Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

t * ■ Amerikában beszélgettem egy hetvenhárom éves milliomossal. A nevét, nem irom meg, pedig kérte, de nem akarok neki reklámot csinálni. Már az is jeltűnt nekem, Hogy kéri. írjam még a nevét, pedig nagyon kényes témáról beszélgettünk. Nálunk, ha kényes témáról beszélget az újságíró valakivel, ak­kor az a valaki kéri: ne írják meg a nevét, mert ugye. . Öe rátérek a lényegre. Ez a Hetvenhárom eves milliomos megnősült. Elvett egy tizennyolc éves leányzót. Mondtam is neki: — Nem jó ' üzleti' Elöbb-utóbb úgyis meg kell osztania valakivel... Mire ő: nem felháborodottan ám, hanem szépen. megfontoltan, úgy ~ ahogy az egy üzletemberhez ülik, magyarázni kezdte: • • — Nem baj. Az üzletben is többet ér osztozni egy árun. amelynek értéke folyton nő. mint megtar­tani egy másikat, amelynek értéke állandóan csökken. Ebben igaza van. Ez érvényesül nálunk is, amikor szezon végi kiárusításokat tartunk. Akkor megválik a kereskedelem azoktól az áruktól, amelyeknek az ára folyton csökken. Most viszont nem értem: miért nem válik meg a nagykereskedelem egyes áruktól, miért nem látja el a boltokat? Azt mondják, hogy azért nem, mert olyan árukról van szó, amelyeknek az értéke folyton nő. Ezt még csak megérteném, de olyan árukat sem kapnak a boltok, amelyeknek az értéke állítólag csökken.. . Úgy bizony, szerkesztő úr, ha ez a mendemonda sokáig tart, még megérjük. Hogy a boltokban csak elárusítók lesznek és azok közül lehet választani, persze az elsőknek. Nagy gondban vagyok, szerkesztő úr. Sok min­dent tudok, de azt nem, ami miatt most fáj a fejem. A napokban beszélgettem George Leber nyugatnémet miniszterrel, aki beszélgetés közben egyszercsak azt mondja nekem sóhajtva: — Johannes, tudja-e, hogy a miniszter a világ egyetlen olyan dolgozója, akit előzetes felmondás nélkül el lehet bocsátani a tisztségéből. . Ezt nem tudtam, de sejtettem, mert láttam én már miniszterelnököt, államfőt is, akit minden előze­tes felmondás nélkül elbocsátottak. Hát ez a dolog ejtett engem gondolkodóba. Azt tudom ugyanis, hogy nálunk minden vállalatnak, mindenkinek dán kollektív szerződése, amelyben ti­zenöt naptól 180 napig terjedhet a felmondási idő. de azt az egyet nem tudom: vajon van-e olyan kollektív szerződés, amelyben a miniszterek felmon­dási ideje is szabályozva van? — Ezt nem tudom. Azt viszont tudom, hogy az ir miniszterelnök rö­vid úton távozott. Az ok a rózsa, meg a kő volt. Leg­alábbis szerintem. Mert beszéltem én egy írrel, aki első osztályban ezt a mondatot írta le először: „IR UR”. aztán kiderült, hogy az „UR IR”, vagyis saját hazájában nem ír az úr. Mondom, beszéltem egy Uyen írrel, akinek az előszobájában egy üvegbúra alatt egy követ, meg egy rózsát láttam. — Miért őrzi ezt a követ? — Ezzel verte be a lejem égy angol! — válaszolt. — És a rózsát? — Ja. azt a sírjáról szakítottam..: Erről a sírról jut eszembe egy másik temetői történet. A sírkövet magam is láttam Nyugat-Német- országban. A férj sírkövére a feleség először azt íratta: „Nyugodj békében”, majd amikor néhány nap múlva bizonyos dolgok kiderültek a férjéről, akkor az eredeti szöbeget kiegészíttette a következővel: ......amíg meg nem érkezem”. M érges egy asszony lehetett. Mondhatnám azt is. hogy kígyó. Nem viccelek, szerkesztő ár. A kígyó - asszony az nagyon mérges tud ám lenni. Ezt én tanúsíthatom. Én ugyanis ott voltam a varsói állat­kertben, amikor elszabadult egy óriáskígyó. Keres­ték mindenütt, de nem találták. Egyszercsak látják ám, hogy a kígyóasszonyság meghízva, elégedetten csúszik. Mint kiderült: összeveszett a férjével és tíz­évi boldog házasság után egyszerűen lenyelte a férjét. Csak néztem, csak néztem ezt a kígyóasszony- sdgot és arra gondoltam, ott a varsói állatkertben: de jó, hogy embernek születtem. Mert az emberrel sok minden megtörténhet, de az semmiképpen sem. ami a kígyóférjjel történt. Lehet bámilyen mérges valakinek a felesége. Nem tudja lenyelni. Még most is ennek örülök. És annak, hogy végre befejeztem ezt a levelet. Mert én is ember vagyok. Olyan ember, mint a többi. Mindig találok okot ar­ra, hogy miért nem szeretek dolgozni. Télen nagyon hideg van. nyáron nagyon meleg és most különösen nincs kedvem dolgozni, hisz az idén tavasszal is me­legebb van, mint máskor nyáron. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel:-ÁL Szí szerint ezt olvastuk, A Soir című brüsszeli lap­ban álltak a következők: „A támadó menekült. A szom­széd kutyája utána eredt. Sö­tét kabátot és világos kalapot viselt.. * A londoni Daily Miror meg­lepő tudósítása: A Shoreham-i bűnügyi rendőrség szó szerinti jelentése: „Az elmúlt hét vé­gén g következő hivatali tény­kedéseket hajtottuk végre: 18 autólopás, hat betörés, két rablás, s hét erőszakos nemi közösülés". * • A New, York-i News című lap írja: Egy amerikai film­társaság Ausztráliában for­gatta „A boldogság a paradi­csomban'’ című filmet. A fil­met már játsszák filmszínhá­zainkban „Harc a pokolban ” címmel... Autós barátnők •* ».-O ' Két autós hölgy együtt ebé­del egy vendéglőben. Ebéd után kisétálnak a parkoló­helyre. Az egyik hölgy ki­nyitja a kocsijának csomag­tartóját és rémülten felkiált: — Te jó ég! Mialatt ebédel­tünk, az egész motoromat ki­lopták. Egy kirándulás,,. Kerítés, Barátnője, akinek farmoto­ros kocsija van, szintén kocsi­ja farához lép, felemeli a mo­torház fedelét és vígasztalóan mondja: — Nincs semmi baj! Most látom, hogy van itt a cso­magtartóban egy pótmotor, majd azt odaadom neked lutts gyerek A gyéréit a sarokban ját­szadozik, papája a heverőn délutáni álmáj, alussza és han­gosan horkol. Egyszer csak másik oldalára fordul és ab­bahagyja a horkolást. A gye­rek ijedten kiszalad a kony­hában tevékenykedő mamá- hoe es így szól: — Anyuka, s papában le» attt a motor, ■ülés feleség A férj aggodalommal nyújt­ja át a slusszkulcsot feleségé­nek, aki el akarja vinni az autót, és így figyelmezteti: — Me figyelj, drágám! Ha kijössz valahonnét, beülsz a kocsiba, és rémülten látod, hqgy a kocsiból kilopták a volánt, a gázpedált, a fékpe: dáU és a kuplungot, akkor ne Kiabálj tolvajt és ne rohanj a. rendőrségre, hanem ülj át szépen a hátsó ülésről a veze­tőülésre. Népújság íi“ Tudod, »2 üdőlőveridégc ínk csak híwött tejet Isznak,’’ itt». május U, Így is lehet!

Next

/
Thumbnails
Contents