezenyomát a községen. Napszámos és arató sorban élt a felszabadulásig a. falubeliek hatvan százaléka. A százalékszámok játszanak a vizsgálódóval, ugyanis azóta Nak házainak ugyanilyen százaléka teljesen átalakult, modernizálódott. E2ek az úgynevezett „fejelt” házak, melyeknél a régi épületek utcára szolgáló részét modem, új szobák váltották fel. Az utolsó tíz év még harmincnyolc újdohat új ház építését is hozta. Ezek mellett mái- csak bántó, szemet sértő foltot jélent az a néhány — részben bedeSzk ázott ablakú — régi, melyek nyilvánvalóan halálra vannak ítélve. A lakosságszám csökkenése miatt is, ami nemcsak az elköltözésekből, hanem a házasságkötések és a születések számának csökkenéséből is következik. A község fejlődésére az idén — lélekszámához é9 területi nagyságához mérten — a tanács viszonylag tetemes summát, kétszázhatvannyolcezer forintot tud fordítani. A résztételek között több tízezres összeggel szerepel a vizmű tervezése, az orvoslakás felújítása, a művelődési otthon bekerítése, a járdaépítés. Tíz- tízezeí- forinttal sportfelszerelés és tűzoltó-egyenruhák vásárlása, a legnagyobb összeggel pedig — hetvenezer forint — a termelőszövetkezetnek nyújtandó anyagi segítség. Ez Na- kon nem újdonság. Abból az elvből indulnak ki, hogy a termelőszövetkezet és a falu érdeke közös. A hetvenezret ag- ronómuslakás vásárlására szánják, de az elmúlt időkben szerepelt hasonló célra ennél majdnem kétszerte nagyobb összeg is. Igaz viszont, hogy a termelőszövetkezet is minden évben tetemes községfejlesztési hozzájárulást fizet. A rádiók számát már nem is nagyon érdemes tudakolni, majdnem minden háznál van. Televíziós készülék százharminc helyen. Talán senkinek nem nyújtotta azonban a televízió az újra megpillantott napvilág, avagy ha úgy tetszik, az emberi élet szépségeinek csodáját, mint a falu legöregebb férfiemberének, a kilencvenégy éves Szabó Jánosnak. Hétévi vakság után, súlyos szemműtéten átesve nyerte vissza látását, és most — lassan matuzsálemi korba forduló napjainak — legnagyobb időtöltője a televízió. A megyehatár természetesen csak közigazgatási szempontok szerint meghúzott Vonal. Az emberi érdekek és vágyak túlnyúlnak ezen. A nakiak, ha pihenni, kikapcsolódni szándékoznák, csak hosszadalmas utazás árán juthatnak el bármelyik fürdőhelyre. így komoly érdeklődéssel figyelik, hogy mikor válik valóra a Várong és Somogyszil között esedékes rövidke útszakasz megépítése, ami játszi módon könnyűvé tenné az igali fürdőtelepre való eljutást. Igái azonban már Somogy megyében van és ez az útépítés is a somogyiakra vár. ORDAS IVÁN Megszűnt a füstszűrös cigaretta hiány ! Korlátlan mennyiségben kapható a kiváló minőségű bolgár füstszűrös cigaretta, a PLOVDIV 1 csomagban 20 db ára : 4,40 Ft (11
