Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

Kétmillió felnőttet vár az iskola Készülnek az új gabona fogadására A zt mondják: tanuló nemzet vagyunk. Vo­naton, buszon, villamoson, minden második ember kezé­ben tankönyv, nyelvkönyv, jegyzet. Felnőttek százai, ez­rei járnak esti, vagy leve­lező hallgatóként gimnázium­ba, technikumba, egyetemek­re. Mégis, Magyarországon két­millió (!) a 16 és 50 év kö­zötti, munkaviszonyban álló felnőtt, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osz­tályát sem. Köztük 98 ezer analfabéta. A fél-analfabéták­ról, a gyakorlatilag írni, ol­vasni alig tudókról nincs sta­tisztika. A dolgozók általános isko­lájának nyugdíjas igazgató­nője meséli a „hőskorról”, az 1948-tól 52—53-ig tartó idő­szakról : — Annyi volt a felnőtt ál­talános iskolás, mint még soha. Azok jöttek tanulni, akiknek azelőtt nem ada­tott lehetőség. Soha nem fe­lejtem el azt a 8 analfabé­tát, aki rongyos ruhában, de tele tudniakarással, vággyal jött az iskolába. A vizsgán maguk szedte gyöngyvirággal köszöntötték a tanári kart. Aztán megtorpant a fel­nőttoktatás. Csak a hatvanas években született újjá, — fejlődtek, differenciálódtak formái, bővült tovább a dol­gozók iskolájának országos hálózata. Elkezdődtek a fel­nőttoktatás tantervi és meto­dikai munkái. Ennek ellenére újból roha­mosan csökkent a felnőtt ál­talános iskolások száma. Még az 1963—64-es tanévben 116 670-en jártak a dolgozók általános iskolájába, 1968— 69-ben már csak 27 983 hall­gató jelentkezett. Miért? Miért ilyen keve­sen? — keresem üzemben, tsz-ben, fiatalok és öregek közt. 29 éves fiatalember. Erős, egészséges. Gyári segédmun­kás. Darura, vagonokra rak­ja, rögzíti a ládákat. Órabére 7 forint, öt osztályt végzett. — Jó nekem így is. Sose szerettem tanulni. Nem sok­kal keres többet a barátom, aki szakmunkás lett, tanult, technikumba járt. A művezető azt mondja: azonos körülmények között az a betanított munkás, aki 4 elemit végzett, többet ter­mel, mint a másik, aki most technikumba jár. Hallottam, van munkahely, ahol éppen hogy nehezítik a tanulni akarók helyzetét — 3 műszakba, más munkakörbe helyezik őket. B. községben teljesen meg­szűnt a dolgozók általános iskolája. Közel a város, a bent dolgozóknak utazással telik el napi 2—3 órájuk. A tsz-tagok öregek, 55 év fö­lött az átlagéletkor. Azokat a fiatal technikusokat sem hé­zik valami nagy rokonszenv- vel, akik visszajöttek a fa­luba. A tsz-elnök visszakérdezi — kit küldjön iskolába, hogyan? Az állatgondozót? A trakto­rost? örül, ha megbirkózik a napi munkával. Ilyen elszomorító lenne a kép ? A statisztika szerint leg- inkább a mezőgazda- sági jellegű megyékben, já­rásokban csökkent a dolgo­zók iskolájába járók száma. Ipari helyeken még úgy-ahogy tartják a létszámot. Legtöbb beiratkozott hall­gatója a dolgozók általános iskolájának Borsod, Győr, Hajdú, Pest, Szabolcs, Szol­nok, Csongrád és Bács me­gyében van. Beszéltem olyan munká­sokkal, akik dicsérték munka­helyüket — állandó délelőtti műszakkal segítik, hogy nyu­godtan járhassanak iskolába. Másutt külön jutalomban ré­szesítették az eredményesen vizsgázókat. A közlekedési dolgozók műveltségének eme­lését segíti például az az in­tézkedés, amely szerint a 30 éven aluliak csak a 8 álta­lános elvégzése után kaphat­nak gépkocsivezetői jogosít­ványt. Hajdú megyében az analfa­bétaoktatást társadalmi ügy- gyé tették. A megyei tariács vb., a járási, városi, községi tanácsok vb-elnökeit, helyet­teseit, személy szerint tette felelőssé, néhány írástudatlan sikeres vizsgáztatásáért. Mód­szertani tanfolyamot rendez­tek. Nagyiétán minta tan­meneteket, óravázlatokat ad­tak ki. Baranyában nyug­díjas pedagógusok látogatják, tanítják írni-olvasni a cigány- családokat. Követendő pél­dákat szolgáltatnak a tata­bányai, a kecskeméti, a duna­újvárosi, a budaörsi dolgozók általános iskolája is. De se­gíthetnek a munkatársak, a családtagok is. Fűzfőn a fi­zetési jegyzéket aláírni nem tudókat társaik addig serken­tették, míg be nem iratkoz­tak az iskolába. A pedagógusok csaknem mind lelkesek, hivatás- tudattal tanítják, nevelik a felnőtteket. Azt mondják : legnehezebb a nyelvtant, a számtant, a kémiát tanítani. Vizsgák előtt legépelik a té­teleket, vázlatot készítenek, másutt fénymásolt nyelvtani táblázatokat adnak a hallgat toknak. Kevesen és egyre keveseb­ben vállalják a pillanatnyi előnyöket nem tartalmazó ál­talános iskolai tanulást. Még akik beiratkoznak, azok sem valamennyien járják végig a tanévet. Sok a lemorzsolódás. Pedig sokféle kedvezmény, egyszerűsítő törekvés meg­valósult már a felnőttek ok­tatásában. Osztályozó vizsgát tehetnek egyéni felkészülés­sel, elvégezhetnek egyszerre két osztályt, tanulhatnak esti, vagy levelező tagozaton. A mezőgazdaságban dolgozók ré­szére külön 5 hónapos ta- nu1rr.á. ■ >*í idővel működő is­kola Iviil v *.4 lük. Mecsek-brikett — mini brikett A nagymányoki brikettiizem- ben az elmúlt években már tübb érdekes kísérletet végez­tek annak érdekében, hogy jobb minőségű brikettet adja­nak a lakosságnak. Volt már lyukas, nagy, ovális, meg gömbölyű alakú brikett is. . . Most viszont olyan érdekes kísérletet fejeztek be. amely az eddigieknél jobb eredmény­nyel Recsegtet. A nagymányo- ki gyárban a jövőben mini- brikettet fognak gyártani. Ez hasonlítani fog majd egy kö­zepes dióra, súlya pedig alat­ta lesz a 30 grammnak. A szakemberek véleménye sze­rint ez a mini brikett még gyengébb huzatú kályhákban, tűzhelyekben is jól elég. A brikett szilárdsága nagyobb mint a normái nagyságú bri­ketté, így az viszon­tagságait is jobban bí^ía. A naevmánv^ki br«ke+t Mo- cxek-br^ket-1 frir­galo^ba és esni' g túl on Je«ST lnmHr» valószínű az esszé’ hozzák. Az általános iskolai tan­tervreform közelebb hozta a tananyagot a felnőttek igé­nyeihez, gondolkodásmódjá­hoz. Szépek és nagyon jól használhatók a sok ábrával, szemléltető rajzzal teli tan­könyvek. (Az alsó tagozatos osztályok tanulói ingyen kapják a könyveket). Ahol a munkahely kapcso­latot tart az iskolával, támo­gatja tanuló dolgozóit, ott kevés a probléma. Ahol a tsz-közgyűlés a tanulás mel­lett foglal állást, ahol tanu­lásra, művelődésre használ­ják fel a megnövekedett sza­bad időt, a szabad szombatot, ahol szorgalmazzák a felnőt­tek oktatását, képzését —, Ott nem kell bezárni a dolgozók iskoláit. Hiszen sem a kor­szerű termelést, sem a szak­mai képzést nem lehet az ál­talános műveltség nélkül megoldani, biztosítani. A dolgozók általános is- kóláiban is elkészültek a jövő tanév tervei. Elküld­ték a felhívásokat, a plaká­tokat az üzemekbe, a tsz- ekbe, gazdaságokba, iskolák­ba. A szülőket iskolás gyer­mekeik útján is értesítik a tanulási lehetőségekről. Mun­kahelyen, művelődési házak­ban hirdetik, népszerűsítik a dolgozók Iskoláit. Az általá­nos iskolák 2 millió felnőttet várnak! KÁDÁR MÁRTA Biztatóak a terméskilátások, a Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat alaposan felkészült az új gabonatermés fo­gadására. A vállalat tamási üzemében a már meglévő hat vasvázas gabonatároló szín mellé újabb ölöt állítottak fel, a meglévőket is lebetonozták és körülfalazták. Míg a múlt évben egyidejűleg három tárolószínben tud­ták átvenni és tisztítani a gabonát, most — a torlódások el­kerülése céljából öt helyen történik majd az átvétel. Ügy számítják, hogy naponta akár százötven vagonnyit is át tud­nak venni és megtisztítani. A szövetkezetek a kombájnoktól egyenesen ide szállíthatják a búzát. A vállalat az idén hat és félmillió forintot fordít gaboná- tároló-kapacitásának növelésére, a beruházásnak mintegy fe­lét a tamási üzem kapja. Az építkezés itt is befejezéshez kö­zeledik, a program szerint június 25-ére az üzem készen áll az új termés fogadására. Dicséretben részesült a Növényvédő Állomás Ülésezett a megyei tanács vb — A Magyar Beruházási Bank vezérigazgató-helyettese Szekszárdion Tegnap délelőtt Szekszárdon szokásos ülését tartotta a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Élénk eszmecsere ala­kult ki afölött a beszámoló fölött, amelyet dr. Nagy Ele­mér igazgató terjesztett a Vb elé a Tolna megyei Növény­védő Állomás munkájáról. Az állomás impozáns ütemben fejlődött az utóbbi nyolc év­ben. Gépparkja tizenkétsze­resre növekedett. A védelemben részesített terület 1960-ban ötvenezer hold alatt volt, tavaly már a félmillió holdhoz köze­lített. A tavalyi védekezés — meg­fontolt számítás szerint — hat­százmillió forint értékű ter­mést mentett meg a terme­lők, végső soron pedig a nép­gazdaság számára. Azokon a területeken, ahol elmaradt a szükséges védekezés, a mu­lasztás súlyos bosszút állt: százmillió forintot meghaladó kárt okozott; ezen belül a szürkepenész a szőlőkben ti­zenhét millióst, a burgonyabo­gár tizenhárom millióst. Az intézmény sokkal sikeresebb munkát végezhetett volna, ha rendeltetésének megfelelő szá­mú szakembert foglalkoztat­hat Tolna megye. Bizonyára ezzel is magyarázható az a sajnálatos tény, hogy néme­lyik kártevő a házikertekben és gyümölcsösökben úgyszól­ván zavartalanul garázdálkod­hatott. Annak ellenére, hogy pusztítására a megyei tanács vb-elnökhelyettese rendelke­zést adott ki, hogy a hatósági felszólítások száma meghalad­ta a hétszázat, a szabálysér­tési eljárásoké nem járt mesz- szi a kétszáztól, hogy tizen­hét közérdekű védekezés el­rendelésére került sor, — a feladatot az említett területe­ken nem sikerült elfogadható­an megoldani. Az állomás szakemberei a termelőszövet­kezeteknek különösen értékes támogatást adtak 1960-ban: a közös gazdaságokhoz majdnem ötszázötven írásbeli tanácsot juttattak el. A védekezési kí­sérletek sokaságából országo­san is kiemelkedő jelentősé­gűnek bizonyult tavaly a ga- bonatetű-invázió leküzdésére készített aerosolozó gépek ki­próbálása. Az intézmény vad­toxikológiai vizsgálataira már külföldön is felfigyeltek. A vb az elébe terjesztett határozati javaslat több pontját határo­zattá emelte, másokkal — dr. Tóth Bálintnak, a megyei NEB elnökének javaslatára — a né­pi ellenőrzés vizsgálatának be­fejezése után ismét foglalko­zik. Dr. Vígh Dezsőnek, a me­gyei tanács vb-elnökhelyette- sének javaslatára a Végrehajtó bizottság di­cséretét fejezte ki a Nö­vényvédő Állomás közér­dekű munkásságáért. A megyei beruházások állá­sának tárgyalásán részt vett Siket Miklós, a Magyar Beru­házási Bank vezérigazgató-he­lyettese is, úgyszintén Dán Mi­hály, a Magyar Beruházási Bank Tolna megyei fiókjának igazgatója. Dán M’bá'v elis­meréssel regisztrálta, hogy a gazdaságirányítás új rendsze­rének bevezetése óta a hitel- kérelmek megalapozottabbak, mint korábban voltak. Fur­csállotta, hogy a lakossági szolgáltató kapacitás fejlesz­tésére alig mutatkozik igény hitel iránt. Siket Miklós kér­désekre válaszolva elmondta, hogy a tőkés hitelkérelem el­bírálásánál a hitelező a mi szemünkben szinte érthetetlen óvatosságot tanúsít, s így nem indokolt hitelezési rendszerün­ket bürokratikusnak ■ nevezni. Kifejezte azt a reményét, hogy a jövőben a bank szervező szerepe a beruhá­zó és kivitelező között nö­vekszik. Nézete szerint ma még korai volna a hitelezési jogot telje­sen decentralizálni, mert így a helyes besorolás érvényesí­tése megoldhatatlan lenne. Ezt követően jelezte, hogy arány­lag rövid időn belül nő a fiókok jogköre a hitelkérel-* mek elbírálásánál, — termé­szetesen a realitások határain belül. Megemlítette, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnök­sége főként a kisebb válla­latokat érdeklő kérdéssel fog­lalkozik: jelesül azzal; hogyan lehetne ezeket a kis pénzzel rendelkező, de fejlesztésre méltó üzemeket az új gazda­sági mechanizmusba illő pénz­ügyi eszközökkel támogatni. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság a június 26- án esedékes megyei tanács­ülés anyagaival, bejelentések­kel, egyéni kérelmek elbírá­lásával foglalkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents