Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

ű gyakorlat és a tudomány művelőinek kapcsolata Közvetítő: a tsz-szövetség A z átszervezés évei óta a mezőgazdaság már sok­szor bizonyította a nagyüzem előnyeit. Legszembetűnőbben éppen tavaly, amikor az év­század egyik legkritikusabb időjárása ellenére is hozni tudta az előző, lényegesen kedvezőbb évek termelési eredményeit — volt, amiben meg is haladta azokat. Az eredmények titka tulaj­donképpen nem is titok. A termelőszövetkezeti mozgalom­mal együtt fejlődő, gyarapodó nagyüzemi termelési tapasz­talat .mellett a termelést köz­vetlenül irányító gyakorlati szakemberek bátran igénybe vették a tudomány újabb és újabb eredményeit, a korszerű termelési eljárásokat. Mind­ebben nagy szerepük van — a tudomány és a gyakorlat közötti, szorosabb kapcsolat megteremtésével — a termelő- szövetkezetek területi szövet­ségeinek, amelyek alig két­éves működésük alatt valóban hasznos érdekképviseleti szer­vekké váltak. Érdekképviselet és termelés­fejlesztés ... A termelésfej­lesztés tulajdonképpen első számú közérdek, érdeke az adott gazdasági egységnek és a népgazdaságnak is. Ezt az érdeket szolgálja a Kapos- Koppány Völgye Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­ge is, a különböző tudományos intézetekkel kialakított kap­csolattal, illetve azok tudo­mányos eredményeinek elter­jesztésével. gyakorlatba való átültetésével, alkalmazásával. A szövetséget alkotó terme-1 lőszövetkezetek eddig elért termelési eredményei jók, an­nak ellenére, hogy a talaj- adottságok nem mindenütt kedvezőek. (Tavalyi termésát­laguk búzából 14.90. kukoricá­ból 21,2, árpából 16.9 mázsa). Az előző években már történt lépések a kedvezőtlen adott­ságok ellensúlyozására, talaj- javítással, az erózió elleni vé­dekezéssel, az általános agro­technikai gyakorlat korszerű­sítésével — a további eredmé­nyekhez viszont feltétlenül szükséges a tudomány leg­újabb módszereinek gyors el­terjesztése. B megváltozott gazdaság- irányítási rendszer le­hetővé tette a termelőszövet­kezetek nagyobb önállóságát, termelési, tevékenységi köré­nek bővítését, de nem szorít­hatja háttérbe mindez a fő és biztos fejlesztést a növény- termesztésben és az állat- tenyésztésben egyaránt. Kiala­kult ugyan a biztonságos ter­melésnek megfelelő agrotech­nikai gyakorlat, de a meg­felelő, új növényfajtáik alkal­mazása mellett még sok lehe­tőség van az erózió elleni vé­dekezésre, a csapadék hatás­fokának növelésére, az öntö­zés nagyobb mérvű alkalma­zására. Az állattenyésztésben a nagy tenyész- és termőké­pességű fajtáké a döntő sze­rep. céltudatos tenyésztői munkával, korszerű tartási, ta­karmányozási viszonyok, eljá­rások alkalmazásával. Ezekre a mezőgazdasági üzemek egvmagukban is ké­pesek, de éppen itt rejlik a tsz-szövetség hallatlanul nagy szerepe: a korszerű módszerek tömegéből kiszűrni azokat, amelyek a legjobban megfelel­nek az adott viszonyok között a termelés fejlesztésének, köz­gazdaságilag elemezni a ja­vasolt termelési eljárások gaz­daságosságát. hasznát. A szövetség a tudományos módszerek elterjesztésének ofTxri’lr h:P'c7TTR.lÍ0l a szakmai klubnapokat, ame­lyeken különböző szakterüle­tek gyakorlati szakemberei ta-( lálkoznak a tudomány képvi­selőivel. Faek a klubnapok olyan vitafórumok, amelyeken a különböző tudományos in­tézetek közvetlenül adják át kutatásaik leírniabb eredmé­nyeit. (A tamási Vörös Szikra például 36 kukorica-, és 9 búza­fajtával végez összehasonlító kísérleteket, amelyeknek ered­ményeit közreadja a többi ter­melőszövetkezeteknek.) A ta­mási tsz-szövetséggel kapcso­latban álló intézeteit: az Ag­rártudományi Egyetem Föld- művelési és Növénytermelés- tani Tanszéke, a kaposvári felsőfokú mezőgazdasági tech­nikum, az Északkelet-Magyar­országi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet, a pécsi jogi egye­tem, amely szocialista szerző­dés alapján — teljesen új vo­nása a kapcsolatoknak — me­zőgazdasági jogi vonatkozás­ban segíti a szövetség mun­káját. Két vélemény az együttmű­ködésről : Dr. Guba Sándor a kapos­vári felsőfokú technikum igazgatója: — Úttörő kezdeményezés a tamási tsz-szövetség részéről a kapcsolatok ilyen kialakítá­sa. Hasznos a tudományos ku­tató számára is, lényegében kontroli-lehetőség az együtt­működés; a kisparcellás kí­sérletek eredményeit nagyüze­mi gyakorlat Igazolja. D r. Hegyi Géza, a kom- polti kísérleti intézet tudományos osztályvezetője: — A kutatáshoz jó bázis az a kapcsolat, amely a szövetség­gel kialakult. A szövetséghez tartozó tsz-ek szántóterületé­nek 40 százalékát érinti az erózió. Csak egy számadat: a hazánkból kilépő folyók éven­te 40 millió köbméter termé­keny talajt visznek magukkal. Viszont a komplex műszaki­technikai talajvédelem addig gazdaságtalan, amíg az agro­technikai talajvédelem nincs meg. Voltam már előadója a szövetség által rendezett szak­mai klubnapoknak. Az a vé­leményem, hogy ezeket — ép­pen az érdeklődés, és a ki­alakult. magas szintű viták mi­att — továbbképző tanfolya­mokká lehetne szervezni. Bl. Bitiig kilóra adják a betont Távolabb látni egy év mechanizmusán Matuz Andor a főmérnök, egyben megbízott igazgató, kalauzol bennünket a Tolna megyei Építőipari Vállalat ügyeiben... A betonról, a be­tonról, mint áruról esik elő­ször szó. Megírtuk a Népúj­ságban, hogy a közönség vá­sárolná minden valószínűség szerint a kevert és a gyár ál­tal garantált minőségű betont Ma már kész beton vásárol • ható, korlátlan mennyiségben. Pakson állítottak üzembe egy betonkeverőt. Itt vásárol­ja meg a lakosság. S mint minden újnak, ennek is keli egy kis idő, hogy az emberek megszokják. Idő kell ahhoz is, hogy rájöjjenek, minek ke- kevergessük ezt a sódert, ve­gyük meg készen a paksi ce­mentüzemben. Azt hiszem a Bács megyei Közúti Igazga­tóság előbb meglátta ebben az árubetonban a fantáziát, mint a paksi lakosság és a Tolna megyei cégek, egy dunakömlődi útépíté­si munkához a Bács me­gyeiek nyolcs/.áz köbmé­ter betont vásároltak. Szekszárdról is sok az érdek­lődő, de a nagy távolság mi att, egyelőre nem szállíthat­nak Szekszárdra kevert be­tont, mert mire a megrende­lőhöz érnek, a beton megköt. Majd talán a szekszárdi te­lepről lehet a szekszárdi ren­deléseket kielégíteni, ameny- nyiben itt az igények szüksé­gessé teszik egy keverőüzem felállítását.. És a szolgáltatás további bővítésének is van le­hetősége: most folynak a tár­gyalások arról, hogy méretre vágott betonacélt is adnak a kevert beton­hoz. Mondani sem kell, hogy ilyen anyaghiányos világban, komp­lett szolgáltatásnak nagy hasz­na volna. A paksi üzem fejlődése szin­te kézzelfogható. A gyártó te­rep korszerű, ahhoz képest, ami itt volt ezelőtt három éve. A tanácsi ipar jószerint csak rajzokon, illetőleg vásárokon találkozik a legkorszerűbb termelő berendezésekkel. Ép­pen ezért figyelemre méltó az a tel­jesítmény, amit itt a pak­si üzemben produkálnak... A vízügyi igazgatóságnak ké­szülő különleges mederburko­ló betonlapok éopen úgy ke­resettek — sajnos nem a me­gyében, mert ezt a Rakacai tóhoz viszik — mint a kerí­tésoszlopok, szőlőkarók, járda­lapok, amelyek első számú vásárlója a Pest megyei TÜZÉP... Az idén a BH—elemet két méretben készítik. A vállalat vezetői piackutatás révén fog­tak gyártásához... S ma, azt kell tapasztalniok, hogy a hi­telpolitika megszigorítása mi­att, ez után az építőanyag iránt is, mint mások iránt, megcsökkent a kereslet, A betoncsövek is hagyo­mányos gyártmányai kö­zé tartoznak az üzemnek, de most jobb minőségűek, mint korábban. Érdekes kezdeményezés is megfigyelhető a vállalatnál. A lakosság jobb kiszolgálása ér­dekében a paksi üzemből Csatárra szállítják a beton­árut, és itt vásárolhatja meg a lakosság. Előnye: kevesebb fuvarköltség, gyorsabban hot- zá lehet jutni a szükséges be­tonáruhoz és: olcsóbban, nagy­kereskedelmi á'ron. A brigádvezetők egyik érte­kezletén szóba került, hogy a paksi üzem most ért körülbelül ahhoz a szint­hez, hogy már üzemnek lehet nevezni. A munkások; Papp István, Szabó Imre, Báli János, Ko­vács Lőrinc és Nagy József, hogy csak a legjobbakat em­lítsük, garanciát adnak; az üzem híre, neve á jövőben jobban terjed a kiváló minő­ségű áru. és ennek kedvező ára révén.-Pj.­' Képek a Szekszárdi Szabály Testvérek Ktsz-ből A Szekszárdi Szakály Test­vérek Építőipari Ktsz-ben kí­sérleti üzemrészként nap­jainkban kezdte meg próba- üzemelését a fóliaüzem. A gyártáshoz szükséges polieti­lént apró labdacsok formájá­ban táplálják be a gépbe. Az automatán áthaladva mint 4sy vég nélküli fóliatömlő orsóra tekercselődík feL A már szállításra kész sok színű fóliacsévék részben további feldolgozásra, vagy kereske­delmi eladásra kerülnek. A szövődében harminckét, len- és pamutszövő gépen a három műszakban hetvenen dolgoznak. Mányokiné, a szo­cialista brigád vezetője, szak- szervezeti bizalmi, egyszerre több gépet is kezel. A brigád­ban a szövés közbeni szál­szakadás minimális. A fel­ajánlásukat e téren is teljesí­tik. Rendszeresen foglalkoz­nak a fiatalokkal, a szakmá­val kapcsolatos minden segít­séget megadnak nekik. Ezzel egyben a szakma szeretetére, megbecsülésére nevelik. Az öntödében alumíniumtól a sárgarézig, minden fémből végzünk öntési munkálatokat. Részlegünk malomgépalkat­részektől az olajégő-berende­zéseken keresztül a mezőgaz­dasági gépalkatrészekig végez formaöntéseket. Képünkön Turda Sándor, a szocialista brigád vezetője szériaöntést végez. Foto: Tóth Iván

Next

/
Thumbnails
Contents