Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
tőségek és az ezek társadalmi érdekű felhasználása elé gördített kapitalista akadályok ellentmondásáról van szó, mert hiszen a kapitalizmus a tudományos felfedezések nagy részét, óriási anyagi erőforrásokkal együtt, katonai célokra használja fel, s a nemzeti gazdaságot elherdálja. Ide tartozik a modern termelés társadalmi jellege és szabályozásának állammonopolista jellege közti ellentmondás, s ide tartozik nemcsak a munka és a tőke közti ellentmondás növekedése, hanem a nemzet túlnyomó többségének és a fináncoligarchiának az érdekei között mutatkozó antagoniz- mus mélyülése is. Még a legfejlettebb tőkésországokban is több millió ember szenved a munkanélküliségtől, a nincstel enségtől és létbizonytalanságtól. A „jövedelmi forradalom” és a „társadalmi partnerség” hirdetése ellenére fokozódik a kapitalista kizsákmányolás. A béremelkedés messze elmarad a munkatermelékenység és a munkaintenzitás növekedésétől, a szociális szükségletektől, s össze sem lehet hasonlítani' a .monopóliumok profitjának növekedésével. Tovább romlik a kisparasztság helyzete, mind nehezebben él a középrétegek számottevő része. Fokozódott a kapitalista rendszer kiegyensúlyozatlansága. Több országban társadalmi-politikai válságok törnek ki, amikor is a dolgozók széles tömegei ismerik fel a mélyreható, döntő változások szükségességét. Mindenekelőtt az 1968 májusában és júniusában lezajlott franciaországi események tanúsítják ezt. Az ott kibontakozott hatalmas sztrájkmozgalomban, a kommunisták fontos szerepet játszottak. A sztrájkoló dolgozók jelentős eredményeket értek el. A munkásosztály, valamint az értelmiség és a diákság jelentős része komoly összeütközésbe került a gaulle-ista rendszerrel, a monopóliumok hatalmával. Ez az összeütközés a' demokráciáért és a szocializmusért vívott harc új lehetőségeit tárta fel. Olaszországban országos méretekben szakadatlanul erősödik a sztrájkharc. nagyszabású politikai csaták bontakoznak ki, a baloldali erők sikert aratnak a választásokon. Mindez megingatta a balközép politikáját, amelynek segítségével az uralkodó osztályok a kapitalizmust szerették volna stabilizálni. Spanyolországban a tömegek harca még jobban meggyengíti Franco fasiszta diktatúráját, amely rendkívüli intézkedésekhez, volt kénytelen folyamodni. Ez a harc azonban a megtorlások ellenére csak még jobban kibontakozik. Uj társadalmi rétegek, a közvélemény széles körei csatlakoznak Franco ellenzékéhez. Angliában fontos osztályütközetek bontakoznak ki, beleértve a munkáspárti kormány által támadott szakszervezeteket és a sztrájkjog védelmében lezajló politikai sztrájkokat Fellendült az osztályharc és a sztrájkmozgalom, erősödtek a dolgozók, diákok és más társadalmi rétegek egyéb megmozdulásai Japánban, Mexikóban, Brazíliában, Argentínában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Uruguayban, Belgiumban, Portugáliában, Chilében, Indiában, Pakisztánban, Törökországban és más országokban, valamint Nyugat-Berlinben. A demokratikus mozgalom erősödését tükrözték a kommunisták és más haladó erők választási sikerei számos országban, például Japánban. India néhány államában a kommunisták részvételével alakult meg a demokratikus front kormánya. Helyet: foglalnak .a kommunisták Finnország kormányában is. (Folytatás a 2. ordain»} A Kapitalista yflág válságának mélységét világosan tükrözi az a tény, hogy még az Egyesült Államokban, a világ- imperializmus, fellegvárában is fellendül a tömegmozgalom. A faji megkülönböztetés, a nyomor és az éhség, a rendőrség kegyetlenkedése ellen ki-kicsap a lázadás a gettókból, mint a hullámverés. Amerikai városok tucatjai a hadsereg és a rendőrség fegyveres egységeivel való heves összecsapások színterei lettek. Az összecsapások sok áldozatot követeltek. Több ezer négert tartóztattak le. Harcos sztrájkokat rendeznek az Egyesült Államokban a gazdasági követelések teljesítéséért.) gyakran a reakciós szakszervezeti vezetők akarata ellenére és tekintet nélkül arra, hogy a kormány a nyomás és a fenyegetés eszközéhez nyúl. Az egyszerű tagok es a haladó erők egyre nagyobb aktivitást fejtenek ki a szakszervezetekben. A dolgozók széles rétegei iépnek fel a vietnami háború ellen. Az értelmiségiek, a szabad foglalkozásúak, az Egyesült Államok vallásos köreinek képviselői egyre aktívabban kapcsolódnak be a társadalmi tiltakozás mozgalmába, és a békemozgalomba. Az ifjúság, s különösen — mind a néger, mind a fehér — diákság a legkülönbözőbb módón, keményen harcol a vietnami háború, a katonai behívás, a faji megkülönböztetés, az egyetemek monopolista^ ellenőrzése ellen. A reakció erre közéleti személyiségek ellen végrehajtott merényletekkel válaszol Fokozódik a megtorlás az erőszak tömegméreteket ölt mindez az egész világ előtt lejaratja a hírhedt „amerikai életformát”. A monopolista burzsoázia mindenütt megpróbál olyan illúziókat kelteni, mintha a fennálló rendszer forradalmi átalakulása nélkül is elérhető volna mindaz, amire a dolgozók törekednek. A kapitalizmus annak érdekében, hogy elrejtse kizsákmányoló és agresszív lényegét különféle apologetikus koncepciókhoz folyamodik („népi kapitalizmus”, „jóléti állam”, „a bőség társadalma” stb.). A forradalmi munkásmozgalom leleplezi ezeket a hazug koncepciókat és erélyes harcot folytat ellenük. Ily módon elmélyíti az imperialista ideológia válságát; a néptömegek mindinkább elfordulnak ettől az ideológiától. Az emberiség lelkiismerete, józan ítélőképessége nem bé- kélhet meg az imperializmus bűntetteivel. Az imperializmus két világháborúért felelős, amelyek sok tízmillió emberéletet követeltek áldozatul. Az imperializmus olyan, eddig példa nélkül álló katonai gépezetet teremtett, amely óriási emberi és anyagi erőforrásokat nyel el; fokozza a fegyverkezési versenyt, évtizedekre előre megtervezi az új fegyverek gyártását; termonukleáris világháború veszélyét hordozza magában, amelynek tüzében százmilliók semmisülnének meg, egész országok válnának sivataggá. Az imperializmus szülötte a fasizmus — a politikai terror és a haláltáborok rendszere. Az imperializmus mindenütt, ahol teheti, támadást indít a demokratikus jogok és a szabadság,} qgok ellen, belegázol az emberi méltóságba, szítja a fajgyűlöletet. Az imperializmus felelős százmilliók nélkülözéseiért és szenvedéseiért. Az imperializmus a fő vétkes abban, hogy Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika országaiban óriási tömegek kénytelenek nyomorban, betegségben, írástudatlanságban, elavult társadalmi viszonyok között élni, hogy egész népcsoportokra kihalás vár. Hogy véget vethessenek az imperializmus bűnös tevékenységének, amely még szörnyűbb csapásokat hozhat az emberiségre a munkásosztálynak, a demokratikus és forradalmi erőknek, a népeknek — egyesülniük kell és közösen kell fellépniük. Megfékezni az agresszort, megmenteni az emberiséget az hri per ráfi zmustól — ez a küldetés jutott a munkásosztály, s minden imperialistaellenes erő osztályrészéül, amely a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért harcol. A szocialista világrendszer ~ az imperialistaellenes harc döntő ereje. Minden felszabadító harc semmi mással nem pótolható támogatást kap tőle és mindenekelőtt a Szovjetuniótól. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szocializmus felépítése a Szovjetunióban, a német fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása a második világháborúban, a forradalom győzelme Kínában és egy sor más európai és ázsiai országban, Amerika első szo- cialista államának, a Kubai Köztársaságnak a megalakulása a 14 országot magában loglalo szocialista világrend- szer kialakulása és fejlődése, a szocializmus ihlető hatása az egész világra — megteremtette a történelmi haladás meggyorsításának előfeltételeik "J távlatokat nyitott meg a haladas és a szocializmus világméretű győzelme előtt. A szocializmus megmutatta az emberiségnek az imperializmustól való megszabadulás r^'atat- Az az új társadalmi rend amely a termelőeszközök társadalmi tulajdonán és a dolgozok hatalmán alapul, képes biztosítani a nép érdekei- nek megfelelő tervszerű és .válságoktól mentes gazdasági fejlődést, kepes biztosítani a dolgozok társadalmi és poli- megteremteni az előfeltételeket az igazi demokráciához, a szeles néptömegek tényleges részvételéhez a társadalom igazgatásában, a személyiség sokoldalú fejlesztő- , ^ nemzetek GSyGniosú— sagahoz és barátságához dnTi ilyau0rlatban bizonyosodott be, hogy csakis a szocia- lfizmus képes megoldani az- emberiség előtt álló mélyreható problémákat. A szocializmus világrendszere mindenekelőtt növekvő gazdasági hatalmával járul hozza az imperialistaellenes erők í™ ügyéhez. A szocialista feilődífr °rSZágaina* gyorsan lej lódo a népgazdasága, amely i«“»* növekedés üteme tekinteteben/ megelőzi a kapitalista államokat, a szocia- hzmuseire törése tudomá- ^-muszaki haladás több agazataban, a világűrbe vezető re^n gnyitáSa a Sz°vjetunió révén — a szocialista orszám,mwePeláltal végzett alkotó- munkanak reális eredményei donto módón elősegítik a béke, a demokrácia és a szocia- 1 izmus erőfölényét az imperia lizmussal szemben. fehőHS-Z°CÍf1ÍSta •világ most a ejlődes olyan időszakába lépett, amelyben lehetőség nyí- ?lk, iSZ U;i rendszerben rejlő hatalmas tartalékok lén vésésén teljesebb felhasználására Ezt előmozdítja azoknak a tökéletesebb gazdasági és poés a1kJ°rmáknaJí kidolg°zása es alkalmazasa, amelyek már az uj társadalmi szerkezet alapja,, fejlődő, érett szocian!k fÍ?e?n i? m szükségletei- nek felelnek meg. A szocializ. mus építésé és további tökéie- tesitese a munkásosztály által ösztönzött és vezetett széles reszvetelen es kezdeményezéPán í!iai?plk- A kommunista f aTt, az egesz szocialista tárkezte°mA enC?pataként jelent- gyobb nni • üolgozok egyre naMdalm? 1 lkai aMivitáaa, társadalmi szervezeteik öntevé kenysegének kibontakoztatása jeszt^ely^gh.jogainak Wter-’ a bürokratikus jeharc a telhetetlen c, a szocialista demokrá r£roíHj)k°ldala fejíeszt^tyal rapitja a szocializmus erőit és előmozdítja az egész nép akarat- és akcióegységét. A szocialista demokrácia tökéletesítése, a termelőerők fellendítése, a politikai és kulturális haladás, az emberi es erkölcsi értékek íensőbbsége növeli a szocializmusnak az egész világ dolgozóra gyakorolt hatását, szilárdítja hadállásait az imperializmus ellen folyó, világraszóló jelentőségű harcban. A gyakorlat megmutatta, hogy a szocialista átalakulás, az új társadalom építése bonyolult és hosszú folyamat, s elsősorban a hatalmon levő kommunista és jnunkáspártok- tól, e pártoknak ama képességétől, hogy marxista-leninista módon oldják meg a szocialista fejlődés problémáit — függ azoknak a hatalmas lehetőségeknek a kihasználása, amelyeket -az új társadalmi rendszer nyújt. A tudomány térhódítása a gazdasági és társadalmi élet különböző területein a tudományos-műszaki forradalom révén megnyíló lehetőségek teljes kihasználása, a gyorsított ütemű gazdasági fejlődés érdekében és a társadalom minden tagja szükségleteinek kielégítése érdekében — lehetővé válik a tulajdon szocialista jellege, a termelés tervszerű megszervezése, a fizikai és szellemi munka képviselőinek a népgazdaság vezetésében és igazgatásában való aktív részvétele révén. A szocialista társadalom fejlődésének fontos feltétele a kapitalizmus és a szocializmus történelmi versenyében egyik fő területté vált tudományps-műszaki forradalom széles körű kibontakoz- tatása A szocialista világrendszer létrejötte a világban ’ folyó osztályharc alkotó része. A szocializmus ellenségei nem mulaszthatnak el egyetlen lehetőséget sem arra, hogy megkíséreljék aláásni a szocialista államhatalom alapjait, hogy lehetetlenné tegyék a társadalom szocialista átalakítását és hogy visszaállítsák a maguk uralmát. Az ilyen kísérletek határozott visszautasítása a munkásosztály vezette néptömegekre, és a kommunista élcsapatára támaszkodó szocialista államhatalom elengedhetetlen funkciója. A szocializmus védelme —- a kommunisták nemzetközi Minden egyes szocialista ország fejlődése és erősödése az egész szocialista világrendszer előrehaladásának fontos feltétele. Minden egyes szocialista ország népgazdaságának sikeres fejlődése, társadalmi viszonyainak tökéletesedése minden oldalú haladása egyaránt szolgálja a népnek és a szocializmus közös ügyének érdekeit. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak egyik legfontosabb feladata ezen országok sokoldalú együttműködésének fejlesztése és újabb sikerek biztosítása a két világrendszer gazdasági versenyének döntő területein, a tudományos és technikai haladásban. A két rendszer közötti harc élesedésének körülményei között ez a verseny megköveteli. hogy a szocialista rendszer — kiindulva a szocialista államok alapvető érdekeinek és céljainak közösségéből a marxizmus—leninizmus elveiből amelyeken ezen államok politikája alapszik — mindinkább támaszkodjék a szocialista nemzetközi munkamegosztásra, és a szocialista országok önkéntes kooperációjára; amely kizárja a nemzeti érdekek mindenfajta csorbítását, biztosítja Rülön- ' külön minden, ország felemelkedését, és az egész szocialista világrendszer erejének gyarapodását. Szakadatlanul növekvő gazdasági és védelmi erejére támaszkodva, a szocialista világrendszer lebéklyózza az imperializmust, korlátozza lehetőségeit az ellenforradalom exportjára, és internacionalista kötelességét teljesítve, növekvő segítséget nyújt a függetlenségért és a szabadságért harcöló népeknek, megszilárdítja a békét és a nemzetközi biztonságot. Amíg fennáll az agresszív NATÖ-tömb, addig a Varsói Szerződés szervezetére fontos feladat hárul, a szocialista országok biztonságának biztosításában. az imperialista hatalmak katonai támadásával szemben, a béke fenntartásában. A szocializmus sikerei, a világesemények menetére gya- • korolt befolyása, az imperialista agresszió ellen folytatott harcának hatékonysága jelentős mértékben függ a szocialista országok összefogásától. A szocialista országok akcióegysége valamennyi antiimpe- rialista erő összefogásának fontos tényezője. A nemzetközi kapcsolatok új típusának kialakulása, a szocialista államok testvéri szövetségének fejlődése — bonyolult történelmi folyamat. A szocialista forradalom győzelme után a szocializmus építése, amely az általános törvényszerűségek alapján megy végbe, sok országban különböző formákban bontakozik ki, a konkrét történelmi feltételeknek és a nemzeti sajátosságoknak megfelelően. E folyamat sikeres fejlődé* se feltételezi a proletár internacionalizmus elveinek szigorú betartását, a kölcsönös segítségnyújtást, és támogatást, az egyenjogúságot, a szuverenitást, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást. A szocializmus természeté-- • bői hiányoznak a kapitalizmusra jellemző ellentmondások. Amennyiben az eltérő gazdasági fejlettségi fokból, társadalmi struktúrából és nemzetközi helyzetből kifolyólag, illetve a nemzeti sajátosságokkal kapcsolatban ilyen vagy -olyan nézeteltérések merülnek fel a szocialista országok között, ezeket a nézet- eltéréseket a proletár internacionalizmus alapján, elvtársi megvitatás és önkéntes, testvéri együttműködés útján sikeresen meg lehet és meg is kell oldani. Az ilyen nézet* eltéréseknek nem szabad megbontaniuk a szocialista államok imperialistaellenes egységfrontját. A kommunisták látják a szocialista világrendszer fejlődésének nehézségeit A szocialista rendszer azonban a tarsadalmi-gazdasági rend azonosságára, a szocialista or- szagok alapvető érdekeinek és céljainak egybeesésére épül. Ez az azonosság a záloga annak, hogjy sikerül majd a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elve1' alapján megoldani a fennálló ,rkrlgfk0t’ & még jobban megerősítem a szocialista rendszer egységét. A kapitalizmus fellegváraimra- ~ amit ezt a legutóbbi idők esemenyei is bizonyítottak — a forradalmi harc az egesz demokratikus, imperia- hstaellenes mozgalom fő moz- gäto ereje a munkásosztály. A jelenlegi időszakot az jellemzi hogy a munkásosztály a szeles dolgozó tömegek fo- kozodo harcot folytatnak nemcsak gazdasági helyzetük megjavításáért, hanem poli- tikai követeléseik teljesítéséért is. A saját létfontosságú érde- k5‘^. védelmező' dolgozók egyidejűleg a demokratikus szabadságjogokért és a szoci- ahs jogokért is harcolnak Követeléseik mindinkább közvetlenül a monopoltőke uralmi (Folytatás a 4. oldalon.)
