Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

A helyi politika és a Me fkai or Becsei építőipari szakemberek Szekszárdim A jugoszláviai Becse váro­sával Szekszárdinak régi és sokoldalú kapcsolata van. Közvetlen kapcsolat bontako­zott ki a Szekszárdon székelő Tolna megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat és a bécsiéi épí­tőipari vállalat vezetői közt is. Tavaly már cserélt küldöttsé­get a két vállalat, s a tapasz­talatcsere mellett megállapod­tak abban, hogy a lehetősé­gekhez mérten keresik a gaz­daság} jellegű közvetlen kap­csolatokat. A becsei építőipari vállalattól most elsősorban ilyen tárgyalási szándékkal érkezett Szekszárdra Szabó Sándor igazgató, Szabó Mihály és Bajsansk} Zsarko osztály­vezetők. A becsei vendégeket Szekszárdon László István igazgató és Bíró György fő­mérnök fogadták és kalauzol­ták. A becseiek ellátogattak a megyei tanács épületébe is, ahol dr. Vígh Dezső vb-elnök- helyettes fogadta a vendége­ket. A látogatásról Szabó Mihály osztályvezető a következőket mondotta: — A mi vállalatunk körül­belül 500 főt foglalkoztat, s van egy teljesen gépesített mozaik- és márványlapkészítő üzemünk is. Készítményeink egész Jugoszláviában ismertek, keresettek, jelenleg nincs üzem, amelyik fel tudná ve­lünk venni a versenyt. Egyéb­ként éppen most készülünk egy külföldi kiállításra, ame­lyen m} képviseljük az orszá­got ebben az iparágban. Úgy tudjuk, hogy Magyarországon hiány van ezekből a termé­kekből, ezért tudnánk na­gyobb mennyiséget szállítani. A mi vállalatunk tavaly már szállított Magyarországra mintegy 2 millió téglát, tehát már nem is ez lenne az első kereskedelmi ügyletünk Ma­gyarországgal. A szekszárdi építőipari szak­emberek úgy nyilatkoztak, hogy valóban szükség lenne nagyobb mennyiségű mozaik- és márványlapra, ezért ér­demben tárgyalnak erről az illetékes gazdasági szervekkel. A becsei küldöttség négy napra érkezett Szeitezárdra, de elutaznak az ország más részeibe is. B. Közéletünk A MÉSZÖV igazgatóságának ülése Tamásiban A SZTORI a következő: ki­hívja a dombóvári községi pártbizottság titkára a Szek­szárdi Vasipari Vállalat szak­emberét. Miközben az olaj­kályhák mestere a dolgát vé­gezte, a párttitkár arról érdek­lődött tőle, hogy azt az olaj­kályhát meg tudná-e javítani, amelyik nem a szekszárdiak gyártmánya. „Hogyne” — mondta a mester. „Hát akkor, ha itt az irodán' végzett, ak­kor induljunk a lakásomra.” — felelte a párttitkár és őszin­tén örült, hogy végre a Me- kalor rég esedékes karbantar­tásához emberére talált. Csakhogy a mester közölte: a dolog nem ilyen egyszerű. A Mekalor rendbehozása kizáró­lag úgy lehetséges, ha a mun­kát az elvtárs először megren­deli. Utána majd beütemezik, és ezt követően ő, vagy más mester a helyszínre utazik, az­után a Mekalor karbantartása megtörténhet. A párttitkár nem akart hinni a fülének. Azóta sem képes megérteni, hogy mi ebben az eljárásban á tervsze­rűség. Feltételezi vélem együtt, hogy épp az ütemezés miatt tilos a vállalat emberé­nek előre be nem jelentett fél­órás munkát elvállalni, annak elvégzését pénz ellenében nyugtával igazolni, mert ez a körülmény felborítaná a ki­szállásban a „tervszerűséget”. De csakugyan ez a tervszerű­ség? Nem. Legyünk azonban igazságo­sak. Ha ugyanis a szóbanforgó mester elvégzi az előre meg nem rendelt munkát, akkor ezzel azokat várakoztatja és bosszantja, akik a munkát elő­re megrendelték, és várják őt. az ütemezés szerint. Ebből származnak csak igazán cifra, de sajnos naponta ismétlődő A Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat felvesz esztergályosokat, betaní­tott munkára és anyag- mozgatásra segédmunká­sokat. Fizetés megegyezés sze­rint. 44 órás munkaidő. Jelentkezni lehet a vál­lalat munkaügyi csoport­jánál Szekszárd, Keselyű- si út. (35) dolgok. A férj, vagy a feleség elkérezkedik a munkahelyről, mert tíz órára ígérték a teher- taxit, vagy délután kettőre a vízvezetékszerelőt. Viszont az esetek többségében hasztalan a várakozás, s még boldog; az ember, ha néhány napos ké­séssel megkapja a fizetett szol­gáltatást. Ott tartunk, hogy megtisztelve kénytelen éreznie magát az a dolgozó, akinek nem heteket, csupán napokat kell várni arra, hogy mosógé­pét, tévéjét, hűtőgépét, villany- kapcsolóját,’ az ajtó zárját, az ablak redőnyét, a vízcsapokat, a személygépkocsit megjavít­sák. SZEKSZÁRDON a szolgál­tatások átfutási ideje épp oly elviselhetetlen; mint a megye községeinek többségében. A gépkocsi-tulajdonosok szá­ma nő. Néhány éven belül a mostani szám megduplázódik. A szervizszolgáltatás azonban rossz. Felesleges itt most az olvasót számokkal fárasztani, hisz mindannyian látjuk, tud­juk, hogy a tv, a mosógép, a centrifuga, stb. ugyanúgy hoz­zátartozik a lakásokhoz, mint az ágy, vagy a szekrény. A nők többsége a falvakban, a termelőszövetkezetekben azon fáradozik, hogy állandó mun­kához jusson. De legalább a nagymosás gondját még ma sem veszi le a válláról senki, összességében hovatovább ott tartunk, hogy a növekvő élet- színvonal majd annyi bosszú­ságot okoz, mint amennyi elé­gedettséget. S az azért ma már csakugyan tarthatatlan hely-, zet, hogy a gépkocsi-tulajdo­nosnak mondjuk Dombóvárott, le kell bonyolítania néhány te­lefonbeszélgetést — mehet-e, mikor, fogadják-e a megbeszélt időben stb. —, hogy Kapos­várott, vagy más távolabbi vá­rosban szervizszolgáltatást és az ülésen felejtett százasért né­mi megértést kapjon. Vagy nézzük a tv-t. A ga­ranciális javítás jó üzlet, de a lakosság idegeivel való kedé­lyes tréfálkozás például egyet-- len vállalat monopóliuma a „tv-fronton”. Testületek, taná­csi végrehajtó bizottságok kér­dezik immár nem kevés idő óta: miért nem kapják meg a garanciális javítás jogát azok a kisipari termelőszövetkeze­tek is, amelyek részlegei évek óta foglalkoznak a tv, a rádió nem garanciális javításával, s a lakosság legnagyobb megelé­gedésére végzik munkájukat. A makacs ellenállás itt is a szerzett jogokra hivatkozik. De felvetődik a kérdés: miért nincs a járási tanácsnak dönté­si joga abban a kérdésben, hogy a dolgozók érdekeit, az ésszerűséget, az életszínvonal diktálta követelményeket fi­gyelembe véve döntsön, ragasz­kodhat-e az adott területen egyetlen vállalat a monopóliu­mához, vagy sem. A JÓ POLITIKAI légkör megteremtésének ma már nem az feltétele csupán, hogy tele legyen az emberek hasa. Népi demokráciánk ezen már rég túl van. Felszabadulásunk 25. év­fordulója küszöbén a jó poli­tikai légkör kialakításának egyebek között ma már az is feltétele, hogy egyetlen állam­polgár se érezze, hogy a fürdő­szoba, összességében a tartós fogyasztási cikkek birtoklása nem áldás, hanem átok. Az emberek többsége azt mondja: „Kerüljön az a szol­gáltatás több pénzbe, de le­gyen jobb, gyorsabb és széle­sebb körű”. Ez a megállapítás nyugodtan vonatkoztatható a ruhatisztítástól kezdve, egé­szen a lakáskarbantartásig. Mit /lehet tenni? Sokat. Ha például a magángépkocsik javításáról beszélünk, feltétlenül szóba kerülhet olyan megoldás is, hogy a szabad kapacitással rendelkező vállalatoknak, szö­vetkezeteknek, intézmények­nek lehetővé kellene tenni, hogy foglalkozhassanak ma­gángépkocsik javításával is. Ott, ahol erre szükség van, ahol ez indokolt. Az egyszerű módszerek elter­jesztése nagyon hatásos. Tu­dunk arról, hogy Szekszárdon néhány bérház lakóit reggelen­ként az egyik házmester látja el, házhoz szállítva palackozott tejjel és kiflivel. Ezt az egy­szerű formát minden kompli­káció nélkül szélesíteni lehet­ne, a szolgáltatások más ága­zataira is. Esetleg például oly­képpen, hogy a GELKA fog­lalkoztasson hozzáértő, másutt dolgozó szakembereket mun­kaidőn túl is néhány óráig tv- és rádiójavításra. Azonkí­vül aranytartalék ebből a szempontból a nyugdíjasok né­pes tábora, továbbá a gebines módszer. Indokolt esetben újabb iparengedélyek kiadása, kibocsátása. Végeredményben újból csak azt mondhatjuk: a jó politikai légkör kialakításá­nak nélkülözhetetlen feltétele: javítani a szolgáltatás minősé­gét. mennyiségét és körét. SZEKULITY PÉTER A MÉSZÖV igazgatósága legutóbbi ülését Tamásiban tartotta szerdán. Ezen jelen volt Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Szabó István, a járá­si pártbizottság első titkára és Vidóczy László, a járási tanács vb-elnöke is. Az ülés napirendjén az fmsz-i kiskereskedelem egyik legak­tuálisabb és legizgalmasabb oldala szerepelt: az informá­ció. Horváth János, a MÉSZÖV elnökhelyettese, kereskedel­mi főosztályvezető jelentést terjesztett elő az fmsz-ekim- formálódásának segítéséről. Klein István, a tamási fmsz elnöke ugyancsak beszámolót terjesztett elő a témakörrel Tolna megye állatorvosait ma, péntekró a gyulaji re­zervátumba hívták össze. Meg­hallgatják dr. Várnagy Lász­ló egyetemi tanár, rektorhe­lyettes előadását az állatok és állati termékek exportjával kapcsolatos állatorvosi felada­tokról. Ez az előadás egyben befejezése az állatorvosok to­vábbképzési idényének. A to­vábbképzésről dr. Kováts Je­nőtől, a Tolna megyei Állat­egészségügyi Állomás igazga­tójától kértünk nyilatkozatot. — Azzal, hogy az állatorvos megszerzi és ünnepélyesen át­veszi a diplomát, nem fejező­dött be a képzés — mondotta a többi közt dr. Kováts Jenő. — A mindennapos munka mellett állandóan képezzük magunkat. Ez kétirányú: egy­részről szervezett, intézménye­sített, másrészről pedig önkép­ző jellegű. Az állatorvosi to­vábbképzést megyénként, me­gyei szinten szervezzük meg minden évben. Ennek egyik formája a szeptembertől jú­niusig tartó előadássorozat, amelynek a befejezése ez a mai. Neves előadókat, egyete­mi tanárokat kérünk fel egy- egy aiktuális állategészségügyi probléma elméleti és gyakor­lati elemzésére. — Az eddigi tapasztalatok alapján az ősztől megszervez­kapcsolatos tapasztalatokról. A jelentésekből és felszólalások­ból kiderült, hogy a kiskeres­kedelmi ellátás színvonala jó­részt a rendszeres, széles kö­rű, szervezett információn múlik. Az új gazdasági me­chanizmus megköveteli, hogy a boltosok és a kiskereske­delmet irányítók egyaránt tá­jékozottak legyenek a piaci helyzet alakulásáról. Ennek érdekében máris számos in­tézkedést tettek, s most újab­bakra hoztak határozatot. Külön napirendi pontként foglalkoztak különféle bér­ügyi és számviteli kérdések­kel is. A tanácskozás után megtekintették Tamási új ke­reskedelmi egységeit. zük az állatorvosi egyetemre alapozva a bentlakásos tanfo­lyamot, mely kéthetes lesz, az első októberben kezdődik, s Baranya megyével közösen rendezzük. — Az állatorvosi egyetem ugyanakkor Budapesten is rendez minden évben három­hetes tanfolyamot. Ennek az időpontja mindig a téli idő­szak, amikor elfoglaltságunk lehetővé teszi a részvételt. Az idén megkezdődik oz úgyne­vezett szakái latorvog-képzés. Eddig ilyen státusz ugyan volt, de speciális képzés nem. EZ hároméves lesz, és a ba­romfi- illetve sertés-specialis­ták képzésével kezdődik. For­mája levelező jellegű, termé­szetesen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­mal összehangolva folyik majd a képzés. Máris nagy érdek­lődés nyilvánul meg iránta. Ezenkívül a különféle szek­ciók — állatorvosi társaságok — is rendeznek előadásokat, tapasztalatcseréket. A sokol­dalú képzéssel azt az elvet juttatjuk kifejezésre, hogy be­fejezett szakember voltakép­pen nincs: csak állandó és sokoldalú képzéssel lehet lé­pést tartani a követelmények­kel — fejezte be nyilatkozatát dr. Kováts Jenő. B. F. Állatorvosok a gyulaji rezervátumban

Next

/
Thumbnails
Contents