Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
((Folytatás a 2 oldalról) A legfontosabb békekezds i ényezés az európai népeit i éles körű kongresszusának i egtartása. Ez előkészítené é j egkönnyítené az államok i szeurópai értekezletének c szehívását A tanácskozás felszólítja a nemzetközi közvéleményt, hogy lankadatlanul és aktívan vállaljon szolidaritást azokkal a népekkel és országokkal, amelyek az imperializmus agresszív merényleteinek célpontjai: a Német Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és az egész koreai néppel. A tanácskozás srkraszáll amellett, hogy a Kínai Nép- köztársaság kapja meg törvényes jogait az ENSZ-ben és adják vissza neki Tajvan szigetét, amelyet ez idő szerint az Egyesült Államok fegyveres erői tartanak megszállva. A Kubai Köztársaság védelmét továbbra is kötelességüknek tartják Latin-Amerika, az egész világ kommunistái és minden más forradalrrti és im- perialistaellemes erő. Mi, kommunisták, egységes akciókra hívunk fel mindenkit az imperialista agresszió minden cselekedete éli. n, az impe jOlizmus által Kirobbantott helyi háború ellen és az intervenció más formáinak alkalmazása ellen a világ bármilyen térségében. Az imperializmus és az izraeli vezető körök folytat 6dó agresszív politikája láttán kijelentjük, hogy szolidárisak vagyunk az ai'ab népekkel amelyek az izraeli hódítók által elfoglalt területek visszaadását követelik. E területek visszadása halaszt hatatlan és elengedhetetlen feltétele a béke létrejöttének és a közel- keleti helyzet politikai rendezésének a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatának maradéktalan végrehajtása alapján. A kommunisták megerősítik szolidaritásukat a függetlenségért és a nemzeti szuverenitásért, az imperialista körök, a monopóliumok mindenfajta gazdasági és politikai hegemóniájának lerázásáért, az imperialista hatalmak által rájuk kényszerített katonai szövetségek és tömbök rendszeréből való kilépésért, a földrészeiken folytatott fegyverkezési verseny fokozásának imperialista tendenciái, s a feszültség gócainak fenntartása és újabb ilyen gócok létrehozása ellen, a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáért és minden nép szabad fejlődését előmozdító kapcsolatok megteremtéséért küzdő ázsiai, afrikai és lat in-amerikai népek harcával. Maradéktalanul meg kell szabadítani földgolyónkat a gyarmatosítás szégyenétől, meg kell semmisíteni a gyarmatosítás utolsó gócait, nem szabad megengedni a kolonializ- mus feléledését új, álcázott formákban. Ez korunk parancsa. Az összes jóakaratai embert a demokrácia minden hívét felhívjuk arra. hogy közösen iparkodjon megszüntetni a gyarmatosítás maradványait és harcolni a neokolonializmus ellen. Határozott nemzetközi intézkedéseket követelünk Angola, Mocambique,. Portugál Guinea, Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika hazafiainak és a világ minden elnyomott népének támogatására. A kommunista és munkáspártok ráirányítják a közvélemény figyelmét a jelenkor egyik legnagyobb problémájára, amelynek megoldásáért energikusan harcolnak. Fel kell számolni számos ország és egész kontinensek elmaradottságát, amely a hosszú gyarmati és imperialista uralom következménye. Ezeknek az országoknak az alapvető feladata a jelen időszakban a gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés, amely csak az imperializmustól való tényl :ges függetlenség kivívásának keretei iöZoft, Ss A mélyreható . demokratikus és forradalmi átalakulások eredményeképpen valósulhat meg. E feladat megoldása érdekében feltétlenül mozgósítani és egyesíteni kell mindegyik ország haladó erőit, s fejleszteniük keli ezeknek az országoknak a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, mind egymással, mind pedig a szocialista országokkal. Az a véleményünk, hogy feltétlenül erősíteni kell a har- cot a fasiszta veszély ellen, és kíméletlenül visszavágásban kell részesíteni a fasiszta jellegű kirohanásokat A fasizmus fokozza aktivitását, amikor az imperializmus válsága súlyosbodik, s a reakció fokozottan igyekszik a durva elnyomás módszereit alkalmazni a demokratikus és forradalmi erőkkel szemben. Görögországban az újfasizmus megkaparintotta a hatalmat. Spanyolországban az „ultrák" megkísérlik a visszatérést az elnyomás fasiszta módszereihez, és nagyszabású erőfeszítéseket tesznek a hatalmas tömegmozgalom megá* tatása érdekében. Portugáliában a fasizmus. amely a növekvő népi mozgalom nyomása alatt válságos helyzetbe jutott és terrorista politikájának tényleges folytatását liberális demagógiával igyekszik leplezni. Nyu- gat-Németországban az újfasiszták nyíltan kijelentették, hogy igényt tartanak a hatalomra. Aktivizálódnak az újfasiszta erők más országokban is. A neofasizmus összefonódik a reakciós államcsínyeket szervező imperialista hírszerző szervek tevékenységével. A fasizmus e megnyilatkozásai a néptömegek növekvő ellenállásába ütköznék. Az ellenállás sikeréhez feltétlenül szükség van minden antifasiszta erő egységes fellépésére. Nemzetközi támogatásban kell részesíteniük ezt az ellenállást a kommunista és munkáspártoknak, s minden ország demokratikus és haladó mozgalmának. A fasiszta rendszerek ellen folytatott harc lényeges része az imperializmus ellen, a demokratikus szabadságjogokért indított akcióknak. Minden demokratának és a szabadság minden hívének — tekintet nélkül politikai felfogására, világnézetére vagy vallásos meggyőződésére — közös feladata, hogy reális támogatást nyújtson a reakciós és a fasiszta gócok, például a spanyol és a portugál kormányzat, a görög ezredesek reakciós juntája, a latin-amerikai katonai-oligarchikus klikkek és minden, az amerikai imperializmus szolgálatába szegődött zsarnoki rendszer ellen harcoló haladó nemzeti erőknek. Mi kommunisták újra felszólítjuk a világ minden becsületes emberét, hpgy egyesült erővel harcoljon a fajüldözés embergyűlölő ideo'ó- giája és gyakorlata ellen. A legszélesebb körű tiltakozó mozgalom kibontakoztatása érdekében felszólítunk mindenkit, hogy tiltakozzék a jelenkor legszégyenletesebb jelensége, az Egyesült Államok 25 miUós néger lakossának barbár üldözése, a dél-afrikai és rhodesiai fajüldöző terror a megszállt területek és Izrael arab lakosságának üldözése, a faji és nemzetiségi megkülönböztetés, a cionizmus és az antiszemitizmus ellen. Mind ezeket a jelenségeket a reakciós kapitalista erők szítják és használják fel a tömegek politikai megtévesztése céljából. Az imperializmus a fajgyűlöletet a népek egységének megbontása és saját uralmának konzerválása érdekében használja fel. A széles néptömegek elutasítják a fajüldözést és bevonhatók az ellene folytatott aktív harcba. Eközben megérthetik, hogy arasz- szizmus kiirtása szoros kapcsöíaSfeii 33 áz áltaEtRR íbn perialistaellenes harccal, és az imperializmus ideológiai bástyái ellen folytatott küzdelemmel. Az alapvető emberi szabadságjogok eltiprására törekvő imperializmus ellen folytatott harc érdekei lankadatlan harcot követelnek a szólás-, a say- tó-, a gyülekezési, a tüntetési és a szervezkedési szabadságjogok védelme, illetve kivívása érdekében, minden állampolgár egyenjogúságáért, és a társadalmi élet minden oldalának demokratizálásáért Szilárdan szembe kell szállni a reakció minden olyan kísérletével. amely — egyebek között a népetlenes törvények segítségével — meg akarja semmisíteni az osztályharcok- ban kivívott demokratikus jogokat és szabadságokat Rendszeresen fel kell lépni mind belföldöt*, mind nemzetközi téren a halálveszélybe került hazafiak és demokraták megmentéséért a kommunistákkal és más hazafiakkal szemben alkalmazott bírói önkény ellen; harcolni kell a börtönökben sínylődő hazafiak és demokraták kiszabadításáért és védelmezni kell a politikai menedékjogot. Mi, kommunisták, ellenezzük a népek és a nemzeti kisebbségek elnyomásának minden formáját, állást foglalunk amellett, hogy minden nemzet és nemzetiség fejlesz- sze saját kultúráját, nyelvét; szilárdan védelmezzük minden nép önrendelkezési jogát Nekünk kommunistáknak meggyőződésünk, hogy nán lehet véget vetni az imperialista agresszió politikájának, nem lehet mindörökre felszámolni a gyarmatosítást és a neokolonializmust, nem 'ehet kiirtani a fasizmus és a faji elnyomás gyökereit, ha nem harcolunk a monopoltőke hatalma ellen és olyan demokratikus követelésekért, amelyeknek megvalósítása egészében meggyengíti az imperializmus hadállásait és alapjaiban rendíti meg annak uralmát. Ezáltal kedvezőbb feltételek teremtődnek meg a munkás- mozgalom végső céljainak eléréséhez. A jelenlegi helyzet megköveteli a szocialista országok népei, a nemzetközi munkás- mozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom minden osztaga között az antiimperi- alista harci szolidaritás megerősítését. A kommunisták rendkívül aktuális feladatnak tekintik az imperializmus bűnös politikájának leleplezését és a közvélemény éberségének fokozását az imperializmus agresszív szándékaival és terveivel szemben. A tanácskozás részvevői felszólítják a munkásokat, a parasztokat, az alkalmazottakat, az ifjúságot, a diákságot, az értelmiséget és a nőket képviselő szervezeteket, a különböző politikai felfogású, filozófiai és vallási meggyőződésű társadalmi rétegeket és csoportokat, a kapitalista országok reálisan gondolkozó politikusait, az összes demokratikus pártot, haladó nemzeti és nemzetközi társadalmi szervezetet, hogy a kommunista pártokkal együtt tegyenek erőfeszítéseket egységes antiim- perialista harci akciók végrehajtására a feszültség felszámolása és a béke védelme érdekében. Mindenkit meghívunk^ hogy vegyen részt egy olyan konstruktív és széles körű eszmecserében, amely az imperialistaellenes harc kérdéseinek legszélesebb körét érinti. A kommunisták a haladó, hazafias és békeszerető erőkkel közösen végrehajtandó egység nemzeti, regionális és nemzetközi akciók legdemokratikusabb előkészítésének és lebonyolításának hívei. Minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy nagyobb egyetértésre jussanak a sok különféle imperialistaellenes 'Wnfettaí rttägsfäimSil. i igyelembe _véve e mozgalmak sajátszerűségét és tiszteletben tartva önállóságukat. Aa önkéntes alapon és közös megegyezéssel ' kiválasztott formák kötetévé teszik, hogy-az. imperializmus ellen folyó harc olyan új szintre emelkedjen, amely megfelel a < jelenlegi helyzet követeitriónyeinek. A tanácskozás résztvevői, a kommunista és munkáspártok, fokozottan akarnak hozzájárulni a népek előtt felmerülő problémák megoldásához, ennek legfontosabb feltétele magának a kommunista mozgalomnak a jelenlegi követelményeknek megfelelő magasabb fokú egysége. Ez határozott és állandó erőfeszítéseket kíván minden párttól. A kommunista és munkáspártok tömörítése minden imperialistaellenes erő egyesítésének legfontosabb tényezője. A tanácskozás részvevői megerősítik azt a közös álláspont jukat, hogy a testvér- pártok kölcsönös viszonyainak alapját a proletár internacionalizmus, a szolidaritás és a kölcsönös támogatás elvei az önállóság és egyenjogúság tiszteletben tartásának, valamint az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak az* elvei alkotják. Ezeknek az elveknek a szigorú betartása elengedhetetlen feltétele a testvérpártok között az elvtársi együttműködés fejlesztésének, s a kommunista mozgalomban az egység megerősítésének, A testvérpártok együttműködésének természetes formái a kétoldalú tanácskozások, a regionális találkozók, a kommunista mozgalomban elfogadott elvek alapján bonyolódó nemzetközi tanácskozások. Ezek az elvek és formák minden lehetőséget megteremtenek ahhoz, hogy a kommunista és munkáspártok egyesítsék erőfeszítéseiket a forradalmi világmozgalom növekvő sokrétűségének helyzetében a közős célokért vívott harcban. Jelenleg, amikor a nemzetközi kommunista mozgalomnak nincs vezető központja különösen megnő a kommunisták akcióinak önkéntes egybehangolása az előttük álló feladatok sikeres megoldása érdekében. A kommunista és munkáspártok akcióegysége elő fogja mozdítani a kommunista mozgalomnak a marxizmus—le- ninizmus elvei alapján megvalósuló összefogását. A jelenkor forradalmi és általános demokratikus mozgalmai előtt álló gyakorlati feladatok megoldását célzó szolidaritási akciók előmozdítják a kommunista mozgalom különböző osztagai között az elengedhetetlen tapasztalatcserét. Hozzájárulnak a marxi—lenini elmélet gazdagodásához és alkotó fejlesztéséhez, az aktuális politikai kérdésekben elfoglalt internacionalista, forradalmi álláspontok megerősítéséhez. A tanácskozás részvevői kijelentik, hogy pártjaik eltökélten minden lehetőt meg akarnak tenni a dolgozó tömegek és a társadalmi haladás érdekében, azért, hogy. közelebb hozzák a nemzetközi tőke teljes legyőzetését. Az imperializmus ellen folytatott és az általános demokratikus követelések elfogadását célzó közös akciókat a szocialista forradalomért és kizsákmányolás rendszerének felszámolásáért vívott harc egyegy részének és szakaszának tekintik A tanácskozás részvevőinek meggyőződésük, hogy minden kommunista párt politikájának hatékonysága a saját országában elért sikereitől és a többi testvérpárt eredményeitől együttműködésük mértékétől függ. Minden egyes kommunista párt felelős tevékenységéért saját munkásosztálya és népe előtt és egyidejűleg a nemzetközi munkásosztály előtt is. A kommunista és munkáspártok nemzeti és nemzetközi felelőssége elválaszthatatlan egymástól. A marxisták—leninisták egyszerre hazafiak és internacionalisták, elvetik mind a nacionalista s zűkkebi űséget, mind a nemzeti érdekek tagadását, vagy lebecsülését, mind a hegemon ista törekvéseket. A kommunista pártok a munkásosztály és valamennyi dolgozó pártjai, s egyúttal a tényleges nemzeti érdekek zászlóvivői is,'szemben az ezen érdekeket eláruló rekaciós osztályokkal. Egy kommunista párt, amely a kapitalizmus körülményei közöl harcol, azzal járul hozzá a legnagyobb mértékben a szocializmus és a proletár internacionalizmus ügyéhez,, ha tevékenysége révén a munkás- osztály és szövetségesei kivívják aj hatalmat. A kommunista és munkáspártok rendkívül változatos, sajátos körülmények . között fejtik ki tevékenységüket. Ez megköveteli, hogy ennek megfelelően közelítsék meg a. konkrét feladatok megoldását. Minden egyes párt a marxizmus—leninizmus alapelveitől vezérelve, saját konkrét nemzeti. körülményeit számba véve, teljesen önállóan dolgozza ki saját politikáját, határozza meg a harc irányát .formáit és módszereit, választja a körülményektől függően a szocializmusra való áttérés békés vagy nem békés útjáig valamint a szocializmus építésének formáit és módszereit országában. Ugyanakkor a kommunista pártok tevékenységi körülményeinek sokfélesége, a gyakorlati feladatok más-más megközelítése, sőt az egyfes kérdésekben mutatkozó nézeteltérések nem gátolhatják a testvérpártok összeegyeztetett fellépését a nemzetközi porondon különösen nem az imperialista- ellenes harc alapvető problémáit illetően. Minél erősebb és összefor-' rottabb egy kommunista párt, annál jobban tudja betölteni szerepét mind az országon belül. mind a nemzetközi kommunista mozgalomban. A kommunisták tudatában vannak, hogy mozgalmuk az óriási történelemi eredmények mellett, fejlődése során az utóbbi években súlyos nehéz- ’ ségekkel találta magát szemben. Meg vannak azonban győződve róla, hogy a nehézségek megoldódnak. Ez a meggyőződés azon a tényen alapul, hogy a nemzetközi mun- Másosztály távlati céljai és érdekei közösek. Minden kommunista _ párt a felmerült problémák olyan megoldására törekszik. amely megfelel mind a nemzeti, mind a nemzetközi érdekeknek, a kommunisták forradalmi küldetésének és a kommunisták nemzetközi összefogására való törekvésén alapul. A kommunista és munkáspártok néhány nézetkülönbség ellenére kijelentik, hogy eltökélt szándékuk egységes frontban harcolni az imperializmus ellen. Egyes ellentétek vélemény- csere során simulnak él vagy pedig úgy szűnnek meg, hogy az események fejlődése lényegileg tisztázza a vitás kérdéseket. Más ellentétek huzamosabb ideig fennállhatnak. A tanácskozás meggyőződése hogy a vitás problémákat még (Folytatás a 4. oldalon). ,
