Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-06 / 128. szám
A helyi politika és a Me fkai or Becsei építőipari szakemberek Szekszárdim A jugoszláviai Becse városával Szekszárdinak régi és sokoldalú kapcsolata van. Közvetlen kapcsolat bontakozott ki a Szekszárdon székelő Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a bécsiéi építőipari vállalat vezetői közt is. Tavaly már cserélt küldöttséget a két vállalat, s a tapasztalatcsere mellett megállapodtak abban, hogy a lehetőségekhez mérten keresik a gazdaság} jellegű közvetlen kapcsolatokat. A becsei építőipari vállalattól most elsősorban ilyen tárgyalási szándékkal érkezett Szekszárdra Szabó Sándor igazgató, Szabó Mihály és Bajsansk} Zsarko osztályvezetők. A becsei vendégeket Szekszárdon László István igazgató és Bíró György főmérnök fogadták és kalauzolták. A becseiek ellátogattak a megyei tanács épületébe is, ahol dr. Vígh Dezső vb-elnök- helyettes fogadta a vendégeket. A látogatásról Szabó Mihály osztályvezető a következőket mondotta: — A mi vállalatunk körülbelül 500 főt foglalkoztat, s van egy teljesen gépesített mozaik- és márványlapkészítő üzemünk is. Készítményeink egész Jugoszláviában ismertek, keresettek, jelenleg nincs üzem, amelyik fel tudná velünk venni a versenyt. Egyébként éppen most készülünk egy külföldi kiállításra, amelyen m} képviseljük az országot ebben az iparágban. Úgy tudjuk, hogy Magyarországon hiány van ezekből a termékekből, ezért tudnánk nagyobb mennyiséget szállítani. A mi vállalatunk tavaly már szállított Magyarországra mintegy 2 millió téglát, tehát már nem is ez lenne az első kereskedelmi ügyletünk Magyarországgal. A szekszárdi építőipari szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy valóban szükség lenne nagyobb mennyiségű mozaik- és márványlapra, ezért érdemben tárgyalnak erről az illetékes gazdasági szervekkel. A becsei küldöttség négy napra érkezett Szeitezárdra, de elutaznak az ország más részeibe is. B. Közéletünk A MÉSZÖV igazgatóságának ülése Tamásiban A SZTORI a következő: kihívja a dombóvári községi pártbizottság titkára a Szekszárdi Vasipari Vállalat szakemberét. Miközben az olajkályhák mestere a dolgát végezte, a párttitkár arról érdeklődött tőle, hogy azt az olajkályhát meg tudná-e javítani, amelyik nem a szekszárdiak gyártmánya. „Hogyne” — mondta a mester. „Hát akkor, ha itt az irodán' végzett, akkor induljunk a lakásomra.” — felelte a párttitkár és őszintén örült, hogy végre a Me- kalor rég esedékes karbantartásához emberére talált. Csakhogy a mester közölte: a dolog nem ilyen egyszerű. A Mekalor rendbehozása kizárólag úgy lehetséges, ha a munkát az elvtárs először megrendeli. Utána majd beütemezik, és ezt követően ő, vagy más mester a helyszínre utazik, azután a Mekalor karbantartása megtörténhet. A párttitkár nem akart hinni a fülének. Azóta sem képes megérteni, hogy mi ebben az eljárásban á tervszerűség. Feltételezi vélem együtt, hogy épp az ütemezés miatt tilos a vállalat emberének előre be nem jelentett félórás munkát elvállalni, annak elvégzését pénz ellenében nyugtával igazolni, mert ez a körülmény felborítaná a kiszállásban a „tervszerűséget”. De csakugyan ez a tervszerűség? Nem. Legyünk azonban igazságosak. Ha ugyanis a szóbanforgó mester elvégzi az előre meg nem rendelt munkát, akkor ezzel azokat várakoztatja és bosszantja, akik a munkát előre megrendelték, és várják őt. az ütemezés szerint. Ebből származnak csak igazán cifra, de sajnos naponta ismétlődő A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat felvesz esztergályosokat, betanított munkára és anyag- mozgatásra segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. 44 órás munkaidő. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi csoportjánál Szekszárd, Keselyű- si út. (35) dolgok. A férj, vagy a feleség elkérezkedik a munkahelyről, mert tíz órára ígérték a teher- taxit, vagy délután kettőre a vízvezetékszerelőt. Viszont az esetek többségében hasztalan a várakozás, s még boldog; az ember, ha néhány napos késéssel megkapja a fizetett szolgáltatást. Ott tartunk, hogy megtisztelve kénytelen éreznie magát az a dolgozó, akinek nem heteket, csupán napokat kell várni arra, hogy mosógépét, tévéjét, hűtőgépét, villany- kapcsolóját,’ az ajtó zárját, az ablak redőnyét, a vízcsapokat, a személygépkocsit megjavítsák. SZEKSZÁRDON a szolgáltatások átfutási ideje épp oly elviselhetetlen; mint a megye községeinek többségében. A gépkocsi-tulajdonosok száma nő. Néhány éven belül a mostani szám megduplázódik. A szervizszolgáltatás azonban rossz. Felesleges itt most az olvasót számokkal fárasztani, hisz mindannyian látjuk, tudjuk, hogy a tv, a mosógép, a centrifuga, stb. ugyanúgy hozzátartozik a lakásokhoz, mint az ágy, vagy a szekrény. A nők többsége a falvakban, a termelőszövetkezetekben azon fáradozik, hogy állandó munkához jusson. De legalább a nagymosás gondját még ma sem veszi le a válláról senki, összességében hovatovább ott tartunk, hogy a növekvő élet- színvonal majd annyi bosszúságot okoz, mint amennyi elégedettséget. S az azért ma már csakugyan tarthatatlan hely-, zet, hogy a gépkocsi-tulajdonosnak mondjuk Dombóvárott, le kell bonyolítania néhány telefonbeszélgetést — mehet-e, mikor, fogadják-e a megbeszélt időben stb. —, hogy Kaposvárott, vagy más távolabbi városban szervizszolgáltatást és az ülésen felejtett százasért némi megértést kapjon. Vagy nézzük a tv-t. A garanciális javítás jó üzlet, de a lakosság idegeivel való kedélyes tréfálkozás például egyet-- len vállalat monopóliuma a „tv-fronton”. Testületek, tanácsi végrehajtó bizottságok kérdezik immár nem kevés idő óta: miért nem kapják meg a garanciális javítás jogát azok a kisipari termelőszövetkezetek is, amelyek részlegei évek óta foglalkoznak a tv, a rádió nem garanciális javításával, s a lakosság legnagyobb megelégedésére végzik munkájukat. A makacs ellenállás itt is a szerzett jogokra hivatkozik. De felvetődik a kérdés: miért nincs a járási tanácsnak döntési joga abban a kérdésben, hogy a dolgozók érdekeit, az ésszerűséget, az életszínvonal diktálta követelményeket figyelembe véve döntsön, ragaszkodhat-e az adott területen egyetlen vállalat a monopóliumához, vagy sem. A JÓ POLITIKAI légkör megteremtésének ma már nem az feltétele csupán, hogy tele legyen az emberek hasa. Népi demokráciánk ezen már rég túl van. Felszabadulásunk 25. évfordulója küszöbén a jó politikai légkör kialakításának egyebek között ma már az is feltétele, hogy egyetlen állampolgár se érezze, hogy a fürdőszoba, összességében a tartós fogyasztási cikkek birtoklása nem áldás, hanem átok. Az emberek többsége azt mondja: „Kerüljön az a szolgáltatás több pénzbe, de legyen jobb, gyorsabb és szélesebb körű”. Ez a megállapítás nyugodtan vonatkoztatható a ruhatisztítástól kezdve, egészen a lakáskarbantartásig. Mit /lehet tenni? Sokat. Ha például a magángépkocsik javításáról beszélünk, feltétlenül szóba kerülhet olyan megoldás is, hogy a szabad kapacitással rendelkező vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek lehetővé kellene tenni, hogy foglalkozhassanak magángépkocsik javításával is. Ott, ahol erre szükség van, ahol ez indokolt. Az egyszerű módszerek elterjesztése nagyon hatásos. Tudunk arról, hogy Szekszárdon néhány bérház lakóit reggelenként az egyik házmester látja el, házhoz szállítva palackozott tejjel és kiflivel. Ezt az egyszerű formát minden komplikáció nélkül szélesíteni lehetne, a szolgáltatások más ágazataira is. Esetleg például olyképpen, hogy a GELKA foglalkoztasson hozzáértő, másutt dolgozó szakembereket munkaidőn túl is néhány óráig tv- és rádiójavításra. Azonkívül aranytartalék ebből a szempontból a nyugdíjasok népes tábora, továbbá a gebines módszer. Indokolt esetben újabb iparengedélyek kiadása, kibocsátása. Végeredményben újból csak azt mondhatjuk: a jó politikai légkör kialakításának nélkülözhetetlen feltétele: javítani a szolgáltatás minőségét. mennyiségét és körét. SZEKULITY PÉTER A MÉSZÖV igazgatósága legutóbbi ülését Tamásiban tartotta szerdán. Ezen jelen volt Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Szabó István, a járási pártbizottság első titkára és Vidóczy László, a járási tanács vb-elnöke is. Az ülés napirendjén az fmsz-i kiskereskedelem egyik legaktuálisabb és legizgalmasabb oldala szerepelt: az információ. Horváth János, a MÉSZÖV elnökhelyettese, kereskedelmi főosztályvezető jelentést terjesztett elő az fmsz-ekim- formálódásának segítéséről. Klein István, a tamási fmsz elnöke ugyancsak beszámolót terjesztett elő a témakörrel Tolna megye állatorvosait ma, péntekró a gyulaji rezervátumba hívták össze. Meghallgatják dr. Várnagy László egyetemi tanár, rektorhelyettes előadását az állatok és állati termékek exportjával kapcsolatos állatorvosi feladatokról. Ez az előadás egyben befejezése az állatorvosok továbbképzési idényének. A továbbképzésről dr. Kováts Jenőtől, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatójától kértünk nyilatkozatot. — Azzal, hogy az állatorvos megszerzi és ünnepélyesen átveszi a diplomát, nem fejeződött be a képzés — mondotta a többi közt dr. Kováts Jenő. — A mindennapos munka mellett állandóan képezzük magunkat. Ez kétirányú: egyrészről szervezett, intézményesített, másrészről pedig önképző jellegű. Az állatorvosi továbbképzést megyénként, megyei szinten szervezzük meg minden évben. Ennek egyik formája a szeptembertől júniusig tartó előadássorozat, amelynek a befejezése ez a mai. Neves előadókat, egyetemi tanárokat kérünk fel egy- egy aiktuális állategészségügyi probléma elméleti és gyakorlati elemzésére. — Az eddigi tapasztalatok alapján az ősztől megszervezkapcsolatos tapasztalatokról. A jelentésekből és felszólalásokból kiderült, hogy a kiskereskedelmi ellátás színvonala jórészt a rendszeres, széles körű, szervezett információn múlik. Az új gazdasági mechanizmus megköveteli, hogy a boltosok és a kiskereskedelmet irányítók egyaránt tájékozottak legyenek a piaci helyzet alakulásáról. Ennek érdekében máris számos intézkedést tettek, s most újabbakra hoztak határozatot. Külön napirendi pontként foglalkoztak különféle bérügyi és számviteli kérdésekkel is. A tanácskozás után megtekintették Tamási új kereskedelmi egységeit. zük az állatorvosi egyetemre alapozva a bentlakásos tanfolyamot, mely kéthetes lesz, az első októberben kezdődik, s Baranya megyével közösen rendezzük. — Az állatorvosi egyetem ugyanakkor Budapesten is rendez minden évben háromhetes tanfolyamot. Ennek az időpontja mindig a téli időszak, amikor elfoglaltságunk lehetővé teszi a részvételt. Az idén megkezdődik oz úgynevezett szakái latorvog-képzés. Eddig ilyen státusz ugyan volt, de speciális képzés nem. EZ hároméves lesz, és a baromfi- illetve sertés-specialisták képzésével kezdődik. Formája levelező jellegű, természetesen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal összehangolva folyik majd a képzés. Máris nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta. Ezenkívül a különféle szekciók — állatorvosi társaságok — is rendeznek előadásokat, tapasztalatcseréket. A sokoldalú képzéssel azt az elvet juttatjuk kifejezésre, hogy befejezett szakember voltaképpen nincs: csak állandó és sokoldalú képzéssel lehet lépést tartani a követelményekkel — fejezte be nyilatkozatát dr. Kováts Jenő. B. F. Állatorvosok a gyulaji rezervátumban
