Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

Ha On lenne újságirt, milyen témában,-i**ve) kázitene « megye, lakóhelye, ■ munkahelye w-zetói közül interjúi j Mire szeretne választ kapni7 Tandíj Az év első hónapjaiban, amikor a sajtó — lapunk is — bő terjedelemben, s több ízben foglalkozott a cipők, s ezen belül külö­nösen a női csizmák minő­ségével, joggal fogalmazó­dott meg a kérdés: hogyan kerülhetnek forgalomba tízezerszámra egészében rossznak bizonyult lábbelik, s vajon a vásárlói pana­szok tömegének lesz-e ha­tásos következménye? A néhány hónapja feltett kér­désre most elégedettséggel olvastuk a választ. A köny- nyűipari miniszter kezde­ményezésére a Központi Gazdasági Döntőbizottság bírságolási eljárást indított a Bőr- és Cipőkellék Vál­lalat, valamint a Duna és a Tisza Cipőgyár ellen. Ha­tározatában összesen hat­millió forintot kitevő gaz dasági bírságot szabott ki a három vállalatra a for­galomba hozott, rossz mi­nőségű műbőrcsizmák mi­att. Hatmillió forint tekinté­lyes summa. Főként, ha nem a nyereség számlájára kell írni, hanem a mulasz­tások tandíjaként befizetni, a vállalat nyereségét csökkentő veszteségként el­könyvelni! Igaz, a döntő- bizottság határozata még nem jogerős. Jogerősnek tekinthető azonban az a fogyasztói ítélet, ami sze­rint alapos leckét kell kap niuk azoknak a vállalatok­nak, amelyek nehezen, vagy egyáltalán nem akarják megérteni, hogy írott és íratlan törvényeink szerint szocialista gazdálkodás elveinek megsértésével ti­los a vállalati hasznot nö­velni. Az említett három vállalat a lecke megtanulá­sának tandíját fizeti meg, a pénzbeni veszteségek mellett a vállalat hírének, nevének erkölcsi csökkené­sét is viselniük kell. A vásárlói, fogyasztói ér­dekek védelme sűrűn sze­repel a lapok hasábjain, a rádió, a televízió híradásai­ban, ám eddig úgy tűnt. sokkal inkább óhaj, mint­sem gyakorlati valóság. Az elmúlt hónapokban azon­ban — hűen a gazdasági reform szelleméhez, s elvei­hez — szemtanúi lehettünk annak, miként növekednek vásárlót védő biztosíté­kok — a kiváló áruk fó­rumának védjegyét vissza­vonták, bírságot szabtak ki a Szokol rádiók töltőjének rossz minősége miatt stb. — s most a hatmilliós bír­ság esetében ismét arról bizonyosodhattunk meg, hogy az állam nem této­vázik, ha a lakosság ér­dekeiről van szó. A vállalati önállóság, a piaci konkurrencia, az ár­politika nyújtotta lehetősé­gek jó feltételeket terem­tenek a fogyasztói igények tökéletesebb kielégítésére, ám arra nem, hogy e le­hetőségekkel akár egyetlen vállalat is visszaéljen. A reform kezdetekor, a múlt évben még csak elv volt: a tisztátalan eszközöket al­kalmazó vállalati gazdál­kodást — ha a szép szó nem használ — bírsággal kell terelni a helyes útra. fogyasztónak természe­tesen öröm. hogy ez az elv ma valósággá kezd válni, vállalatok pedig — s nemcsak a bírsággal súj­tottak — rákényszerülnek, hogy tiszteljék eltartóikat, a vevőket! Gyalogolni jó, De nem Szekszárdon A napokban több olvasónk tette már szóvá, hogy Szek- szárd központjában az építke­zések miatt nehezen lehet gya­log közlekedni. Közvélemény­kutatásunk során tettük félre egyik olvasónk kérdését, azzal a céllal, hogy erre akkor ké­rünk választ, ha a kérdés fel­tevése jogosabb lesz. Olvasónk kérdését most elküldtük a vá­rosi tanács illetékes osztályára. Hegyi Ferenc osztályvezető fő­mérnök a következőt vála­szolta : „A Népújság olvasójának felvetése jogos, azonban a megoldás nem minden esetben adott. Általában foghíj-beépí­téseknél az egyik legnagyobb problémát az építési terület szűk volta okozza. Ilyen terü­leti adottságok mellett az épü­let megépítéséhez szükséges gépek felvonulási sávja kény­szerűségből szintén az utca­frontot terheli. A közbülső de- poniákból származó többlet- költségek elkerülése érdekében kénytelenek vagyunk közleke­désre használt területeket is igénybe venni. Kikötéseinket a forgalom biztonsága érdekében minden esetben megtettük. Azonban, és ezt sajnos tapasz­talni lehet, hogy a kivitelezők nem minden esetben hajtják végre ezen előírásokat. Ellenőrzéseink és megtett intézkedéseink némi javulást eredményeztek. A megoldás végső soron — és erre sokkal nagyobb gondot kell fordítani — az ellenőrzések megszigorí­tása, és a tapasztalt hiányossá­gok azonnali megszüntetése. Kérem tájékoztatásom szí­ves tudomásulvételét. Hegyi Ferenc oszt. vez. főm.” Borjádi panoráma Néhány éve örömmel ad­tunk hírt arról, hogy a borjá­di méhest, melyben Petőfi nagy verseinek egész sorát ír­ta. a megyei múzeum kis do­kumentum kiállítás otthonává avatta. A kiállítás máig látha­tó, szép és hatásos. Az ugyan­csak szép borjádi méhes kör­nyéke azonban siralmas. A tel­jes elhanyagoltság képét mu­tatja. pedig ahhoz, hogy jelen­tőségéhez mérten rendbe hoz­zák nem kellene több. mint egy kasza, néhány ásó és olya­nok, akik ezeket a szerszámo­kat rövideb időre kézbe venni is hajlandók. Felhívjuk erre a kölesdi tanács, de a helyi ál­talános iskola pedagógusainak figyelmét is. (ordas) Foto: Kónya József Jó kereseti lehetőség! 5 napos munkahét! Felveszünk: ÉPÍTÉSZ és ERŐSÁRAMÚ technikusokat, VILLANY-, FŰTÉS-, GÁZSZERELŐKET kőműveseket és segédmunkásokat, akik eredményes munkavégzésüktől függően szakmunkás- vizsgát is tehetnek. Egy segédmunkás havi átlagjövedelme 1950 Ft-tól. Elszámolás teljesítménybérben, munkásszállást biztosítunk. Dolgozóinkat díjmentes, családtagjaikat kedvezményes VAS­ÚTI UTAZÁSI IGAZOLVÁNNYAL látjuk el. Jelentkezés személyesen f. hó 16-án Baján, és f. hó 17-én Bátaszéken a pályaudvar tanulóvárótermében reggel 7 órától délután 17 óráig, vagy levélben az alábbi címen: MÁV SZAK- ÉS SZERELŐIPARI FŐNÖKSÉG I, sz. Főépítésvezetősége, Bu­dapest. X., Kőéi- u. 3'd. (139) Segítőnk és ellenségünk. • . A káros rovarok, gombabetegségek és egyéb károsító szervezetek elpusztítására, használatos kémiai anya gokkal az élet igen sok területén találkozhatunk. Azon kí­vül, hogy nagy részüket a mezőgazdasági növények meg­védésére használják, megtalálhatók a legtöbb háztartásban legyek, rágcsálók irtására, az embergyógyászatban a külön­böző paraziták irtására, az állatgyógyászatban és állat­tenyésztésben szintén a káros rovarok pusztítására. Leg kiterjedtebb felhasználási területük mégis a mezőgazdaság­ban, a termesztett növényeink károsítóktól való megvédése céljából történik. Az engedélyezett több, mint 210 féle nö­vényvédő szer legtöbbje megyénkben is megtalálható. me­lyekből a termelőüzemeink és egyéni termelőink tavaly közel 35 000 mázsát használtak fel, amelynek értéke meg haladta a 34 millió forintot. Mindezek különböző összetételű vegyi anyagok és jelentős részük igen veszélyes méreg. A növényvédő szer beszerzésével kezdődően a permetezett termény elfogyasztásáig az ember és környezete gyakran kerül kapcsolatba ezekkel a mérgekkel, amelyek körültekin­tő, gondos és szakszerű felhasználás esetén az emberek igen hatéliony és nélkülözhetetlen segítőtársai, hozzá nem értő és felelőtlen emberek kezében azonban tömeges szerencsétlen­ségek előidézőjévé válhatnak. Mivel a növényvédő szerekkel óriási területeket és a közvetlen emberi vagy állati fogyasz­tásra szánt termékek tömegét kezeljük. veszélyesség szem­pontjából valamennyi más termelőeszközt, gépet vagy jár­művet felülmúlnak. Éppen ezért a növényvédő szerek szál­lítása, tárolása, felhasználáshoz való előkészítése, felhasz­nálása, a kezelt területen történő munkavégzés, a kezelt termény szüretelése folyamán fokozottabb mértékben szem előtt kell tartani az előírt megelőző jellegű balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok, utasítások és rendeletek betartását. A jelen időszakba n erről két okból is fontos be­szélni. Egyrészt a veszélyes rovarölő szerek tömeges fel- használása ebben az időszakban kezdődik. A gyümölcsösök kivételével más területeken eddig főleg a kevésbé mérgező gyomirtó szerek felhasználására került sor. Másrészt az élő szervezetekben felhalmozódni képes DDT és HCH szerfélesé­gek, valamint egyéb klórozott szénhidrogén típusú növény­védő szerek helyett felhasználásra kerülő, a felhasználás során sokkal mérgezőbb szerves foszforsavészter típusú sze­rek kerülnek előtérbe, melyeknél a legkisebb felelőtlenség is súlyos következményekkel járhat, A mérgeződések megelőzése terén, legfontosa&b, hogy alaposan ismerjük azokat az anyagokat, amelyekkel dolgozunk. E célból különös gondot kell fordítani a növény­védő szerekkel dolgozók munkavédelmi kioktatására. Az év eleji általános jellegű oktatás mellett menet köz­ben minden új növényvédő szerrel történő munka meg­kezdése előtt az éppen felhasználásra kerülő készítménnyel kapcsolatos mérgezési veszélyeket, a viselendő védőfelszere­léseket, ezek használatának helyes módját, a mérgezés ese­tén szükséges elsősegélynyújtási teendőket is ismertetni kell. Igen lényeges, hogy az oktatásokat olyan személy vé­gezze, aki ismeri a növényvédő szerekkel kapcsolatos tudni­valókat. Ennek figyelmen kívül hagyása már sok komoly problémát okozott. Ilyen volt a Kanacsi Állami Gazdaságban bekövetkezett gázkamrarobbanás is, ahol a gázosítással- fog­lalkozók kioktatását a terményraktáros végezte, aki semmi­féle növényvédelmi végzettséggel nem rendelkezik. A meg­előzés igen fontos eszközei a speciális munkavédelmi fel­szerelések. Ezeket mindenkor a felhasználandó növény­védő szer mérgezési tulajdonságainak megfelelően kell hasz­nálni, és gondoskodni kell rendszeres karbantartásukról és mosatásukról is. mivel a beszennyezett védőruha már nem véd, hanem- maga. is mérgezést okozhat. A védőruha kér­dése különösen probléma, az egyéni termelők esetében. A \ házikert-tulajdonosok, ha nem is rendelkeznek előírásszerű \ védőruhával, e célból jelöljenek ki egy ruhát, amit más célra nem használnak, permetezések után pedig alaposon szellőztessék vagy mossák ki. Ha munka közben a kézre, arcra, vagy más testrészre növényvédő szer kerül, azt folyó vízzel, szappannal azonnal mossuk le, munka után pedig minden esetben alaposan meg ' kell tisztálkodni. Ezért kell a növény védőszer-raktárak, elő­készítőhelyek közelében és a területen permetezés közben is tiszta víznek lenni. Sok veszélyt rejt magában a házikertek­ben, háztáji gazdaságokban általános köztes termelés is, mivel igen gyakori, hogy a fákat permetezik, alattuk pedig saláta, borsó, hogyma, szamóca vagy más érőfélben levő zöldség vagy gyümölcs van. Ezeket csak a növényvédő sze­rekre előírt várakozási idők lejárta után szabad fogyasztani. Ennek be nem tartása már számos, szerencsére megyénkben csak enyhe lefolyású mérgezödéshez vezetett, amely esetek­ben gyakran gyomorrontásra. egyszerű fejfájásra gyanakod­nak, vem is gondolva, az esetleges növény védő szer-mérge­zésre. Végül, ha növényvédőszeres munka közben vagy után a dolgozóknál rosszuUét vagy mérgeződésre utaló bármilyen tünet tapasztalható, azonnal forduljunk orvoshoz. Az időben történő orvosi beavatkozás életmentő lehet. Az óvórendszabályok következetes betartásával a mér- gezések biztonsággal elkerülhetők és a veszedelmes mérgeknek minősülő növényvédő szerek is az ember hasz­nos segítőtársai lesznek. SZMT munkavédelmi bizottsága Szili Máté (k s.)

Next

/
Thumbnails
Contents