Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

Az űrhajósok felszerelése Szerte a világon hatalmas aa ér­deklődés az űrhajózás iránt. A kérdések jelentős hányada az űr­hajósok felszerelésével kapcsola­tos. A legutóbbi űrkísérletek meg­mutatták, hogy nincs messze az az idő, amikor az űrben végzett szerelés mindennapos munkavég­zés lehet! A kozmoszban használt űrruha némileg eltér az űrhajókban hasz­nált felszereléstől. Tartcsabbnak kell lennie, s automatizált, meg­bízható működésű oxigénellátó rendszerrel is el kell látni. Az 1. ábrán látható űrhajósok olyan űrruhába öltöznek, mely al­kalmas az űrhajón kívüli tartóz­kodásra és a2 űrhajó külső fe­lületén a szükséges munkák elvég­zésére is. Az ilyen űrruhák bel­sejébe külön regeneráló rendsze­rek vannak beépítve. Az űrruha gyorsan, segítség- nélkül felvehe­tő. A ruha tetejére különleges mellényt vesznek fel az űrhajó­sok. Az űrruha hátsó kapcsa és az oxigén fölösleget biztosító szelep távvezérléssel működtethető. Az űrhajón kívül végzendő munkák­hoz fényszűrő éis porlasztó hasz­nálható, mely a nézőablak párá- sodását gátló speciális folyadé­kot adagol. Kidolgozás alatt van olyan re­pülőszerkezet is, amely a nagy űrállomásoknak az űrben . történő szereléséhez használható. Itt az űrhajós életfeltételeit az oxigén­ellátás és a levegő kondicionálá­sa biztosítja. A repülőszerkezeli kabinja légmentes zárásának eset­leges megszűnésekor az űrhajóst olyan ruhába öltöztetik, mely au­tomatikusan megtöltődik oxigén­nel. A 2. ábrán látható űrruha bur­kolata több rétegű, hőálló nylon­rétegből (külső és belső), néhány természetes textil anyagú hőálló rétegből, többek között filcréteg­ből áll, mely a meteor rész eask ék elleni védelemre szolgál. A bur­kolatot kívülről alumínium réteg­gel borították. Súlya 14 kilo­gramm. Az űrruha sisak üvegének belső felére párásódást megakadályozó réteget visznek fel. A sisak ab­lakának külső felén olyan védő- üveg van, mely védelmet bizto­sít a meteorrészecskék, illetve az alacsonv vagy magas hőmérséklet ellen. Ez az üveg un. ,,lexan”-bó] készül, melynek szilárdsága 30- szor nagyobb, mint a repülőgépek reflektora in ál ha^nált plexiüveg szilárdsága. Ezenkívül meg leéli említeni a fényszűrőt, mely a napfénytől védi meg az űrhajóst. Az űrruhához speciális kesztyű tartozik: as ilven kesztyűkben né- hény percen keresztül veszélytele­nül lehet fogni +120 °C-ra felme- legített, vagy —170 °C-ra lehű­tött t^revakat. Az életfeltételeket biztosító rend­szer az űrhajós mellén helyezke­dik: el, tehát un. meUasák-típusú. Az oxigénellátó rendszerhez tar­tozik egy tartály, mely az űrha­jón van elhelyezve (hasonlóan a repülőgépeken alkalmazott sta­cionárius rendszerhez) s egy kb. 7,5 m hosszúságú cső. Az oxigén a mellzsák injektorán keresztül jut az űrruhába. Az űrruhában levő automata szelep az oxigén- túlnyomást biztosítja, e amint aa túllép egy meghatározott értéket a felesleges, oxigén ki áramlik a külső térbe, s magával viszi az űrruhában levő széndioxidot és nedvességet. Az űrruha cirkulá­ciós s2ellőztetSse a zsák injekto- rának segítségével történik. A szellőztető oxigén hűtése céljá­ból a cirkulációs rendszerbe, pá­rologtatót építettek be. Az űrruha szellőzése az oxigén nyomásának növelésével tehető intenzívebbé. Ha az űrruhában levő nyomén 260 Hgmm alá csökken, az oxi­génellátást közvetlenül az alap- rendszer végzi, fia az alaprend­szerből áramló oxigén nyomása a vezetőcsőben csökken, a levegő automatikusan a tartalékba! ion­ból kérd ámmlaní. A tartalékbal­lon térfogatát űerv méretezték, hogy normál áramoltatás esetén 36 nercig, intenzív áramoltatás ecetén 1« percig biztosítja az oxi­génellátást. Az űrrufia mell zsákja levehető. Mérete: 340x160x60 mm, súlya kb 4 kilogramm. A vezeték összsúlya a 7,5 m-es oxigéncsővel együtt 4,2 kilogramm. Az űrben végzett helyváltozta­tásra a 3. ábrán látott űrruha vi­selője három íuvókás. sűrített oxigénnel működő speciális reak­tív készüléket használt. A ki. oxigénballonban a nyomás 23& at. A szerkezetet ai űrhajós kezénél rögzítették az ürruhához, ahová a foto kam érát is felszerelték. A reaktív készülék súlya kb. 3,5 ki­logramm. A kozmikus térben tett első utak hosszát az űrhajóst az űr­hajóval összekötő cső hossza kor­látozta. A Gemini-program szerin­ti következő repüléseknél felme­rült a léfietősége annak, hogy az űrruhában elhelyezett speciális irányító rendsaer segítségével megkíséreljék az ember független helyváltoztatását. A hátra szerelhető zsákrendszer­ben (súlya kb. 42 kg) két oxigén­ballon van az életfeltételek biz­tosítására, továbbá egy, sűrített freont tartalmazó ballon (250 at nyomású) a reaktív készülék mű­ködtetéséi ez. A két oxigénballon tartalma 90 percág biztosítja az űrhajós oxigénszükségletét. A hát­ra szerelt zsákban egy 2» V-os te­lep is van, mely a műszereket és aa: adóberendezést működteti. A mellre szerelhető zsákrend­szerben (sillya kb. 19 kilogramm) a következő egvségek találhatók: 30 percnyi oxigénellátást biztosító rendszer, szivattyú és egyéb egy­d&Oolr 'ft, Az űrben végzendő különböző munkákhoz egyszemélyes Kapszu­lát javasolnak. (4. ábm). A kap­szula körülbelüli méretei: hossza 1,85 m, átmérője 1.3 m. Magába 1. ábra: Űrruha az űrhajón kívüli munkák elvégzéséhez. 1=anten­na : 2=merev sisak; 3=légment esen záró villámzár; 4=mellény hátra szerelhető zsákkal; 5=táp láló nyílás; 6=sisak ablaka (fel­nyitott helyzetben); 7=az ablak p árásodását megakadályozó folya­dék szétpoiiasztására szolgáló sze rkezet a sisakon; 8=sisak kerete; 9=villámzár (a háton távirányítá sa; 10=hőszigetelő kesztyű; 11= nyílás; I2=puha cipők. 3. ábra: Az űrruha mellz&ákjának vázlata. l=az űrhajé fedélzetén el­helyezett oxigén; 2—vezeték; 3= tartalék oxigénballon veszély ese­tére; 4=manométer; S reduktor; oxigénadagolást jelző indikátor, 7—vészszabályoző; 8 *= Injektor red uk tor a; 9=Injektor; io=oxigén csővezeték; 11- cső; 12=vizpárolo gtaté; 13—űrruhában uralkodó nyomás szabályozója; 14—csövez eték a gáz kivezetésére; I5=páca eltávozása; 16*»kozmikus k iteeg; 17—az űrhajó fedélzete. 3. ábra; Reaktív szerkezettel fel­sőőreit űrruha az űrben végzen­dő helyváltoztatáshoz. 4V ábra: Merev kapszula. foglalja az űrhajós életfeltételei­nek biztosítására szolgáló rend­szert, továbbá a stabilizáló és mozgató rendszert. Mellső okia­lán műszerrel ellátott manipulá­torkarok vannak, melyek a kap­szula belsejében működtethetők. Az űrhajós a kapszulában ülő­helyzetben helyezkedhet ei. Egy másik, ehhez hasonló kap­szula kettős fallal készül. Az élet­feltételeket biztosító rendszer az űrruhára nézve autonóm, a kap­szulára nézve tartalék szeleppel bír. Az űrhajós az űrruhában munkát tud végezni, s az űrruha életfeltételeket biztrvrftó rendsze­rének elromlása esetén a kapszu­la automatikusan légmentesen le­záródik. FÓKUSZ lllllllllllllllllllilllll Ai elsüllyedt hajó . roncsai "'V.-V" Rodney Arismendi, az Urug­uayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra így nevezte el a trockista csoportokat, amelyek itt-ott pártoknak mondják magukat. Ez a szemléltető hasonlat ta­lálóan meghatározza a dolgok állását. A trockisták hajója négy évtizeddel ezelőtt olyan totális katasztrófát szenvedett, hogy Trockij követőinek szer­vezetei valóban hasonlatosakká váltak a mélyre süllyedő hajó roncsaihoz. A trockizmus országunk kommunistái részéről történt eszmei és szervezeti szétzúzása mint az opportunizmussal ví­vott elvi, kompromisszum nél­küli harc nagyszerű példája került be a kommunista moz­galom történetébe. Lenin párt­ja nemcsak sorainak tisztasá­gát őrizte meg, hanem az ..ultrabaloldaliságnak”, a kapi- tuláns lényegének leleplezésé­re vonatkozó értékes tapaszta­lattal is gazdagította a világ kommunistáit. A Lenin vég­akaratához hű kommunista pártok meghiúsították a troc­kisták arra irányuló kísérle­teit, hogy belülről aknázzák alá a nemzetközi munkásmoz­galmat. Sok trockista. akiket a 20-as, 30-as években kizártak a kom­munista és a munkáspártok Szemelvények külföldi újságokból soraiból, fokozott erővel kezd­te keresni a kommunistaelle­nes harc- új formáit. Egyes or­szágokban kis csoportokat tá- koltak össze, azért, hogy a szervezett munkásmozgalomból kikerülve, kívülről folytassák felforgató cselekményeiket, s becsempésszék koncepióikat és nézeteiket a munkáspártok so­raiba. A trockizmus a reá jellem­ző politikai kalandorsággal azt tervezte, hogy ezekből a ron­csokból nemzetközi szervezetet hoz létre, amelyet szembe akart állítani a kommunista Inter- nacionáléval. Néhány európai ország trocldstáinak maroknyi csoportja 1930-ban Párizsban összegyűlve ,,nemzetközi bal­oldali ellenzéknek” kiáltotta ki magát. Ez az „ellenzék” va­lamivel később meghirdette a szervezetébe való felvétel ll feltételét. A feltételek között olyanok is szerepeltek, mint annak a lehetőségnek a taga­dása, hogy a szocializmus kez­detben egy országban is győ­zelmet arathat, a Szovjetunió gazdaságpolitikájának elítélése és a „permanens forradalom” trockista elméletének elismeré­se. (Kommunyiszt) . Amerikai katonák a békéért Ronan Metcalfe édesanyja írt Nixon elnöknek, Adam Clayton Powell képviselőnek, mert néger, s Charles Percy szenátornak, mert szülőhelyé­nek, Illinois államnak képvi­selője a szenátusban és szülő­városának Chicagónak képvise­lője a kongresszusban. Egye­lőre udvarias levelet kapott a tengerészeti minisztériumtól (Ronan ugyanis tengerészgya­logos). sürgönyt Percy szená­tortól és Washingtonban a sze­nátor hivataléban dossziét nyi­tottak Ronan Metcalfe ügyé­nek. Ronan Metcalfe húsz éven aluli amerikai néger katona és hadbíróság! tárgyalás előtt áll Vietnamban. Édesanyjának a rémülettől zavaros leveleket ír: gyűlöli a háborút; a hadsereg­ben mindenütt fajgyűlöletet tapasztal és nem érti, hogy mi a vád ellene. A Metealfe-eset az amerikai hadsereg két súlyos sebét érinti: a szembenállást a vietnami háborúval és a faj­gyűlölő magatartást. Ronan még szerencsésnek mondhatja magát annyiban, hogy édes­anyja fáradhatatlan tevékeny­sége következtében méltányos körülmények között fog bíró­ság elé kerülni. Washingtonban nemrég meg­jelent ,,Open Sights” című lap mottója: ,,A ti lapotok, a há­ború és a fajgyűlölet ellen”. Ez az újság Virginia államban Fort Belvolr kaszárnyában ké­szül. Ez már a tizedik illegá­lis háborúellenes lap, amelyet országszerte a kaszárnyákban terjesztenek. Az ..Open Sights ' kéthetenkint Jelenik meg. Fo- to-offset eljárással nyomtatják nyilvánvalóan hirdetésekből tartják fenn és ingyen oszto­gatják. Az első két szám négyezer példányban készült, de nem valamennyi került szétosztásra. A legismertebb amerikai illegális katonai lap Fort Dlxben jelenik meg. „Sha­kedown” a címe, nyolc olda­las és New York-ban nyom­ják. Leginkább New York és Philadelphia autóbusz- és vas­útállomásain osztogatják, sőt gyakran becsempészik a ka­szárnyákban árusított New York Times példányok közé. A déli államok három nagy katonai támaszpontján is je­lennek meg illegális lapok: a dél-karolinái Port Jacksonban , Short Timer”, a texasi Fort Hood-ban , Fatigue Press”, s a Georgia-bell Fort Gordonban „The Last Harass” címmeL Va­lamennyi lapot kizárólag be­sorozott katonák írják. New Statesman) Kennedy kontra Nixon Az 1972. évi elnökválasztási kampány tulajdonképpen meg­kezdődött, és máris nyilvánva­ló a két nagy versenytárs alapvető stratégiája. Edward M. Kennedy straté­giája: gyors és kemény felépés (gyorsabbban és keményebben, mint a Kennedy eket megfigye­lők többsége várta), hogy a Demokrata Párt lobogójának vitathatatlan hordozójává vál­jék. Választási hadjáratát arra az általános vonalra építi, hogy a Nixon-kormányzat elhanya­golja a sürgető hazai kérdése­ket Vietnam, a világűr és a fegyveres erők javára. Nixon elnök egyik embere elmondta, hogy a Nixon-stra­tégia „a köznép kooptálására” irányul. Ez alatt az értendő, hogy az elnök Kennedy sze­nátort és a liberális demokra­tákat balra akarja tolni, át­engedve nekik a fiatalok, a szegények, a négerek többsé­gének támogatását, akik orszá­gosan nézve a szavazók cse­kély kisebbségét képezik. Egyébként az elnöki straté­giát meglehetősen világosan il­lusztrálja az a tény, hogy si­keresen „kooptált” számos hasznos Kennedy kampány­témát — beleértve az adózás és a sorozások kérdését. Ken­nedy szenátor kétségtelenül számított arra, hogy az adó­zási és a sorozási kérdés meg­oldása hozzásegíti őt a Fehér Ház elnyeréséhez, most azon­ban Nixon elnök mindkét problémát egyszerűen elorozta tőle. Az adókérdés szinte olyan értelemben a Kennedyeké, mint ahogy Hyanis Port is a Ken­nedyeké. Kennedy elnök sem­mire sem ment az adóreform kísérletével, halála előtt azon­ban elhatározta, hogy elnöksé­gének második szakaszában az adóreformot elsőrendű fontos­ságú belpolitikai kérdésként kezeli. Tragikusan félbesza­kadt elnökválasztási kampánya során Robert Kennedy ismé­telten elítélte azt az adórend­szert, amely lehetővé teszi a gazdagok számára, hogy ki­vonják magukat a kellő ará­nyú adózás alól. (Newsweek)

Next

/
Thumbnails
Contents