Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-18 / 138. szám
Kétmillió felnőttet vár az iskola Készülnek az új gabona fogadására A zt mondják: tanuló nemzet vagyunk. Vonaton, buszon, villamoson, minden második ember kezében tankönyv, nyelvkönyv, jegyzet. Felnőttek százai, ezrei járnak esti, vagy levelező hallgatóként gimnáziumba, technikumba, egyetemekre. Mégis, Magyarországon kétmillió (!) a 16 és 50 év közötti, munkaviszonyban álló felnőtt, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát sem. Köztük 98 ezer analfabéta. A fél-analfabétákról, a gyakorlatilag írni, olvasni alig tudókról nincs statisztika. A dolgozók általános iskolájának nyugdíjas igazgatónője meséli a „hőskorról”, az 1948-tól 52—53-ig tartó időszakról : — Annyi volt a felnőtt általános iskolás, mint még soha. Azok jöttek tanulni, akiknek azelőtt nem adatott lehetőség. Soha nem felejtem el azt a 8 analfabétát, aki rongyos ruhában, de tele tudniakarással, vággyal jött az iskolába. A vizsgán maguk szedte gyöngyvirággal köszöntötték a tanári kart. Aztán megtorpant a felnőttoktatás. Csak a hatvanas években született újjá, — fejlődtek, differenciálódtak formái, bővült tovább a dolgozók iskolájának országos hálózata. Elkezdődtek a felnőttoktatás tantervi és metodikai munkái. Ennek ellenére újból rohamosan csökkent a felnőtt általános iskolások száma. Még az 1963—64-es tanévben 116 670-en jártak a dolgozók általános iskolájába, 1968— 69-ben már csak 27 983 hallgató jelentkezett. Miért? Miért ilyen kevesen? — keresem üzemben, tsz-ben, fiatalok és öregek közt. 29 éves fiatalember. Erős, egészséges. Gyári segédmunkás. Darura, vagonokra rakja, rögzíti a ládákat. Órabére 7 forint, öt osztályt végzett. — Jó nekem így is. Sose szerettem tanulni. Nem sokkal keres többet a barátom, aki szakmunkás lett, tanult, technikumba járt. A művezető azt mondja: azonos körülmények között az a betanított munkás, aki 4 elemit végzett, többet termel, mint a másik, aki most technikumba jár. Hallottam, van munkahely, ahol éppen hogy nehezítik a tanulni akarók helyzetét — 3 műszakba, más munkakörbe helyezik őket. B. községben teljesen megszűnt a dolgozók általános iskolája. Közel a város, a bent dolgozóknak utazással telik el napi 2—3 órájuk. A tsz-tagok öregek, 55 év fölött az átlagéletkor. Azokat a fiatal technikusokat sem hézik valami nagy rokonszenv- vel, akik visszajöttek a faluba. A tsz-elnök visszakérdezi — kit küldjön iskolába, hogyan? Az állatgondozót? A traktorost? örül, ha megbirkózik a napi munkával. Ilyen elszomorító lenne a kép ? A statisztika szerint leg- inkább a mezőgazda- sági jellegű megyékben, járásokban csökkent a dolgozók iskolájába járók száma. Ipari helyeken még úgy-ahogy tartják a létszámot. Legtöbb beiratkozott hallgatója a dolgozók általános iskolájának Borsod, Győr, Hajdú, Pest, Szabolcs, Szolnok, Csongrád és Bács megyében van. Beszéltem olyan munkásokkal, akik dicsérték munkahelyüket — állandó délelőtti műszakkal segítik, hogy nyugodtan járhassanak iskolába. Másutt külön jutalomban részesítették az eredményesen vizsgázókat. A közlekedési dolgozók műveltségének emelését segíti például az az intézkedés, amely szerint a 30 éven aluliak csak a 8 általános elvégzése után kaphatnak gépkocsivezetői jogosítványt. Hajdú megyében az analfabétaoktatást társadalmi ügy- gyé tették. A megyei tariács vb., a járási, városi, községi tanácsok vb-elnökeit, helyetteseit, személy szerint tette felelőssé, néhány írástudatlan sikeres vizsgáztatásáért. Módszertani tanfolyamot rendeztek. Nagyiétán minta tanmeneteket, óravázlatokat adtak ki. Baranyában nyugdíjas pedagógusok látogatják, tanítják írni-olvasni a cigány- családokat. Követendő példákat szolgáltatnak a tatabányai, a kecskeméti, a dunaújvárosi, a budaörsi dolgozók általános iskolája is. De segíthetnek a munkatársak, a családtagok is. Fűzfőn a fizetési jegyzéket aláírni nem tudókat társaik addig serkentették, míg be nem iratkoztak az iskolába. A pedagógusok csaknem mind lelkesek, hivatás- tudattal tanítják, nevelik a felnőtteket. Azt mondják : legnehezebb a nyelvtant, a számtant, a kémiát tanítani. Vizsgák előtt legépelik a tételeket, vázlatot készítenek, másutt fénymásolt nyelvtani táblázatokat adnak a hallgat toknak. Kevesen és egyre kevesebben vállalják a pillanatnyi előnyöket nem tartalmazó általános iskolai tanulást. Még akik beiratkoznak, azok sem valamennyien járják végig a tanévet. Sok a lemorzsolódás. Pedig sokféle kedvezmény, egyszerűsítő törekvés megvalósult már a felnőttek oktatásában. Osztályozó vizsgát tehetnek egyéni felkészüléssel, elvégezhetnek egyszerre két osztályt, tanulhatnak esti, vagy levelező tagozaton. A mezőgazdaságban dolgozók részére külön 5 hónapos ta- nu1rr.á. ■ >*í idővel működő iskola Iviil v *.4 lük. Mecsek-brikett — mini brikett A nagymányoki brikettiizem- ben az elmúlt években már tübb érdekes kísérletet végeztek annak érdekében, hogy jobb minőségű brikettet adjanak a lakosságnak. Volt már lyukas, nagy, ovális, meg gömbölyű alakú brikett is. . . Most viszont olyan érdekes kísérletet fejeztek be. amely az eddigieknél jobb eredménynyel Recsegtet. A nagymányo- ki gyárban a jövőben mini- brikettet fognak gyártani. Ez hasonlítani fog majd egy közepes dióra, súlya pedig alatta lesz a 30 grammnak. A szakemberek véleménye szerint ez a mini brikett még gyengébb huzatú kályhákban, tűzhelyekben is jól elég. A brikett szilárdsága nagyobb mint a normái nagyságú briketté, így az viszontagságait is jobban bí^ía. A naevmánv^ki br«ke+t Mo- cxek-br^ket-1 frirgalo^ba és esni' g túl on Je«ST lnmHr» valószínű az esszé’ hozzák. Az általános iskolai tantervreform közelebb hozta a tananyagot a felnőttek igényeihez, gondolkodásmódjához. Szépek és nagyon jól használhatók a sok ábrával, szemléltető rajzzal teli tankönyvek. (Az alsó tagozatos osztályok tanulói ingyen kapják a könyveket). Ahol a munkahely kapcsolatot tart az iskolával, támogatja tanuló dolgozóit, ott kevés a probléma. Ahol a tsz-közgyűlés a tanulás mellett foglal állást, ahol tanulásra, művelődésre használják fel a megnövekedett szabad időt, a szabad szombatot, ahol szorgalmazzák a felnőttek oktatását, képzését —, Ott nem kell bezárni a dolgozók iskoláit. Hiszen sem a korszerű termelést, sem a szakmai képzést nem lehet az általános műveltség nélkül megoldani, biztosítani. A dolgozók általános is- kóláiban is elkészültek a jövő tanév tervei. Elküldték a felhívásokat, a plakátokat az üzemekbe, a tsz- ekbe, gazdaságokba, iskolákba. A szülőket iskolás gyermekeik útján is értesítik a tanulási lehetőségekről. Munkahelyen, művelődési házakban hirdetik, népszerűsítik a dolgozók Iskoláit. Az általános iskolák 2 millió felnőttet várnak! KÁDÁR MÁRTA Biztatóak a terméskilátások, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat alaposan felkészült az új gabonatermés fogadására. A vállalat tamási üzemében a már meglévő hat vasvázas gabonatároló szín mellé újabb ölöt állítottak fel, a meglévőket is lebetonozták és körülfalazták. Míg a múlt évben egyidejűleg három tárolószínben tudták átvenni és tisztítani a gabonát, most — a torlódások elkerülése céljából öt helyen történik majd az átvétel. Ügy számítják, hogy naponta akár százötven vagonnyit is át tudnak venni és megtisztítani. A szövetkezetek a kombájnoktól egyenesen ide szállíthatják a búzát. A vállalat az idén hat és félmillió forintot fordít gaboná- tároló-kapacitásának növelésére, a beruházásnak mintegy felét a tamási üzem kapja. Az építkezés itt is befejezéshez közeledik, a program szerint június 25-ére az üzem készen áll az új termés fogadására. Dicséretben részesült a Növényvédő Állomás Ülésezett a megyei tanács vb — A Magyar Beruházási Bank vezérigazgató-helyettese Szekszárdion Tegnap délelőtt Szekszárdon szokásos ülését tartotta a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Élénk eszmecsere alakult ki afölött a beszámoló fölött, amelyet dr. Nagy Elemér igazgató terjesztett a Vb elé a Tolna megyei Növényvédő Állomás munkájáról. Az állomás impozáns ütemben fejlődött az utóbbi nyolc évben. Gépparkja tizenkétszeresre növekedett. A védelemben részesített terület 1960-ban ötvenezer hold alatt volt, tavaly már a félmillió holdhoz közelített. A tavalyi védekezés — megfontolt számítás szerint — hatszázmillió forint értékű termést mentett meg a termelők, végső soron pedig a népgazdaság számára. Azokon a területeken, ahol elmaradt a szükséges védekezés, a mulasztás súlyos bosszút állt: százmillió forintot meghaladó kárt okozott; ezen belül a szürkepenész a szőlőkben tizenhét millióst, a burgonyabogár tizenhárom millióst. Az intézmény sokkal sikeresebb munkát végezhetett volna, ha rendeltetésének megfelelő számú szakembert foglalkoztathat Tolna megye. Bizonyára ezzel is magyarázható az a sajnálatos tény, hogy némelyik kártevő a házikertekben és gyümölcsösökben úgyszólván zavartalanul garázdálkodhatott. Annak ellenére, hogy pusztítására a megyei tanács vb-elnökhelyettese rendelkezést adott ki, hogy a hatósági felszólítások száma meghaladta a hétszázat, a szabálysértési eljárásoké nem járt mesz- szi a kétszáztól, hogy tizenhét közérdekű védekezés elrendelésére került sor, — a feladatot az említett területeken nem sikerült elfogadhatóan megoldani. Az állomás szakemberei a termelőszövetkezeteknek különösen értékes támogatást adtak 1960-ban: a közös gazdaságokhoz majdnem ötszázötven írásbeli tanácsot juttattak el. A védekezési kísérletek sokaságából országosan is kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult tavaly a ga- bonatetű-invázió leküzdésére készített aerosolozó gépek kipróbálása. Az intézmény vadtoxikológiai vizsgálataira már külföldön is felfigyeltek. A vb az elébe terjesztett határozati javaslat több pontját határozattá emelte, másokkal — dr. Tóth Bálintnak, a megyei NEB elnökének javaslatára — a népi ellenőrzés vizsgálatának befejezése után ismét foglalkozik. Dr. Vígh Dezsőnek, a megyei tanács vb-elnökhelyette- sének javaslatára a Végrehajtó bizottság dicséretét fejezte ki a Növényvédő Állomás közérdekű munkásságáért. A megyei beruházások állásának tárgyalásán részt vett Siket Miklós, a Magyar Beruházási Bank vezérigazgató-helyettese is, úgyszintén Dán Mihály, a Magyar Beruházási Bank Tolna megyei fiókjának igazgatója. Dán M’bá'v elismeréssel regisztrálta, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése óta a hitel- kérelmek megalapozottabbak, mint korábban voltak. Furcsállotta, hogy a lakossági szolgáltató kapacitás fejlesztésére alig mutatkozik igény hitel iránt. Siket Miklós kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a tőkés hitelkérelem elbírálásánál a hitelező a mi szemünkben szinte érthetetlen óvatosságot tanúsít, s így nem indokolt hitelezési rendszerünket bürokratikusnak ■ nevezni. Kifejezte azt a reményét, hogy a jövőben a bank szervező szerepe a beruházó és kivitelező között növekszik. Nézete szerint ma még korai volna a hitelezési jogot teljesen decentralizálni, mert így a helyes besorolás érvényesítése megoldhatatlan lenne. Ezt követően jelezte, hogy aránylag rövid időn belül nő a fiókok jogköre a hitelkérel-* mek elbírálásánál, — természetesen a realitások határain belül. Megemlítette, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöksége főként a kisebb vállalatokat érdeklő kérdéssel foglalkozik: jelesül azzal; hogyan lehetne ezeket a kis pénzzel rendelkező, de fejlesztésre méltó üzemeket az új gazdasági mechanizmusba illő pénzügyi eszközökkel támogatni. A továbbiakban a végrehajtó bizottság a június 26- án esedékes megyei tanácsülés anyagaival, bejelentésekkel, egyéni kérelmek elbírálásával foglalkozott.
