Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-21 / 141. szám
Tolna megye küldötte 1 Ma ötven éve tanácskozott a Tanácsok U arnássárgák már azok a lapok, amelyek ötven esztendeje örökítették meg a lázas napok hangulatát, az átalakulásban vajúdó, lobogva égő emberek nagyot akarását, hitét, reménységét, kemény hétköznapi küzdelmeit. Az 1919 június 14—23-ig ülésező tanácskongresszusra Tolna megye hat képviselőjét küldte el. A Tanácsok Országos Gyűlésébe a megye területéről a következőket választották meg: Appelshoffer Ádánri Tolna, Koszorú Gyúla Fadd, Gróf Pál Szekszárd, Schramek Alajos , Bonyhád, Müller Henrik Bátaapáti, Molnár György Dombóvár. Közülük egy küldött részt vett a vitában is. Molnár György 32 esztendős kommunista gimnáziumi tanár, a dombóvári direktórium egyik vezetője június 21-én kapott szót, az első tanácskongresz- szus 8. ülésén. (Mint ma, akkor is szombatra esett június 21-e.) Öt megelőzően, aznap többen beszéltek a kishitűség leküzdéséről, s eközben jogos és indokolatlan panaszok hangzottak el a vidéki direktóriumok munkája ellen. A tanácskozók lendületét, a szituációt jellemzően, előtte a minden szépet eltipró, megalázó „béke” és a szent népi háború közti választásról, a döntésről, a proletár- és földmunkások által vívott hadviselésről szóltak, valamint az éhező nép bőrére spekuláló paraszt-nábobok ellen emelték fel többen is szenvedélyes szavukat. Akkor emelkedett Molnár György szólásra, amikor az előtte szóló mondanivalója így zárult: „A szent lelkesedés, erős meggyőződés, amely bennünket küzdelmünkben hevít, utat talál a magyar földműves szegénység szívéhez, utat lel a vidéki proletárság leikéhez. Amikor erre az utolsó küzdelemre kerül sor, ott leszünk mindanyian és vagy dicsőséges halállal halunk meg, vagy — mert meghalni nem akarunk — élni fogunk.” Elnök: Következik Molnár György elvtárs. Miről beszélt a Tolna megyei küldött? Mi mondott Molnár György, áld együtt volt a többiekkel, aki szintén vállalta a küzdelmet, s akit alig két hónap múltán, augusztus 13-án, a gyilkosok Tamásiban megfosztottak életétől? Férfias nyíltsággal és fellépéssel beszélt a valóban meglévő hibákról, bátran és őszintén elmondta, hogy károsnak tartja a főváros és a vidék küldöttei részéről egymás ellen elhangzott, — így nevezte — „támadásokat”. „A hibák nem olyan mélyrehatóak, hogy ne lennének orvosolhatók. Csak akarat kell hozzá, az kell, hogy itt ne kicsinyesen, speciális budapesti, vagy vidéki érdekeket, hanem a magyar proletárság érdekeit képviselje minden ember.” Erélyesen és meggyőzően érvelve fellépett az általánosítás ellen, hittel teli, erőt fokozó szavaival: „Mondhatom, van jóakarat, van munkakedv a vidéki dolgozókban! És ha e munkakedvet mesterségesen el nem vesszük, ha nem fogjuk indokolatlanul támadni a Vidéki direktóriumokat, ez a munkakedv növekéfmi fog, mindenütt helyes mederben fognak dolgozni, s bizton el fogjuk érni célunkat.” 'p' mberfeletti munkának nevezte a fórumon az utóbbi két és fél, három hónapban tornyosult akadályok leküzdését, s ha valakinek igen, neki aztán volt erkölcsi alapja ehhez, hiszen Molnár György mindenütt ott volt, ahol tenni kellett Szónoki képességéről vall, s az idő távlatából is átsüt szuggesztivitása és szavainak igazsága. „Akik akarnak, tudnak, nézzenek a dolgok mélyére, és mondják meg, hogy produkáltak-e valaha egy országban ilyen teljesítményt? Három hónap alatt produkált-e a világ még egy olyan hadsereget, mint amilyen ma a Vörös Hadsereg? Él Magyarországon a proletárdiktatúra. Lehet, hogy a kezelésében — amint kifejtették — vannak hibák, sokszor másként kellett volna bizonyos dolgokat tenni. Tény, hogy nagyon sokszor gazembereket is szabadon bocsájtottak, de vitathatatlan tény az is, hogy a proletárdiktatúrának mindenütt megvan a tekintélye, és hogy ezt a tekintélyt módunkban van öregbíteni és szükséges megerősíteni.’5 A büjkáló és nyílt ellenforradalmi veszélyről szólván, (beszélhetett róla, hiszen a veszélyben élenjárt, néhány héttel korábban ott volt Tamásiban, és személyesen szerzett Országos Gyűlése tapasztalatokat) felhívta a küldöttek figyelmét, hogy disz- tingválni kell a ma még öntudatlan, félrevezethető kisemberek és az ellenséges tevékenységet végző elemek, az értelmi szerzők megkülönböztetése dolgában. Kuriózumnak nevezte az adathalmazt tartalmazó köteget, amit a fővárosba indulás előtt tarsolyába tett, s amit ott bizonyítás végett azon nyomban átadott a népbiztosnak. (Érdekes adalék, hogy imponáló gyorsasággal, két nap múltán, már június 23-án, a kongresszus színe előtt kapott választ a benne foglaltakra, ismertették, hogy valóban uszítás történt.) Amikor a kongresszuson kirukkolt a paksamétában foglaltak egy részével,, s ostorozta a megengedhetetlen elnézést, gondolatmenetét több felkiáltás szakította félbe: „Fel kell kötni az olyanokat!” „Akasztófára velük!” Korát meghazudtolóan bölcs, politikus megfontoltságáról adott tanúbizonyságot, amikor Molnár György kapásból így felelt a türelmetlen közbeszólásokra: „Kérem, elvtársaim, akasztani csak akkor szabad, amikor szükség van rá.” Türelemre intő jóakarata mellett határozott felszólítást tartalmazott hozzászólása, amikor arról beszélt, hogy nyugalmat kell teremteni a vidéken és meg kell mutatni, hogy szilárd alapokon áll ez a proletárállam, amely tud kérni, de törvényeinek betűje és szelleme szerint tud követelni és kényszeríteni is, ha kell. Osztályharc, törvénytisztelet, erő, meggyőzés, — ez a befejező gondolatsora Molnár György dombóvári, Tolna megyei küldött hozzászólásának. A marxista elemzésre ké-í"- pes kongresszusi küldött a magas fórumon, küldetése szerint, ország-világ előtt aŐ’ott számot a Tanácsköztársaság Tolna megyei erejéről, gyengeségeiről, s kommunista meggyőződéséhez híven, gazdagította a tanácskozást a célhoz vezető út jobb megvilágításával, s hozzátette egyéni gondolatait a tanácsköztársaság teendőinek kikristályosításához. Fejet hajtunk a kommunista karakter előtt, tisztelettel adózunk Molnár Györgynek, a tiszta szívű, okos szavú, áldozatkész forradalmárnak. SOMI BENJÁMINNÁ A bedolgozók helyzetét vizsgálták a népi ellenőrök Javaslat kisgyermekes anyák érdekében Dombóvári érdekesség Tegnap délelőtt értékelte a bedolgozói rendszer tapasztalatait a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az összefoglalóból kitűnik, hogy megyénk harmincöt tanácsi és szövetkezeti iparvállalata, s egy minisztériumi iparvállalata közül összesen tizenegy foglalkoztatott bedolgozókat. Számuk megközelítette a kétezret. A Simontomyai Bőr-és Szőrmefeldolgozó Vállalat kivételével a többi, csaknem kizárólag nőket foglalkoztat. A népi ellenőrzés a legérde- keltebbek — a bedolgozók között —, kérdőíveket osztott ki. A bőségesen érkezett válaszok segítették a helyes kép kialakítását. A bedolgozók keresete óriási szóródást mutat. A dombóvári kesztyűüzemben a legtöbben havi 500 forint fölött kerestek, de az ezer forintos kereset sem számított fehér hollónak. A paksi és a deési háziipari szövetkezetnél viszont a bedolgozók 60—70 százaléka nem érte el a havi ötszázat. Igen hátrányos helyzetbe került tavaly a bedolgozók mintegy harminc százaléka: mivel keresete havi 250 forint alatt maradt, nem lehetett igénye táppénzre, öregségi járadékra. A valóság nem annyira* ijesztő, mint első pillanatra tűnik; a bedolgozók jelentős hányada ugyanis más munkával is foglalkozik, vagy nyugdíjat kap. Egységes a bedolgozók bérezése annyiban, hogy az állandó dolgozókéval azonos normák alapján díjazzák őket. Általában — de nem mindenütt — kapnak prémiumot, jutalmat is. Érdek- védelmüket a tanácsi vállalatoknál a szakszervezeti bizottság, a kisipari szövetkezeteknél a szövetkezeti bizottság látja el. A bedolgozók sérelmezik, hogy nem részesülhetnek az üzemi dolgozókat megillető gyermekgondozási segélyben, — jóllehet sokán közülük megtermelnek annyit, mint az üzemiek. A megyei NEB kívánatosnak tartja, hogy országos szinten vizsgálják meg ezt a problémát, s hogy — kellő differenciálással — mielőbb találjanak megoldást Ragyogó .példáját adta a bedolgozók szociális ellátásának dombóvári telepén a Pécsi Kesztyűgyár. Munkaruha, szabad szombat, fizetett szabadság! — az ezekhez való jogot a vállalati kollektív szerződés biztosítja. A megyei NEB minden, bedolgozókat foglalkoztató üzemnek javasolja, tanulmányozzák, s lehetőségeikhez mérten kövessék a Pécs—dombóvári példát. A népi ellenőrzés figyelemre méltó javaslatainak sokaságából kiemeljük a szervezett gépkarbantartásra vonatkozót, a rezsiköltségek megtérítésének szabályozását, útiköltség térítését. Közéletünk Pénteken délelőtt Varga István vb-elnök elnökletével tartotta meg ülését a paksi járási tanács végrehajtó bizottsága. A’ tanácskozás napirendjén elsőként szerepelt: jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezt követően Kürtös Kálmán, a járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője számolt be a művelődésügy területén végzett személyzeti munkáról, ennek kapcsán a tervszerű utánpótlás-biztosításról, a pedagógusok pályázati rendszerű elhelyezkedésének tapasztalatairól, az oktatási, köz- művelődési intézmények vezetőinek és dolgozóinak szakmai, politikai továbbképzéséről. A végrehajtó bizottság Kürtös István beszámolója után a vb. II. félévi munkatervét vitatta meg, és fogadta el. " : '• : *- Soronlévő ülését a szekszárdi járási tanács végrehajtó bizottsága tegnap, pénteken délelőtt tartotta meg. Kemény István vb-elnök terjesztett jelentést az ülés résztvevői elé, a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról, majd ismertette a járási tanács vb. és a községi tanács vb-k hivatali apparátusában dolgozók politikai és szakmai továbbképzésének eredményeit, további tennivalóit. A végrehajtó bizottság ezután a következő tanácsülés előkészítésével foglalkozott, vitára bocsátva azokat a tapasztalatokat, amelyek a szekszárdi járás falukörzeti központjainak és a kiemelt jelentőségű községek fejlesztési tevékenységét, az adott fejlesztési lehetőségeket ösz- szegezték. A szekszárdi járási tanács vb. a napirenden szereplő bejelentések előtt tárgyalta meg H. félévi munkatervét * Tegnap délelőtt soron következő ülését tartotta a tamási járási tanács. Ez alkalommal Vidóczy Lásziö vb-elnök írásban is figyelmeztetett arra, hogy a járás termelőszövetkezeteinek zömében közönnyel fogadták ä tűzoltóság intelmét az öngyulladás megelőzésére. Sajnálatos, hogy egyes tsz-ékben senki sem kíváncsi a tűzren- dészeti felelős tevékenységére; s így gyakorlatilag remény sincs a problémák megoldására. A sütőipari vállalat részletes előterjesztésében távlati terveinek ismertetésére is kitért. Ezen belül arról szólott, hogy teljesen saját fejlesztési alapjából kíván Dombóváron majdnem kétmillió forintos kapacitásbővítést végezni, s hogy Simon- tornyán további hatszázezer forintos költséggel épít gőzkemencét, végez egyéb jellegű bővítést. A tanács a tegnapi ülésén fogadta el dr. Kosztend Vilmosnak, a járásbíróság elnökének tájékoztatóját . a bíróság munkájáról. Ezt követően a tanács az ipari-kereskedélmi állandó bizottság, tevékenységét értékelte. A tanácsülésen választották meg a tanács-vb, a vállalatok, tsz-ek, ktsz-ek javasolta járásbíróságí népi ülnököket. A tanács Oláh Józsefet, a Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, munkásságának elismerése mellett felmentette tisztségéből, mivel Oláh elvtárs más, szintén népi ellenőrzési munkaterületen folytatja rövidesen tevékenységét. íefejeződött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség konferenciája Péntek délben Budapesten befejeződött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség konferenciája. Résztvevői az ötnapos vitában sokoldalúan megtárgyalták, hogy a radioaktív sugárzást milyen módon lehet felhasználni az élő és szintetikus szövetek sterilizálására. A tanácskozáson 11 ország tudósai, neves professzorai vettek részt, s képviseltette magát az egészség- ügyi világszervezet is. Összesen 10 előadás hangzott el a sugárbiológia különböző ágazataiban elért eredményekről. A magyar előadók a csontátültetésben és az idegen szövetek sterilizálásában elért eredményekről, s a folyamatban lévő kutatásokról számoltak be. A konferencia ajánlásokat dolgozott ki a sugárbiológia fejlesztésének legfőbb feladatairól, továbbá arról, hogy még szorosabban működjenek együtt a világ tudósai. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget felkérik, hogy vállalja el a sugárbiológiai kutatások koordinálását, (MTÖ Hazafelé... Foto; Tóth Iváa.
