Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-04 / 126. szám
Á hátai úttörők nagy napja ec hnihántí mávT 11 2 3 5 6 7 8 9 jjo © l) © i? 14 s 0 )5 tó 0 i7 0 id © © <9 20 0 2i 22 23 G 2k 25 © 26 27 0 28 © 29 30 3) © 32 33 bk 55 0 bé If GY Év végi hajrá utáü Nemsokára megszólal az iskolaév utolsó csengőszava, alig egy-két nap, és megkezdődik a szünet. Lesz, aki táborozni megy, mások a nagymamához, bácsikéhoz, vagy egyéb rokonhoz utaznak pihenni, szórakozni. Megint mások otthon maradnak, munkálkodnak a háztartásban, a helybeli termelőszövetkezetben, vagy kisebb-nagyobb üzemben, esetleg a kereskedelemben. Látszólag eseménytelen lesz tehát a nyár, nem akad „téma”. De nem így áll a helyzet. Kezdjük mindjárt az elején! Színes tábori képeslapot szívesen küldesz szüleidnek. Csak meg kell a tollat szorítani egy kicsit, rászánni még öt percet, a Népújság, címét felírni és máris készen áll egy ötletes tudósítás. De az otthoni közhasznú munkák, helyi kirándulások is érdekesek lehetnek. A napközisek életében is gyakran fordulnak elő mindenkit érdeklő események, jó „sztorik”. Ezek mind hasznosak számunkra. Kellemes Szórakozást kívánunk tehát, s azt, hogy ne feledkezzetek meg a fentebb elmondottakról. Megérte!... ... nyilatkozott Horváth Laci, az Oleg Kosejov raj tagja, a szedresi iskola tanulója, aki a legtöbb vasat gyűjtötte. — Nagy izgalommal mentünk összeszedni a hulladékot. Találunk-e, segítenek-e nekünk? Ezek a kérdések .foglalkozhattak. Aztán sikerült... Három nap alatt 311 kiló vasat gyűjtöttem, — mesélte kedvesen Laci. De nem sokkal maradtak el mögötte társai sem: Hajdú József és Farkas Margit. Az egész raj teljesítménye 26 q hulladék — az iskoláé 150 q. Sorsjegyet is kaptak a pajtások. Bizony volt aki negyvennél is többet, és tényleg megérte, hisz ki tudja, nem lapul-e köztük a nagy nyeremény. Azt sem tudhatjuk, hogy mi lesz az ócskavasból? Uj gép, szerszámok, vagy éppen a töltőtollunk hegye. Sokak szerint Besztercén Péter bácsi büszke lehet szorgalmas csapatára. Kész Dezső A nemzetközi gyermeknap alkalmából nagy ünnepség volt falunkban. Az ünnepélyes úttörő- és kisdobosavatásra vette át csapatunk a KISZ Központi Bizottságának kitüntetését. A pajtások az iskolából vonultak a Szabadság térre. Minden raj „katonás” rendben meneteit, a Rákóczi-indulú hangjai kíséretében. Vendégeink voltak: Király József járási úttörőtitkár, Varjas János. a megyei úttörőelnökség elnöke, Pittymann János, a KISZ KB munkatársa és számos vendég a megyeszékhelyről. Virággal köszöntöttük őket. Az őrsvezetők, rajvezetők és a csapatvezető jelentése után Pittymann elvtárs átadta a vörös selyem zászlót, melyet Farkas Lajosné csapatvezető és három pajtás vett át Ezalatt sortűz és színes ködgyertyák tették hangulatosabbá műsorunkat. A felavatandó kisdobosok és úttörők az újonnan elnyert zászlónál tettek fogadalmat. A kisdobosok fogadalmi szövegét, Radnóti Péter főhadnagy, az úttörők fogadalmi szövegét Kiss András őrnagy olvasta fel. Ezután a gyerekek műsora következett. Sok szép szavalat és vidám dal hangzott el. Az óvodások műsora is jó szórakozást nyújtott. Délután gyermeknapi sportműsort adtunk, A bátai röplabdacsapat összemérte erejét a kakasdi röplabdásokkal. Három gúlagyakorlatot is bemutattunk. A sikeres napot labdarúgó-mérkőzéssel fejeztük be. Vízszintes: 1. A magyar gépgyártás nagy alakja. 10. Vízinövény. 11. Fizetésre köteles. 12. Fedd. 13. Vigyáz rá. 14. Nyílás. 15. Tud. 16. Helyhatározó rag. 17. Béla mássalhangzói. 18. Időhatározó. 19. Lábbeli. 21. Pálcám. 24. Tervezésében a vízsz. 28. nagy hírnévre tett szert. 26. 99 római számmal. 28. A vízsz. 1- gyel közösen alkotta meg a függ. 4-et. (Folytatása vízsz. 30.) 29. Előidéző. 30. A vízsz. 28. folytatása. 32. Az írószerszám. 34. Megtévesztek. 36. Férfinév. 37. Fontos ipari ágazat; magyarországi fejlesztésében szintén érdemeket szerzett a vízsz. 1. Függőleges: 1. Madár szájszerve. 2. Latyakban járt. 3. Rendőr teszi, ha nyugtalan tömeget lát. 4. A vízsz. 1. és a vízsz. 28. alkotása. 5. Női név. 6. Jövendőmondó. 7. Gödröt készít. 8. Koordinátarendszer középpontja. 9. Úgy szép, ha egyenes. 15. Görög betű. 18. Hadihajó. 20. Szabadon — zenei műszó. 21. Hím állat. 22. Férfinév. 23. Életörömmel teli. 25. Béni mássalhangzói. 27. Olaszországi tó. 29. Vissza: | mértani fogalom. 31. Szegecs (T = TT.) 33. Helyhatározó, 35. K. Gy. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1.. 24., 28., 37. és a függőleges 4. Május 14-i számunk helyes megfejtése: Vízsz. 1. Bartók Béla. 19. Székely Gy, Függ. 5. Odry Lehel. 9. Andantino. Könyvjutalmat nyertek: Hahn Erzsébet majo- si. ifj. Rajcsányi Iván és Kléz_ li Erzsébet szekszárdi pajtások, A nyereményeket hét-három héten belül küldjük el. Jutalmazás Pálfán Május 24-én az Állami Déryné Színház szerepelt a pál- fai művelődési otthonban. A termelőszövetkezett jutalomjegyeket vásárolt és ezeket a véradóknak, valamint az R 19 —69 akció akadályversenyén legjobban szereplő úttörőknek adományozta. Helpsi Károly úttörőriporter Bátai riporterőrs TUDOD-E ? Egy angol tengerész, John Krisney a különböző tengeri viharok idején ötször pottyant hajójáról a vízbe. Ez magában véve még nem lenne érdekes, de minden esetben sikerült megmenekülnie, anélkül, hogy hajója segített volna rajta. ►♦♦-»♦♦♦♦♦ ♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Aíkflgjij V einer—Georgij Voiiwr: •VT ■ /■ . , .' 3. if« i tj.'í Fordította: Katmi Ferenc — Tudom — bólintott Sztasz. A belvárosban Tyihonov leszállt. Ott állt a járdán, úgy tűnt, elfelejtette, melyik irányba is akart elindulni. Zsebnoteszt és töltőtollat vett el, sokáig tanulmányozta a kockákból és nyilakból összerótt ábrát. Hópelyhek szálltak a papírra. Sztasz megrázta tollát és a lámpaoszlopnak támasztott noteszben besatírozta a Kozak nevével jelzett kockát. A kocka feléhez érve Sztasz leengedte tollát, gondolkodóba esett. Becsukta a noteszt, mélyen zsebébe rejletté és lassan hazafelé indult. Szerda volt, éjszaka negyed három. SZERDA Szaveljev szerdán találta meg a puskát, mellyel Akszjonovát megölték. Reggel felhívta ,'yihonovot és álmos hangján közölte: í — Halló. Tyihonov? Itt Szaveljev. Találtam gy puskát, azt hiszem ez az. Azonnal gyere de az örszobára. beszélned kell a fiúkkal. Tyihonovot megdöbbentette a váratlan köz- 1 ::s: — Miféle fiúkkal? — Gyere, majd meglátod... — Vegyük sorjába a dolgokat — magyarázta Szaveljev az őrszobán. — A tegnapi kísérletünk nagy visszhangot keltett. Mindenki erről beszél. Erről diskurálnak minden sarkon, vitatkoznak, mindenkinek megvan a maga elgondolása. Estig legalább húszán jelentkeztek az őrszobán, segítséget ajánlanak. Bemegyek a pékhez, ott is erről folyik a vita. Hallom, amint egy nénike részletesen leírja, hogyan történt a gyilkosság, azután levonja a következtetést: nem is csodálkozik, azt mondja, nyilván a huligánok... Azután így folytatja: itt van például a házmester Gafurov fia. Puskával a vállán jött ebédelni, aztán meg a barátjával nekiállt lövöldözni a madarakra. Mondanom sem kell, rögtön megtudakoltam a címet, s már indultam is. Kihívtam csendesen a fiút, Murta- zának hívják, mondom neki: mutasd csak azt a fegyvert! Murtaza megijedt, harapdálta az ajkát, egy könnyet is elpottyantott. Azután magától elmesélte, nem kellett kérdezősködnöm: a barátjánál, Szerjozska Baranóvnál van a puska. Elmentem Szerjozsához és különösebb lárma nélkül elhoztam a puskát. 5-ször 6-os. Az, amit keresünk. A fiúk itt vannak, két különböző szobában. Most akarsz velük beszélni? — Persze — mondta szórakozottan Tyihonov, akinek minden figyelmét a puska kötötte le. A závárzaton nem látott semmi leitűnőt, az agyát azonban kézileg barkácsolhatták egy ócska deszkából. — Beszélj Szerjozsával, addig én Murtazával foglalkozom — mondta Tyihonov. — és hivasd ide a tanítójukat, » Tizennégy éves formájú kis legényke lépett a szobába. Némán lépkedett a szélihez, leült, behunyta a szemét és teljesen váratlanul mély, mélabús hangon bömbölni kezdett. Sztasz érdeklődéssel várta az attrakció végét. Elég sokáig bömbölt. Tyihonov pedig türelmesen várakozott. Végül Murtaza óvatosan kinyitotta a fél szemét és gyors pillantással felmérte a hatást. — Most már elég. nem? — kérdezte Tyihonov. — Hol tanultad ezt a mutatványt? — Sehol — mondta nyugodtan Murtaza és kinyitotta a másik szemét is. — Csak ne tessék ütni. — Micsoda? — kérdezte őszinte döbbenettel Tyihonov. — Mondom, csak ne tessék ütni. — Jól van — nevette el magát Sztasz. — De jól vésd az emlékezetedbe: senkinek sincs joga megütni egv embert. Te pedig ember vagv, nem? ' Murtaza tüstént kihúzta magát, a hangja is megjött: — Hát persze! Mi más lennék? El is mondok mindent. — Ebben nem is kételkedem — bólintott Tyihonov. — Gondolom, nincs is titkolnivalód. — Nincs hát. — Murtaza felnőttesen összeráncolta a homlokát, szemmelláthatóan koncentrált. — Szóval az úgy volt, reggel megyek az iskolába, a, kocsiúton meg egy nagy hókotró gép dolgozik. Tudja, amelyik az orra előtt tólja a havat, oldalt meg, mint az ágyú, kilövi. Megálltam persze, néztem. Ahogy a gép elment, megláttam egy fényes csövet a járda szélénél, a hóból állt ki. Közelebb lépek, kiráncigálom a hóból akkor látom: egy puska. Kár, hogy az agya hiányzik. Megörültem neki nagyon, elszaladtam Szerjozsa Baranov hoz, egyszer eldicsekedett a töltényeivel. Szereztünk egy deszkát, legyalultuk, hozzáerősítettük a csőhöz. Egész jól sikerült. Gondoltuk, kipróbáljuk. (Folytatjuk.) ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ! : ♦ t ♦ ? ♦ í
