Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

A forradalom lángjai záró akciója: az R1 19—69 Országos Úttörő Riadóban a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola'.»Sólyom” őrse az úttörőmozgalom 23. születésnapja, va­lamint a gyermeknap előestéjén a reá rótt. feladatokat végrehajtotta; A dicső- elő­dök méltó unokáiként szocialista hazánk védelmére hozzájuk hasonlóan mindenkor ké­szen állnak a szekszárdi pajtások. Foto: Tóth Iván, Népfront a gyárban Ne csak a gazdasági munka vonzza az embereket A Hazafias Népfront IV. kongresszusán több felszólaló is utalt rá, hogy fejleszteni kell a népfront mozgalmi jellegét, •áj területekre kell kiterjeszteni hatását, aktivis­táinak tevékenységét. Szóba került,. hogy az üzemekben, gyárakban is hathatós munkát tud kifejteni a népfront, még akkor is, ha ott a. szakszervezet, a KISZ és legfőképpen a . párt fejt ki agitációs propagandamunkát. Sajnos az a g'ya-i ; korlat, 'hogy az, üzemi tömegszervezetek elsősorban cC gyári gondokkal, eredményekkel foglalkoznak, a területi, tehát a község, a város problémái kevésbé jutnak a gyárkapun be­lül. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Féleki Andorral, Simontornya község népfrontbizottságának titkárával. — Mindjárt meg • is állapít­hatjuk:' a gazdasági munka vonzza az embereket — mond­ja - Feleki Arídok* ’ ' Tálán’ ezért jut kevesebb idő a poli­tizálásra, az elmélyültebb, szé­lesebb körű beszélgetésre, mint korábban volt. A nép­front IV. kongresszusán Er­dei Ferenc beszámolójában megállapította: „A mozgalmi kiterjedés bővítésén kívül gaz­dagítani kell és lehet mozgal­mi módszereinket, megőrizve a bevált, hagyományos mód­szereket, újakat is kell kifej­leszteni, és ebben bátorítani kell a helyi területi népfront­bizottságokat is ... Különösen ilyen feladatok bontakoznak ki a gyakorlatban a gazdaság-- irányítás rendszerével, a szo­cialista demokrácia fejleszté­sével, vagy a hazafiasság ápo­Fiatalok! Nagy kereseti lehetőségek az építőipar­ban. Jelent­kezzetek építőipari tanulók­nak! Ács-állványozó, kőműves, tetőfedő, vasbetonszere-, relő, vízszigetelő, bádo­gos, épületüvegező szak­mában. Modem tanulószálláson biztosítunk otthonelhe­lyezést. Jelentkezés: Tol­na megyei Állami Épí­tőipari Vállalat központi tanműhelyében Szek- szárd, Tarcsay Vilmos utca. (389) lásával kapcsolatbán, ■■ Ilyen területekén 'tejleszteniifíJc -kell mozgalmunk viteforürÄ jellé- '■ gét'll.” Shfiontornya'n sjieciá-. lis helyzet van. Közép-Európa egyik legkorszerűbb bőrgyáija, és meglehetősen elhariyagolt á ' falu; " “ — Tehát éppen a kongresszus irányítja rá a figyelmet a te­endőkre: területpolitikai vonat­kozásokban a népfrontnak a gyárba is „be kelj. hatolni.” — Valóban így vád. Az idén * tavasszal, de a múlt évben is a bőrgyárban, de a szőrme- feldolgozó .üzemben és a ktsz- • ekben is a gazdásági vezetők ' és a munkálok elsősorban az- • zal -foglalkoztak, hogy a gaz­dasági munkát javítsák:,,.ezért idejükből, erejükből már nem futotta árra,' hbgy községpoli- tikai kérdésekben is segítsé­get nyújtsanak tanácsi szer­veknek. — Milyen dolgokkal foglalko- '• zik elsősorban a népfront a gyárkapun oelül? — Számos aktivistánk dol­gozik a gyárban különféle funkcióban. Műszaki vezetők, mérnökök, brigádvezetők va­lamennyien, tehát: a gazdaság- irányító /munkában.'- ..szavuk van. Mi akt • szerétnénik elérni; hogy a községi, tehát tanácsi feladatokkal megismertessük, a kollektívákat állami válla­latokban- és ktsz-ekben. Mert az a célunk, hogy. aközség- fejlesztési terv mielőbb -«jpg- valósuljpn, szép és .- rendezett , legyen Simontornya.­— Sokán azt mondják, Simon­tornya rendezetlen, elhanyagolt község: ... — Sajnos, nem: túlzás,' Itt a- második - világháború olyan pusztítást csinált, hogy. a köz­ség szinte főiddel volt egyenlő. • Az emberek elszegényedtek, és - ddii fő gondjuk az volt, hogy ■ lakásokat belül, tegyék „lak­hatóvá”, olyan kulturált. fel­szereléseket vásároljanak, amely méltó ' a. most élő em­berekhez. Már megfigyelhető, éppen a néplron (.bizottság és a tanács közös akciója révén, hogy a házak külsejét k.tatäj» rozzák, keritéséke^ készítenek.'- tehát a falunak most már kezd faluformája lenni. < — És a1 j gyáraidban hogyan tudnák -chii^z 'segítséget • nyuj-S tani? — Bizottságunk egy-egy tagja részt vesz a terihelési tanácskozáson, vagy ' szakszer- vezeti , gyűlésen. Ilyéntoyi elr rrtöíidja,''" álláspöhfunkáij'j!' hogy tegyük. '_ széppé, jpenjézéfté ■ a községét- és minden .alkalom­mal váji^tnód- arra, hogy-'’be-' széljünk a távlati fejlesztési tervekről á-s, arról, hogy mié lyen tervei vannak a község vezetőségének,1 és - ehhez, meg­valósításához a lakosságtól milyen támogatást, segítséget kíván. Azt is elmondjuk' hogy mire van erőnk, mihez nincsen pénzünk- és -hogyan rangsorol­juk a-rt^eandőket.- Az a véle-' ményünkj' hogy-, a népfront- mozgalmunk továbbfejlesztésé­nek ez a lépése a mi közsé­günkben jelentős. Az eredmé­ny ét. nem lehet ma vagy hók. nap., lemérni. Sok-sok éves mulasztások ■— más feladatok háttérbe szorították bizonyos feladatok megoldását — pót­lása nem megy egy jó mód­szerrel máról holnapra, szívós politikai munkáról kell be­szélnünk és azt kell csinál­nunk. Úgy tapasztalom, mint a községi népfrontmozgalom egyik vezetője, ho|y az em­berék felelősségteljesebben’ és tenniakaróbban működnek közre a helyi feladatok meg­oldásában. — a népfront IV. kongresz- szusa óta tetiát Simb’nto'rny^n már a mozgatóin* :élénkülése , és kézzel fogható tapasztalatai van­nak. — Úgy tudom összegezni bizottságunk ' munkáját, mint ahogy legjobban' Erdei élvtárs főtitkárunk összegezte' a IV, kongresszuson. „A nagyobb vállalati önállóság és a foko­zott' anyagi ösztönzés viszonyai között erősíteni kell a kezde­ményező készséget és egyben a szocialista morált a gazda­sági- életben és ’az egyes" em­berek munkájában.” A / nép­frontra szép feladatok; várnak az üzemekben,- jó terület min den -gyár; kisipari szövetkezet arra; hogy elmélyítsük az em­berekben - mozgalmunk -céljait, feladatait, megismertessük a gyári • dolgozóidra! is és aktív részesévé tegyük a területi po­litikai , feladatoknak. PÁLKOVÁCSJENŐ. Vezetőségi tagak továbbképzése Szekszárdion Kétszáznál több résztvevőt hívott meg az MSZMP Szek­szárdi Városi Bizottsága a má­jus 26-tól 30-ig tartandó tan­folyamra, amikor , a. pártalap- szervezetek vezetőségi tagjai­nak évente szokásos tovább­képzésére kerül sor. Mint dr. Háromházi Jánosné, a városi pártbizottság osztály- vezetője mondotta, a"múlt évi tematikához. mérten " célszerű változtatás, hogy- idén keve­sebb az úgynevezett hagy elő­adás, több időt hagytak a ki­sebb létszámú csoportos foglal­kozásokra, amelyek az eddigi felkészültség és az előbbiek birtokában hatékonyabban se­gíthetik a gyakorlati pártmun- ka magasabb nívóra emelését. A tematika összeállításakor el­hagytak néhány, korábban több ízben napirendre tűzött té­mát, helyettük kijelölt alap­szervezeti párttitkárok tarta­nak több kiselőadást, a kiemelt témakörökben számot adva pártszervezetük tapasztalatai­ról. Ennek megfelelően négy szekcióban, 15—20 percnyi.idő- tartamú titkári tájékoztatást hallanak a vezetőségi tagok' á pártszervezet munkastílusának továbbfejlesztéséről, a tömeg- szervezetek helyi pártirányítá- sárol, a pártmegbizatásokról — pártcsoportok munkájáról, a párt- és tömégszervez'eti okta­tás helyzetéről és módszereiről. Ezeknek a kiselőadásokkal be­vezetett csoportos foglalkozá­soknak egyúttal tapasztalatcse­re-jelleget adnak, a párttitká­rok válaszolnak a hozzájuk in­tézendő kérdésekre és ezt kö­veti.— igénylik — a. mások ta­pasztalatainak ismertetése. A pártvezetőségi tagok szek­szárdi továbbképző tanfolya­mának hétfőn reggel 9 órakor a megyei pártszékház nagyter­mében kezdődő megnyitóját követi Rúzsa János városi első titkár előadása a külpolitikai helyzet és a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről. Az ötnapos tanfolyamon tájékoztató jellegű előadásokat hallanak a hallgatók az ideoló­giai munkáról — ennek elő­adója István József, a. megyei pártbizottság osztályvezetője, a párt- és tömegszervezeti pro­pagandatevékenységről, a vá­rosfejlesztési programról és tervekről, a tömegszervezétek pártirányításáról. A tanfolyam utolsó munkanapjára kötetlen konzultációt iktattak be, a po­litika, a gazdaság, az ideológia szférájába tartozó kérdésekre válaszolva. Záróaktusként pénteken a helyszínén tekintik meg a tan­folyam hallgatói a híres ge- menci erdőt, ahol a vadgazda­ság vezetője ad számukra tá­jékoztatást nemzeti kincsünk múltjáról, jelenéről, jövőjéről. A tamási TÖVÁL az ország második legjobbja A n^ÍV évben' versenyt hir­dettek az ország termélőszö- vetkézétí építőipari vállalko­zásai részére.. A. versenyt- ér­tékelte a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa, s az egyik Tolna megyei vállalko­zás-is kiváló helyezést ért el: a tamási TÖVÁL bizonyult az ország második legjobbjának. Ebből az alkalomból szomba­ton ünnepséget rendeztek Ta­másiban, Sümegi János, a Tér-' melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese ennpk keretében adta át az oklevelet, illetve jutalmat Bu­sa Józsefnek, a tamási TÖVÁL igazgatójának. A taihási TÖVÁL-t néhány év vél ezelőtt a járás 18 ter­melőszövetkezete alapította A tagszövetkezetek száma a közelmúltban húszra növeke­dett. Az új gazdasági mecha­nizmus első évét rendkívül ne­héz körülmények közt kezd­ték: még túl sem estek az alakulással járó. nehézségeken nyomta őkét az új mechaniz­mus több kezdeti problémája. Mivel a-1 beruházási feltételek vajúdtak áz év elején nem volt elég megrendelésük-, nem tudtak megfelelő ütemben dolgozni. Végül év közben érkeztek a megrendelések. Jól megszervezték a munkát, megfelelően koncentrálták az erőket, s év végére nagyon szép eredményeket tudtak fel­mutatni. Jellemző, hogy volt olyan milliós nagyságrendű létesítményük, amely megva­lósításához a tervezéstől az át­adásig mindössze 6 hónap kel­lett. A tsz-ek részére olcsób­ban valósítottak meg számos létesítményt, mint más kivi­telezők. Ennek ellenére közel másfél milliós nyereséggel zárták az új gazdasági me­chanizmus első évét. A tamási TÖVÁL száznál magasabb munkáslétszámot foglalkoztat, s az idei évben is biztatóak az eredményei. Alapozzák a dombóvári Láng-gyárat Két művezető — Aknai Kál­mán és1 Oberritter Ferenc — kalaruzol az építkezésen: — Mi a Tolna megyei Álla­mi Építőipari Vállalat embe­rei vagyunk. Jelenleg 40—45 fővel dolgozunk. Áz idén 14 millió forint értéket építünk be. Az egyik brigádunk a felvonu­lási épületet falazza, mert egyelőre még sem szociális he­lyiségünk nincs, sem irodánk. A többiek már a tulajdonkép­peni üzemet építik. Itt lesz az üzemhez tartozó, úgynevezett szociális épület: konyha, ebéd­lő, mosdó, öltöző, stb. Ennek egyelőre még a földmunkála­tait. végezzük, A tulajdonkép­peni üzemépületet azonban már alapozzuk. Állandóan megy a betonkeverő gép, és be­tonozunk. Ott az ácsok és vas­betonszerelők dolgoznak. Az alaphoz, rendkívül erős vasbe­tonra van szükség, mert nagy terhet tart majd. Már annyit ideszállítottunk, hogy csak győzzük beépíteni, szóval most nem kell az anyagra várni, még egy félórát sem. — A határidő? — Az ütemezésnek megfele­lően halad a munka. Ha azt vesszük, hogy már a helyszí­nen van sok olyan anyag is, amelyet csak hónapok' múlva tudunk felhasználni, akkor tu­lajdonképpen előre vagyunk. Tessék nézni a födémpanele­ket. Már ideszállították Duna­újvárosból. Vasúton. Egy darab 38 mázsát nyom. Körülbelül 40 vagon kellett ideszállításukhoz. Épül Dombóváron a Láng­gyár. B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents