Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

Tolna megye küldötte 1 Ma ötven éve tanácskozott a Tanácsok U arnássárgák már azok a lapok, amelyek ötven esztendeje örökítették meg a lázas napok hangulatát, az át­alakulásban vajúdó, lobogva égő emberek nagyot akarását, hitét, reménységét, kemény hétköznapi küzdelmeit. Az 1919 június 14—23-ig ülé­sező tanácskongresszusra Tol­na megye hat képviselőjét küldte el. A Tanácsok Orszá­gos Gyűlésébe a megye terü­letéről a következőket válasz­tották meg: Appelshoffer Ádánri Tolna, Koszorú Gyúla Fadd, Gróf Pál Szekszárd, Schramek Alajos , Bonyhád, Müller Henrik Bátaapáti, Mol­nár György Dombóvár. Közülük egy küldött részt vett a vitában is. Molnár György 32 esztendős kommu­nista gimnáziumi tanár, a dombóvári direktórium egyik vezetője június 21-én kapott szót, az első tanácskongresz- szus 8. ülésén. (Mint ma, ak­kor is szombatra esett június 21-e.) Öt megelőzően, aznap többen beszéltek a kishitűség leküzdéséről, s eközben jogos és indokolatlan panaszok hangzottak el a vidéki direk­tóriumok munkája ellen. A tanácskozók lendületét, a szi­tuációt jellemzően, előtte a minden szépet eltipró, meg­alázó „béke” és a szent népi háború közti választásról, a döntésről, a proletár- és föld­munkások által vívott hadvi­selésről szóltak, valamint az éhező nép bőrére spekuláló paraszt-nábobok ellen emel­ték fel többen is szenvedélyes szavukat. Akkor emelkedett Molnár György szólásra, amikor az előtte szóló mondanivalója így zárult: „A szent lelkesedés, erős meggyőződés, amely ben­nünket küzdelmünkben hevít, utat talál a magyar földműves szegénység szívéhez, utat lel a vidéki proletárság leikéhez. Amikor erre az utolsó küzde­lemre kerül sor, ott leszünk mindanyian és vagy dicsőséges halállal halunk meg, vagy — mert meghalni nem akarunk — élni fogunk.” Elnök: Következik Molnár György elvtárs. Miről beszélt a Tolna me­gyei küldött? Mi mondott Mol­nár György, áld együtt volt a többiekkel, aki szintén vállal­ta a küzdelmet, s akit alig két hónap múltán, augusztus 13-án, a gyilkosok Tamásiban megfosztottak életétől? Férfias nyíltsággal és fellé­péssel beszélt a valóban meg­lévő hibákról, bátran és őszin­tén elmondta, hogy károsnak tartja a főváros és a vidék küldöttei részéről egymás el­len elhangzott, — így nevezte — „támadásokat”. „A hibák nem olyan mélyrehatóak, hogy ne lennének orvosolhatók. Csak akarat kell hozzá, az kell, hogy itt ne kicsinyesen, speciális budapesti, vagy vi­déki érdekeket, hanem a ma­gyar proletárság érdekeit kép­viselje minden ember.” Eré­lyesen és meggyőzően érvelve fellépett az általánosítás el­len, hittel teli, erőt fokozó szavaival: „Mondhatom, van jóakarat, van munkakedv a vidéki dolgozókban! És ha e munkakedvet mesterségesen el nem vesszük, ha nem fogjuk indokolatlanul támadni a Vi­déki direktóriumokat, ez a munkakedv növekéfmi fog, mindenütt helyes mederben fognak dolgozni, s bizton el fogjuk érni célunkat.” 'p' mberfeletti munkának nevezte a fórumon az utóbbi két és fél, három hó­napban tornyosult akadályok leküzdését, s ha valakinek igen, neki aztán volt erkölcsi alapja ehhez, hiszen Molnár György mindenütt ott volt, ahol tenni kellett Szónoki képességéről vall, s az idő távlatából is átsüt szuggesztivitása és szavainak igazsága. „Akik akarnak, tud­nak, nézzenek a dolgok mé­lyére, és mondják meg, hogy produkáltak-e valaha egy or­szágban ilyen teljesítményt? Három hónap alatt produ­kált-e a világ még egy olyan hadsereget, mint amilyen ma a Vörös Hadsereg? Él Ma­gyarországon a proletárdikta­túra. Lehet, hogy a kezelésé­ben — amint kifejtették — vannak hibák, sokszor más­ként kellett volna bizonyos dolgokat tenni. Tény, hogy na­gyon sokszor gazembereket is szabadon bocsájtottak, de vi­tathatatlan tény az is, hogy a proletárdiktatúrának min­denütt megvan a tekintélye, és hogy ezt a tekintélyt módunk­ban van öregbíteni és szüksé­ges megerősíteni.’5 A büjkáló és nyílt ellenfor­radalmi veszélyről szólván, (beszélhetett róla, hiszen a ve­szélyben élenjárt, néhány hét­tel korábban ott volt Tamási­ban, és személyesen szerzett Országos Gyűlése tapasztalatokat) felhívta a küldöttek figyelmét, hogy disz- tingválni kell a ma még öntu­datlan, félrevezethető kisem­berek és az ellenséges tevé­kenységet végző elemek, az értelmi szerzők megkülönböz­tetése dolgában. Kuriózumnak nevezte az adathalmazt tar­talmazó köteget, amit a fővá­rosba indulás előtt tarsolyába tett, s amit ott bizonyítás vé­gett azon nyomban átadott a népbiztosnak. (Érdekes adalék, hogy imponáló gyorsasággal, két nap múltán, már június 23-án, a kongresszus színe előtt kapott választ a benne foglal­takra, ismertették, hogy való­ban uszítás történt.) Amikor a kongresszuson ki­rukkolt a paksamétában fog­laltak egy részével,, s ostoroz­ta a megengedhetetlen elné­zést, gondolatmenetét több felkiáltás szakította félbe: „Fel kell kötni az olyanokat!” „Akasztófára velük!” Korát meghazudtolóan bölcs, politi­kus megfontoltságáról adott tanúbizonyságot, amikor Mol­nár György kapásból így fe­lelt a türelmetlen közbeszólá­sokra: „Kérem, elvtársaim, akasztani csak akkor szabad, amikor szükség van rá.” Türelemre intő jóakarata mellett határozott felszólítást tartalmazott hozzászólása, ami­kor arról beszélt, hogy nyugal­mat kell teremteni a vidéken és meg kell mutatni, hogy szi­lárd alapokon áll ez a prole­tárállam, amely tud kérni, de törvényeinek betűje és szelle­me szerint tud követelni és kényszeríteni is, ha kell. Osztályharc, törvénytisztelet, erő, meggyőzés, — ez a befe­jező gondolatsora Molnár György dombóvári, Tolna me­gyei küldött hozzászólásának. A marxista elemzésre ké­-í"- pes kongresszusi kül­dött a magas fórumon, külde­tése szerint, ország-világ előtt aŐ’ott számot a Tanácsköztár­saság Tolna megyei erejéről, gyengeségeiről, s kommunista meggyőződéséhez híven, gaz­dagította a tanácskozást a cél­hoz vezető út jobb megvilágí­tásával, s hozzátette egyéni gondolatait a tanácsköztársa­ság teendőinek kikristályosí­tásához. Fejet hajtunk a kommunis­ta karakter előtt, tisztelettel adózunk Molnár Györgynek, a tiszta szívű, okos szavú, áldo­zatkész forradalmárnak. SOMI BENJÁMINNÁ A bedolgozók helyzetét vizsgálták a népi ellenőrök Javaslat kisgyermekes anyák érdekében Dombóvári érdekesség Tegnap délelőtt értékelte a bedolgozói rendszer tapaszta­latait a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. Az összefog­lalóból kitűnik, hogy me­gyénk harmincöt tanácsi és szövetkezeti iparvállalata, s egy minisztériumi iparválla­lata közül összesen tizenegy foglalkoztatott bedolgozókat. Számuk megközelítette a két­ezret. A Simontomyai Bőr-és Szőrmefeldolgozó Vállalat ki­vételével a többi, csaknem kizárólag nőket foglalkoztat. A népi ellenőrzés a legérde- keltebbek — a bedolgozók között —, kérdőíveket osz­tott ki. A bőségesen érkezett válaszok segítették a helyes kép kialakítását. A bedolgozók keresete óriá­si szóródást mutat. A dom­bóvári kesztyűüzemben a leg­többen havi 500 forint fölött kerestek, de az ezer forintos kereset sem számított fehér hollónak. A paksi és a deési háziipari szövetkezetnél vi­szont a bedolgozók 60—70 százaléka nem érte el a havi ötszázat. Igen hátrányos hely­zetbe került tavaly a bedol­gozók mintegy harminc szá­zaléka: mivel keresete havi 250 forint alatt maradt, nem lehetett igénye táppénzre, öregségi járadékra. A valóság nem annyira* ijesztő, mint el­ső pillanatra tűnik; a bedol­gozók jelentős hányada ugyanis más munkával is fog­lalkozik, vagy nyugdíjat kap. Egységes a bedolgozók bé­rezése annyiban, hogy az ál­landó dolgozókéval azonos normák alapján díjazzák őket. Általában — de nem mindenütt — kapnak prémiu­mot, jutalmat is. Érdek- védelmüket a tanácsi válla­latoknál a szakszervezeti bi­zottság, a kisipari szövetkeze­teknél a szövetkezeti bizott­ság látja el. A bedolgozók sérelmezik, hogy nem részesülhetnek az üzemi dolgozókat megillető gyermekgondozási segélyben, — jóllehet sokán közülük megtermelnek annyit, mint az üzemiek. A megyei NEB kívánatosnak tartja, hogy or­szágos szinten vizsgálják meg ezt a problémát, s hogy — kellő differenciálással — mi­előbb találjanak megoldást Ragyogó .példáját adta a bedolgozók szociális ellátá­sának dombóvári telepén a Pécsi Kesztyűgyár. Munka­ruha, szabad szombat, fizetett szabadság! — az ezekhez való jogot a vállalati kollektív szerződés biztosítja. A megyei NEB minden, bedolgozókat foglalkoztató üzemnek java­solja, tanulmányozzák, s le­hetőségeikhez mérten köves­sék a Pécs—dombóvári pél­dát. A népi ellenőrzés figye­lemre méltó javaslatainak sokaságából kiemeljük a szer­vezett gépkarbantartásra vo­natkozót, a rezsiköltségek megtérítésének szabályozását, útiköltség térítését. Közéletünk Pénteken délelőtt Varga István vb-elnök elnökletével tartotta meg ülését a paksi járási tanács végrehajtó bi­zottsága. A’ tanácskozás napirendjén elsőként szerepelt: jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezt követően Kürtös Kálmán, a járási ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője számolt be a művelődésügy területén vég­zett személyzeti munkáról, ennek kapcsán a tervszerű utánpótlás-biztosításról, a pe­dagógusok pályázati rendsze­rű elhelyezkedésének tapasz­talatairól, az oktatási, köz- művelődési intézmények ve­zetőinek és dolgozóinak szak­mai, politikai továbbképzésé­ről. A végrehajtó bizottság Kür­tös István beszámolója után a vb. II. félévi munkatervét vitatta meg, és fogadta el. " : '• : *- Soronlévő ülését a szek­szárdi járási tanács végre­hajtó bizottsága tegnap, pén­teken délelőtt tartotta meg. Kemény István vb-elnök ter­jesztett jelentést az ülés résztvevői elé, a lejárt ha­táridejű vb-határozatok végre­hajtásáról, majd ismertette a járási tanács vb. és a községi tanács vb-k hivatali appará­tusában dolgozók politikai és szakmai továbbképzésének eredményeit, további tenni­valóit. A végrehajtó bizottság ez­után a következő tanácsülés előkészítésével foglalkozott, vitára bocsátva azokat a ta­pasztalatokat, amelyek a szekszárdi járás falukörzeti központjainak és a kiemelt jelentőségű községek fejlesz­tési tevékenységét, az adott fejlesztési lehetőségeket ösz- szegezték. A szekszárdi járási tanács vb. a napirenden szereplő be­jelentések előtt tárgyalta meg H. félévi munkatervét * Tegnap délelőtt soron kö­vetkező ülését tartotta a ta­mási járási tanács. Ez al­kalommal Vidóczy Lásziö vb-elnök írásban is figyel­meztetett arra, hogy a járás termelőszövetkezeteinek zö­mében közönnyel fogadták ä tűzoltóság intelmét az ön­gyulladás megelőzésére. Saj­nálatos, hogy egyes tsz-ékben senki sem kíváncsi a tűzren- dészeti felelős tevékenységére; s így gyakorlatilag remény sincs a problémák megoldá­sára. A sütőipari vállalat részletes előterjesztésében táv­lati terveinek ismertetésére is kitért. Ezen belül arról szó­lott, hogy teljesen saját fej­lesztési alapjából kíván Dombóváron majdnem két­millió forintos kapacitásbőví­tést végezni, s hogy Simon- tornyán további hatszázezer forintos költséggel épít gőz­kemencét, végez egyéb jelle­gű bővítést. A tanács a teg­napi ülésén fogadta el dr. Kosztend Vilmosnak, a járás­bíróság elnökének tájékozta­tóját . a bíróság munkájáról. Ezt követően a tanács az ipari-kereskedélmi állandó bi­zottság, tevékenységét érté­kelte. A tanácsülésen válasz­tották meg a tanács-vb, a vál­lalatok, tsz-ek, ktsz-ek java­solta járásbíróságí népi ülnö­köket. A tanács Oláh Józse­fet, a Tamási Járási Népi El­lenőrzési Bizottság elnökét, munkásságának elismerése mellett felmentette tisztségé­ből, mivel Oláh elvtárs más, szintén népi ellenőrzési mun­katerületen folytatja rövide­sen tevékenységét. íefejeződött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség konferenciája Péntek délben Budapesten befejeződött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kon­ferenciája. Résztvevői az öt­napos vitában sokoldalúan megtárgyalták, hogy a radio­aktív sugárzást milyen mó­don lehet felhasználni az élő és szintetikus szövetek steri­lizálására. A tanácskozáson 11 ország tudósai, neves pro­fesszorai vettek részt, s kép­viseltette magát az egészség- ügyi világszervezet is. Össze­sen 10 előadás hangzott el a sugárbiológia különböző ága­zataiban elért eredményekről. A magyar előadók a csont­átültetésben és az idegen szö­vetek sterilizálásában elért eredményekről, s a folyamat­ban lévő kutatásokról számol­tak be. A konferencia ajánlásokat dolgozott ki a sugárbiológia fejlesztésének legfőbb felada­tairól, továbbá arról, hogy még szorosabban működjenek együtt a világ tudósai. A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökséget felkérik, hogy vál­lalja el a sugárbiológiai ku­tatások koordinálását, (MTÖ Hazafelé... Foto; Tóth Iváa.

Next

/
Thumbnails
Contents