Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
Népszámlálás 1970 Máté János, a KSH Tolna megyei Igazgatóságának vezetője nyilatkozik a népszámlálás előkészületeiről Az ország életében igen fon-: fi» eseményre kerül sor a jövő év elején. Ez a soron következő népszámlálás, melynek előkészületei már hosszú idő óta folynak megyénkben is és tartanak egészen a tényleges munka megkezdéséig. Felkerestük Máté János elvtársat, a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának vezetőjét és megkértük, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a népszámlálással kapcsolatos előkészületekről. — Mi a népszámlálások célja? — Lemérni egy megtett ót eredményeit és tervezni csak tények ismeretében lehet. A népszámlálások feladata, hogy bizonyos időközönként átfogó képet adjanak az ország, és ezen belül egy-egy terület népességének legfontosabb adatairól. Ezek a népesség száma, nem, kor és település szerinti összetétele, általános és szakmai műveltsége, foglalkozási és lakásviszonyai, és még sok egyéb tényező. — Hányadik népszámlálás lesz Magyarországon az 1970-es? — 1867. óta a tizenegyedik. Ez egyúttal beletartozik az ENSZ rendezésében sorra kerülő világ-népszámlálások sorozatába és eleget tesz a KGST-országok népszámlálási követelményeinek is. — Van-e valamilyen különös jelentősége az esedékes népszámlálásnak? — Van. Bár természetesen valamennyi népszámlálás fontos volt a maga idején, az 1970. évinek véleményem szerint különös jelentőséget adnak a hazánkban, így megyénkben is, az utolsó tíz évben végbement változások. A mezőgazdaság átszervezése lényeges társadalmi és gazdasági átrétegeződést eredményezett. Módosult, és feltehetőleg előnyösen módosult a népesség iskolázottságának színvonala is. Minderről pontos képet azonban csak a népszámlálás adataiból nyerhetünk. — Hogyan történik a nagy munka előkészítéseV — A Központi Statisztikai Hivatal irányításával. Megyei szinten a lebonyolítás a tanácsok végrehajtó bizottságainak és igazgatóságunknak közös feladata. Az előkészítés már hónapokkal ezelőtt megkezdődött és ütemterv szerint folyik. Alapfeltétel annak biztosítása, hogy a népszámlálás teljes körű legyen, vagyis abból egyetlen személy se maradhasson ki, ugyanakkor viszont senkinek az adata rae szerepelhessen kétszeresen. — Mi ennek a biztosítéka? Az utolsó. 1960-as nép- számlálás óta a településekben nem kevés változás történt. Uj lakóházak építésére, régiek lebontására, utcanév- és házszámmódosulásokra gondolunk. Hogyan sikerül ezeket regisztrálni? — Pontos kimutatás készítése a megye településeinek belterületéről és külterületi lakott helyeiről. Ez megtörtént. Rendezni keHett az trtcanévés házszámváltozásokat s ez alapján el kellett készítenünk az utcanevek és házszámok pontos jegyzékét, valamint a községi térképeket. Az utca- és házszámjegyzékek összeállítása lényegében befejeződött, rövidesen elkészülünk a községi térképekkel, illetve azok kiegészítésével is. — Mi a még hátralévő feladat? — Az elmondottak alapján a számlálókörzetek és a városi népszámlálási alkerületek kialakítása. Ez nem mechanikus munka, hiszen ügyelnünk kell arra, hogy egy-egy körzet összeírását az összeíró két hét leforgása alatt — 1970. január 1. és 15. között — elvégezhesse. Ezenkívül a körzeteket, főleg városban, úgy kell kialakítanunk, hogy azok később, más, például városrendezési szempontból önállóan is feldolgozhatok legyenek. Ezután, az év utolsó két hónapja táján, jelöljük ki az összeírókat és felülvizsgálókat. — Kik, és hányán lesznek ezek? —* Hozzávetőlegesen ezer személy, zömmel pedagógusok, akik részére a művelődésügyi miniszter biztosítja majd a zavartalan részvétel lehetőségét — Milyen tapasztalatokat szerzett a megyebeli előkészítő munka eddigi részében? A népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának feladatait — szakma; fitmutatá- saink mellett — a különböző szintű tanácsok végrehajtó bizottságainak titkárai szervezik és irányítják. Munkájukról szerzett eddigi tapasztalataim jók. Mindenhol fontosságának megfelelően foglalkoztak a munkákkal. Hatékony és jó munkakapcsolat alakult ki köztük és igazgatóságunk dolgozói között, ami a jövő munkák eredményes elvégzése te-, rén is biztosítéknak látszik. —> Lapunkban a közelmúltban rövid hír jelent meg az előkészítő munkák újszerűségéről. Mennyiben helytálló ez? — Megyei vonatkozásban nem az. Említettem, hogy a Központi Statisztikai Hivatal irányítása alatt dolgozunk és így természetesen nincs lehetőségünk, de szükségünk sem új, helyi módszerek kidolgoz zására. — Amint mondotta, a nép- számlálás nagyon fontos országos és ezen belül megyei feladat. Milyen segítségei nyújthat ebben a sajtó? — Már azzal is segített, és ezt külön köszönöm, hogy felkerestek és lehetőseget biztosítottak számomra az elmondottak nyilvánosságra hozatalára. Kérem a Népújság szerkesztőségét, hogy az év második felében is kísérje figyelemmel ezt a kérdést és olvasóinak tájékoztatása révén segítsen bennünket munkánk eredményes lebonyolításában. ORDAS IVÁN © Kifizette a tanácsnál az egész évi adót, aztán nekivágott a faluszéli mezőnek, a gémeskút felé. A tanács illetékes dolgozója kissé furcsállta. hogy az asszony, amikor távozni akar, lejjebb keresi a kilincset, mint ahöl van. A kútnál levetkőzött alsószoknyára és átlépte a korlátdeszkát. Akkor már futottak , felé. Valaki föllármázta a szélső házakat, mert gyanús volt neki, merre megy ez az asszony, hiszen azon az úton nemigen szoktak járni. A falu szája azt beszéli, hogy lassan vetkőzött, bevárta a felé rohanó embereket, csak akkor ugrott le. A kútban pedig mindjárt kiabált, hogy húzzák ki, szóval csak „reklámot csinált”, nem is akart meghalni. Belekapaszkodott a gémeskút sudarának végébe. A hirtelen összecsődülök közül valaki epés megjegyzést tett: „Nyomjatok rajta egyet, hadd fü- rödjön!”. Hazaérve a házhoz, á szemben lakó szomszéd emelte le a kocsiról. Először úgy volt, hogy ketten viszik be a lakásba, de aztán egyedül átnyalábolta ez az ember, és nagyon elcsodálkozott. milyen könnyű a teher. Az orvos mentőért telefonált. Hideg az a kútvíz, nem árt a bajt megelőzni. © A községi tanács titkára: — Világéletében nagy dolgos volt és kapzsi. Persze sok mindent lityegnek-lotyognak egy ilyen eset után. Asszonyok nyelvén minden megfordul. A tsz összehozta őket és ott aztán a terefere megy. Egy asszony például azt mesélte, hogy őneki arról beszélt volna a szerencsétlen: Nem tud balatoni telket venni az unokájának. Valamikor semmijük sem volt, a: felszabadulás után nyolc hold földet kaptak-. Az ura még negyvenhatban meghalt.- Egyedül dob gozott, amíg föl nem nőtt ésí férjhez, ném ment a lánya. Férfimúnkát is., élég sokat végzett addig. Mégis, amikor már hárman dolgozták a nyolc holdat, őneki kevés .volt a munka, nem pihent, inkább eljárt napszámba. Az eredmény, persze meg is látszik a családon. A házat szár pen átalakították, megvették hozzá a szomszédos telket, drága kerítést- csináltattak. A lányának és a vejénekj Dombóvárön új'- házat építettek. Azt is itt kaparták össze. — Vajon igaz lehet, amit hallottam, hogy ennek az asszonynak körülbelül százezer forintja van a takarékban? — Nem lehet tudni, mennyi van, hiszen a betét titkos. De százezer semmiképpen nincs. Tíz-húszezer lehet. — Az öngyilkossági kísérlet oka a falubeliek szerint az. hogy úgy látta, nem tud megélni.-A tanács vezetői tudnak más körülményről is? — Az egészségügyi zavar onnan .kezdődik, hogy a véjét, vagy három évvel ezelőtt kisebb beosztásba helyezték. A lánya is beteg lett. Beszélgetés egy kútba ugrott asszonnyal Szerintem ezek nagyban közrejátszottak. De azt ajánlom, mielőtt foglalkozna az üggyel, beszéljen az orvossal. Állítólag nincs minden rendben ennél az asszonynál. Szorongva lépek a lakásba. Az édesanyja vezet be. Még élnek a szülei, nyolcvan év körüli, töpörödött emberek. Az asszony fekszik, de csak úgy, ruhástól. Azonnal fölkel, kezet nyújt, barátságosan helyet kínál. Nem tudom, hogyan kezdjem el. Megdicsérem a cserépkályhát, s érdeklődöm, kik csinálták. Folyamatosan, összefüggően beszél. Csak a kezével kapkod a szája előtt, mintha mindig félne. Rátérek a témára. — Most már jobban van? — Gyönge vagyok. Keveset tudok enni. — Pedig enni kellene, akkor erősödnek az idegek. — Az enyém már nem erősödik. Éppen kezelésen voltam, és ezt tudta az orvosnő, mégis azt mondta, valószínűleg megvakul a lányom. Akkor arra gondoltam, nem tudom majd eltartani a családot. — Szép házaik vannak, a veje dolgozik, maga-nyugdíjat kap és háztáji földet. Ebből meg lúdhak élni. — Mi az a nyugdíj? Nagyon kevés. Disznót hizlalhat, baromfit tarthat. Ha pedig már nem tud dolgozni, bizonyára segíteni fogják a lányáék. — Mehetnék hozzájuk és megyek is majd. ha' az öregek elmúlnak. A dombóvári házból negyvenezer forint érték rám van íratva. — Az bántotta, az a gondolat, hogy már kevés a jövedelem ? — Az bántott, hogy a vejemet leváltották. (Hosszan meséli, mi történt a vejével). — Amióta tsz-tag. keresett-e annyit, ameny- nyire számított? — Sokat dolgoztam érte. Szívlapáttal is mertük a kukoricát. — Maguk, asszonyok? — Igen. Nem akadt más lapát. — Mindig sovány volt? — Igen. A kezem lánykorom őta remeg. De sohasem éreztem fáradtnak magam. — Pedig szerintem maga nagyon sokszor elfáradt. Túlságosan sokat dolgozott. Főleg ez lehet az oka, hogy az idegei ennyire megvíse- lődtelc — Lehet. De akkor mások is így járnak. Köpjön szembe öt év múlva,, ha a faluban % többiek is nem ide iútnak. Ismét a tanácstitkárt - ■ — Ennek a falunak a - felszabadítTSs előtt, semmije sem volt a templomán és egy. rogyá-? dozó, kéttantermes iskolán kívül. ‘ A község, fele napszámba járt. Most van nyolc tanterem, egészségház, művelődési otthon, ahová 350 ember beülhet, kaptunk állatorvosi körzetet, van óvodája az összes gyereknek, állandó napközivel, mind a hét pedagógusnak van közületi lakása, és három kereskedelmi és három vendéglátó egység épült. Takarékbetétben ötmillió forintot helyeztek el, s _ ugyanekkora összeget elköltenek évente a boltokban, beleértve a kocsmát is. Sokat dolgoznak, de meglátszik a falun, hogy nemcsak maguknak szereik a pénzt. A művelődési otthont, az egész- segházat, három pedagóguslakást, egy üzletházat és a járdákat teljesen a falu pénzéből építettük, minden állami támogatás nélkül. Egy ember vaskerítést építtet, erre mások is ilyent akarnak, hogy ne maradjanak le. Két év alatt harminckét vaskerítést építettek. Televízióból egy évvel ezelőtt még csak harminc- nyolc volt, most már százkilencvenet lehet találni. Nemcsak a községben, a tsz-ben dolgoznak, hanem eljárnak mellékesen az állami gazdaságba is. takarmányt kaszálnak, cukorrépát munkálnak. Jól bírják a munkát. Nyolc év alatt egyetlen ötvenévesnél fiatalabb ember sem hált meg a községünkben. Most történt egy ilyen haláleset, szerencsétlenségből. Egyébként 70—80 évesek halnak. A hónap végén rendezünk egy szép ünnepséget: összehívjuk közös uzsonnára azt a tizenhárom házaspárt, akik az idén ünnepük az ötvenedik házassági évfordulójukat. Ezen részt vesznek majd a legközelebbi hozzátartozók és a község különböző szerveinek vezetői. Adófizetési problémánk hosszú idő óta nincs. Tizenöt éve vagyok titkár, de nem emlékszem olyan esetre, hogy úgy kellett volna behajtani a tartozást. Valamikor, a régi rendszerben dacos, ellenzéki község volt ez, és ime, hova jutottunk: önkéntes az adófizetés, nincs egyetlen veszélyeztetett gyermek sem, hines rendezetlen körülmények között élő család. — A kútba ugrott asszonynak a körülményei is rendeződnek? — Nem rendezetlenek azok sem. Kevesebbet keres, mint fiatalabb korában, de nem olyan keveset, hogy veszélyben lenne a léte. Mondtam már: nagyon sokat gyarapodtak, nem akarom újra elsorolni. GEMENCI JÓZSEF
