Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
rendszerét, politikai hatalmát veszik célba. A szeles nép tömegen mindinkább az ember kizsákmányolásán alapuló gazdasági és társadalmi rend gyökeres megváltoztatását kívánják. A munkásság nagy osztálycsatái sok kapitalista országban szétzilálják a monopóliumok hatalmát, elmélyítik a kapitalista társadalom ingatagságát és ellentmondásait Előhírnökei olyan új osztályütközeteknek, amelyek meghozhatják az alapvető társadalmi átalakulásokat, a szocialista forradalmat, a más dolgozó rétegekkel szövetséges munkásosztály hatalmának megteremtését. Az utóbbi idők osztályütkö- zetei csapást mértek a neoka- pitalizmus és a reformizmus hívei állal terjesztett illúziókra, s újult erővel igazolták a marxizmus—leninizmus alaptételeit. A kommunista és munkáspártok a jobb- és „bal”-oldali opportunistáktól eltérően, nem állítják szembe a mélyreható gazdasági és szociális követelésekért, fejlett demokráciáért folytatott harcot a szocializmusért vívott harccal, hanem azt e harc részének tekintik. A radikális demokratikus átalakulások, amelyeket a monopóliumok, s azok gazdasági uralma és politikai hatalma ellen vívott harc eredményez majd, elő fogják segíteni, hogy még szélesebb tömegek ismerjék fel a szocializmus szükségszerűségét. A kialakult új helyzetben még nyilvánvalóbb lett. hogy szükség van a munkásosztály egységére. A reformista koncepciók válságát megerősítik a tények, a munkásmozgalom harci tapasztalatai, az opportunizmus határozott bírálatával egyetemben, ami változatlanul feladata a kommunista és munkáspártoknak. A szociáldemokrácia soraiban differenciálódás megy végbe, s ez a vezetőségben is tükröződik. A szociáldemokraták egyes vezérei a monopoltőke, a kapitalizmus védelmére keltek. Mások hajlanak arra, hogy tekintetbe vegyék a dolgozó tömegek követeléseit, gazdasági és szociális téren a békéért és a haladásért vívott harc kérdésében. . A kommunisták döntő jelentőséget tulajdonítanak a munkásosztály egységének, s a szocialistákkal és a szociáldemokratákkal való együttműködés mellett foglalnak állást, hogy haladó demokratikus rendszert teremtsenek meg ma és felépítsék a szocialista társadalmat a jövőben. Minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy megvalósuljon ez az együttműködés, Síkra- szállnak a társadalom megújhodásában érdekelt más demokratikus pártokkal és szervezekekkel való együttműködésért is. Az ezen az úton való előrehaladáshoz természetesen arra van szükség, hogy a szocialista pártok és a szocializmus mellett állást foglaló egyéb politikai szervezetek határozottan leszámoljanak a burzsoáziával folytatott osztályegyüttműködés politikájával, s a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott hatékony harc politikáját folytassák. Fontos szerepet játszanak a monopóliumok elleni harcban a szakszervezetek, a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei. Szerepük még nagyobb lehetne, ha a kapitalista világban a ' szakszervezeti mozgalom nem lenne szétforgácsolt. Annak ellenére, hogy egyes vezérek mesterséges akadályokat gördítenek a különféle irányzatú szakszervezetek nemzeti és nemzetközi akcióegységének útjába, az utóbbi években fokozódott a szakszervezeti mozgalom ilyen egységére való törekvés. A kommunisták következetes M- vei a nemzeti és a nemzetközi szakszervezeti egységnek. (Folytatás a 3. oldalról.) Á munkásosztály valameny- nyi pártjának és szakszervezeten ek akcióegységét célzó kommunista irányvonal foko- zodo támogatásra talál. Az egység irányvonala növeli a munkásmozgalom lehetőséged az imperialistaellenes harcban, lehetővé teszi, hogy bevonjak ebbe a harcba * proletariátusnak azt a részét amely mind ez ideig szervezetlen, vagy a burzsoá pártold' követi. A kommunisták úgy fogják tökéletesíteni politikai es ideológiai tevékenységüket, hogy megvalósuljon a munkásosztály egysége. A monopoltőke uralma, az, f monopolista állam „mezőgazdasági programokat”, hajt vegre, a kis- és középparaszt- sag mind nagyobb részének elnyomorodásót idézi elő. Az utobbiidőben ez a parasztság ezekke?0’ ellenáJi?st tanúsít f ut az intézkedésekkel szemben, tömeges megmozdulásokra vállalkozik, amelyeket a városi dolgozók is támogatna ■ A munkások és parasztok szövetségének erősítése __ < 1 monopóliumok és hatalmuk ellen vívott sikeres harc egyik alapvető feltétele. ^ A nagytőke semmibe veszi V;^»középrétegek többségének létfontosságú érdekeit. A lakosság középrétegeinek j"*1“ tömegei éppen ezért annak ellenere, hogy soraikra?.. nincs egység és e rétegek különösen fogékonyak a bur- zsoa ideológia iránt, síkrajza 11 nak erdekeik védelmében bekapcsolódnak az általános ??™°fkrttlkUuS követelésekért nal t Egyre inkább növekszik közöttük az a fel- a munkósoszfom^ságűakkOZÖS **Korunkban, amikor a tudomány közvetlen termelőerővé kább „azK.ertelmiaég minőinkéről bérmunkások sorába kerül Társadalmi érdekei osszefonodnak a munkásosztály érdekeivel, alkotó törek- a - monopolista tulajdoakü?\, erdekeibe ütköznek. 3ra, mindennél fontosabb a profit. Noha lényegbe vago különbség mutatkozik az értelmiség különféle csoporljainaic helyzetében íTaevohh* ^Hűségnek mind tnarbb resZe keríU Jmnflik- u uLa monopóliumokkal és a S°kA imperialista poli- Sga * burzsoá ideológia lépjen. A s, fizikai dolgozók szövetséa? a^bSÄnt&5bb efŐVé vál* a Dekeert. a demokráciáért és a tarsadabni haladásért, a leT- meles, a kulturális intézmé raükusS a,t;ij.ekozlatás demok- ratikus ellenőrzéséért, az októlóSf^ a,nép érde)rn s£l galo fejleszteseert vívott harcA parasztság, a városi középrétegek és az értelmiség érdekeinek közeledése ? munkásosztály érdekeihez. együttműködésük fokS saja,m.Tpollsla hatalom társadalmi bázisának összeszűkü vezet, élezi aTonoS-' liumok hatalmának belső el Ientmondásait, és elSSti. szeles neptömegek mozgósító? sát a monopóliumok az im- penahzmus elleni harcra. véA vád l€tMf9nt0S tényezőjé- AmerTt-L Nyugat-Európában Amerikában, Japánban, rö. rokorszagban és más orszá Syobbnr'aZ UjÚSág e®rre ?mibf fSze< 45 fokozódó poh ti kai aktivitása. P jeltnleei0^ megmozdulásai a méW vál«óUrZf°a társadalom .válságát tükrözik A dolgozo — s mindenekelőtt a munkasifjúság amely szuper- kizsakmanyol ásnak van kité- nt eS i?- kaPitaüzmus körülmé- yei között semmilyen távlatot sem lat maga előtt, egyre rvekenyebben kapcsolódik be "7- osztalyharcba, belép a szakszervezetekbe, a kommu- n'sta es más demokratikus szervezetekbe. A diákság széles tömegei nemcsak az elavult oktatási rendszer hiányosságai ellen lépnek fel nemcsak azért a jogukért harcolnak, hogy saját szervezeteik legyenek és hatékonyan részt vehessenek az oktatási intézmények irányításában, hanem az uralkodó osztályok politikája ellen is. A vietnami nép harcától és az imperializmus ellen vívott hősi harc más példáitól lelkesítve, mind több fiatalvesz részt a nagyszabású népi megmozdulásokban az imperializmus ellen, a demokráciáért, a békéért és a szocializmusért. A kommunisták nagyra becsülik az ifjúsági mozgalom fellendülését, s aktívan részt vesznek benne. Terjesztik soraiban a tudományos szocializmus eszméit, megmagyarázzák az ifjúságra esetleg befolyást gyakorló különféle ál- forradalmi eszmék veszélyességét, igyekeznek segíteni, hogy megtalálja a helyes utat az imperializmus éllen, érdekeik védelmében vívott harcban. Az ifjúság előtt csakis a munkásmozgalommal és kommunista élcsapatával való szoros kapcsolat nyithat /alóban forradalmi kapcsolatokat. Korunk fontos jellegzetessége a nők tömeges részvétele az osztó 1 y ha re ban, az antiim- perialista mozgalomban és a békéért folyó harcban. Ez a részvétel legszemléletesebben az amerikaiak vietnami agressziója elleni tömeges megmozdulásokban nyilvánul meg. Emelkedik a termelésben és más tevékenységi szférákban foglalkoztatott nők száma, növekszik politikai öntudatuk, erősödik harcuk a gazdasági és szociális jogokért. A dolgozó nők követelik, hogy vessenek véget mindenfajta megkülönböztetésnek munkájuk bérezésében, követelik a teljes egyenjogúságot az állampolgári jogok tekintetében, intézkedéseket követelnek az anyaság védelmére stb. Mind aktívabban vesznek részt a munkás- és demokratikus erők harcaiban, egyre nagyobb számban lépnek be a szakszervezetekbe. A kommunista pártok, amelyeknek tevékenységében egyenlő jogokkal vesznek részt a nők, határozottan támogatják követeléseiket. és a nők egyenjogúsítását az általános demokratikus mozgalom fontos elemének tekintikA szocialista országokban biztosítva van a nők teljes egyenjogúsága, és ezeknek az országoknak a példája komoly vonzerővel bír a kapitalista világban élő nők harca szempontjából. A társadalmi ellentmondások erőteljes éleződésének eredményeképpen sok kapitalista országban nyílt meg a lehetőség a forradalmi munkásmozgalom monopóliumellenes és imperialistaellenes alapon nyugvó szövetségére a hívők széles tömegeivel. A katolikus egyház és nehány más vallás ideológiai válságban van, amely megrendíti évszázados koncepcióikat és kialakult szerkezetüket. Egyes országokban növekszik a kommunisták együttműködése es gyarapodnak közös akcióik a katolikusok, valamint más val- lásúak széles demokratikus tömegeivel; nagyon időszerűvé vált a párbeszéd ezen erők között olyan kérdésekben, mint a háború és béke, kapitalizmus é^ szocializmus, neo- kolonializmus és a fejlődő országok; rendkívül időszerűek az imperializmus ellen, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott közös akciA kommunistáknak meggyőződése, hogy éppen ezen az úton — a széles korú kapcsolatok és a közös akciók utján — haladva válik a hívok tömege az imperialistaellenes harc és az alapvető társadalmi változások aktív erejéve. Az egységes monopóliumellenes és imperial istaellenes akciók során kedvező feltételek teremtődnek minden demokratikus áramlatnak olyan politikai szövetségben való egyesülésre, amely képes arra, hogy döntően korlátozza a monopóliumoknak az ország gazdasági életében játszott szerepét, véget vessen a nagytőke hatalmának, és a szocializmusért vívott harc folytatásához a legkedvezőbh feltételeket biztosító alapvető politikai és gazdasági átalakulásokat valósítson meg. Ennek a demokratikus szövetségnek alapvető ereje a munkásosztály. Az említett célok elérését mindenekelőtt a munkásosztály és a legszélesebb néprétegek különböző formákat öltő nagyszabású tömegmegmozdulásai teszik lehetővé. A kommunisták a parlamenti tevékenység minden lehetőségét felhasználják, de hangsúlyozzák, hogy a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban a munkásosztály és minden dolgozó tömeg- mozgalmának kibontakozása a döntő mozzanat A gyarmati rendszer összeomlása jelentős mértékben gyengítette az imperializmus hadállásait. Az elmúlt évtized során tovább növekedett az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek imperialistaellenes mozgalmának szerepe a forradalmi világfolyamatban. Egyes országokban ez a mozgalom antikapitalista tartalmat nyer. Ázsia és Afrika sok országában a nemzeti -felszabad ító mozgalom új szakaszába lépett. Ezeken a földrészeken nagyszámú nemzeti állam jött létre ami lényegesen módosította' a világ politikai szerkezetét, s közrejátszott a bt an, hogy' az imperializmus rovására változtak meg az erőviszonyok. Majdnem teljesen megszűntek a régi gyarmat- birodalmak. Afrika jövőjére és a béke ügyére nézve nagy jelentősége van Afrika déli részének —, a gyarmati uralom egyik utolsó övezete felszabadításának. Angola, Mocambique, Portugal-Guinea, Zimbabwe, Namibia és Dél-Afrika népeinek fegyveres harca súlyos csapásokat mér az imperializmus által támogatott fasiszta es fajüldöző rendszerekre, s uj nagy győzelmek távlatát nyitja meg az afrikai forradalom előtt. A világimperializmus ellen folytatott harcban kiemelkedő szerepet játszik az arab felszabadító mozgalom, amely pozitív hatást gyakorol a Közel-Keleten és Afrikában az imperializmus és a neokolo- nializmus ellen harcoló egész mozgalomra. Az arab népeknek az imperializmus és az izraeli agresszió ellen vívott harca része annak a világméretű általános harcnak, amelyet a szabadság és a szocializmus erői a nemzetközi imperializmus ellen folytatnak. E stratégiailag fontos és olajban gazdag térség népeinek fellendülő nemzeti-felszabadító mozgalma és társadalmi haladása különleges gyűlöletet kelt az imperialistákban és az olajmonopóliumok- ban, amelyek intrikákat és összeesküvéseket szőnek e mozgalom ellen, háborúkat robbantanak ki és más agresz- szív akciókhoz folyamodnak. Az ilyen akciók elhárítása az összeesküvések meghiúsítása s az összes vívmány megóvása szempontjából fontos például a társadalmi-gazdasági változások elmélyítése, a haladó nemzeti frontok létezése a széles tömegek és a haladó nemzeti erők számára a demokratikus szabadságjogok biztosítása. A felszabadult országokban fejlődik a társadalmi differenciálódás. Élesedik a konfliktus egyfelől a munkásosztály, a parasztság és más demokratikus erők, közöttük a kispolgárság hazafias érzelmű rétegei. másfelől az imperializmus, a belső reakciós erők és a nemzeti burzsoázia azon elemei között, amelyek egyre inkább hajlamosak megalkudni az imperializmussal. Számos fiatal államban megnövekedett a munkásosz. tály társadalmi szerepe és politikai aktivitása. Növekszik az ázsiai és afrikai országok fiatal proletariátusa, valamint a szocialista országok és a kapitalista országok munkásosztálya között fennálló internacionalista kapcsolatok jelentősége. Nagy forradalmi lehetőségei vannak a dolgozó parasztságnak. A dolgozó parasztság aktívan részt vesz az imperializmus ellen, a népek nemzeti felszabadításáért vívott harcban. A kommunisták fokozzák a paraszttömegek körében végzett tevékenységükéit, és beviszik a proletár ideológiát e tömegek közé. Ázsia és Afrika független államainak többségében a politikai függetlenség, s szuverenitás megszilárdításának és védelmének feladatai mellett a társadalmi fejlődés egyik központi problémája lett a gazdasági elmaradottság leküzdése a saját ipart is magában foglaló független nemzetgazdaság létrehozása, és a nép életszínvonalának emelése. Ezeknek a problémáknak a' megoldása feltételezi a mélyreható társadalmi -gazdasági átalakulásokat, demokratikus agrárreformok végrehajtását a dolgozó parasztság érdekében és részvételével, továbbá az idejét múlt feudális és pre- feudáHs viszonyok megsemmisítését, a külföldi monopóliumok túlsúlyának megszüntetését, a társadalmi és politikai élet, valamint az államapparátus radikális demokratizálását, a nemzeti kultúra újjászületését és haladó hagyományainak fejlesztését a forradalmi pártok megerősítését és ilyen pártok létrehozását ott, ahol eddig még nem léteztek. A szóban forgó országok társadalmi fejlődésének időszerű problémái körül jelenleg nemcsak az illető államok népei és a neokolonialisták között folyik éles harc. Ezek egyúttal belső társadalmi összeütközéseket is kiváltanak. Ázsia és Afrika független államai számára nagy jelentősége van a saocialista országokkal való baráti viszony és hatékony együttműködés megteremtésének. Korunk forradalmi feltételeinek hatására sajátos formái jöttek létre a felszabadult országok haladó társadalmi fejlődésének, megnövekedett a forradalmi-demokratikus erők szerepe. Néhány fiatal állam nem kapitalista útra lépett, olyan útra, amely biztosítja a gyarmati múltból örökölt elmaradottság felszámolásának lehetőségét és a szocialista fejlődésre való áttérés feltételeinek megteremtését. A szocialista orientáció utat tör magának ezekben az országokban, leküzdi a nagy nehézségeket és kiállja a megpróbáltatásokat. Ezek az államok elszánt harcot folytatnak az imperializmus és a neokolonia- Jizmus ellen. Azok az országok viszont, amelyek kapitalista útra léptek, nem voltak képesek arra. hogy akár egyet is megoldjanak alapvető problémáik közül. A belső reakció ezekben az országokban a nép növekvő elégedetlenségébe ütközve, az imperializmus támogatásával támadást indít a demokratikus szabadságjogok ellen, sok esetben pedig kegyetlenül elnyomja a tömegek demokratikus és hazafias mozgalmát. Konfliktusokat szít a nemzetiségi, etnikai, vallási, törzsi és nyelvi csoportok között, s ily módon az ezen országok által kivívott függetlenséget is veszélyezteti. (A dokumentum szövegének közlését holnapi számunkban folytatjuk.)
