Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

Az aratás előtti utolsó órák... Híd a gyalogosoknak 13000 vagon átvételére készül a felvásárló vállalat — Az AGROKER-nél még eladatlan 10 kombájn Al’g kell csupán egy-két he­tet várni az aratás megkezdé­séig. Évről évre ismétlődő, megszokott munka, a kezdet előtt mégis évről évre ismét­lődő, és állandóan változó, megannyi gond. Néhány év­vel ezelőtt még a társadalom valamennyi rétegét felölelő megmozdulás kezdődött, kü­lönféle bizottságok szerveződ­tek — minden és mindenki ennek a munkának volt alá­rendelve. Aztán az utóbbi években már alig lehetett ész­revenni, hogy aratnak a ha­tárban. Talán azért mert a sok ezer kaszás helyét átvette néhány gép, néhány tucat em­ber? Ettől függetlenül az aratás mcxst is gonddal jár. Az idei viszont rendkívüli, örömteli gond, mégpedig azért, mert megyénk mezőgazdasága most, ezekben a napokban az eddi­gi legbővebb aratásra készülhet. Százezer holdnál több gabo­na áll még lábon, mázsákkal többet ígérve a tavalyi bő ter­mésnél — ez kétségkívüli öröm. De a gond is nagyobb. Több munkát követel a me­zőgazdaság dolgozóitól, na­gyobb felelősséget azoktól, akiknek munkája az aratás­hoz kapcsolódik. Ezt a bő termést úgy kell elhelyezni, hogy abból a következő ara­tásig minél kevesebb legyen a veszteség. A mezőgazdasági üzemek felkészüléséről nincs teljes kép, így elsősorban az ismert tényekből és feltételezésekből kell kiindulni. Megyénkben mintegy 360 kombájn áll készen a munkára, valamint az üze­mek vezetőinek, dolgozóinak sokéves tapasztalata. Ismerik a munka nagyságát, saját, azonkívül nagyon is indokolt anyagi érdekük, hogy esetle­ges kedvezőtlen időjárás ese­tén is gyorsan elvégezzék a rendkívül jónak ígérkező ter­més betakarítását A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalatnak viszont minden eddiginél jobban, ala­posabban kellett felkészülni a várható termés átvételére, tárolására. Miből is állt ez a felkészülés? Először is, a vállalat több változatban kidolgozta az át­vételi, a tárolási teendőket, a tényleges termésátlag jelent­kezés esetén; vagyis azt, hogy Az idei könyvhét ismét im­pozáns seregszemléje volt, mind a mai magyar irodalom­nak, mind a könyvkiadásnak és könyvterjesztésnek. Orszá­gosan ismeretlenek még a könyvhét anyagi sikerének eredményei, nem is egyszerű feladat elkészíteni a mérle­get, hiszen a könyvterjesztés­nek igen kiterjedt és az egész országot átszövő hálózata állt munkába, hogy mindenhová eljuttassák a könyvet. Az er­kölcsi mérleg viszont elké­szült; kitüntették a legjobb szövetkezeti könyvterjesztőket. Az utóbbi évek során mind rangosabb szerep jut a Szö­vetkezeti Könyvterjesztő Vál­lalatnak abban, hogy a szép- irodalom, a szakirodalom, az ismeretterjesztő irodalom egy- egy kiadványa mind több emberhez, mind több esaló' - ba jusson el. '• mozgalomn amely nemrég indult es cél­hány ezer vagon gabonát kell átvenni 16,5 mázsás, vagy ezt meghaladó termés esetén. Ha a megyei termésátlag a 17 má­zsát megközelíti, akkor az át­veendő mennyiség 13 000 va­gon felett lesz. Ez pedig lényegesen több, mint a vállalat rendelkezésére álló tárolótér, annak ellenére, hogy a megyében 6 millió fo­rintot költött a bővítésre. Más megyéknél lényegesen kedve­zőbb ugyan a helyzet, de így is mintegy 1500 vagon gabonát kell rövidebb-hosszabb ideig szabad téren tárolni. Nos, a vál­lalat arról is gondoskodott — újításokkal, különböző, eddig nem alkalmazott eszközökkel — hogy ez a tárolás a legki­sebb veszteséggel történjék. Mindezek mellett kedvező feltételt ajánlott fel a mező- gazdasági üzemeknek tárolási szerződések kötésére: arra, hogy azok meghatározott ideig vállalják gabonatermésük tá­rolását. A megállapított táro­lási díjat a vállalat most az üzemeknek előre kifizeti. Az átvételt —, hogy a szál­lító járművek torlódását le­hetőleg elkerüljék — az átve­vőhelyeken különféle berende­zésekkel gyorsítják meg. Szek- szárdon, Tamásiban így naponta 150-200 vagon gabonát tudnak átvenni. A vállalat dolgozói magától értetődőnek tartják, hogy eb­ben az időszakban fíincs sza­bad szombat, sőt, vasárnapi átvételre is felkészülnek — de ezt a hozzáállást a vezetés anyagiakkal is honorálja. Az aratásban érdekelt má­sik vállalat, az AGROKER szintén felkészülten várja a ..rajtot”. Az idén eddig 12 kombájnt adott el a gazda­ságoknak — de még raktá­ron van tíz kombájn. Tehát, ez az év az első, amikor ezek­ből a hasznos betakarító gé­pekből a szezon kezdete előtt ellátta az üzemeket, sőt még ,.felesleg” is van. De van raktáron egyéb is. Az idén eladott 19 K—422-es bálázón kívül még 18, azonkí­vül öt szovjet bálázó is. A megrendelt 450 tonna bálá­zódrótból még 200 tonna rak­táron van, sőt a megrendelt 1100 mázsa kötőzsineg jórésze is. A nyárra rendelt 135 000 gabonazsákból eddig 35 ezret vásároltak meg az üzemek. ja, hogy valóban olvasó néppé legyen a magyar nép, igen fontos segédcsapatát jelenti a SZÖVKÖNYV ezreket mozgó­sító terjesztőhálózata. Szép és megbecsült rangot kapott az, aki könyvterjesztőként a szel­lemi javak gyarapítására vál­lalkozott ügynökölni, bevinni minden házba a könyvet, ha tetszik a szellem napvilágát. A kiváló könyvpropaganda területén végzett munkájuk­ért a közelmúltban vehették át kitüntetéseiket az idei könyvhét legjobb szövetkezeti terjesztői. A falusi könyvter­jesztésben végzett, vöbb éves munka ' két megyénkbeli könyvterjesztőnek hozott ki­tüntetést. A Művelődésügvi M;- nisztérium, a Kiadói Főigaz­gatóság, és a SZÖVOSZ okle­véllel tüntette ki Angyal Fe­renc tolnai és Dancsa József­fé bátai könyvterjesztőket. Gratulálunk! — Az alkatrészellátás álta­lánosan jobb lesz a tavalyi­nál — ígéri a vállalat, bár lesz néhány olyan, amelyet szükség esetén közvetlenül a MEGÉV ügyeleti szolgálata szállít üzemeknek. Az AGROKER — mint az előző években — ez idén is ügyeletet tart, sőt, az alkat­részek kiszállításához gépko­csi is rendelkezésre áll. A gépjavító állomások — amelyekre korábban az aratás súlya hárult — szerepe rend­kívül lecsökkent, miután egyetlen kombájn sincs a tu­lajdonukban. A termelőszövet­kezetek — részben a gépjaví­tási dotáció megváltoztatása miatt — mindössze 24 kom­bájnt javíttattak erre a sze­zonra. Ettől függetlenül — ha a szövetkezetek igénylik — mozgó szervizszolgáltatást vállalnak az aratás idejére, azonkívül a közvetlenül, ara­tás után javításra adott kom­bájnok után 10 százalékos ja­vítási kedvezményt is adnak a szövetkezeteknek. Az elmúlt év jó tapasztala­tai mindenesetre biztosítékot ígérnek az idei aratásra, és ar­ra is, hogy biztos helyre ke­rül a sokat ígérő termés, és megyénk mezőgazdasága újabb termelési sikert könyvelhet el. Bf. Helyünk A hír nem ért meglepe­tésként azt hiszem sen­kit, mégis jóleső érzéssel és büszkeséggel hallottuk, olvas­tuk, hogy Helsinkiben a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség szerdán újjáválasztott vezetőségében hat magyar asszony fog tevékenykedni az elkövetkező években. Ez a tény újólag azt bizonyítja, hogy helyünk van a világban, népünk képviselete nem hiány­zik a legrangosabb nemzet­közi fórumokról sem, sza­vunkra kész odafigyelni vi­lágméretekben is a haladásért az emberi jogok érvényesülé­séért, jelen esetben a nők egyenjogúságáért, a felnövek­vő nemzedékek boldog, bé­kés életéért küzdő, harcos köz­vélemény. Mert van ilyen. Az a fórum, ahol népünk asszo­nyainak és leányainak képvi­seletében tisztséget — és e tisztséggel nagyobb részt a harcból — vállaltak hatan, sokkal rangosabb, mint azt gondolnánk. Hiszen szavának súlya van, tevékenységét a vi­lág minden táján élő asszo­nyok harcos képviselete hatja át. A másik dolog, amiért jo­gos a büszkeségünk, az, hogy a magyar nők felé áramló bi­zalom alapja az a munka, amit itthon vészünk a nők megszerzett és törvényben biz­tosított jogainak érvényesíté­séért, ami nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Történelmet csinálni soha nem volt az emberiség életében könnyű, félkézzel is ellátható dolog. Hazánkban a nők al- effVOTI­jogúsága hosszú történelmi fo- 'vamat ered mér vekénpen jött létre, az utat küzdelmek al­kották a felszabadult nő tör­vényes jósainak meefoealma- zásáig, éterbe lépésig. S ha­bár mer,uáltozott a harc, vál­tozatlanul fokok tovább nap­jainkban is, hiszen húsz va­Kitüntették a legjobb könyvterjesztőket Bonyhádon, a 6-os útról a község központjába vezető úton egy öreg híd ível át a Völgység- patakon. A híd csak olyan szé­les, mint az úttest, két autó egy más mellett csak igen szűkösen fér el rajta. Miután a gép jármű forgalom állandóan nő, a gyalo­gosoknak igen veszélyes köziek edni a hídon. Most — a gyalogjárda folytatásaként — új betonhidat építe­nek a patakon. Az új híd is ívelt lesz, hogy némiképp alkal­mazkodjon a műemlék jellegű, öreg hídhoz. A Vízügyi Igazgató­ság szekszárdi főépítés-vezetőség e kapott megbízást a negyed- millió forintos beruházás kivitelezésére. A taiaj itt eléggé iaza, ezért csak cölöpalapozással lehet megfelelő stabilitást biztosítani az építménynek. Az építők a múlt hét elején láttak munkához, úgy tervezik, bogy július végére átadják a for galomnak az új hidat. a világban és itthon lahány év alatt nem lehet tel­jes győzelmet ülni évszázados múlt fölött. Elég ha csak ar­ra utalunk itt, hány ütköze­tünk van manapság is — ra­gyogó eredményeink ellenére <— azzal a marádi mentalitás­sal, ami a nőt visszaparan- csolná a teljes jogtalanság ál­lapotába, azt hangoztatva, hogy a nőnek csak a tűzhely mel­lett a helye és egy feladata van. a szolgálat: szolgálni a férfit, a családot. Találkozunk még ma is azzal az igénnyel — amikor a nő munkahelyén, a közéletben vitathatatlan ér­demeket halmoz — hogy az élettárs „ura és parancsol­ja” akar maradni és idősze­rűtlenül, indulatosan támadja az egyenlőséget nem értve, hogy o női egyenjogúság nem azonosságot jelent, nem ezt akarja érvényesíteni, hanem a nő embernek kijáró rang­ját óhajtja kivívni és ha már kivívta, megtartani, gyarapíta­ni. Ü rni társadalmunkban a nő harca, jellegében, tartalmában más, mint példá­ul a fejlődésben elmaradott országokban. Jelen vagyunk a társadalom szocialista fej­lődésén munkálkodók sorai­ban és ki-ki képességei, leg­jobb tudása szerint szolgálja azt az ügyeti amely nemcsak a legkisebb társadalmi egység a család, hanem az egész nép boldogulását, boldogságát va­lósítja meg. Véget ért Helsinkiben a nők világkongresszusa, az itt el­hangzottak meghatározzák az eljövő évek tennivalóit szerte a világon. A feladatok egyet­értésben nyertek megfogalma­zást, noha megfogalmazóik a világ minden tájáról érkeztek, de igen lényeges dolog: a cél érdekében az összefogás ne­mes szándékával. Szocialista, haladó és nem haladó társa­dalmi rendben élő asszonyok értettek itt szót, a nőt korunk­ban megillető emberi rangjá­ról, arról, hogy mit kell ten­ni a jogokért, majd ezek ér­vényesüléséért a családban, a társadalomban, a munkahelyen Mit kell tenni azért, hogy sza­badság napja virradjon a szabadságukért küzdők életére, hogy elhallgassanak a fegyve­rek, hogy ember az embernek farkasa ne legyen. ajha eljönne az az idő. amiért a világ asszo­nyai egy nyelven tudnak ki­áltani! Az a kongresszus, amely Helsinkiben most zá­rult, ismét egy lépés a nagy cél felé. azok, akik részt vet­tek ezen a világtanácskozá­son, ma már hozzáláttak he­lyükön a kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásához, s ebben a lelkes igyekezetben talán az a legszebb, hogy a világért, az emberiségért! — óa — Sírandkavicsolás Domboriban A dombori hétvégi telepen a napokban fejezték be a Vízügyi Igazgatóság dolgozói a két strand „kavicsolását”. A strandokat az utóbbi évek­ben létesítették — partvédő­műveket, „mólókat” építettele, kiszedték a nádat, azonban a mederben lévő iszap, gyökér- maradványok zavarták a für- dőzőket. Most néhány nap alatt ezerkétszáz köbméter duna- kavicsot terítettek szét a két strandon. Csónakokból épí­tett „tutajról” szórták a víz­be a kavicsot.

Next

/
Thumbnails
Contents