Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-11 / 106. szám
GÉPJAVÍTÓ VAGY GYÁR? Egymillió folyóméter öntözőcső — Napfényfűtéses növényházak és cukorrépa-kombájnok — Figyelik a konkurrenciát Szekszárd egyik gyárává nőtt a Keselyűsi úton lévő üzem. Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat — így nevezik hivatalosan. Ha azonban betekintünk a zajos műhelycsarnokokba, s az emeletes irodaházba, avatatlanul is megállapíthatjuk, hogy ez a cím kevésbé találó. Az országszerte elterjedt „szekszárdi öntözőcsőgyár” népszerű elnevezés sem kifejező, mert nemcsak esőztető berendezéseket, hanem sok más egyebet is gyártanak itt. Zsigovits Ferencet, a vállalat igazgatóját felkértük. hogy mutassa be ezt az üzemet, s a nyilvánosság érdeklődésre is számot tartó újdonságait. — Tulajdonképpen az ■ vállalatunk, még akkor is, ha régi egységekből állt össze — közölte Zsigovits Ferenc bevezetőül, majd így folytatta: — Mindenekelőtt a gazdasági rendszerünk vállalati jellegű, több telepes, s bizonyos mértékig a tevékenységünk is az új gazdasági irányítás szellemében alakul. Ugyanis elsősorban a gyártási tevékenysége alakult úgy, hogy azok a gyártmányok kerültek előtérbe, amelyeket a piac igényelt. Mint érdekességet említem meg, hogy régebben azt gyártottunk, amit a kapacitás lehetővé tett, újabban pedig amit a piaci modell kíván. — Közbevetőleg elmondom, hogy tavalyi munkánk gazdaságilag eredményes volt, a tervezett 9,5 millióhoz képest 11 millió forint eredményt ért el a vállalat. Vállalati szinten a részesedési alap, amelyet felosztottunk, 3 100 000 forint lett, 1,1 millió forinttal több, mint 1967 végén. Visszatérve az előbbiekre: a vállalati gazdálkodás sok új feladatot vetett fel és gondot is okozott, de maga a vállalat, mint termelő- egység, nem volt ismeretlen, s talán ennek köszönhető, hogy könnyen vette a gazdasági áttérés akadályait. — Mi a vállalat tevékenysége? — Nagyon sokrétű, több mint negyvenfajta munkát végzünk, s eközben nagyon sok partnerrel állunk kapcsolatban, A vállalat fő tevékenysége 1968-ban a mezőgazdaság részére végzett szolgáltatás; ebben szerepelt az erőgépek és a bonyolultabb szerkezetű munkagépek javítása, a különböző fődarabok felújítása, valamint az új gépek garanciális szolgálatának az ellátása. Éppen most megy a Szovjetunióba egy garanciális javitócsoportunk munkatanulmány-útra, hogy alaposan megismerje az ott gyártott új mezőgazdasági gépek szerkezetét és szerelési módját. Azonkívül a szolgáltatási ágazaton belül igen fontos munkánk és a mező- gazdasági majorokon belüli villamosítás. Ez •tavaly is nagyon jelentős volt, s az idén is úgy alakult, jóUehet, az állami dotáció csökkent az általános szolgáltatásoknál. Ennek ellenére, az idén a szolgáltatás továbbra előtérbe» lett a mezőgazdaság részére végzett gyártási tevékenységünk is jelentős. A szolgáltatás és a mezőgazdaságnak végzett gyártás volumene 1968- ban 72 százalékot tett ki vállalati szinten. Ez ellentétben van a közhiedelemmel és sokak látszólagos olyan véleményével, hogy a gépjavító vállalatok elszakadnak a mezőgazdaságtól. Ez korántsincs úgy, amint a fenti százalék is bizonyítja. Ma már azonban nem úgy. leegyszerűsítve lehet nézni e céget: mennyi traktort javít ki, mert működése, tevékenysége sokkal szélesebb: a szolgáltatást és a gyártást együtt kell vizsgálnunk, hogy helyes képet alkossunk a vállalat munkájáról. Egyébként, megítélésem szerint, kapcsolatunk továbbra is jó a mező- gazdasági üzemekkel, nincs velük semmilyen különösebb gondunk, bajunk, s nekik sem mivelünk. Megítélésünk szerint, az a tükör, amit a múltkoriban egy újságcikk az olvasók elé tartott, torzított, egyáltalán nem az a jellemző a vállalat tevékenységére és a vállalatnál folyó traktorjavításokra. Ez sértett bennünket, nemcsak a vezetőket, hanem azokat a munkásokat is, akik hosszú ideje foglalkoznak szolgáltatással és javítással. Garanciális hiba mindig volt, és lesz. A mezőgazdaság részére gyártani nem könnyű és nem csupán elhatározás kérdése. Megfelelő terméket, vagy elfogadható árut gyártani és kínálni a vevőnek, nagyon alapos fejlesztési munka után lehet. — Mit tesznek, hogy ezeket a lehetőségeket megteremtsék? Hallhatnánk valami újat ezzel kapcsolatban? — A vállalat megalakulásával létre hoztunk egy műszaki fejlesztési osztályt. Ennek az a feladata, hogy a vállalatunk meglévő termékeit tovább tökéletesítse, aztán új gépeket, eszközöket fejlesszen ki, s új dokumentáció-vásárlással alakítson ki termékeket Eddig 's általában úgy véljük, hogy a műszaki fejlesztés a vállalat jövőjét hordozza, annak a tényleges termelés előtt egy-két évvel mindig előtte kell járnia. Tavaly 12 műszaki témával foglalkozott a műszaki fejlesztési osztály. Hozzáteszem: sikeresen. A tizenkettőből hét téma olyan stádiumba került, hogy a folyó évben már null-, sorozatú gyártás történhet olyan termékekből, amelyeket a piac is keres és igények — Természetesen, igénybe vesszük a tudományos intézetek információit is. Mindazokkal a tudományegyetemekkel, főiskolákkal kapcsolatban vagyunk, amelyek a mezőgazda- sági gépipar kialakításában részesek. No, és a dolog természetes rendje, hogy a konkurrenciát is figyeljük, szemmel tartjuk, mivel foglalkozik. — A szolgáltatási ágazatról még annyit: az istállók gépesítésébe nemcsak az önetető-, -itató, takarmányszállító tartozik, hanem beépítjük a fejő- berendezéseket is. Megoldjuk a rendszeres karbantartást és a gyorsan meghibásodó alkatrészek időszakos cseréjét, ha ezt igénylik az üzemek. Bizakodóak 53g*s*ak » Mg* *5 eredményeit illetően is, mivel becsületes, jó mur.kásgárdánk van. Ismerik célkitűzéseinket, s minden erejükkel azok megvalósításáért igyekeznek. S emellett jó erőben lévő, az ú] iránt fogékony, fiatal műszaki szakemberekkel rendelkezünk — mondotta Zsigovits Ferenc igazgató. A vállalat igazgatója által igen becsült fiatal műszaki szakgárda egyik tagja: Frank Károly gépészmérnök, a termelési osztály vezetője, dióhéjban ismertette a szekszárdi központ és hat megyebeli telepének a legfőbb ténykedéseit. A szekszárdi üzemben az idén körülbelül egymillió Eolyóméter öntözőcsövet és harmincezernél több szórófejet, s egyéb tartozékot: állványokat és idomokat, továbbá 1200 erőgépvezetői fülkét gyártanak. Az öntözési berendezésekkel kapcsolatban gondot okozott az, hogy az AGROTRÖSZT az eredeti rendelésen felül, meglehetősen későn jelentkezett újabb igénylésekkel. Jelentős bérmunkát is vállaltak: Jugoszlávia részére az első félévben 1250 tonna vízvezeték- csövet horganyoznak, ezenfelül különféle idomokat, rácsos szerkezeteket munkálnak meg; a horganyzott villanytávvezetékekből sok is eljut. A párás, sós tartalmú levegő ugyanis erősen megtámadja a vasszerkezeteket, festésük hamar tönkremegy. A horganyzottnak viszont magas, 15—20 év az „élettartama". A hazai gazdaságoknak, tsz- eknek jelenleg napfényfűtéses növényházakat gyártanak, horganyzott kivitelben. Ezek tágasak, a kertészek könnyen dolgozhatnak bennük. A Tamási Gépjavító Állomáson az eddigi talajelőkészítő gépeknél jobb hengerboronákat, s újabban NRK típusú rotációs fűkaszát, Bonyhádon különféle rácsokat, vályúkat, nyílászáró szerkezeteket, Bölcskén játszótéri berendezéseket is készítenek. Az AGROTRÖSZT megrendelésére kb. 15 millió forint értékben istállóberendezéseket gyártanai: a Bonyhádi Gépjavító Állomáson; az élelmiszeriparban és másutt is felhasználható, fokozatnélküli hajtóművet készít a Gyönki Gépjavító Állomás. A szekszárdi központban az országban elsőként megkezdték a cukorrépa- kiszántó, felszedő és rakodó gépsor gyártását. A különféle szolgáltatásokról és a gépjavításról szólva: folyik a szerkezeti egységek felújítása; Várdombon a jármű v ill amosegységeké, Tartásiba* * IÜWMB» egysegeké. Bonyhádon vevőszolgálati telepet is létesítettek, ahol megkaphatok a különféle szerkezeti egységek, mint pl. feszültségszabályozók, dinamók. vízhűtők. erőgépmotorok, hajtóművek, komplett műszerfalak, alkatrészek, stb. Ezeket más megyei vállalatok szakosított üzemei szállítják. Ezenkívül valamennyi telep elvégzi a felújított és új gépek, valamint szerkezeti egységek garanciális szolgáltatását. Megemlíthetjük a technológiai szereléseket, így az istálló- és tejtechnológiai berendezések, vízvezetékek szerelését, továbbá a secunder-hálózatok karbantartását és felújítását, valamint az érintésvédelmi méréseket. A mezőgazdasági gépek gumiköpenyeinek felújítását Bölcskén, a tehergépkocsik első és második szemléjét, s javításukat. Tamásiban végzik. A telepek sokféle egyedi megrendelésnek is eleget tesznek. Ezeken kívül különféle vállalatoknak zömében bérmunkákat is végeznek, de csak akkor, ha a mezőgazdaság igényei nem kötik le a gépjavító állomások teljesítő- képességét. Erről így nyilatkozott a fiatal szakember: — Alapvető feladatunknak továbbra is a mezőgazdaság igényeinek az ellátását tartjuk, s ezen belül is nagy gondot fordítunk a mezőgazda- sági gépjavításra. Frank Károly maga tartja kézben a garanciális szolgáltatást, fokozottan ellenőrzi, mert a javításban, vagy a gyártásban műszaki hibák adódhatnak, s ha ilyenek előfordulnak, akkor a legrövidebb időn belül díjmentesen elhárítják. A gépjavító vállalat szerződéses viszonyban van az AGROTRÖSZT-tel a garanciális javításokra és a szemlék lefolytatására is. — Mi átalányt kapunk az AGROTRÖSZT-től, ebből az összegből fedezzük a garanciális meghibásodásra fordított kiadásainkat. Nekünk egyetlen célunk az, hogy a vevők ilyen reklamációit mielőbb orvosoljunk. Ilyenkor nem azt nézzük, hogy „kifutja-e” az átalányból, hanem arra törekszünk, hogy gyorsan, jól menjen a garanciális munka — hangsúlyozta a termelési osztály vezetője. Azt kívánjuk, hogy minél kevesebb ilyen hiba legyen, ami pedig elkerülhetetlen, azt közmegelégedésre hárítsák el. Továbbá a sikeres évek közé tartozzon az 1969. is. a vállalat történetében. BALLABÁS LÁSZLÓ Népújság 7 Jegyzet Kél gyermek életben maradt Szombaton reggel a kis Pó- li Marikát egy felnőtt az triói-- só pillanatban rántotta el egy gépkocsi elől, így nem következett be egy sajnálatos gyér- mektragédia. Néhány nappal ezelőtt hasonló helyzetben Vass Laci mögött állt egy felnőtt... Az egyik gyerek óvó-? dába, a másik iskolába igyekezett. Két gyereket tehát sikerük megmenteni a súlyos sé’ür léstől, vagy a még tragiku- sabb következményektől. Szerencsére mindkét esetben ott volt a közvetlen közelben egy felnőtt. A két eset után tulajdonképpen lehetne meditálni a gyermekek meggondolatlanságán, a gépkocsivezetők figyelmetlenségén, de sok más körülmény azt indokolja, hogy a közlekedési viszonyok rendezetlenségével foglalkozzunk Ahol csaknem bekövetkezett a két, csaknem tragikussá váló helyzet, tulajdonképpen egy általánosan használt gyalogosátkelőhely van, egyenes folytatásaként a Tarcsay utca bal oldalának utolsó lakóházával. Ettől mintegy 60—80 méterre, jobbra ágazik el a Gróf Pál utca. A Gróf Pál utca és az említett átkelőhely között van ugyan egy közlekedési tábla, amely a Ki? ESZ szerint ,,gyermekek” áthaladását jelzi, de ezt a táblát még jó néhány évvel ezelőtt helyezték el, akkor még csupán a BM.nap- közibe járó gyermekek védelmére. A járművezetők erre a táblára figyelnek, tehát a Tarcsay—Gróf Pál utcai sarokra. Viszont azóta a Tarcsay utca bal oldalán felépült néhány lakóház, és a már fentebb említett átkelőhelyen jár át — miután a baloldalon ott ér véget a járda — 153 lakás felnőtt és gyermek lakója az ABC-áruházba, az iskolába, óvodába. Az ugyancsak fentebb említett tábla viszont csak azoknak biztosít elsőbbséget, akik a Gróf Pál utca irányában mennek át az úttesten. Ott, ahol senki nem jár át. Ezért, csupán kérjük az Ttle- tékeseket, vizsgálják felül az elmúlt évek során kialakul i helyzetet, elsősorban a gyermekek érdekében, de a járművezetők érdekében is. Ismételten hangsúlyozzuk, nem mindig állhat felnőtt a gyermek mögött, és adott esetben a jogszabályok felmenthetik a járművezetőt — de van-e egyáltalán olyan járművezető, aki nem érez lelkiismeretfur- dalást egy gyermekgázolás után. Közismert az a plakát, amelyen mosolygós gyermek figyelmeztet: „Apu, haza várlak.” Mi, felnőttek, hazavárjuk gyermekeinket is. BL VADGESZTENYEFA VIRÁG Foto; Tóth Iván, ÜJ MECHANIZMUS SZÜLÖTTE AZ ISTÁLLÖ- GÉPESÍTÉS ILYEN NEM VOLT A TRÓPUSOKRA VÁRDOMBON fis TAMÁSIBAN lass, mújius a.
