Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

((Folytatás a 2 oldalról) A legfontosabb békekezds i ényezés az európai népeit i éles körű kongresszusának i egtartása. Ez előkészítené é j egkönnyítené az államok i szeurópai értekezletének c szehívását A tanácskozás felszólítja a nemzetközi közvéleményt, hogy lankadatlanul és aktívan vállaljon szolidaritást azokkal a népekkel és országokkal, amelyek az imperializmus ag­resszív merényleteinek cél­pontjai: a Német Demokrati­kus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­sággal és az egész koreai nép­pel. A tanácskozás srkraszáll amellett, hogy a Kínai Nép- köztársaság kapja meg törvé­nyes jogait az ENSZ-ben és adják vissza neki Tajvan szi­getét, amelyet ez idő szerint az Egyesült Államok fegyve­res erői tartanak megszállva. A Kubai Köztársaság védel­mét továbbra is kötelességük­nek tartják Latin-Amerika, az egész világ kommunistái és minden más forradalrrti és im- perialistaellemes erő. Mi, kommunisták, egységes akciókra hívunk fel minden­kit az imperialista agresszió minden cselekedete éli. n, az impe jOlizmus által Kirobban­tott helyi háború ellen és az intervenció más formáinak al­kalmazása ellen a világ bár­milyen térségében. Az imperializmus és az iz­raeli vezető körök folytat 6dó agresszív politikája láttán ki­jelentjük, hogy szolidárisak vagyunk az ai'ab népekkel amelyek az izraeli hódítók ál­tal elfoglalt területek vissza­adását követelik. E területek visszadása halaszt hatatlan és elengedhetetlen feltétele a bé­ke létrejöttének és a közel- keleti helyzet politikai rende­zésének a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatának maradéktalan végrehajtása alapján. A kommunisták megerősítik szolidaritásukat a független­ségért és a nemzeti szuvereni­tásért, az imperialista körök, a monopóliumok mindenfajta gazdasági és politikai hegemó­niájának lerázásáért, az im­perialista hatalmak által rá­juk kényszerített katonai szö­vetségek és tömbök rendszeré­ből való kilépésért, a földré­szeiken folytatott fegyverkezé­si verseny fokozásának impe­rialista tendenciái, s a feszült­ség gócainak fenntartása és újabb ilyen gócok létrehozása ellen, a külföldi katonai tá­maszpontok felszámolásáért és minden nép szabad fejlődé­sét előmozdító kapcsolatok megteremtéséért küzdő ázsiai, afrikai és lat in-amerikai né­pek harcával. Maradéktalanul meg kell szabadítani földgolyónkat a gyarmatosítás szégyenétől, meg kell semmisíteni a gyarmato­sítás utolsó gócait, nem sza­bad megengedni a kolonializ- mus feléledését új, álcázott formákban. Ez korunk paran­csa. Az összes jóakaratai embert a demokrácia minden hívét felhívjuk arra. hogy közösen iparkodjon megszüntetni a gyarmatosítás maradványait és harcolni a neokolonializmus ellen. Határozott nemzetközi intézkedéseket követelünk An­gola, Mocambique,. Portugál Guinea, Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika hazafiainak és a világ minden elnyomott né­pének támogatására. A kommunista és munkás­pártok ráirányítják a közvéle­mény figyelmét a jelenkor egyik legnagyobb problémájá­ra, amelynek megoldásáért energikusan harcolnak. Fel kell számolni számos ország és egész kontinensek elmara­dottságát, amely a hosszú gyarmati és imperialista ura­lom következménye. Ezeknek az országoknak az alapvető feladata a jelen idő­szakban a gazdasági, társadal­mi és politikai fejlődés, amely csak az imperializmustól való tényl :ges függetlenség kiví­vásának keretei iöZoft, Ss A mélyreható . demokratikus és forradalmi átalakulások ered­ményeképpen valósulhat meg. E feladat megoldása érdeké­ben feltétlenül mozgósítani és egyesíteni kell mindegyik or­szág haladó erőit, s fejleszte­niük keli ezeknek az országok­nak a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, mind egymás­sal, mind pedig a szocialista országokkal. Az a véleményünk, hogy feltétlenül erősíteni kell a har- cot a fasiszta veszély ellen, és kíméletlenül visszavágásban kell részesíteni a fasiszta jel­legű kirohanásokat A fasizmus fokozza aktivi­tását, amikor az imperializmus válsága súlyosbodik, s a reak­ció fokozottan igyekszik a durva elnyomás módszereit al­kalmazni a demokratikus és forradalmi erőkkel szemben. Görögországban az újfasizmus megkaparintotta a hatalmat. Spanyolországban az „ultrák" megkísérlik a visszatérést az elnyomás fasiszta módszerei­hez, és nagyszabású erőfeszíté­seket tesznek a hatalmas tö­megmozgalom megá* tatása ér­dekében. Portugáliában a fa­sizmus. amely a növekvő né­pi mozgalom nyomása alatt válságos helyzetbe jutott és ter­rorista politikájának tényleges folytatását liberális demagó­giával igyekszik leplezni. Nyu- gat-Németországban az új­fasiszták nyíltan kijelentet­ték, hogy igényt tartanak a hatalomra. Aktivizálódnak az újfasiszta erők más országok­ban is. A neofasizmus össze­fonódik a reakciós állam­csínyeket szervező imperialis­ta hírszerző szervek tevékeny­ségével. A fasizmus e megnyilatko­zásai a néptömegek növekvő ellenállásába ütköznék. Az el­lenállás sikeréhez feltétlenül szükség van minden anti­fasiszta erő egységes fellépé­sére. Nemzetközi támogatás­ban kell részesíteniük ezt az ellenállást a kommunista és munkáspártoknak, s minden ország demokratikus és hala­dó mozgalmának. A fasiszta rendszerek ellen folytatott harc lényeges része az imperializmus ellen, a de­mokratikus szabadságjogokért indított akcióknak. Minden demokratának és a szabadság minden hívének — tekintet nélkül politikai felfogására, világnézetére vagy vallásos meggyőződésére — közös fel­adata, hogy reális támogatást nyújtson a reakciós és a fa­siszta gócok, például a spa­nyol és a portugál kormány­zat, a görög ezredesek reak­ciós juntája, a latin-amerikai katonai-oligarchikus klikkek és minden, az amerikai im­perializmus szolgálatába sze­gődött zsarnoki rendszer el­len harcoló haladó nemzeti erőknek. Mi kommunisták újra fel­szólítjuk a világ minden be­csületes emberét, hpgy egye­sült erővel harcoljon a faj­üldözés embergyűlölő ideo'ó- giája és gyakorlata ellen. A legszélesebb körű tiltakozó mozgalom kibontakoztatása érdekében felszólítunk min­denkit, hogy tiltakozzék a je­lenkor legszégyenletesebb je­lensége, az Egyesült Államok 25 miUós néger lakossának barbár üldözése, a dél-afrikai és rhodesiai fajüldöző terror a megszállt területek és Iz­rael arab lakosságának üldözé­se, a faji és nemzetiségi meg­különböztetés, a cionizmus és az antiszemitizmus ellen. Mind ezeket a jelenségeket a reak­ciós kapitalista erők szítják és használják fel a tömegek politikai megtévesztése céljá­ból. Az imperializmus a fajgyű­löletet a népek egységének megbontása és saját uralmá­nak konzerválása érdekében használja fel. A széles néptö­megek elutasítják a fajüldö­zést és bevonhatók az ellene folytatott aktív harcba. Eköz­ben megérthetik, hogy arasz- szizmus kiirtása szoros kap­csöíaSfeii 33 áz áltaEtRR íbn perialistaellenes harccal, és az imperializmus ideológiai bás­tyái ellen folytatott küzde­lemmel. Az alapvető emberi szabad­ságjogok eltiprására törekvő imperializmus ellen folytatott harc érdekei lankadatlan har­cot követelnek a szólás-, a say- tó-, a gyülekezési, a tünteté­si és a szervezkedési szabad­ságjogok védelme, illetve ki­vívása érdekében, minden ál­lampolgár egyenjogúságáért, és a társadalmi élet minden ol­dalának demokratizálásáért Szilárdan szembe kell szállni a reakció minden olyan kí­sérletével. amely — egyebek között a népetlenes törvények segítségével — meg akarja semmisíteni az osztályharcok- ban kivívott demokratikus jo­gokat és szabadságokat Rend­szeresen fel kell lépni mind belföldöt*, mind nemzetközi téren a halálveszélybe került hazafiak és demokraták meg­mentéséért a kommunistákkal és más hazafiakkal szemben alkalmazott bírói önkény el­len; harcolni kell a börtönök­ben sínylődő hazafiak és de­mokraták kiszabadításáért és védelmezni kell a politikai menedékjogot. Mi, kommunisták, ellenez­zük a népek és a nemzeti kisebbségek elnyomásának minden formáját, állást fog­lalunk amellett, hogy minden nemzet és nemzetiség fejlesz- sze saját kultúráját, nyelvét; szilárdan védelmezzük min­den nép önrendelkezési jogát Nekünk kommunistáknak meggyőződésünk, hogy nán le­het véget vetni az imperialis­ta agresszió politikájának, nem lehet mindörökre felszá­molni a gyarmatosítást és a neokolonializmust, nem 'ehet kiirtani a fasizmus és a faji elnyomás gyökereit, ha nem harcolunk a monopoltőke ha­talma ellen és olyan demokra­tikus követelésekért, amelyek­nek megvalósítása egészében meggyengíti az imperializ­mus hadállásait és alapjaiban rendíti meg annak uralmát. Ezáltal kedvezőbb feltételek teremtődnek meg a munkás- mozgalom végső céljainak el­éréséhez. A jelenlegi helyzet megkö­veteli a szocialista országok népei, a nemzetközi munkás- mozgalom és a nemzeti fel­szabadító mozgalom minden osztaga között az antiimperi- alista harci szolidaritás meg­erősítését. A kommunisták rendkívül aktuális feladatnak tekintik az imperializmus bűnös politi­kájának leleplezését és a köz­vélemény éberségének foko­zását az imperializmus ag­resszív szándékaival és ter­veivel szemben. A tanácskozás részvevői fel­szólítják a munkásokat, a pa­rasztokat, az alkalmazottakat, az ifjúságot, a diákságot, az értelmiséget és a nőket kép­viselő szervezeteket, a külön­böző politikai felfogású, filozó­fiai és vallási meggyőződésű társadalmi rétegeket és cso­portokat, a kapitalista orszá­gok reálisan gondolkozó po­litikusait, az összes demokrati­kus pártot, haladó nemzeti és nemzetközi társadalmi szerve­zetet, hogy a kommunista pártokkal együtt tegyenek erő­feszítéseket egységes antiim- perialista harci akciók végre­hajtására a feszültség felszá­molása és a béke védelme ér­dekében. Mindenkit meghí­vunk^ hogy vegyen részt egy olyan konstruktív és szé­les körű eszmecserében, amely az imperialistaellenes harc kérdéseinek legszélesebb kö­rét érinti. A kommunisták a haladó, hazafias és békeszerető erők­kel közösen végrehajtandó egység nemzeti, regionális és nemzetközi akciók legdemok­ratikusabb előkészítésének és lebonyolításának hívei. Minden tőlük telhetőt meg­tesznek azért, hogy nagyobb egyetértésre jussanak a sok különféle imperialistaellenes 'Wnfettaí rttägsfäimSil. i igyelembe _véve e mozgal­mak sajátszerűségét és tiszte­letben tartva önállóságukat. Aa önkéntes alapon és közös megegyezéssel ' kiválasztott formák köte­tévé teszik, hogy-az. imperia­lizmus ellen folyó harc olyan új szintre emelkedjen, amely megfelel a < jelenlegi helyzet követeitriónyeinek. A tanácskozás résztvevői, a kommunista és munkáspártok, fokozottan akarnak hozzájá­rulni a népek előtt felmerülő problémák megoldásához, en­nek legfontosabb feltétele ma­gának a kommunista mozga­lomnak a jelenlegi követel­ményeknek megfelelő maga­sabb fokú egysége. Ez hatá­rozott és állandó erőfeszíté­seket kíván minden párttól. A kommunista és munkás­pártok tömörítése minden im­perialistaellenes erő egyesíté­sének legfontosabb tényezője. A tanácskozás részvevői megerősítik azt a közös ál­láspont jukat, hogy a testvér- pártok kölcsönös viszonyainak alapját a proletár internacio­nalizmus, a szolidaritás és a kölcsönös támogatás elvei az önállóság és egyenjogúság tiszteletben tartásának, vala­mint az egymás belügyeibe va­ló be nem avatkozásnak az* elvei alkotják. Ezeknek az el­veknek a szigorú betartása el­engedhetetlen feltétele a test­vérpártok között az elvtársi együttműködés fejlesztésének, s a kommunista mozgalomban az egység megerősítésének, A testvérpártok együttmű­ködésének természetes formái a kétoldalú tanácskozások, a regionális találkozók, a kom­munista mozgalomban elfoga­dott elvek alapján bonyolódó nemzetközi tanácskozások. Ezek az elvek és formák min­den lehetőséget megteremte­nek ahhoz, hogy a kommu­nista és munkáspártok egye­sítsék erőfeszítéseiket a for­radalmi világmozgalom növek­vő sokrétűségének helyzetében a közős célokért vívott harc­ban. Jelenleg, amikor a nem­zetközi kommunista mozga­lomnak nincs vezető központ­ja különösen megnő a kom­munisták akcióinak önkéntes egybehangolása az előttük ál­ló feladatok sikeres megoldá­sa érdekében. A kommunista és munkás­pártok akcióegysége elő fogja mozdítani a kommunista moz­galomnak a marxizmus—le- ninizmus elvei alapján meg­valósuló összefogását. A jelen­kor forradalmi és általános demokratikus mozgalmai előtt álló gyakorlati feladatok meg­oldását célzó szolidaritási ak­ciók előmozdítják a kommu­nista mozgalom különböző osz­tagai között az elengedhetet­len tapasztalatcserét. Hozzájá­rulnak a marxi—lenini elmélet gazdagodásához és alkotó fej­lesztéséhez, az aktuális poli­tikai kérdésekben elfoglalt in­ternacionalista, forradalmi ál­láspontok megerősítéséhez. A tanácskozás részvevői ki­jelentik, hogy pártjaik eltö­kélten minden lehetőt meg akarnak tenni a dolgozó töme­gek és a társadalmi haladás érdekében, azért, hogy. köze­lebb hozzák a nemzetközi tő­ke teljes legyőzetését. Az im­perializmus ellen folytatott és az általános demokratikus kö­vetelések elfogadását célzó kö­zös akciókat a szocialista for­radalomért és kizsákmányolás rendszerének felszámolásáért vívott harc egyegy részének és szakaszának tekintik A tanácskozás részvevőinek meggyőződésük, hogy minden kommunista párt politikájának hatékonysága a saját országá­ban elért sikereitől és a többi testvérpárt eredményeitől együttműködésük mértékétől függ. Minden egyes kommu­nista párt felelős tevékenysé­géért saját munkásosztálya és népe előtt és egyidejűleg a nemzetközi munkásosztály előtt is. A kommunista és munkáspártok nemzeti és nemzetközi felelőssége elvá­laszthatatlan egymástól. A marxisták—leninisták egyszer­re hazafiak és internacionalis­ták, elvetik mind a nacionalis­ta s zűkkebi űséget, mind a nem­zeti érdekek tagadását, vagy le­becsülését, mind a hegemon ista törekvéseket. A kommunista pártok a munkásosztály és va­lamennyi dolgozó pártjai, s egyúttal a tényleges nemze­ti érdekek zászlóvivői is,'szem­ben az ezen érdekeket eláruló rekaciós osztályokkal. Egy kommunista párt, amely a ka­pitalizmus körülményei közöl harcol, azzal járul hozzá a legnagyobb mértékben a szo­cializmus és a proletár inter­nacionalizmus ügyéhez,, ha te­vékenysége révén a munkás- osztály és szövetségesei kivív­ják aj hatalmat. A kommunista és munkás­pártok rendkívül változatos, sajátos körülmények . között fejtik ki tevékenységüket. Ez megköveteli, hogy ennek meg­felelően közelítsék meg a. konkrét feladatok megoldását. Minden egyes párt a marxiz­mus—leninizmus alapelveitől vezérelve, saját konkrét nem­zeti. körülményeit számba vé­ve, teljesen önállóan dolgozza ki saját politikáját, határozza meg a harc irányát .formáit és módszereit, választja a kö­rülményektől függően a szo­cializmusra való áttérés békés vagy nem békés útjáig vala­mint a szocializmus építésé­nek formáit és módszereit or­szágában. Ugyanakkor a kom­munista pártok tevékenységi körülményeinek sokfélesége, a gyakorlati feladatok más-más megközelítése, sőt az egyfes kér­désekben mutatkozó nézetelté­rések nem gátolhatják a test­vérpártok összeegyeztetett fel­lépését a nemzetközi porondon különösen nem az imperialista- ellenes harc alapvető prob­lémáit illetően. Minél erősebb és összefor-' rottabb egy kommunista párt, annál jobban tudja betölteni szerepét mind az országon be­lül. mind a nemzetközi kom­munista mozgalomban. A kommunisták tudatában vannak, hogy mozgalmuk az óriási történelemi eredmények mellett, fejlődése során az utóbbi években súlyos nehéz- ’ ségekkel találta magát szem­ben. Meg vannak azonban győződve róla, hogy a nehéz­ségek megoldódnak. Ez a meg­győződés azon a tényen ala­pul, hogy a nemzetközi mun- Másosztály távlati céljai és érdekei közösek. Minden kom­munista _ párt a felmerült problémák olyan megoldására törekszik. amely megfelel mind a nemzeti, mind a nem­zetközi érdekeknek, a kom­munisták forradalmi küldeté­sének és a kommunisták nem­zetközi összefogására való tö­rekvésén alapul. A kommunista és munkás­pártok néhány nézetkülönb­ség ellenére kijelentik, hogy eltökélt szándékuk egységes frontban harcolni az impe­rializmus ellen. Egyes ellentétek vélemény- csere során simulnak él vagy pedig úgy szűnnek meg, hogy az események fejlődése lénye­gileg tisztázza a vitás kérdé­seket. Más ellentétek huzamo­sabb ideig fennállhatnak. A tanácskozás meggyőződése hogy a vitás problémákat még (Folytatás a 4. oldalon). ,

Next

/
Thumbnails
Contents