Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

tíarkácsoíóknak Mackós lámpa Paradiesomtörténelem A „ BOLOND ALMA 5? Ne hajítsuk el a mackó ala­kú, műanyagból készült palac­kot, ha már kiettük belőle a mézet! Izzófoglalatot erősít- < sünk megfelelő hosszúságú ( fémcsőre, s az egészet illesszük < a mackó belsejébe és talapza- ( tába; persze akkor, amikor a < csőbep már a . villanyvezeték ( is benne van. Talapzatnak < szintén a ház körül keressünk ( alkalmas dobozt. A mackófi- i gurát is, a talapzatot is öntsük i ki gipsszel, s hagyjuk három- l négy napig pihenni, száradni, l Miután tökéletesen megkemé­nyedett, ' szépítjük. Használha- i tunk színes _ olajfestéket, de i igen megfelelő!1 a kályhaezüs-1 töző festék is. Tetszetős ha­tást érhetünk el, — például —1 ha a talapzatot ezüstözés, s 1 Újabb tökéletes száradás után 1 színtelen lakkal fényezzük. ( Erre a célra az olcsó expressz- < lakk is jól megfelel. A mackó- 1 val arányos méretű lámpaer­nyőt kapni készen, de aki sze- , rét barkácsolni, maga is fabri- < kálhat ízlésének megfelelőt. Gyerekek nek Víz* levegő és föld Ezt az igen régi zálogadót úgy játszhatjuk hogy a játék­mester égy pálcát vesz a ke­zébe, á társaság' elé áll és el­kezd kérdezpskoü,ni. — Víz? • ;r Akire rámutat, annak gon­dolkodás nélkül állatnevet kell mondania, amely a vízen él. Mondjuk ezt: — Rák. Aztán sebes ütemben foly­tatódnak a kérdések: — Levegő? -r— .Víz? — Föld? S mi monijjü^ rá • ^ vála­szokat sorban. i'kjy Ha mái1 d^0pn."fóit'rfjíjsSy, egf1^ kicsit szi^dtítháUmár á'szabáy;. lyokon. A válasszak csak meg­határozott 1 betűvel kezdődhet- - nek, s ezt • ó betűt hozzá kell- ■ mondani a keinlésekhez. Ilyen-'" féleképpen: '* — Levegő, „v^-yel. — Varjú. • — Föld, „j”-vel. — Jaguár. — Víz, „f’-vel. — Tonhal, tigriscápa, stb. S ha a társaság már ezt is győzte, újabb nehezítés követ­kezhet: — Föld, „p”-vel, egyszótagú. — Pók. _ Víz,1 „s"-sel, kétszótagú? — Süllő; — Föld, „k”-val. egyszóta- ( gú? — Kos. — Kétszótagú? , Kecske. Háromszótagú? — ] Komondor, Négyszótagú? —, ?? — Kaméleon; Kétszer • ugyanazt a nevet ( mondani nem szabad. aki ( fél perc alatt nem tud 1 vála­szolni, zálogot ad. S végül annyi zálogtárgy ’ gyűlik ősszé, hogy kiváltása; még tán. hosszabb időt vesz’ .igénybe^ mhit'tnaga ez a kh-nnyfthetőmehézíthető játék. ; v i /Jy W **■% V*“1 Mit, mivel tisztítsunk? Alumínium edényt ne - mos­sunk szódás vízzel. Forró víz­zel, szappannál vagy Vimmel mossuk. Az újságpapír szára-, zon -kitűnően fényesít. Ha az alumínium edény foltos lesz, almahéj főzésével mossuk ki. Mindig meleg vízzel.: öblítsük. Betonpadlót ne lúggal, ha-1 nem szappanos melegvízzel mossunk. Bútorhuzatot, ha ' zsír'foltos, benzines ruhával dörzsöljük.. Miután' folttalanítottuk, Hogy a benzin ne hagyjon nyomot, megnedvesítjük körülötte az anyagot,' úgy. hogy a -pecsét helyét ne érje. A vizezés he­lyett itatóspapírt is használhá- tunk. Az itatós; magába szívja a szétfutó benzint, s, így nem képződik'a folt" körül kéret. Most, hogy megkezdődik a paradicsom szezonja, ismer­kedjünk meg ennek a szép, piros zöldségfélének a múlt­jával. Vannak szerencsés növé­nyek, amelyeknek útja hazá­jukból a nagyvilágba valósá­gos diadalmenet volt. A para­dicsom nem tartozik ezek kö­zé. Bár Dél-Amerikában re­ges-rég ismerték és termesztet ■ ték, Mexikóban pedig a ku­korica és a bab mellett fő eledelnek számított, karrierje nagyon nehezen haladt to­vább. Sőt, máig is elhangza­nak igazságtalan vádak a pa­radicsom ellen. Dél-Am erikából növényünk először Spanyolországba és Portugáliába jutott el a XVI. században, a nagy utazások és földrajzi felfedezések ko­rában. Az Amerikából haza­térő utazók nemcsak a para­dicsomot, hanem elkészítésé­nek és fogyasztásának szo­kását is magukkal hozták a Pireneusi félszigetre. A többi európai ország la­kosait azonban nem volt köny- nyű meggyőzni arról, hogy a paradicsom ehető növény. A fűvészkertek ajtaja megnyílt az egzotikus növény előtt, el­jutott Olaszországba, Francia- országba, sőt Hollandiába is, termeszteni kezdték Török­országban,\ Szíriában és Egyip- - tóm ban — de csak mint ér­dekességet, egzotikumot, nem pedig, mint ehető gyümölcsöt. Európa-szerte féltek a pa­radicsomtól, tálán ragyogó pi­ros színe miatt. Ezt tükrözik első latin nevei is. „Maliim insanum”-nak, bolond almá­nak nevezték el, a mérgező mandragorára emlékezve, ame­lyet az ókorban így neveztek. Másik latin neve „male aurea odoré foetido”, vagyis „büdös szagú aranyalma”, szintén nem hatott éppen étvágygerjesz­tőén. A botanikusok hivatalo­san „farkasbarack”-nak ke­resztelték el, majd ezt a ne­vet „ehető farkasbarack”-ra enyhítették. Dél-Európában már a XVII. században fogyasztani kezdték a paradicsomot, az északi or­szágokban azonban csak jóval később._ Mikor aztán végleg kezdett elterjedni, újabb táma­dások érték. A különféle vádak mind alaptalanok. Azt állították pél­dául, hogy a paradicsom szív- betegségeket és reumatikus megbetegedéseket okoz, sőt, hogy rákkeltő hatású. Az utóbbi vád még a legutóbbi évtizedekben is fel-felmerült, de a tudósok kísérletei meg­cáfolták. Az igazság az, hogy a pa­radicsom nagyon is javallott eledel. Tíz deka paradicsom­ban 93 százalék víz, 1 száza­lék nitrogén, 0,2 százalék zsi­radék, 3,5 százalék cukor, cit­rom- és almasav, ásványi só van, továbbá 0,3 milligramm A-vitamin, 0,8 milligramm Bl­vitamin, 0,5 milligramm BP* vitamin és 30 milligramm C- vitamin. Fogyasszunk tehát minél több paradicsomot, nemcsak nyáron, frissen, hanem télen is. mélyhűtött állapotban és paradicsomlé formájában, Háztartás A hűtőszekrényekről Hétfő: Tejfeles ’zöldbabfő­zelék virslivel és gyümölcs. Kedd: Zöldborsóleves, petre­zselymes új burgonya, rántott párizsi. Szerda: Tojásos galuska fe­jes salátával, gyümölcs. Csütörtök1 Kolbászös burgo- f nyapaprikás uborkasalátával. Péntek: i Uj burgonya-leves, tökfőzelék vagdalt*1 hússal;.. . Szombat: ZöTdségleves. töl­tött karalábé. ' 1 Vasárnap: Ebéd: Raguleves, ■. csirkepaprikás ■ galuskával, f uborkasaláta, sör, gyümölcs. Vacsora: Vegyes felvágott, zöldpaprika, tea. Töltött karalábé: Nyolc szép » karalábét meghámozunk, és i kivá.i.iuk a közepét. 25 dkg ' darált- húst összegyúrunk 5 dkg félig főtt rizzsel, egy< nyers tojással; kiskanálnyi re-1 szelt vöröshagymával, sóval és ] törött borssal, majd a kivájt ( karalábékba töltjük. Mély tűz-( álló tálban megforrósítún’k egy ( evőkanálnyi zsírt vagy vajat: , belerakjuk a. megtöltött, kara­lábékat, köré öntjük a ki vájt; karalábé-forgácsokat, és meg­sózva; kevés vízzel fedő alatt i puhára pároljuk. Ha már elég i puha, kevés cukorral ízesít­jük, és az egészet egy evőka­nál liszttel elhabart egy deci i tejföllel besűrítjük. Alaposan összeforraljuk, tetejét finomra i vágott petrezselyemzölddel i meghintjük, és ezzel még egyszer felforraljuk 1—2 per­cig1. Egy évtizeddel ezelőtt -még luxusnak szá­mított' hazáikban a háztartási hűtőszekrény, 1958-ban mindössze 4Öf> darabot gyártott a magvar ipar, de még 1959-ben is csak 7100-at. Napjainkban viszont a hazai termelés már meghaladja az évi 100 000 darabot, s ez mind gazdára is talál. Világszerte — így hazánkban is — kétféle hűtőszerény-típus van forgalomban: komp­resszoros és abszorpciós. A kompresszoros erősebben hűt, vételára drágább, viszont üzemben tartása olcsóbb az abszorpciósénál, mert kevesebb áramot fogyaszt. A hűtőszekrényben lejátszódó folyamat alapelvét már évezredek óta ismeri az embe­riség: ha gyorsan párolgó folyadékot csöppen­tünk a bőrünkre, hideget érzünk. Ez azért van, mert a párolgáshoz hő szükséges, amit a folyadék önmagától és a környezettől von el; minél gyorsabb a párolgás, annál intenzívebb a hőelvonás is. A hűtőgépekben alkalma­zott gyorsan párolgó folyadék (hűtőközeg) cseppfolyósított freon vagy ammónia szokott lenni. HOGYAN MŰKÖDIK A KOMPRESSZOROS? Kompresszoros hűtőgépnél a hűtőközeg egy kígyózó csőrendszert (elpárologtatót) tölt meg, amely abban a térben helyezkedik el. amelyet hűteni akarunk (hűtőtér). Egy villa­mos motorral hajtott kis szívó-nyomó szivaty- tyú légritka teret létesít a folyadék fölött. E kisebb nyomású térben a hűtőfolyadék gyor­san párologni kezd, miközben a szivattyú fo­lyamatosan elszívja a keletkezett párákat is. A gyors párolgás okozta hőelvonás következ­tében a csőkígyó környezete lehűl. A kis szi­vattyú a hűtőtérben kiszívott párákat egv másik csőrendszerbe továbbítja: a sűrítőbe. Az összenyomott (komprimált) párák azon­ban erősen fölmelegednek, tehát le kell hűte­ni őket, ha azt akarjuk, hogy cseppfolyósod- janak. Ezt a hűtőhatást a csővezetéket körül­vevő levegő végzi el, így a lehűtött gőzök a kondenzátorban lecsapódnak. A nagy nyomás alatt álló cseppfolyós gázt most már könnyű ismét a párologtatóba vezetni egy sze­lepen át, s a körfolyamat kezdődhet elölről AZ ABSZORPCIÓSBAN MELEGÍTŐ SZERKEZET VAN Az abszorpciós hűtőszekrényben villany- motor és kompresszor helyett egy melegítő szerkezet van. Ez lehet gázláng, petróleum­láng vá'gy villanyárammal izzított fűtőtest. Köztudomású, hogy az ammóriiagázt a víz mohón elnyeli (egy liter 20 C fokos víz 700 liter ammóniagázt képes elnyelni). Hä aa ammóniás vizet ■*-*• közismertebb nevén szal­miákszeszt — melegítjük, az ammóniagáz „kiszökik” belőle, s azt egy csövön elvezet­hetjük a cseppfolyósító részbe, a kondenzá­torba, ahol ismét folyékony halmazállapotot vesz fel. A cseppfolyós ammónia innen a pá­rologtatóba kerül, ahol gyors párolgása ré­vén lehűti a cső környezetét. Az elpárolgó ammóniát most ismét a vizet tartalmazó edény fölé vezetjük, amikor is a víz mohón elnyeli (abszorbeálja) a gázt. Ezután a folya­mat kezdődhet élőiről: melegítjük az am- móniákos vizet, és ha a gáz már kiszállott belőle, megszüntetjük a melegítést. Termé­szetesen ez automatikusan történik. A HÜTÖHATÄS „ARANYSZABÁLYA” A hűtőszekrény csak álló helyzetben szál­lítható. Az abszorpciós változat igen kényes a beállításra, feltétlenül vízszintesen kell állnia a helyén. Gazdaságos működtetése érdeké­ben, a hűtőszekrényt tartsuk távol a sugár­zó hőtől (pl. ne helyezzük tűzhely közelébe). Védő földelés nélkül nem szabad üzembe he­lyezni a hűtőszekrényt. Téves felfogás, hogy az a hűtőgép működik jól, amelynek hűtőcsövén „szép kövér” jég­réteg van. Ennek pontosan az ellenkezője az igaz. A vastag jégréteg ugyanis szigetelő ha­tású, gátolja a hideg leadását a hűtőtérnek. A hűtőcsövön lévő jégréteget egy-két heten­ként le kell olvasztani, oly módon, hogy a hálózati csatlakozót kikapcsolva kinyitjuk a jégszekrény ajtaját. A hűtőszekrény mélyhűtő rekesze jégkockák készítésére, bizonyos élelmiszerek fagyasztá­sára és mélyhűtött áruk tárolására szolgál. Ez a hűtőtér leghidegebb része, több fokkal a fagypont alatt. Itt viszonylag gyorsan lehűt­hető egy-egy élelmiszer, de a hűtőszekrény egyéb részeinek hűtési gyorsaságát sokan erő­sen túlbecsülik. A várható hőhatást az ún. „kü­lönbségfelezés” módszerével jól meg lehet közelíteni, s ezt az „aranyszabályt” fontos szem előtt tartani. Egy literes üvegben levő 18 C fokos folyadék például a6C fokos hűtő­szekrényben az első óra folyamán a két hő-’ mérsékleti érték közötti különbség felével fog lehűlni (6 fokkal.) További egyórai lehű­lés után ismét a különbség felével hűl le (3 fokkal). Tehát a folyadék a 6 C fokos hő­mérsékletet. csak mintegy négy-öt óra múlva éri el. Végezetül egy igen fontos tudnivaló: a hű­tőszekrény csak meghosszabítja az élelmisze­rek eltarthatóságát, de nem küszöböli ki. nem szünteti meg azok romlandóságát,

Next

/
Thumbnails
Contents