Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

* Műveltség és korszerűség á társadalmi fejlődés minden szférájának — így a kulturálisnak is — megvannak a sajátos fej­lődéstörvényei, s ezek vizs­gálata és állandó összevetése a mindennapi gyakorlat ta­pasztalataival a vezetés fon­tos feladata. így került sor a társadalom műveltségviszo­nyainak átfogó vizsgálatára is: egy esztendeje csaknem ötszáz tudós, alkotóművész és gya­korló népművelő bevonásával több mint húsz munkabizott­ságban folyik a munka. A vizsgálat első szakasza befe­jeződött, elkészültek a rész- tanulmányok első fogalmo.zvá- nyai. A teleírt oldalak száma meghaladja az ezret, és ezek az oldalak az eredményekről és problémákról egyaránt tu­dósítanak. A tanulmányokban legin­kább vitatott és egymásnak leginkább ellentmondó véle­mények abban a kérdésben fogalmazódtak meg, hogy mi­lyen legyen a műveltség mé­résének módja, és mü jelent napjainkban a korszerűség kö­vetelménye, amely egyaránt megfogalmazódik a tartalom, az eszközök és módszerek te­rületén és nem kevésbé a mű­velődési intézmények összefüg­gésében. Alapvetően szemléleti, mű- veltségfelfogás-változásról van szó. A cél, amit magunk elé tűztünk a kulturális for­radalom megindulásának kez­detén, ma is megállja helyét: a szocializmus építésének, a szocialista ember kialakulásá­nak előmozdítása a kultúra eszközeivel. A feladat azonban mindig konkrét, történelmileg is, és a megoldás sorrendisé­gében is. A társadalmi fejlő­dés (gazdasági, politikai és kulturális egyaránt) most megköveteli a művelődés egész folyamatának összhangba ho­zását az elért eredményekkel és a célkitűzésekkel. A műveltség általános szint­je kulturális forradalmunk je­lenlegi szakaszában is egyrészt következménye a társadalom anyagi életében végbemenő 'változásoknak, másrészt felté­tele is ezeknek. A műveltség belső tartalmának átalakítása és átalakulása tehát nem. a szubjektív óhajok következ­ménye, hanem az általános társadalmi haladás függvénye. A műveltség összetevői és arányai közös rendező elvek alapján változhatnak: KORUNK ÁLTALÁNOS JEL­LEMZŐJE A TUDOMÁNYOS­TECHNIKAI FORRADALOM, vagyis az, hogy a kulturális értékrendszer piramisának a csúcsára a tudomány kerül. Mindez nálunk a szocialista társadalom építésének törté­nelmileg adott szakaszában megy végbe. A művelődés és műveltség szembesítése korunk és szocia­lista építömunkánk követel­ményeivel elvezet bennünket a még mára is érvényben levő és ható régi műveltségfelfogás bírálatához. Ebben a szembe­sítésben elkerülhetetlen a régi és az új következetes szemoe- állítása. A társadalmi valóság leg­fontosabb tényei közül, ame­lyek ma meghatározzák a mű­velődés irányát, az új korsze­rű műveltségeszményünk tar­talmát, az első és legfonto­sabb, hogy az általános em­beri érték fogalma egyre gyor­sabban közeledik a gyakorlati tevékenységhez. A szocializ­musnak az a törvényszerűsége fejeződik ki ebben a folya­matban, hogy egyre csökker a munka és kultúra közötti távolság, a fi- ’kai és szellemi munka közötti lényeges kü­lönbség. A társadalom terme­lési struktúrája, a műveltség tartalma és szerkezete szem­pontjából, mint alapvctjLmeg- határozó tényező lép fel. A második az a tény, hogy a szellemi kultúra alapértéke egyre inkább a tudomány, és ez egyben meghatározza a műveltség tartalmának belső arányait is. A világ tudomá­nyos látása — mind a termé­szeté, mind a társadalomé — a ma embere számára nem egyszerűen lehetőség, hanem kor szükséglet. Mint tény köztudott a tudo­mány és technika, növekvő térhódítása, de kevésbé feltárt a műveltség belső arányainak alakulására gyakorolt hatása. Pedig itt sem hagyható figyel­men kívül a dialektiká-iak az a törvénye, • hogy a mennyi­ségi felhalmozás minőségi ug­ráshoz vezet. Itt a mennyiségi oldalt a tudományos ismeret és a technika képviseli, amely­nek növekvő mértéke meg­változtatja a műveltség belső tartalmát. Ezen ar alapon kell vizsgálni a műveltségen belül a tudományok, a technika és a művészetek mai helyzetét. Korunk átlagembere, a nagy tömegek egyaránt felhasznál­ják a villanyt, a telefont; a rádiót, a hűtőszekrényt, a magnót, a repülőgépet, — a rakétát is fogják használni — és élvezik a művészetek al­kotásait, amelyek ót ábrázol­ják érzelmeivel és gondola­taival, ebben a gazdag és sok­színű életben. Mindez elevezet egy ma már általánosan elfogadott igazság­hoz, hogy a műveltség Tartal­máról, korszerűségéről, magas vagy alacsony színvonaláról nem lehet egyszerűen a nö­vekvő számok, vagy azon az alapon dönteni, amit erről szubjektív elképzelések alap­ján mondanak, vagy írnak. A korszerűség kapcsán A HANGSÚLY A GYAKOR­LATI HASZNOSSÁGRA, FEL­HASZNÁLHATÓSÁGRA HE­LYEZŐDIK. Minden számszerűség csak akkor ítélhető egyértelműen pozitívnak, vagy negatívnak, ha azok belső tartalmát az adott társadalmi szükségletek­kel szembesítjük. A művelődés számainak ta­nulmányozása napjainkban általában kétféle téves meg­közelítésből történik. Az egyik, amikor a növekvő és ma már milliós nagyságrendű számo­kat — az olvasás, színházlá­togatás, ismeretterjesztő elő­adásokon való részvétel, tv- nézés stb. — egyértelműen ab<- szolutizálva azonosítják a mű­veltséggel, a művelődésért folytatott küzdelmek sikeré­vel. Ebben a szemléletben csak az egyik oldal, a mennyiségi szemlélet alapján megfogal­mazott követelményrendszer van jelen, kirekesztve belőle a műveltség tartalmával kap­csolatos igényeket. A másik, . ezzel, eüeitíétes véglet. amikor viszont ezeket a számszerű eredményeket hagyják figyel­men kívül és a valós helyze­tet csak egyoldalúan a tartal­mi követelmények oldaláról közelítve igyekeznek megál­lapítani. Mindkét szélsőség egyben leegyszerűsítést is je­lent, mivei nem veszi figye­lembe, hogy a kulturális for­radalom a korszerű szocialista társadalom életében bekövet­kezett, egyik legfontosabb és ugyanakkor legsokrétűbb vál­tozást jelenti. A műveltség szintjét elsősorban azon lehe­tőségek alapján kell számon kérni, amelyet az anyagi fel­tételek biztosítanak, és amely ezekből a feltételekből fakad­hat. A korszerűség tartalmának leírásánál tehát nem a kultú­ra felhalmozott értékeiből kell kiindulni, hanem a társadalom anyagi életéből. Tehát nem jelszavak, nem kinyilatkozta­tások és okos cikkek, hanem AZ ANYAGI FELTÉTELEK ALAKULÁSA IRÁNYÍTJA AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉT, (társadalmi és egyéni érte- lemben), amelyben él. A fel­világosítás természetesen sze­repet játszik abban, hogy megmutassa a megváltozott feltételeket, a cselekvés új kö­rülményeit, segítheti az annak megértéséhez vezető út meg­könnyítését és lerövidítését. A műveltség ilyen értelme­zéséből következik, hogy a korszerű műveltség tartalmi követelményeinek megfogal­mazásában, az új műveltség­ideál meghatározásában — mint feltételből és mint kö­vetkezményből — helyesen az anyagi élet termelésével leöz vétlenül összefügnő feladatok­ból indulhatunk ki. A kíván­ságokat is csak ebben az ősz- szefüggésben fogalmazhatjuk meg, ha nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, hogy mást mondunk és megint más fa­kad a társadalom anyagi éle­téből. Itt is figyelembe kell venni azt az alapvető igazsá­got, hogy ha mást mondunk, mást kérünk számon, mint ami az életfeltételekből követ­kezik, akkor ez hatástalan marad, vagy még ennél is rosszabb eredményre vezet: elfordulnak attól, amit erősza­kosan ki akarunk kényszerí­teni. A szocialista kultúra volta­képp helyes mértéket keres, s nemcsak tudást és javakat, hanem harmóniát s boldog­ságot is akar teremteni. Azt mondhatnánk tehát, hogy az igazi műveltség az egyes em­ber, s a társadalom, legszéle­sebb értelemben pedig egész történelmi korszakok haladását szolgálja. VONSIK GYULA ARATÓ KÁROLY: A h w Évezredek után már szörnyen unta, hogy szögleteit senki sem gyalulja. Mikor társaival együtt napfényre hengerült. lejest ugrott röglön s a zúzdába repült. De ott is türelmetlen várta: finomítsa kőműves kalapácsa! Bár éles ütései fájtak, . boldog volt: része lesz egy háznak! Idővel elvesztett minden rccézctet, a többiekhez pontosan illeszkedett s lett végül sima kő. Szerényen, halkan örökre elhelyezkedett a falban. Mayer Berta SZOBOR (tűzzománc) Mayer Berta MENEKÜLŐ (tűzzománc) Végh András BORŰS TÁJ (linóleum) Végh András KIKÖTŐ (linóleum) (A két művész szekszárdi kiállításáról.)

Next

/
Thumbnails
Contents