Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás a 3. oldalról). lehet és meg is kell helyesen oldani a kummunista pártok különböző formájú együttműködésének szilárdításával, a pártközi kapcsolatok bővítésével, a tapasztalatok kölcsönös tanulmányozásával, az elvtársi, vitákkal és konzultációkkal, va lamint a nemzetközi szinté* ren végrehajtott egységes akciókkal. Minden párt. internacionalista kötelessége, hogy sokoldalúan előmozdítsa a kapcsolatok javulását és a kölcsönös. bizalom fejlődését valamennyi part között, újabb erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy szilárduljon a nemzetközi kommunista mozgalom egysége. A konkrét tevékenység kollektív elemzése előmozdítja az egység megszilárdulását. Az együttes antiimperialis- ta fellépés irányvonala megköveteli a marxist—leninista pártok eszmei és politikai szerepének fokozását a világ forradalmi folyamatában. A kommunisták a forradalmi a felszabadító és a demokratikus mozgalmak élvonalában haladva, a jövőben is kérlelhetetlen harcot folytatnak a burzsoá ideológia ellen, feltárják a dolgozók előtt harcuk valódi értelmét, és a győzelem elérésének feltételeit. Az imperializmus elleni harc eredményessége és az ügy győzelemre juttatása érdekében propagálni fogják a munkásmozgalomban, a széles néptömegek körében, s közte az ifjúság körében is a tudományos szocializmus eszméit, következetesen védelmezni fogják elveiket, törekedni fognak a marxizmus—leninizmus diadalra juttatására, a konkrét helyzetnek megfelelően harcolni fognak az elmélet és a politika jobboldali és baloldali opportunista eltorzításai ellen, a revizionizmus. a dogmatizmus, valamint a balos szektás kalandorság ellen. Ezek az elhajlások rendszerint lebecsülik azoknak a reális erőknek a jelenségét, amelyeket be lehet és be is kell vonni a harcba. A marxizmus—leninizmus -. proletár internacionalizmus iránti hűség, saját népük érdekeinek, a szocializmus közös ügyének önzetlen és odaadó szolgálata elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kommunista és munkáspártok egységes akciói eredményesek legyenek, és helyes irányban hassanak, hogy biztos legyen sikerük kitűzött történelmi céljaik elérésében. Á kommunista mozgalom a modern társadalom elválaszthatatlan része és legaktívabb ereje. Ezért kommunista és munkáspártok törvényen kívül helyezése merénylet a demokratikus-jogok és a népek létérdekei ellen. A tanácskozás részvevői kivétel nélkül támogatják a világ valameny- nyi kommunista pártját, amelyek azért harcolnak, hogy legálisan vehessenek részt országaik politikai életében. Haragosan megbélyegezzük a véres megtorlásokat és a terrort, amelynek ezer és ezer kommunista, s más demokrata és forradalmár vált áldozatává Indonéziában, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, Bolíviában, Brazíliában, Kolumbiában, Mexikóban, Venezuelában, Panamában, Paraguayban, Guatemalában, Dél-Afrikában, Thai- földön, Haitiban, Malaysiában. Iránban, a Fülöp-szigeteken és néhány más országban. Szolidaritásunkról biztosítjuk közös harcunk fegyvertársait, akik a fasiszta és diktatórikus rendszerek, a tőkésországok börtöneiben sínylődnek, és harcolunk kiszabadításukért A mostani értekezlet részvevői úgy tekintik, mint fontos szakaszt a kommunista világmozgalom egybeforrasztá- sának útján. Úgy vélik, hogy a testvéri kapcsolatokat, az együttműködést kivétel nélkül minden kommunista és munkáspárt között nem gátolhatja az, hogy egyes kommunista pártok nem vettek részt a tanácskozáson. Az értekezlet részvevői kifejezik elhatározásukat, hogy együttesen lépnek fel az imperializmus ellen, a nemzetközi munkásmozgalom közös céljaiért vívott harcban azokkal a kommunista és munkáspártokkal is, amelyek a jelenlegi tanácskozáson nem képviseltették magukat. Az imperializmus ellen vívott harc hosszú, kemény és nehéz küzdelem. Elkerülhetetlenül éles.osztályharcok állnak előttünk. Erősíteni kell a támadást az imperializmus és a belső reakció állásai ellen. Ä forradalmi és a haladó érők győzelme elkerülhetetlen. A szocialista országok népei, proletárok, tőkésországok demokratikus erői, felszabadult és elnyomott népek — fogjatok össze a közös harcban, az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért és a szocializmusért! A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány egyetértett azzal, hogy a Magyar Népköztársaság nagyköveti szinten létesítsen diplomáciai kapcsolatot a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányával. A közúti járműgyártás fejlesztését központi fejlesztési programmá nyilvánító, 1968- ban hozott kormányhatározat előírta, hogy a fejlesztés helyzetéről évente jelentést kell tenni a Minisztertanácsnak. Ennek megfelelően a kohó- és gépipari miniszter, mint a közúti járműipari tárcaközi bizottság elnöke, beszámolt az elmúlt időszak tapasztalatairól. Megállapította: az eddigi eredmények bizonyítják, hogy a közúti járműgyártás fejlesztése a tervnek megfelelő ütemben halad. A Miniszter- tanács a jelentést megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter beszámolt a szociális követelemények- nek meg nem felelő telepek felszámolásával kapcsolatos, korábbi kormányhatározat eddigi végrehajtásáról és a további feladatokról, a negyedik ötéves terv időszakában. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette és határozatokat hozott. Felhívta az illetékes állami és társadalmi szerveket, hogy nyújtsanak továbbra is segítséget a tanácsoknak és az érintett családoknak a célkitűzések mielőbbi megvalósításához. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke és az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1970. évi népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetét és úgy határozott, hogy azt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter két jelentést terjesztett a kormány elé. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1968. évi zárszámadásáról, s a kedvezőtlen természeti adottságú tsz-ek helyzetéről szóló beszámolójában megállapította, hogy a közös gazdaságok teljesítették legfontosabb termelési és szövetkezetpolitikai feladataikat. A mechanizmus reformja során bevezetett gazdasági-pénzügyi szabályozók a termelés és az áru- értékesítés fejlesztésére ösztönöztek. A termelőszövetkezetek többsége jól hasznosította a megnövekedett önállóság adta lehetőségeket, az anyagi érdekeltség elvének érvényre juttatása biztosította a központi célkitűzések megvalósítását. A nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésről, a felvásárlás és az ellátás várható alakulásáról előterjesztett jelentés megállapítja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az idén is jó munkát végeztek. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a nagyüzemek dolgozói lelkiismeretesen végezték el a tavaszi munkákat és készültek fel a nyári teendőkre. A várható Szekszárdon a megye vízgazdálkodási kérdéseiről tanácskozott csütörtök délután a Tolna megyei ország- gyűlési képviselők csoportja. Az ülésen részt vett dr. Vigh Dezső, a Tolna megyei Tanács VB elnökhelyettese, Csaj- bók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára, ott voltak a megyei tanács illetékes osztályainak, víz- és csatornamű vállalatának irányító képviselői is. Goóts Kálmán, a szakaszmérnökség vezető főmérnöke üdvözölte a vendégeket, majd Kaszás Imre, a képviselőcsoport elnöke nyitotta meg az ülést, amelyen Appel Sándor, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság helyettes igazgatója beszélt a megye vízgazdálkodási helyzetéről. Elmondta, hogy Tolna megye 107 községe közül 41 községben valósították meg eddig a vezetékes Ivóvízellátást. Szólt arról, hogy Tolna megyében 25 000 hold az öntözésre berendezett terület, ezzel szemben a tavalyi száraz évben alig több, mint 16 000 holdon öntöztek a gazdaságok. Az OMMI elkészített egy tanulmánytervet a Sió melletti 6300 hold öntözésére is, de csak a sióagárdi és a mözsi tsz jelentkezett ilyen igénynyel. Nagykónyiban és Pincehelyen esőztető öntözőtelep lesz. Tározó épül Nagykónyitermés megnövekedett feladatok elé állítja a mezőgazdaság és a felvásárló szervek dolgozóit: a betakarítás, a felvásárlás és a tárolás a megelőző éveknél jelentősebb erőfeszítést igényel. A Minisztertanács felhívja az érdekelt minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, felkéri a mezőgazdasági üzemek, felvásárló szervek és feldolgozó vállalatok dolgozóit, hogy előrelátó intézkedésekkel, magas fokú szervezettséggel, jó munkával biztosítsák a termés betakarítását, felvásárlását, feldolgozását. Kéri a társadalmi szerveket, hogy ehhez a kiemelkedően fontos munkához minden szükséges segítséget, támogatást adjanak meg. (MTI) ban és szó van a koppány- szántói nagyméretű tározó megépítéséről. Appel Sándor közölte azt is, hogy a megyében eddig 136,3 millió forint költséggel 44 kilométer hosszúságban korszerűsítették a Duna árvízvédelmi fővonalát, 3,2 millió köbméter földet építettek az új töltésekbe. A fővédvonal biztonságosabb átépítését folytatják. 216 millió forint beruházással tavaly óta épül a Sió- árvízkapu, amely arra is lehetőséget nyújt majd, hogy Szekszárdon átrakó hajókikötő létesüljön. A belvizekről szólva, arra hívta fel a figyelmet, hogy a káros vizek elvezetésén kívül belvízgazdálkodást kell bevezetni, A tájékoztatást követően Péti János, Báli Zoltán, Hunyadi Károly, Csapó Jánosné, Bolvári Józsefné, Molnár János, Kaszás Imre országyű- lési képviselők, továbbá C.'saj- bók Kálmán megyei népfront- titkár. Farkas István, a megyei tanács főmezőgazdásza, Fábián Imre vezető főmérnök tettek fel kérdéseket, mondták el véleményüket. A résztvevőket dr. Kovács Sándorné, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat osztályvezetője tájékoztatta Szekszárd ivóvízellátásának fejlesztési terveiről. B. L. Tanácskoztak a megye képviselői THIERY ÁRPÁD: AZOK A SZÉP NAPOK... —» —ni ■■■' I————aam—a—« A kis zúgónál amelynek bámult. masza- tos lépcsőzetén fehéren csörgött le a patak vize, és lent, a tölcsérben pisztrángok fényes háta villogott — a kövek mögé húzódtak, és előszedték a kézigránátokat. Fölöttük, körülbelül három méter magasságban állt az erdészház. de a magas parttól és a bozóttól nem láthatták. Amíg a kézigránátokat ötösével összeszerelték, Wolf különösnek találta, hogy állandóan az anyját látja maga előtt, ahogy épp a tűzhely fölé hajol. Az arca díszes blondelkeretben tündökölt, mint egy szentkép, hogy szinte fohászkodni lehetett volna hozzá. Távoli rikoltozás verte fel a környék vizes csöndjét. Wolf fölegyenesedett. A fülét a hangok irányába fordította. Egy ideig hallgatózott, rrajd az összeszerelt kézigránátokat egymás után az övébe dugdosta. Bencze is hasonlóan cselekedett. — Mehetünk — mondta Wolf. Felkapaszkodtak a magas partra. Egymás kezét fogva haladtak előre, majd amikor elérték a bozót szélét, hasravágódtak. A túloldalról visszhangozva közeledett a zaj, amit Kőnigék csaptak az erdőben. Wolf úgy érezte, hogy jobban már nem is állhatnának a dolgok. Az erdészház hátulról nézve kihaltnak látszott, de a fehér falak élénél hirtelen egy szerb katonaköpeny villant meg. Wolf azt gondolta: Ha átláthatnék ezen a házon, okosabb volnék, de nem látok át. így hát, most vakon kell cselekednem ... Intett Benczének, és előrekúsztak a pinceablak közelébe, amely olyan szűk volt, hogy legfeljebb egy kisgyerek fért volna rajta át. Csupán néhány pillanat telhetett el, amíg a fészer deszkafalánál hasaltak az üres, összedobált ládák védelme alatt, de perceknek tűnt. Egy pillanat műve volt az is, hogy kibiztosították az összeszerelt kézigránátokat, és bevágták a pince nyitott ablakán, aztán elkezdtek futni visszafelé. Beleakadtak a bozótba, és valaki utánuk lőtt. Golyó süvített el közöttük, de nem fogták fel. Ezekben a pillanatokban alig voltak a tudatuknál, csak éltek. A magas part szélén összekapaszkodták, és legurultak a mélybe, a kövek közé. Nem éreztek fájdalmat. Lent egymásra néztek, és Wolf az ujjával intett. — Tizenkilenc ..: Bencze az arcát tapogatta azon a helyen, ahol fölsértette a bozót. — Húsz — válaszolta vidáman. — Huszonegy. Ill4iii — Huszonkettő. ff,, $ — Huszonhárom . 1: Nagy robbanás mozdította meg a levegőt, és alattuk a földet. Sok minden hullott fentről. Wolf a fejére szorította a kezét, és Benczére nézett, Bencze meg Wolfra. összehorzsolódott, verejtékben fürdő arcuk sugárzott a boldogságtól. Aztán egymás nyakába borultak. A vasúti töltésnél, amikor visszaértek, egy bőrkabátos, bőrsapkás férfi előreszegezett pisztollyal várta őket. Mögötte húsz fegyveres vöröskatona állt. Kőnigék fegyverei már egy pokrócon hevertek összedobálva. — Letartóztatom magukat — mondta a bőrkabátos. — Parancsom van rá, hogy velem jönnek. Mind a huszonötén. — Hova? — kérdezte Wolf. — A dandárparancsnokságra. Wolf ingerülten lehúzta Bencze karját, aki eddig a kezét magasba tartva állt a bőrkabátos pisztolya előtt. — Akkor induljunk, hogy ne sokat késsünk — mondta Wolf. König elszomorodva ücsörgött mellette. — Kérdezd meg, hogy mivel megyünk? — szólt. Legalább harminc kilométer ide a dandárparancsnokság. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ! X ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * or ♦ : ♦
