Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-08 / 103. szám
Szolidaritási hőnap 1969 Baráti találkozók, békeestek szerte a megyében, Immár hagyomány nálunk, hogy a természet megújulásának hónapjaiból egyet, az emberiség nagy álma, a tartós béke megvalósításáért folyó küzdelem demonstrálásának szentelünk. Történelmi évfordulóhoz érkeztünk: két évtizede indult el a nemzetközi és a magyar békemozgalom. Megelégedéssel tölhet el bennünket a tudat, hogy ebben a küzdelemben a mi megyénk dolgozói is óit meneteltek, óit harcoltak. De azt is tudjuk, az eddigiek többre köteleznék, különösen most, a 20 éves évforduló alkalmából. Ezt a nagyfokú felelősségérzetet tükrözi a tavaszi békemegmozdulások idei terve is. A Hazafias Népfront bizottságai összehangoltan a társadalmi szervekkel — nőtanácosal, KISZ-szervekkel, az MSZBT-vel, a Vöröskereszttel a MESZÖV-veJ, as SZMT-vel, a MOKÉP-pei és a könyvtárakkal, a TXT-tel, a tsz-ekkei, kisiparosokkal és a szövetkezetekkel, e hónap alatt — május 8 — június 17 között — különösen is a béke megvédésének ügye felé fordítják tagjaik, dolgozóik, a megye egész lakosságának figyelmét. Á Posta-vezérigazgatóság, a Páca Postaigazgatóság, a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága, az Országos Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatósága képviselői és a postai járási ta- karékmegbizottak megbeszélést tartottak Szekszárdon, Czéh Lajos, az OTP megyei fiók igazgatója ismertette a postahivatalok takarékszolgáA szolidaritási hónap fő tartalmát természetesen a hős vietnami nép harcának — anyagi és erkölcsi — messzemenő támogatósa, s az agresz- szorok elítélésének kinyilvánítása adja. Szóba kerülnek a különböző baráti — szovjet —magyar, német—magyar — találkozókon, békeestéken szerte a megye községeiben számos más a békét veszélyeztető problémák is. És természetesen arról is folyik majd a beszélgetés, mit tehetünk, az európai béke és biztonság erősítéséért, hogyan támogassuk a közel-keleti problémák megoldását, nriképt szolgálhatjuk legjobban a népek közötti barátság elmélyítését. Szolgálják a rendezvények a berlini béke-világtalálkozóra és a Helsinkiben megrendezésre kerülő Nők Nemzetközi Világtalálkozójára való eredményes felkészülést is, ahol szintén szó esik e kérdésekről Á szolidaritási hónap kezdő békenagygyűlésdt május 11-én Döbröközön rendezi a népfront, ahol Kovács Dezsőivé, az Országos Béketanács alelnökié lesz az előadó. lati munkáját és a betétgyűjtésben elért eredményeiket. Kántor Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság helyettes vezetője elismeréssel nyilatkozott a Tolna megyei postás dolgozók betétgyűjtésben elért szép eredményeiről, amit igazol az is, hogy az év I. negyedében a postai betétállomány több mint 33 millió forinttal emelkedett Sr.-—K. A járási pártbizottság első titkára néhány fogalmat tisztázott a bevezetőben, építve a meghívottak ideológiai képzettségére Definiálta, hogy mi a gazdaságpolitika, mit foglal magába e fogalom, majd kifejtette az általános politikai és a gazdaságpolitika közötti szoros, dialektikus kapcsolatot. Utóbbi megteremő az előbbihez a kedvezőbb feltételeket, az általános politika viszont megtermékenyíti, elősegíti a gazdasági fejlődést Az időszerűség pedig annak felismerése, ami az adott helyzetben az előrehaladásnak megfelelően, szükségszerűen következik. „Hosszabb folyamat az új gazdasági mechanizmus, eredményeit fokozatosan hozza meg. Életképességét bizonyítják már az eddigi eredmények is”. Ezt követően rátért az előadó az országos adatokkal párhuzamosan, azzal összehasonlítva a járás iparának eredményeire, mely kisebb mértékben eltér az országostól. A paksi járásban az állami ipar 23, a tanácsi 21, míg a tsz építési társulás 33 százalékkal teljesítette tűi „Mohó vasutasok és cinkosaik” című, április 12-én megjelent cikkünkre dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője május 2-án kelt levelében ismételten tájékoztat arról, hogy a Bátaszéken folyt dézsmálást a vasúti szervek és a rendőrség közösen leplezte le, s hogy a MÁV a tolvajokat is, az orgazdát is elbocsátotta. Jelzi, hogy a tettesek a bíróságtól nyerik el méltó büntetésüket. Köszönjük dr. Szabó Tibor ismételt fáradozását, s reméljük, hogy rövidesen válaszol lapunk április 30-án megjelent számában a „Visszhangban” feltett kérdésünkre is. Jelesül arra, hogy a bátaszéki vasútállomás helyi vezetői, dolgozói közül kik, s milyen fokú fegyelmi büntetésben részesültek az ellenőrzés korábbi elmulasztása núatt. Mérlegen az első esztendő Társadalmi hatása pezsdítő Munkaértekezlettel egybekapcsolt továbbképzésnek is beillett volna az MSZMP Paksi Járási Bizottsága által május e-án, Pakson tartott, körzeti alapon szervezett tanácskozás. Megelőzte a Dunaföldváron, Pakson és Nagydorogon sorra kerülő tanácskozásokon a „Gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről’* nyújtandó tájékoztatót a téma járási pártbizottsági ülésen történt megvitatása, különös tekintettel arra, bogy a járás közel háromszáz főnyi vezetőgárdáját kellő áttekintéssel, részletesen kívánták informálni a járási tapasztalatokról és gazdaságpolitikai teendőkről. Kedden, a járási tanács nagytermében rendezett összejövetelen a ISO főnyi hallgatóság (párt-vb. tagjai, alapszervezeti párt- és KISZ-titkárok, termelési és agit.-prop. felelősök, propagandisták, az ipari üzemek vezetői, tsz- és ktsz-elnökök, községi tanácselnökök, iskolaigazgatók, járási és községi «megszervezett vezetők) előtt Rigóczky István, a járási pártbizottság első titkára ismertette a választott testületnek az első esztendőről adott értékelő elemzését. Az egésznapos tanácskozás délutánján az „Agi- tációs és propagandamunka néhány elméleti és módszertani kérdése” címmel folytatták munkájukat. Célja szerint az vezérelte a pártbizottságot, hogy a járásban a közép- és alsószintű gazdasági, politikai vezetők a tájékoztatás birtokában őnáUóbban, nagyobb gondolati bátorsággal felvértezettebben tudjanak dolgozni. Javítanivalók a belső mechanizmusban éves előirányzatát, mely összesen 74 millió forint értéknek felel meg. Az árrendezések következtében e mutatók nem egyértelműen pozitívak, torzulásokat jeleznek. A korábban veszteséges vállalatok állami dotációja az első évben még megmaradt, s ez nem ösztönzött a belső források feltárására. A piacképes kereslet, az értékesítési lehetőségek felmérése még kezdeti, szerény mértékű az együttműködés az ipar és a kereskedelem között, e területen még kezdetlegesség tapasztalható. Mindezekkel úgy foglalkoztak, hogy reagáltak, választ adtak a járás lakóit foglalkoztató észrevételekre. Az okokat vizsgálva szóba került, hogy a munkaerőgazdálkodás terén a jobb gazdaságosságra való törekvés még nem szorította rá a vállalatokat belső mechanizmusuk javítására, s az anyag- ellátás* nehézségek mellett helyenként a túlzott készletek is megtalálhatók. A negatívumok ellenére indokolt a bt- zodalom, hogy a járás üzemei a lehetőségek optimális kihasználását magukra nézve kötelezőnek tartják,. Fölényben a mezőgazdasági nagyüzem leljük meg a ffirjét, Borbély Lajost. (Ezt a meredek utat csupán a GAZ tudja megjárni, nríg odaérünk, ügyeskedhet a gyakorlott gépkocsivezető a szurdokban és a meredély peremén.) Sosem találkoztak, nem ismer! az uzdi Borbély Lajos a tamási Henyevölgyben Lakó Virág Gyuri bácsit, tőle függetlenül mégis ugyanazt mondja: mindketten a tamási temetőben nyugszanak. Ismerte, nagyra becsülte Kőhalmi István urasági ispánt és Sitkéd József bognárt, utóbbi — mint mondja — „pártember volt”. (Lajos bácsi vette magának a fáradságot és néhány évvel ezelőtt a fiával együtt nézte meg Szekszárdon a munkásmozgalmi emlékművön, bevésték-e rá a pédiek nevét. Megtalálta, jónéven veszti — Tudom pontosan, öt apró családja volt Kőhalmi Istvánnak, a legkisebbet még pólyában hagyta az asszonyára. A Sitkéi elvtársnak pedig egy fia és egy lánya maradt. Siratta őket nagyon a nép, zokogtak az asz- szonyok és nem értették, nem tudták, hogy miért ölték meg őket. — Milyen embernek ismerte őket Lajos bácsi? — A néphez mind a ketten jő emberek voltak. Kőhalminál jobb szívű embert nem ismertem, ispán létére már a kommün előtt is hagyta élni a szegényembert, takargatta, amit lehetett A főszerepet mégis a Síikéi elvtárs vitte, pedig nem ő volt az elnöke a direktóriumnak. Ö a háborúból jött haza, tudta jól, hogy mit akar. És erélyesen erre térítgette Kőhalmi Istvánt még előttünk a gyűlésen is. Azt mondta akkor Sitkéi József a cselédek gyermekeinek: „Most már ti is bemehettek a kertbe, mégpedig mindig, bármikor”. Tudják, annak előtte a mieinknek tiios volt oda belépni, csak az urasági gyerekek tehették, — idézi az epizódot Lajos bácsi. — Mit tud a direktóriumról? — Azt akarták, élhessen a szegénynép is. Minden este gyűlés, hol itt, hol ott. A Sitkéi József ott is mondogatta, ne legyünk gyengék, mer# akkor tudunk nri mindent véghezvinni, ha mindenki és erősen akarja. Megalakult a direktórium, utána meg sok bizalmit választottak. Hányat is? Úgy van, öt bizalmi volt ezen a birtokon. A direktórium tárgyalt az urasággal — Vizsoli nevezetű —, aki ugyan vezető maradt, ő irányított, de az igazi hatalom mégis a direktóriumé Jett. Mi- nálunk nem lett szövetkezet, legalább is úgy nem,, amilyenek most vannak. Az uraságot ellenőrzendő kijárt ide Gyünkről a Michle Mór, a termelési biztos. Azt nem felejthetem, hogy akkor a direktórium minden gazdasági cselédnek saját használatára adott Írét hold földet, — bukkan fel emlékezetében. Említi még, hogy kipuhatolták a kajdacsi nép meg a többi pusztai cselédek által elűzött, a hatalom eilen szervezkedő földbirtokosok hollétét, akik akkor a gerenyási erdőben bújtak meg. Úgy tudták, azt emlegették akkoriban, hogy árulás következtében jutott el a két vezetőjük által aláírt, az udvari vörösőrséghez címzett levél a gyönki főbíró kezébe, aki aztán „szépen megtakarította” a levelet. Elevenebb „forrás” is létezik, nem csupán a szájhagyomány őrzi az alsópéli tizenkilen- cesek emlékét, számon tarthatók érdemeik. A fiatalok, az ifjúkommunisták és az Alsó- pélben, Adorjánban élő felnőttek egyaránt magukénak vallják Kőhalmi István, Sitkéi József hősi életét és forradalmi tevékenységét Ősztől kezdve rendszeres ifjúsági emléktúrákat szervez a nevezetes helyre, az ador- járd erdő szélére a tamási járási KISZ-bi- zotíság. Ma és holnap, a harcos elődöknek kijáró tiszteletadással, lelkiismeretbeli kötelességüknek tesznek eleget a kommunista ifjak, amikor nemcsak az adorjáni erdőszélen, de a ma élő fiatalok és idősebbek szívében is ápolják forradalmi hagyományainkat SOMI BENJAM1NNS Szembetűnőbbek a járásban a mezőgazdasági üzemekben elért eredmények. Az aszály ellenére mind a termésátlagokban, mind a jövedelmezőségben jelentős a fejlődés. „Kisüzemi gazdálkodással katasztrófát idézhetett volna elő a múlt évi aszály. Csak a nagyüzem tud megerősödve kikerülni egy ilyen gazdasági évből. Szövetkezeteink gépesítettek, jó növényvédelmi munkát végeznek, helyes választással jó fajtákat termesztenek”. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok jelentős bevételi forrása volt a növénytermesztési ágazat. A paksi járásban 1967-ben kenyérgabonából 1620 vagonnyit, 1968-ban többet, 1633 vagonnyit vásároltak már fék így az ösztönző árrendezés következtében a járásban közel tízmilliónyi többletbevételhez jutottak. Az állatenyésztésből eredő és növekvő jövedelmek bizonyítják, hogy a tsz-ek mint vállalatok is boldogulnak. Az 1967. évben sertésből 22 897, szarvasmarhából 3215-öt értékesítettek, mely 1967-ben 31210-re, illetve 4179-re növekedett. Éltek a beruházások terén az állami ártámogatással, a tsz-ek 1968-ban 32 milliónyi értékben építkeztek, részben saját erőből, és Pálfa, Mado- csa, Kajdacs komplex sertéstelepet épít. Értékeléséből megállapította a járási pártbizottság, hogy a temelési sikerek alapot teremtettek, bázist biztosítottak az ez évi továbbhaladáshoz. Kritikával illették a manipulációs jövedelemnövelő törekvéseket. A végzett munka szerinti szocialista elosztás el ve alapján felléptek az anyagi ösztönzésnek a nyereség- részesedéssel történő azonosítása, Leszűkítése éfien. „Elsősorban a bérezés álljon arányban, szoros összefüggésben a végzett munkával, de ne csak az”. Felhívták a gazdasági vezetők, párttitkárok figyelmét, hogy a nyereségrészesedés dolgában a keretszámokon belül, a teljesítés arányában történő differenciálás helyi gazdaságpolitikai feladat ezt ott lrril lrimrmlrálnlAz aktuális gazdaságpolitikai kérdéseket kapcsolták a nemzetközi munkamegosztáshoz, s a KGST erősítésével párhuzamosan tágyalták. Összegezve az első esztendő főbb tapasztalatait és politikai konzekvenciáit, többek között ezeket mondotta Rigóczky István. „Megállapítható, hogy járásunkban is helyesnek bizonyultak a IX pártkongresszus gazdaságpolitikai irányelve), s az új gazdaságirányítási rendszer, annak társadalmasítása pezsdítő hatást gyakorolt a gazdasági vezetőkre, a dolgozókra. Ha a hogyanban mág akad is gond, a párt- és tömegszervezetek felismerték az új helyzetből adódó tennivalóikat. A társadalmi, anyagi tényezők szilárd bázist teremtettek a szigorúbb feltételek mellett is az előrelépéshez”. Céljuknak megfelelően hasznos volt az értekezlet A paksi tanácskozás elveken alapuló, politikai igényességtől áthatott, a tudatosságot erősítő, az önállóságot bátorító, s az eligazítással az eligazodást segítő jellege fokozta, muníciót és perspektívát adott a különböző szinten, más-más szektorban tevékenykedő párt-, állazni, gazdasági és tömegszervezeti vezetőknek. H. E. Visszhang , Még egy válasz a bátaszéki ügyben. Postások dicsérete Harminchárom millió forint emelkedés
