Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-28 / 120. szám
Éhség és terített asztal Némi ellentmondás fedezhető fel az igényekben és az érdektelenségben. Egyszerre jelentkezik mindkettő. Mezőgazdasági körökben az elnökök, az agronó- musok, az állattenyésztők gyakran hangoztatják, kell, nélkülözhetetlen a szakmai vita, a tájékoztatás. Ugyanezek az emberek más esetben távolmaradásukkal jelzik, hogy kérik ugyan, de mégsem igénylik a tájékoztatást, a vitát. Mondhatnánk, éheznek a terített asztal mellett. A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezetének szakosztályi ülései például szinte konganak az ürességtől, alig egyharmados a megjelenés, annak ellenére, hogy legutóbb az agrár- gazdasági szakosztály ülésén Szüllő Béla, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatója tartott igazán színvonalas előadást. Mások úgy vélik, hogy nincs ellentmondás. Az információéhség létező valóság, csakhogy válogatás nélkül képtelenség megemészteni azt az anyagot, amit naponta kapnak a mezőgazdaságban is a szakemberek. Időnként valóban az a helyzet, hogy éppen a sok a kevés. A rádió, a tv mindennap hihetetlen mennyiségű információval látja el az adott szakterületen dolgozó embereket is, ehhez jön még az előadások, az értekezletek gyakorisága, továbbá az újságok igyekezete, buzgalma. Ember legyen a talpán, aki képes megkülönböztetni a mellékest a lényegestől, a szükségest a szükségtelentől. Mindezek szem előtt tartásával valóban célszerű volna jobban megszűrni, az eddiginél bátrabban mérsékelni az információ bőségéből a szükségtelent a jelentéktelent. Ugyanakkor megfelelő jelzésekkel „az eddiginél is jobban ki kellene emelni” a lényegre törő, a megbízható, a minden szempontból megalapozott, tudományosan is alátámasztott információt. A megye két területi tsz-szövetsége ettől a törekvéstől áthatva pozitív irányban keresi a kivezető utat és kezdeményez. A Kapos-Koppány Völgye Területi Tsz-szövet- ség szakemberek klubja valóban olyan kérdéseket tűz megvitatás céljából napirendre, amelyek alaposak, a mindennapi munkához nélkülözhetetlenek. Igv például a közeljövőben a sertéspiac perspektíváiról beszélgetnek majd az illetékes szakemberek a Terményforgalmi és Húsipari Tröszt egyik vezetőjével. A semmitmondó érdektelen, lapos, közhelyszerű előadások ideje elmúlt. Nem véletlen, hogy Balaton- földváron a tsz-vezetők fejtágító tanfolyamain éppen azok a programok voltak a legélénkebbek, amelyek konzultációszerűen vitattak meg egy-egy témát. A résztvevők kérdéseket tettek fel a megye vezetőinek, s a konzultáció keretei között érdekfeszítő, hasznos eszmecsere alakulhatott ki. Valószínűleg ezt a formát érdemes fejleszteni, tökéletesíteni úgy, ahogyan a Szekszárd és Vidéke Területi Tsz-szövetség próbálkozik. Nagyon jól sikerültek azok a szakmai viták és tájékoztatók, amelyeknek a programját a termelőszövetkezeti vezetők kívánságára állítottak össze. Éhség és terített asztal. Ne feledjük, nem mindegy, mivel csillapítja az ember az éhét, s egyáltalán nem közömbös, hogy mikor mit tálalnak. azt a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni háborújuk, a Kubai Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni fegyveres provokációik mutatják. A pártok feladata az imperializmus taktikájának hatástalanítása, — nemcsak országaikon belül, hanem határaikon kívül is. A fejlett tőkés országokban a kommunista és munkáspártok harca a monopoltőke hatalmának korlátozására, majd megszüntetésére irányul. Céljuk a dolgozók politikai jogainak védelme, a demokrácia kivívása, a .munkásosztály és más dolgozó rétegek életkörülményeinek megjavítása. Ez viszont nem választható el a fegyverkezési hajsza megszüntetésétől, az agressziók visszaszorításától, — az imperialisták megfékezésétől. Az úgynevezett harmadik világban működő kommunista és munkáspártok éles harcban állnak az imperializmussal. A tőkés világ hatalmasai durván beavatkoznak az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok belső ügyeibe, védelmezve a monopóliumok érdekeit. Ahol pedig már győzött a nemzeti felszabadító mozgalom és a régi gyarmatok helyén önálló nemzeti államok keletkeztek. ott agresszióval, gazdasági blokáddal, belső aknamunkával, puccsokkal igyekeznek visszaszerezni elvesztett pozícióikat. Néhány országban a helyi földbirtokos osztály és a burzsoázia lepak- tál az elnyomókkal, hogy fenntarthassa kizsákmányoló rendszerét. A kommunistáknak tehát a belső és a külső ellenség ellen egyaránt küzdeniük kell, mert csakis így háríthatják el az országuk szabadsága és függetlensége, a haladás ellen irányuló imperialista támadásokat. E vázlatos áttekintés is mutatja, hogy az imperialistaellenes harc alapvető feladata minden kommunista és munkáspártnak, — függetlenül attól, milyen társadalmi rendszerben, 'milyen fejlettségű országban, melyik földrészen, milyen körülmények között tevékenykedik. Ez indította a pártok túlnyomó többségét arra, hogy a júniusi nemzetközi tanácskozás központi témájának azt válasszák, miként lehet akcióegységet teremteni az imperialistaeltenes harcban. PÁLOS TAMÁS Új szövetkezeti nagyüzem Hat község egy tsz — fl vezetők mind képzett szakemberek — Önállóság és panasznap HAT KÖZSÉGRE kiterjedő termelőszövetkezet az izményi Gábor Áron Tsz. Korábban a bonyhádi járásban már alakult egy hasonló*- közös gazdaság, Mórágy környékén, de az izményi még nagyobb. A hat község: Izmény, Győré, Máza, Váralja, Nagymányok és Kis- mányok. A szövetkezet összterülete a háztáji föld nélkül 8400 hold. A szántó is nagyobb ötezer holdnál. A taglétszám már maga mutatja, mennyire szükséges volt ezeknek a korábban kis gazdaságoknak az egyesülése. Ebben a hat községben összesen 440 a dolgozó tsz-tag. A teljes létszám idősekkel 610. Nyilvánvaló. hogy ilyen körülmények között különösen szükséges a korszerű nagyüzem megteremtése, tehát minél kevesebb élőmunkával dolgozni, minél nagyobb szervezettséggel. A tényékhez tartozik egyébként, ’hogy 140 alkalmazott és 110 bedolgozó családtag is tartozik az izményi közös gazdasághoz. A hat községre kiterjedő szövetkezetben a vezető szakemberek és az úgynevezett Irodai dolgozók is szakképzettek. Érdemes felsorolni a beosztásokat, az életkor és a szakképzettség feltüntetésével. Az egyetlen idősebb vezető az elnök, Nen.es Ferenc, a többiek mind fiatalok. Nemes Ferenc elismerten gyakorlott szövetkezeti vezető, ezért választották meg őt, a teljes közgyűlés összehívásával, A Í5- agronómus. Bányai Henrik agrármérnök 28 éves. a helyettese, Horváth Ferenc agrármérnök 25. a főállattenyésztő, Fodor Zoltán agrármérnök 26. az izményi üzemegység-vezető, Kiss Jenő agrármérnök 28, a váraljai Klem Ádám, felsőfokú technikus 23, a nagymá- nyoki üzemegység-vezető. Török János mezőgazdasági technikus 31 éves, a györei üzemegység-vezető. Rodonv Béla, ugyancsak fiatal és bár mezőgazdasági szakképzettséget még nem szerzett, de korábban mint elnök, olyan gyakorlati tudásra tett szert, hogy most a tavaszi munka után elnöki dicséretet kapott, ösztöndíjjal ketten tanulnak, Gödöllőn illetve Keszthelyen és ők is a 8400 holdas szövetkezet szakmai gárdáját fogják erősíteni. ‘Máté József párttitkár érettségizett és pártiskolát végzett, most pedig a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen tanul. Az elnök ugyanebben az oktatásban vesz részt. Tervbe vették, hogy 1973- ig minden vezető beosztásban, tehát brigádvezetői poszton is szükséges lesz a technikumi végzettség. Ez alól legfeljebb csak az idős brigádvezetőket mentik fel. Az oktatásról még annyit, hogy Lengyelen és egyéb mezőgazdasági szakiskolában tizennyolc tanulója van a szövetkezetnek. KÜLÖN ERŐSSÉGET mutat, hogy az ellenőrző bizottság elnöke olyan személy, aki mérlegképes könyvelő és jelenleg mezőgazdasági technikumban tanul: Lukácsa Gyuláné, az egész gazdaság adminisztrációjának vezetője. Korábban főkönyvelő is volt már. Az izményi Gábor Áron Tsz valószínűleg első a megyében nemcsak abból a szempontból, hogy a legtöbb községre kiterjedő gazdaság, hanem elsőként itt választottak olyan el-, lenőrző bizottsági elnököt, aki mindennek utána tud nézni, a tudása alapján. Az elnökhelyettesek nem függetlenítettek. Bánkuti József fő beosztása a vagyonvédelem és az ellenőrzés, Török István pedig üzemegység-vezető Váralján. A nagy szövetkezet főként állattenyésztéssel és hizlalással akar foglalkozni, erre specializálja magát. A szarvasmarha-tenyésztést máris szakosították, a legcélszerűbben helyezték el az állatállományt. Van a szövetkezetnek 12"ű hpl- das mintalegelője, ezt tovább bővítik. A pillangós takarmányok területe jelenleg a közös szántónak körülbelül 18 százalékát teszi ki, az év vég «S pedig 25 százaléknál is tó^o lesz. A sertéstenyésztésben és hizlalásban a jelenlegi lehetőségek maximális kihasználására törekednek, különösebb beruházás nélkül. Az üzemegységek önálló jogokkal rendelkeznek a munkaszervezésében és kisebb személyi ügyekben. Gazdálkodásuk eredményétől függ az év végi prémium mennyisége. Versenyt hirdetett a szövetkezet vezetősége és a győztesnek jutalmat ígér. Nemes Ferenc elnök azt mondja, hogy bár az idén sett a tavaszi időjárás, me^ls mindegyik üzemegység korábban végzett a tavaszi munkákkal, mint bármelyik előző évben. Nagy a lendület, a munkakedv. A kukoricavetés például tavafy még mindegyik községben tartott május végén, most ped'g 10-én végeztek ezzel a munkával. Az elnök és a párttitkár rendszeresen akar találkozni a tagokkal, de rrrvel a nagy terület miatt ez a szokásos határjárással lehetetlen, panasznapokat is tartanak minden üzemegységben, rendszeresen. Ezeken a napokon külön-kü- lön is beszélhetnek a tagok az elnökkel, a pártitkárral, továbbá az ellenőrző bizottság elnökével, de együtt is tárgyalhatnak velük, ha ezt kérik. A SZEMÉLYI FELTÉTELEK a tavaszi munkasiker, a tagság nagy munkakedve és a szervezettség igen bíztató jövőt ígérnek ennek az egyelőre formájában különleges szövetkezetnek. (sremenci) Derűs napok a vízparton Önkéntes rendőrök Fadd-Domboriban \ színhely a Belügymi- ** nisztérium fadd-dombo- ri üdülője, — minden jóval, ami tartozéka egy kellemes telepnek. Strand, könyvtár, tv, családi házikók, büfé, napi négyszeri étkezés, patikai tisztaság. Születő hagyomány otthona ez: hazánkban — tavaly — a Tolna megyei Rendőrfőkapitányság volt az első, amely tíznapos üdülésre vendégül látta a legérdemesebb önkéntes rendőröket. Most csoportvezetők és helyettesek töltenek itt változatos, kellemes napokat. A házigazdaként a Tamásiból érkezett Farkas István alhadnagy serénykedik. Szenvedélye a közlekedés biztonságának növelése, a tanítás. A fiatalember legidősebb diákja jelenleg Fadd-Domboriban az ötvenöt éves Varja Sándor, Grábócról. Friss és régi élményekről diskurálnak út közben a kirándulók. A pálfai Veres Gábor elbeszéli, miként szorított garázdákat a sarokba kutyariasztó pisztollyal; majd nyomban arra kanyarítja a szót, hogy szolgálatban, napi munkában kívánatosabb a bölcs beszéd a fenyegetésnél. Lám, sikerült gátat vetni Pálján a fiatalok körében már-már elharapózó italozásnak, a korosabbakat hatalmába kerített hazárdjátéknak. Yfendég vendége várja az ’ érkezőket az eresz alatti árnyék hűvösében. A vendég dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes, Tolna megye főkapitánya, — az ő vendége pedig Solymosi József rendőr vezérőrnagy elvtárs. Solymosi József csoportfőnök él az alkalommal, hogy megérdemelt dicsérettel szóljon az önkéntesekről, akik fáradozásukért az első köszönetét a párttól kapták, s akikre ma már osztatlan tisztelettel tekintenek az emberek. A vezérőrnagy elvtárs kedves közvetlenséggel fűzi ehhez, hogy a csibésznépségre inkább a félelem, mint a tisztelet jellemző, de ezen nincs is mit ámuldozni. — A becsületes ember tudja, hogy a rendőr, legyen önkéntes, vagy hivatásos, elsősorban azért dolgozik, nehogy börtönbe kelljen csukni valakit — fejtegeti Solymosi József. — Akivel szemben ez az igyekezet csődöt mond, magára vessen. Van, aki felnevet, van, aki mosolyog, az állítás komolysága mégsem kétséges senki előtt. Az élvezetes eszmecsere vezérőrnagy és önkéntes rendőrök között, élénken érzékelteti, hogy fontos dolgokat is meg lehet vitatni vaskalapos komorság, erőltetett ünnepélyeskedés nélkül. — Furcsa, bár hallható követelés, hogy minden sarokra állítsunk rendőrt — említette Solymosi József elvtárs. — Ezt nem csináljuk. Részint azért, mert közrendünk szilárd, tehát fölösleges a személyi állomány bővítésével újabb terhet róni az államkasszára; részint azért, mivel a népi demokrácia nem lehet rendőrállam. A jövő a társadalmi rendfenntartásé. A szószaporítás dr. Solymosi Mihály ezredesnek sem kenyere. Azzal az őszinteséggel, amelyet az önkéntesek és a lakosság kapcsolatában elvár, mondja meg, mit nyújthat a Belügyminisztérium jelenleg az önkéntes rendőröknek, s mit kíván tőlük. — A csoportvezető elvtársak egyike szabálysértési kódexet kért az imént — keresi tekintetével a hozzászólót —, rövidesen eljuttatjuk a köteteket a falvakba. Tanácsok, gazdasági ■ vezetők újabb anyagi segítséggel jelentkeztek, ennek jó részét szolgálati esőköpenyek beszerzésére fordítjuk. A közeli hetekben megszámoljuk a forintot, hátha vendégül láthatunk az ősszel Fadd-Domboriban ugyanennyi önkéntes elvtársat. A jó hír, s a vendégek idejének szűkre szabott volta egyaránt diktálja, hogy meg kell emelni a búcsúpoharat. — Mindannyiunk egészségére! BORVÁRÚ ZOLTÁN
