Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-13 / 134. szám

II tanács döntsön! örvendetes, hogy a felelős politikai, állami és társadalmi szervekkel együtt közvélemé­nyünk tekintélyes része is be­hatóan foglalkozik államéle­tünk és a szocialista demok­rácia továbbfejlesztésének fel­adatával. A párt- és a szak- szervezet, a tanácsok, a nép­front aktivistái sokfelé kere­sik és vitázva igyekeznek tisz­tázni a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének közvetlen tennivalóit a közélet különbö­ző területein. A párt erőtelje­sen ösztönzi ezt az útkereső aktivitást. Kádár János elv­társ például a minap is, egye­temi felszólalásában rámuta­tott az államélet és a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztését a vezetés olyan kér­désnek tartja, amelynek meg­felelő megoldása nagy, szocia­lista céljaink megvalósításának feltétele. Nem véletlen, hogy ebben a tekintetben különösen nagy fi­gyelem irányul a helyi taná­csok munkájára, államhatalmi és közigazgatási tevékenysé­gük további demokratizálásá­nak kérdéseire. A helyi ta­nács az államhatalomnak és -igazgatásnak az a szerve, amely a legközelebb van az állampolgárokhoz, tevékenysé­ge pedig állandó és közvetlen befolyást gyakorol életviszo­nyaik alakulására. Például a választókat érzékenyen érin­ti, hogyan használja fel a ta­nács a rendelkezésére álló pénzeket, hogy milyen sor­rendben tűzi napirendre a megye, a járás vagy a község lakói életkörnyezetének javí­tását szolgáló létesítmények megvalósítását, hogy milyen alapállással foglalkozik a tá­ji ácsapparátus a lakosság problémáivál és így tovább: A helyi tanácsok országszer­te azért működhetnek általá’- ban eredményesen, mert jó a kapcsolatuk a választók töme­geivel. Ismerik és számon tart­ják a választók szükségleteit. Tudják, mit várnak és mit sürgetnek az emberek. így a dolgozók véleménye, javaslata, sok kezdeményezése érvénye­sülhet az adott terület életét érintő legfontosabb döntések­ben. Mindez serkenti a vá­lasztók közéleti felelősségér­zetét, növeli az érdeklődést a helyi közügyek iránt és elő­mozdítja demokratikus közéle­tünk fejlődését. Nyilvánvalóan a szocialista államélet és demokratizmus továbbfejlesztésének útján ta­A legeltetési biztosítás sta­tisztikája szerint a múlt év­ben 6300 szarvasmarha pusz­tult el a legeltetési idény alatt, közülük baleset követ­keztében 3642, ezen kívül 110 szenvedett mérgezést, 73 hő­gutát, 1209 nyelt szöget, dró­tot és egyéb emészthetetlen tárgyat, a felfúvódás 726 ál­latot vitt el, 200 a bendőjét terhelte túl. Legelőre jutva a rendszerint anyagforgalmi zavarokban szenvedő, nyalakodó szarvas- marha szívesen vesz fel idegen tárgyakat. Ruha, papír, kötél legfeljebb emésztési rendelle­nességeket okoz, de a szeg, a drót, vagy más fémtárgy le­nyelése előbb-utóbb a recés­gyomron keresztülfúródva szívburokgyulladás kiváltója lehet. Megelőzésként távol kell tartani az állatokat a ve­szélyes helyektől. Műhelyud­varon például soha ne hajt­sák az állatokat és gondosan gyűjtsék .össze mindenütt a szalma és szénabálák kötöző- drótját. láljuk meg annak lehetőségét, hogy a tanácsok tevékenysé­ge még szorosabb összhang- tan legyen a választó töme­gek tényleges szükségleteivel. Ezen a területen annak mód­ját keli megtalálnunk, hogy a választó tömegek befolyása mind hatékonyabban érvénye­süljön a lakosság egészét érintő kérdések eldöntésénél. Vagyis hogy a lakosságnak, választott képviselői: a tanács­tagok útján tényleges bele­szólása legyen a határozatok meghozatalába. Ez azért is múlhatatlanul szükséges, mert várhatóan erőteljesen fejlődik a tanácsok önkormányzati jellege, azzal párhuzamosan tágul döntési, cselekvési lehetőségeik köre s persze felelősségük is. Fele­lősségük — nemcsak a felső államhatalmi szervek, hanem a választó tömegek #előtt is. Mindezeket a meggondoláso­kat alapul véve megállapít­hatjuk: a tanácsi munka de­mokratikus továbbfejlesztésé­nek különösen fontos lánc­szeme a választott tanácsi tes­tület szerepének növelése. A tanácsok tevékenységét szabályozó rendelkezések meg­jelölik: melyek azok a kérdé­sek, amelyek a választott ta­nácsi testület, melyek azok, amelyek a végrehajtó bizott­ság, illetve apparátusának ha­táskörébe tartoznak. A tanácsi munka demokratizmusának alapja az. hogy a hatáskörö­ket feltétlenül tartsák tiszte­letben. Vagyis a végrehajtó bizottság és az apparátus semmiféle jogcímen se ragad­ja magához a választott tes­tület törvényben megszabott hatáskörét, ne döntsön helyet­te. A terüket lakosságát ..érin­tő, fontos és átfogó kérdések- . béri ténylegesen a tanácsi tes­tület, döntsön. Kívánatos, hogy a végrehajtó bizottság még bővítse is az ilyen kérdések körét: minél több jelentékeny ügyet terjesszen, érdemi meg­vitatás és döntés céljából a választott testület elé. így va­lósul meg a választott testü­let és a végrehajtó szerv he­lyes viszonya az alkotmányos előírások, a szocialista demok­rácia követelményei szerint, s ez nyújtja a maximális bizto­sítékot arra is, hogy helyes döntések születnek. Ma még nem kevés esetben fordul elő, hogy a végrehajtó bizottság átfogó s a jogszabá­lyok szerint is a testület ha­táskörébe tartozó kérdésekben A lépfenés. a sercegőüszkös, a mételyes, a szőrférges le­gelők ugyancsak súlyos ve­szélyt jelentenek a szarvas- marha számára. Nagy mennyiségű pillangós zöldtakarmány vagy harmatos zöldtakarmány fogyasztása­kor szükségszerűen bekövetke­zik az állat heveny felfúvó­dása, és ilyenkor könnyen megfulladhat, ha nem törté­nik gyors beavatkozás. A gá­zok mielőbbi távozását elő kell segíteni az állat elejének magasabbra állításával, és 30 —50 milliméter átmérőjű szonda bevezetésével. Ha a megfulladás veszélye miatt erre nincs idő, a bal horpasz dobszerűen elődomborodott részébe szűrcsapót szúrnak, s ennek nyílásán a gázok el tudnak távozni. A legeltetésre igen nagy szüksége van a szarvasmar­hának, de a gondosság és a felügyelet hiánya súlyos gazdasági károkat idézhet elő. maga dönt. Sőt, már olyas­mivel is találkoztunk, hogy egy kérdésben, amelyben a döntés joga a járási tanács választott testületét illette vol­na meg, a tanácsapparátus egyik előadója maga határo­zott. Ezekben a dolgodban szigorú rendet kell teremteni. A következő kérdés ez: mit visznek a választott testület elé a végrehajtó bizottságok? Valóban lehetőséget nyújta­nak-e a testületnek arra, hogy egy élénk, sok nézőpontú, de­mokratikus vita alapján ér­demben határozhasson, akár a végrehajtó bizottság állás­pontjától eltérően is? Ebben a tekintetben ugyancsak több tartalmi és eljárási kérdés rendezésre szorul. Először is: téved a végre­hajtó bizottság, ha azt köny­veli el sikernek, hogy a ta­nácsülés az elébe terjesztett határozati javaslatot minden észrevétel nélkül jóváhagyja. A terület gazdasági, társadal­mi életét érintő jelentős ügyek a döntés előtt csaknem min­dig alapos, körültekintő mér­legelésre szorulnak. A végre­hajtó bizottságot saját hatás­körének eredményes betöltése szempontjából nem az álmos egyetértés, hanem az eleven, tárgyszerű vita, a tárgyalt kérdésben megbúvó ellent­mondások, érdekkülönbségek feltárása segíti. Másfelől megtörténik, hogy a végrehajtó bizottság előre eldöntött ügyeket tűz a tes­tület tanácskozásának napi­rendjére. Ott persze nem ér­demi vitát vár. hanem csupán egyetértő jóváhagvást. Az ilyen tanácskozás formális, a választott testület tagiait el­idegenítő üresjárat. Van úgy, hosv az elnöklő tanácsi' ve­zető, összefoglalván a felszó­lalásokat, eey-két észrevételt még helvesel is, de a lénye­get illetően érvek híiá.n is megvédi a véfn-ehajtó bizott­ság álláspontját, mellőzve a testületi vita eredményeit. A tanácsi munka demokratizmu­sának továbhfp'iesztósp során az ilyen gyakorlat nem tart­ható. Egy-egy tanácsi vezető azzal veszi vedelméDe az ilyesmit, hogy a tanácsülés előtt az ap­parátus és a végrehajtó bi­zottság már úgy L mindent alaposan mérlegelt, felmért, megvizsgált, ezért csakis az előterjesztésben foglaltak fo­gadhatott el helyesnek, ez az egyetlen alternativa. De a vá­lasztott testületnek elvitatha­tatlan joga, hogy felülbírálja a végrehajtó szervet és meg­vizsgálja: javaslatai jelentik-e valóban a legjobb megoldást. A meghozandó határozat csak­ugyan összhangban van-e a követelményekkel, a lakosság egészének vagy egyes rétegei­nek érdekeivel? A múlttiori- ban egy ankét során egy ta­nácsi vezető a nyilvánosság előtt jelentette ki: a végre­hajtó bizottság előterjesztését a tanácsülés már azért sem mindig módosíthatja, mert mire az ügyet elébe terjesztik, gyakran már el is kezdődött a végrehajtás. Furcsa és fo­nák magyarázat ez: éppen az a dologban a rossz hogy a végrehajtó bizottság kisajátí­totta a testület demokratikus jogait. Ennek nem szabad megtörténnie. A testületi demokrácia to­vábbfejlesztésével azt kíván­juk elérni, hogy az állampol­gároknak közvetlenül felelős és azok bizalmát élvező tes­tületek döntsenek a helyi- ál­lamügyekben, s hogy erősöd­jék a választott szervek ellen­őrzése a végrehajtó szervek munkája felett. Ez tanácsaink számára a munka megjavítá­sának új forrásait nyitja meg, ezzel jobban megfelelnek a fejlődésünkkel együtt növekvő követelményeknek. HORVÁTH JÓZSEF Veszélyek a legelőn Tavaly 6300 szarvasmarha pusztult el A 25. évforduló tiszteletére Garancialevél minden munkára A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szak­ipari főépítés-vezetőségén a párt- és a társadalmi szervek, valamint a gazdasági vezetők szocialista mun­kaversenyt kezdeményeztek, a dolgozók javaslatára. A munkaverseny eredményeivel kívánják ünnepelni felszabadulásunk 25. évfordulóját. A főépítés-vezetőség szocialista munkaversenye fel­hívással • is fordul a vállalat Tolna megyei építés- vezetőségeihez, hogy csatlakozzanak a munkaverse­nyükhöz, kiváló termelési eredményekkel köszöntsék a felszabadulás 25. évfordulóját. A főépítés-vezetőség összesítette a brigádok válla­lását, ebből kiderül, hogy az idén és jövőre a terme­lékenységet 5 százalékkal növelik, 1968 bázisadataihoz viszonyítva. A? egy főre eső termelési érték pedig eléri az országos átlagnak megfelelő értéket. Növelik a gépesítés fokát, 3 százalékkal. Uj technológiát vezet­nek be több helyen. Például az üvegesrészlegnél el­készítik a gépesített szabászasztalt. A festőknél meg­teremtik a lehetőséget a gépészeti munkák üzemi elő- mázolására. A parkettások felkészülnek az új anya­gokkal való munkára. A főépítés-vezetőség valamennyi munkáját 1969. II. félévében már garancialevéllel ad­ják át. Ezzel is hozzájárulnak a minőség általános ja­vításához. A szocialista munkaverseny-szerződés, amely több mint tíz munkabrigád felajánlásaiból tevődik össze, nagy visszhangra talált a vállalatnál. Ezekben a na­pokban tartják a többi építésvezetőségeken a termelési tanácskozásokat, ahol megbeszélik, milyen módon csat­lakozhatnak a szakipari főépítés-vezetőség versenyé­hez. A felszabadulás évfordulója tiszteletére folyó szo­cialista munkaverseiny, a brigádok munkaverseny- szerződésére alapul. Tizenhét brigád tett vállalást, valamennyien a szocialista brigád címért versenyez­nek, ezen belül gazdasági és politikai kérdések meg­oldására vállalkoztak. A gazdag tartalmú vállalások­ból érdemes néhány fontos dolgot idézni. Délity János/ 7 tagú szocialista brigádja arra tett ígéretet, hogy egy brigádtag az ősszel az építőipari technikumi tanulmá­nyokat megkezdi. Fischer Ferenc brigádjában pedig az ősszel két fiatal szakmunkást vesznek fel és ezek­kel együtt teljesítik a vállalásukat. A hőszigetelő bri­gád szerződése szerint az elmúlt évi nyereséget alapul véve, idén 15 százalékkal többet érnek el, ugyan­akkor a betanított munkások szakmunkásvizsgát tesz­nek. Anczló István festőbrigádja közös kulturális ren­dezvényeket szervez nemcsak a brigád, hanem a csa­ládtagok részvételével. Till János festői arra vállal­koztak, hogy elsajátítják az új festési technológiát, il­letve a tapétázást. Merczel József melegburkoló bri­gádja pedig többek között arra is vállalkozott, hogy még az idén elsajátítják a banolparketta és panel- parketta-burkolást. A szakipari főépítés-vezetőségen a gazdaságvezetők gondoskodnak arról, hogy a dolgozók szocialista munkaversenyét havonta értékeljék, nyil­vánosságra hozzák. A jövő év végén a főépítés-veze­tőség brigádjai között több mint 25 ezer forint jutal­mat osztanak ki a legkiválóbb munkásoknak, illetve brigádoknak. Az első helyezett brigád tagjainak 7 ezer forintot adnak.- Pj ­Országos vándorgyűléseket rendeznek az állami gazdasá­gok fennállásának 20. évfor­dulója alkalmából. Ezeken egy egy termelési ágazat irá­nyítói, szakemberei találkoz­nak, kicserélik tapasztalatai­kat és tanulmányozzák a fejlett gazdálkodási, technoló­giai, stb. módszereket. Június 10-én, kedden a Bólyi Állami Gazdaságban, 11-én szerdán délelőtt a Szekszárdi Állami Gazdaságban, délután pedig a Hőgyészi Állami Gazdaságban tartottak tudományos vándor- gyűlést az ország tájairól ösz- szegyűlt állami gazdasági ál­lattenyésztők és igazgatók részvételével. A csaknem másfélszáz részvevő a Hőgyészi Állami Gazdaságban például megte­kintette a gazdaság juhtele- peit: a szúnyogcsárdai gépe­sített juhhodályokat, a oser- nyei új juhhodály típust, a kisketreces éltetést és hizla­lást, valamint ugyanott, a gazdaságban folytatott hús­termelő fajták fceresztezésé- ből származó bárányokat. Megnézték a tehenészetet, a tárkányi szabadtartásos üsző- nevelő-telepet és az öntözéses mintalegelőt. A látottak igen jó benyomást keltettek a társ­gazdaságok szakembereiben. A vándorgyűlést csütörtökön Agárdon folytatták. (-S-0) Jó szőlőtermés mutatkozik A kiadós eső után szorgal­masan permetezik a Tolna megyei szőlőket, hogy meg­előzzék a peronoszpóra fertő­zését. A Szekszárdi Állami Gazdaságban ezer holdnál több új telepítésű — ebből nagyrészt termő — szőlőt per­meteznek 18 traktoros géppel, s ha nem gátolja az időjárás, a héten be is fejezik ezt a munkát amint azt Petries Pál igazgatóhelyettes főagronó- mustól megtudtuk. A védeke­zést könnyítik a hideg éjje­lek, s a nappali hirtelen fel- melegedést ellensúlyozza a jó szélmozgás. A történelmi borvidéken egyébként jól elvirágoztak a szőlők a gazdaság területén, s a tavalyinál nagyobb termés mutatkozik. A Szekszárdi Ál­lami Gazdaságban holdanként negyvennégy mázsa volt a múlt évi átlaghozama a sző­lőnek, s ha nem jön közbe elemi kár. ennél többre szá­mítanak az idén. (-s-ó)

Next

/
Thumbnails
Contents