Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

Szolidaritási hőnap 1969 Baráti találkozók, békeestek szerte a megyében, Immár hagyomány nálunk, hogy a természet megújulásá­nak hónapjaiból egyet, az em­beriség nagy álma, a tartós béke megvalósításáért folyó küzdelem demonstrálásának szentelünk. Történelmi évfor­dulóhoz érkeztünk: két évtize­de indult el a nemzetközi és a magyar békemozgalom. Megelégedéssel tölhet el ben­nünket a tudat, hogy ebben a küzdelemben a mi megyénk dolgozói is óit meneteltek, óit harcoltak. De azt is tudjuk, az eddigi­ek többre köteleznék, különö­sen most, a 20 éves évfordu­ló alkalmából. Ezt a nagyfo­kú felelősségérzetet tükrözi a tavaszi békemegmozdulások idei terve is. A Hazafias Nép­front bizottságai összehangol­tan a társadalmi szervekkel — nőtanácosal, KISZ-szervek­kel, az MSZBT-vel, a Vö­röskereszttel a MESZÖV-veJ, as SZMT-vel, a MOKÉP-pei és a könyvtárakkal, a TXT-tel, a tsz-ekkei, kisiparosokkal és a szövetkezetekkel, e hónap alatt — május 8 — június 17 között — különösen is a bé­ke megvédésének ügye felé fordítják tagjaik, dolgozóik, a megye egész lakosságának fi­gyelmét. Á Posta-vezérigazgatóság, a Páca Postaigazgatóság, a Pénzügyminisztérium Taka­rékpénztári Főigazgatósága, az Országos Takarékpénztár Tol­na megyei Igazgatósága kép­viselői és a postai járási ta- karékmegbizottak megbeszé­lést tartottak Szekszárdon, Czéh Lajos, az OTP megyei fiók igazgatója ismertette a postahivatalok takarékszolgá­A szolidaritási hónap fő tar­talmát természetesen a hős vietnami nép harcának — anyagi és erkölcsi — messze­menő támogatósa, s az agresz- szorok elítélésének kinyilvá­nítása adja. Szóba kerülnek a különböző baráti — szovjet —magyar, német—magyar — találkozókon, békeestéken szerte a megye községeiben számos más a békét veszé­lyeztető problémák is. És ter­mészetesen arról is folyik majd a beszélgetés, mit tehe­tünk, az európai béke és biz­tonság erősítéséért, hogyan tá­mogassuk a közel-keleti prob­lémák megoldását, nriképt szolgálhatjuk legjobban a né­pek közötti barátság elmélyí­tését. Szolgálják a rendezvé­nyek a berlini béke-világtalál­kozóra és a Helsinkiben meg­rendezésre kerülő Nők Nem­zetközi Világtalálkozójára va­ló eredményes felkészülést is, ahol szintén szó esik e kér­désekről Á szolidaritási hónap kez­dő békenagygyűlésdt május 11-én Döbröközön rendezi a népfront, ahol Kovács Dezső­ivé, az Országos Béketanács al­elnökié lesz az előadó. lati munkáját és a betétgyűj­tésben elért eredményeiket. Kántor Sándor, a Pécsi Pos­taigazgatóság helyettes vezető­je elismeréssel nyilatkozott a Tolna megyei postás dolgozók betétgyűjtésben elért szép eredményeiről, amit igazol az is, hogy az év I. negyedében a postai betétállomány több mint 33 millió forinttal emel­kedett Sr.-—K. A járási pártbizottság első titkára néhány fogalmat tisz­tázott a bevezetőben, építve a meghívottak ideológiai kép­zettségére Definiálta, hogy mi a gazdaságpolitika, mit foglal magába e fogalom, majd ki­fejtette az általános politikai és a gazdaságpolitika közötti szoros, dialektikus kapcsola­tot. Utóbbi megteremő az előbbihez a kedvezőbb felté­teleket, az általános politika viszont megtermékenyíti, elő­segíti a gazdasági fejlődést Az időszerűség pedig annak felismerése, ami az adott helyzetben az előrehaladás­nak megfelelően, szükség­szerűen következik. „Hosszabb folyamat az új gazdasági mechanizmus, ered­ményeit fokozatosan hozza meg. Életképességét bizonyít­ják már az eddigi eredmé­nyek is”. Ezt követően rátért az elő­adó az országos adatokkal párhuzamosan, azzal össze­hasonlítva a járás iparának eredményeire, mely kisebb mértékben eltér az országos­tól. A paksi járásban az ál­lami ipar 23, a tanácsi 21, míg a tsz építési társulás 33 százalékkal teljesítette tűi „Mohó vasutasok és cinko­saik” című, április 12-én meg­jelent cikkünkre dr. Szabó Ti­bor, a MÁV Pécsi Igazgatósá­gának vezetője május 2-án kelt levelében ismételten tájékoz­tat arról, hogy a Bátaszéken folyt dézsmálást a vasúti szer­vek és a rendőrség közösen leplezte le, s hogy a MÁV a tolvajokat is, az orgazdát is elbocsátotta. Jelzi, hogy a tet­tesek a bíróságtól nyerik el méltó büntetésüket. Köszönjük dr. Szabó Tibor ismételt fáradozását, s remél­jük, hogy rövidesen válaszol lapunk április 30-án megjelent számában a „Visszhangban” feltett kérdésünkre is. Jelesül arra, hogy a bátaszéki vasút­állomás helyi vezetői, dolgo­zói közül kik, s milyen fokú fegyelmi büntetésben része­sültek az ellenőrzés korábbi elmulasztása núatt. Mérlegen az első esztendő Társadalmi hatása pezsdítő Munkaértekezlettel egybekapcsolt továbbképzésnek is beillett volna az MSZMP Paksi Járási Bizottsága által május e-án, Pak­son tartott, körzeti alapon szervezett tanácskozás. Megelőzte a Dunaföldváron, Pakson és Nagydorogon sorra ke­rülő tanácskozásokon a „Gazdaságpolitikánk időszerű kérdései­ről’* nyújtandó tájékoztatót a téma járási pártbizottsági ülésen történt megvitatása, különös tekintettel arra, bogy a járás közel háromszáz főnyi vezetőgárdáját kellő áttekintéssel, részletesen kívánták informálni a járási tapasztalatokról és gazdaságpolitikai teendőkről. Kedden, a járási tanács nagytermében rendezett összejövete­len a ISO főnyi hallgatóság (párt-vb. tagjai, alapszervezeti párt- és KISZ-titkárok, termelési és agit.-prop. felelősök, propagandisták, az ipari üzemek vezetői, tsz- és ktsz-elnökök, községi tanács­elnökök, iskolaigazgatók, járási és községi «megszervezett ve­zetők) előtt Rigóczky István, a járási pártbizottság első titkára ismertette a választott testületnek az első esztendőről adott érté­kelő elemzését. Az egésznapos tanácskozás délutánján az „Agi- tációs és propagandamunka néhány elméleti és módszertani kér­dése” címmel folytatták munkájukat. Célja szerint az vezérelte a pártbizottságot, hogy a járásban a közép- és alsószintű gazdasági, politikai vezetők a tájékoztatás birtokában őnáUóbban, nagyobb gondolati bátorsággal felvértezet­tebben tudjanak dolgozni. Javítanivalók a belső mechanizmusban éves előirányzatát, mely össze­sen 74 millió forint értéknek felel meg. Az árrendezések következtében e mutatók nem egyértelműen pozitívak, tor­zulásokat jeleznek. A koráb­ban veszteséges vállalatok ál­lami dotációja az első évben még megmaradt, s ez nem ösztönzött a belső források feltárására. A piacképes ke­reslet, az értékesítési lehetősé­gek felmérése még kezdeti, szerény mértékű az együtt­működés az ipar és a keres­kedelem között, e területen még kezdetlegesség tapasztal­ható. Mindezekkel úgy foglalkoz­tak, hogy reagáltak, választ adtak a járás lakóit foglal­koztató észrevételekre. Az okokat vizsgálva szóba került, hogy a munkaerő­gazdálkodás terén a jobb gazdaságosságra való törekvés még nem szorította rá a vál­lalatokat belső mechanizmu­suk javítására, s az anyag- ellátás* nehézségek mellett helyenként a túlzott készletek is megtalálhatók. A negatívu­mok ellenére indokolt a bt- zodalom, hogy a járás üzemei a lehetőségek optimális ki­használását magukra nézve kötelezőnek tartják,. Fölényben a mezőgazdasági nagyüzem leljük meg a ffirjét, Borbély Lajost. (Ezt a meredek utat csupán a GAZ tudja megjárni, nríg odaérünk, ügyeskedhet a gyakorlott gép­kocsivezető a szurdokban és a meredély pe­remén.) Sosem találkoztak, nem ismer! az uzdi Borbély Lajos a tamási Henyevölgyben Lakó Virág Gyuri bácsit, tőle függetlenül mégis ugyanazt mondja: mindketten a tamási te­metőben nyugszanak. Ismerte, nagyra becsülte Kőhalmi István urasági ispánt és Sitkéd József bognárt, utób­bi — mint mondja — „pártember volt”. (La­jos bácsi vette magának a fáradságot és né­hány évvel ezelőtt a fiával együtt nézte meg Szekszárdon a munkásmozgalmi emlékművön, bevésték-e rá a pédiek nevét. Megtalálta, jó­néven veszti — Tudom pontosan, öt apró családja volt Kőhalmi Istvánnak, a legkisebbet még pó­lyában hagyta az asszonyára. A Sitkéi elv­társnak pedig egy fia és egy lánya maradt. Siratta őket nagyon a nép, zokogtak az asz- szonyok és nem értették, nem tudták, hogy miért ölték meg őket. — Milyen embernek ismerte őket Lajos bácsi? — A néphez mind a ketten jő emberek voltak. Kőhalminál jobb szívű embert nem ismertem, ispán létére már a kommün előtt is hagyta élni a szegényembert, takargatta, amit lehetett A főszerepet mégis a Síikéi elvtárs vitte, pedig nem ő volt az elnöke a direktóriumnak. Ö a háborúból jött haza, tudta jól, hogy mit akar. És erélyesen erre térítgette Kőhalmi Istvánt még előttünk a gyűlésen is. Azt mondta akkor Sitkéi József a cselédek gyermekeinek: „Most már ti is be­mehettek a kertbe, mégpedig mindig, bár­mikor”. Tudják, annak előtte a mieinknek tiios volt oda belépni, csak az urasági gye­rekek tehették, — idézi az epizódot Lajos bácsi. — Mit tud a direktóriumról? — Azt akarták, élhessen a szegénynép is. Minden este gyűlés, hol itt, hol ott. A Sitkéi József ott is mondogatta, ne legyünk gyen­gék, mer# akkor tudunk nri mindent véghez­vinni, ha mindenki és erősen akarja. Meg­alakult a direktórium, utána meg sok bizal­mit választottak. Hányat is? Úgy van, öt bizalmi volt ezen a birtokon. A direktórium tárgyalt az urasággal — Vizsoli nevezetű —, aki ugyan vezető maradt, ő irányított, de az igazi hatalom mégis a direktóriumé Jett. Mi- nálunk nem lett szövetkezet, legalább is úgy nem,, amilyenek most vannak. Az uraságot ellenőrzendő kijárt ide Gyünkről a Michle Mór, a termelési biztos. Azt nem felejthe­tem, hogy akkor a direktórium minden gaz­dasági cselédnek saját használatára adott Írét hold földet, — bukkan fel emlékezetében. Említi még, hogy kipuhatolták a kajdacsi nép meg a többi pusztai cselédek által elűzött, a hatalom eilen szervezkedő földbirtokosok hollétét, akik akkor a gerenyási erdőben bújtak meg. Úgy tudták, azt emlegették ak­koriban, hogy árulás következtében jutott el a két vezetőjük által aláírt, az udvari vörös­őrséghez címzett levél a gyönki főbíró kezé­be, aki aztán „szépen megtakarította” a le­velet. Elevenebb „forrás” is létezik, nem csupán a szájhagyomány őrzi az alsópéli tizenkilen- cesek emlékét, számon tarthatók érdemeik. A fiatalok, az ifjúkommunisták és az Alsó- pélben, Adorjánban élő felnőttek egyaránt magukénak vallják Kőhalmi István, Sitkéi József hősi életét és forradalmi tevékenysé­gét Ősztől kezdve rendszeres ifjúsági emlék­túrákat szervez a nevezetes helyre, az ador- járd erdő szélére a tamási járási KISZ-bi- zotíság. Ma és holnap, a harcos elődöknek kijáró tiszteletadással, lelkiismeretbeli köte­lességüknek tesznek eleget a kommunista if­jak, amikor nemcsak az adorjáni erdőszélen, de a ma élő fiatalok és idősebbek szívében is ápolják forradalmi hagyományainkat SOMI BENJAM1NNS Szembetűnőbbek a járásban a mezőgazdasági üzemekben elért eredmények. Az aszály ellenére mind a termésátla­gokban, mind a jövedelmező­ségben jelentős a fejlődés. „Kisüzemi gazdálkodással ka­tasztrófát idézhetett volna elő a múlt évi aszály. Csak a nagyüzem tud megerősödve kikerülni egy ilyen gazdasági évből. Szövetkezeteink gépe­sítettek, jó növényvédelmi munkát végeznek, helyes vá­lasztással jó fajtákat termesz­tenek”. A termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok jelen­tős bevételi forrása volt a nö­vénytermesztési ágazat. A paksi járásban 1967-ben ke­nyérgabonából 1620 vagonnyit, 1968-ban többet, 1633 vagon­nyit vásároltak már fék így az ösztönző árrendezés kö­vetkeztében a járásban közel tízmilliónyi többletbevételhez jutottak. Az állatenyésztésből eredő és növekvő jövedelmek bizo­nyítják, hogy a tsz-ek mint vállalatok is boldogulnak. Az 1967. évben sertésből 22 897, szarvasmarhából 3215-öt ér­tékesítettek, mely 1967-ben 31210-re, illetve 4179-re nö­vekedett. Éltek a beruházások terén az állami ártámogatással, a tsz-ek 1968-ban 32 milliónyi értékben építkeztek, részben saját erőből, és Pálfa, Mado- csa, Kajdacs komplex sertés­telepet épít. Értékeléséből megállapítot­ta a járási pártbizottság, hogy a temelési sikerek alapot te­remtettek, bázist biztosítottak az ez évi továbbhaladáshoz. Kritikával illették a mani­pulációs jövedelemnövelő tö­rekvéseket. A végzett munka szerinti szocialista elosztás el ve alapján felléptek az anya­gi ösztönzésnek a nyereség- részesedéssel történő azonosí­tása, Leszűkítése éfien. „Első­sorban a bérezés álljon arány­ban, szoros összefüggésben a végzett munkával, de ne csak az”. Felhívták a gazdasági ve­zetők, párttitkárok figyelmét, hogy a nyereségrészesedés dolgában a keretszámokon be­lül, a teljesítés arányában tör­ténő differenciálás helyi gaz­daságpolitikai feladat ezt ott lrril lrimrmlrálnl­Az aktuális gazdaságpoliti­kai kérdéseket kapcsolták a nemzetközi munkamegosztás­hoz, s a KGST erősítésével párhuzamosan tágyalták. Összegezve az első eszten­dő főbb tapasztalatait és po­litikai konzekvenciáit, többek között ezeket mondotta Ri­góczky István. „Megállapítha­tó, hogy járásunkban is he­lyesnek bizonyultak a IX pártkongresszus gazdaságpoli­tikai irányelve), s az új gaz­daságirányítási rendszer, an­nak társadalmasítása pezsdí­tő hatást gyakorolt a gazda­sági vezetőkre, a dolgozókra. Ha a hogyanban mág akad is gond, a párt- és tömeg­szervezetek felismerték az új helyzetből adódó tennivalói­kat. A társadalmi, anyagi té­nyezők szilárd bázist terem­tettek a szigorúbb feltételek mellett is az előrelépéshez”. Céljuknak megfelelően hasz­nos volt az értekezlet A pak­si tanácskozás elveken ala­puló, politikai igényességtől áthatott, a tudatosságot erő­sítő, az önállóságot bátorító, s az eligazítással az eligazo­dást segítő jellege fokozta, muníciót és perspektívát adott a különböző szinten, más-más szektorban tevé­kenykedő párt-, állazni, gaz­dasági és tömegszervezeti ve­zetőknek. H. E. Visszhang , Még egy válasz a bátaszéki ügyben. Postások dicsérete Harminchárom millió forint emelkedés

Next

/
Thumbnails
Contents