Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-25 / 118. szám
GYÖN Gyönkiek a forradalmakban Kiss Gábor, a gyöiiki gimnázium egykori tanára írja önéletrajzi levelében: „Részt vettem a páközdi üt- • közétben, Jellasich kergetésé- ben, jelén voltam az ozorai lefegyverzésnél. Innen... Per- czel visszaküldött Pestre,' s ' egyike'voltam azoknak.a hon-.-' védeknek, akik . az • Ozoránál horvátoktól elvett zászlókat bevittük egyenesen a Paria- mentbe. Amikor a kísérő leve- . let Pázmándy a Házban fel- i olvasta, olyan jelenetet, örömet, lelkesedést életemben nem lát- ' tam; a képviselők majd széttéptek bennünket kérdéseikkel.” 1855-ben egy gyönki tanárt felfüggesztenek .állásából, ' a gimnáziumot be akarják szüntetni. összetűzésre kerül sor az államhatalom és a gimnázium közt: császári csendőrséget vezényelnek- a helyszínre. 1860. decemberében a gimnázium épületére kitűzik a 48-as zászlót. A Tanácsköztársaság idején Gyönkön is megalakul a direktórium. Elnöke: Dermer Imre. Tagjai közt van Glöckner Béla tanító, Engelmann Vilmos és Hoff Adám. A direktóriumi vezetőket a Tanács- köztársaság, bukása után megkínozták a nagykocsma előtti főtéren, Glöckner Béla 50 botütést kapott. ’ " , „■ i Egyszázalékos árengedmény Erdész Károly, r-ite. r • igazgatósági elnöke: — Sokan úgy tudják, hogy , Gyönk eldugott község. Ebben van is valami, viszont nem szabad elfelejteni, hogy az új gazdasági mechanizmus hatása itt is éppúgy érvényesül, mint bárhol másutt. A mai kiskereskedelem egé- szen más, mint azelőtt volt: most úgyszólván minden egyes vevőért meg kell dolgoznunk, mert hiszen konkurrencia van. Még akkor is, ha a gyönki boltok mind fmsz-i kezelésben vannak. Ezért határoztuk el, hogy- - szövetkezetünk minden egyes tagjának 1000 forinton felüli vásárlása után egyszázalékos árengedményt adunk. Úgy látjuk, nagyon tetszik vevőinknek az intézkedés. Alapítási jyc& .1806 Idézet dr. Holstein, Gyula egykori tanár emlékfüzetéből CÄ ' kézjeggyel ellátott, füzeten- szereplő dátum: 1933 júl. 1-. - Szerkesztőségünk rendelkezésére Moharos - Henrik győri-.. kV, pedagógus bocsátottig): „Hogy : 1' 'Nagy-Székelyben deák Oskola ,1 légyen, . annak első’ ; gondolására alkalmatos-, ság ’vala* az, hogy Csitsvay András. Ságvári' Prédikátor Ur és',azon időben Tractualis Nótárius Nagy-Székelybe vivén híját néniét szót tanulni, mi- dönn esztendeig ott tanulna, á deák nyelvre is' kelle már taníttatni. - Mivel pedig tisztele- tes Keck Dániel Nagy-Szé- kelyi német Prédikátor : úrnak, és azon időben Tractus Pra- séniorának is két tanulni való fijai valónak, arról kezdőnek gondolkodni és beszélni egymás között 1805éik Esz -: tendőbénri Martiusban, hogy egy 'deák Tanítót kellene Nagy-Székelyben > tartani, és egy kis,; Oskolát állítani, re- ménylvén, hogy mások is igyekeznek' . annak hasznát venni... Melyre az említett Tractualis Nótárius Ur egy Planumot készített. Ä Pla- numból 1806-ban iskola lett.. egy tanítóval, de'már 1812-ben a gyönki úri famíliák hívására- Gyünkre .helyezik át, ahol nemsokára felépül első épülete..-. A fejlődés most -már mind erőáebbó-'m'éBeteket öltött»- s az iskola árá’nylagós kicsisége, mellett zjs) acős akeiés-u-géru.v.ái fejlődött.1 E sugarak végpontjai Veszprém, Budapest, Após- tag, Péc'svárad, Mohács. Az erősen . viharos politikai' élet, .családi viszonyok és természeti változások szabályozzák, ADALÉK AZ ORSZÁGOS REFORMÁTUS KíÁU.ÍTÁS ANYAGÁHOZ GYÖNKI REFORMÁTUS REÁLGIMNÁZIUM ALAPÍTÁS: ÉVE; 1806 4 -:-%f 1V|: •• AZ ISKOLA ÉLETÉBŐL: ELELSMGYOJTÉ5 1858,BAN hogy mekkora terjedelmű hűl- szám szinte szabályosan emellámokban jut el a tanulóif- kedő vonalgörbét mutat, csak júság Gyönkig, de a diákiét- itt-ott törik meg.” Milyen változást hozott a járási székhely státusz megszűnése? Gyönk hosszú időn keresztül járási székhely, volt, ezt a státuszát azonban 1962. elején az Elnöki Tanács rendeletileg megszüntette. A fő indok az volt, hogy Gyönk község fekvése miatt jnem alkalmas a járási, székhely szerep betöltésére. A járás, községei Emberöltők Gyönk múltja rendkívül mozgalmas történelem. Néha nemcsak agy-egy évszázad, hanem a jóval rövidebb emberöltő is nagy változásokat hozott, különösen a, lakosság összetételében. A honfoglalás előtti időkből előkerült leletek igazolják, hogy bizony nagyon sokféle nép megfordult s élt hosszabb-rövidebb ideig e vidéken. Az 1563-ból előkerült defter szerint 150 személy lakott Gyönkön,. Lakói ebben az időben teljes egészében magyarok voltak. Az 1571/1572-es adóösszeírás lajstromán például kizárólag magyar nevek szerepelnek: Ndgy, Kiss, Máté, Kerekes, Mátyás, Szőke, Somogyi, stb. A német telepesek a XVIII. század első negyedének végén jelennek meg, majd. csaknem, teljesen német ajkúvá válik az ■ egész község. A felszabadulás után újabb telepesek érkeznek, s napjaink gyönki lakosai közt őslakos németek, 'felvidéki, bukovinai telepesek, s a környék őslakosaiból idé települtek egyaránt megtalálhatók. - Országosan is ritkaságszámba megy az a ’„családfa”, amely az első német telepes családok egyikének-: a fejlődését mutatja. Az asztalnyi nagyságú, papírlepedőp ágas- bogos fa mutatja „Heinrick Johann Wolf” családjának alakulását:- a fa ágai a családi ágak, rajtuk a lévelek az egyes leszármazottak. Ezt a családfát a rajta lévő kézírás szerint Tóth József rajzolta. 1900-ban, s azon mintegy 300 levél van —rajta a pontos névvel. A .Wolf-család egyik leszármazottja 'ez idő szerint. Pécsen található — Farkas Henrik néven. Már régebben magyarosította nevét. Az egy- kori gyönki járási tanács apparátusának dolgozója' volt, s a gyönki járás megszűnésével került 'Pécsre. inkább más járási székhelyekhez gravitáltak. A régi gyönki járás területét felosztották a tamási, bonyhádi, szekszárdi és paksi járás között. Gyönk község a tamási járáshoz került. — A járási székhely státusz megszűnése vajon ínilyen hatással van az egykor lüktető életű nagyközségre? — kérdeztük Pólyák Sándortól, a községi tanács vb-elnökétől. — Amikor megszüntették a gyönki járást, s vele Gyönk község járási székhely jellegét, sokan megkongatták a vészharangot e község fölött. Való igaz, nincs akkora forgalma, mint korábban volt, mert az emberek nem ide járnak ügyesbajos dolgaikat A Schwlkavszky-kasíély lakói Pompás kastély emelkedik a falu központjától pár száz méterre. Valamikor Schul- kovszky hercegé volt. A kastélyt 1948-ban államosították. Egykori tulajdonosa később államellenes bűncselekmény miatt- börtönben ült, majd 1956-ban diszidált. A kastély ma öregottnon. százharmincöt magára maradt öregnek biztosítanak benne kényelmes ellátást. intézni más községekből, hanem az új járási székhelyekre. Egy részük legfeljebb átutazik Gyönkön. A község általános életét véve azonban mégis joggal mondhatjuk, hogy Gyönk, amikor még járási székhely volt, megközelítően sem fejlődött annyit, mint azóta. Vegyük sorra a tényeket. Azelőtt épült egy autóbusz-pályaudvar, itt-ott járda, s az említésre méltó tények felsorolását be is fejezhetjük. Azóta építettünk egy törpe- vízmüvet. Ennek eredményeként ma legalább 200 fürdőszoba van a faluban, míg azelőtt csak négy-öt. volt. Három kilométer hosszú szennyvízcsatornát építettünk azóta. Könnyen megszámolhatjuk Tolna megyében azokat a helységeket, amelyekben szennyvízcsatorna van. Üzemet kaptunk, a tűszelepüzemet. Most van szó a fejlesztéséről. Egyéb üzem létesítése is napirenden szerepel. A volt járási tanács épületét átalakítottuk középiskolai diákotthonnak, s ezzel párhuzamosan egy általános iskolai diákotthont is tudtunk létesíteni. Tavaly nagyarányú magán lakásépítkezés kezdődött, bővítjük a villanyhálózatot az új településen. Tehát nem lettünk mostohagyermekek. A tamási járás vezetői, ahová tartozunk, mindent megtesznek érdekünkben. Összefogással jobban megy Járay István postamester, a .Hazafias Népfront községi elnöke: — Gyünknek van egy varázsa: aki idekerül, többnyire annyira megszereti e községet, hogy érte áldozatra is hajlandó. Nagyon sok feladatot sikerült már megoldanunk az utóbbi években, de mind mögött ott volt a falu összefogása is. A parasztembertől kezdve a gimnáziumi tanárokig, mindenki dolgozik, tevékenykedik a különféle közérdekű feladatok megoldása érdekében. Ha valamilyen áldozatra van szükség, az egész falura számíthatunk. A vízmű |éldául máig sem épül meg, ha .nincs nagy értékű társadalmi munka. Az utóbbi években örvendetesen javul a tanácstagok aktivitása. Ez nemcsak abban mutatkozik meg. hogy a gyűléseken 80—90 százalékos a megjele, nés, hanem mindenekelőtt abban, hogy sok közérdekű probléma megoldását kezdeményezik. Igény és közömbösség Zentai Aíiárás gimnáziumi tanár, a művelődési otthon másodállásos igazgatója: — Gyönk vegyes népművelési szempontból: bonyolult a rétegződése, és megtalálhatók a szélsőséges végleteit Nemrég* vettem át a művelődési otthon, vezetését, s most hqgy pezsgő életet próbálunk 'benne kialakítani, érdekes jelenségekkel is találkozunk. Néha úgy érzem, hogy egyik-másik réteg igénye túlságosan is magas, valósággal irreálisnak tűnik a színvonalat illetően, de aztán nem egy esetben kiderül, hogy ez a magas igény tulajdonképpen közömbösséget takar: X vagy Y alapjában közömbös a helyi jellegű rendezvények iránt, s ezt úgy próbálja palástolni, hogy „nem elég magas számomra a színvonal” érvekkel hozakodik elő. Az egyik alapvető törekvésünk a megfelelő klubélet kialakítása. Némelyik klub máris szép eredményeket tud felmutatni, egyik-másikat pedig most szervezzük. Sajnos, nincs hozzá elegendő és megfelelő helyiségünk. Egyébként foglalkozom a község monográfiájával, gyűjtöm hozzá az anyagot. Nagyon érdekesnek mutatkozik a község múltja és jelene egyaránt. Fontosabb adatok A legutóbbi népszámláláskor 2681 lakója volt Gyünknek. Jelenleg körülbelül 3000 lakosa van. Varsád, Szakadát, Di- ósberény és Szárazd tanácsa határozatot hozott a gyönki tanáccsal való egyesülésre. Mint perspektivikus terv, szóba került a miszlai és udvari tanácsnak a gyönki- vel való egyesülése is. Megyei jellegű gyermekotthon működik a faluba«. Az intézet több száz árva, vagy korábban züllött környezetben élő gyermek sorsáról gondoskodik. Jelentősek a község Hegedűs Gyula és Tolnai Lajos emlékei.
