Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-13 / 83. szám
H a abból az egyáltalán nem tudományos, de kétségtelenül igaz megállapításból indulunk ki, hogy minden ember ruházkodik, következésképpen valamennyire mindenkit foglalkoztat a ruházkodás számtalan problémája, feltehető, hogy interjúnk Lauthán Ferenccel, a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főosztályának vezetőjével, sokakat érdekelhet. Hozzászól a minisztérium Beszélgetés a ruházati cikkek forgalmáról, minőségéről — Számos hivatalos közlést olvastunk már arról, hogy a ruházati forgalom évről évre csupán lassan növekszik. Mi ennek az oka? — Szerintünk a ruházati forgalom az elmúlt évek során alig valamivel lassabban növekedett, mint a lakosság jövedelme. Ha 1965-öt 100 százaléknak vesszük, 1968-ban 117,1 százalék volt a növekedés. Bád még korántsem állíthatjuk, hogy a piac telített, azt elmondhatjuk, hogy az elmúlt években a vásárlóerő jelentős része — egyre inkább — a tartós fogyasztási cikkeknél jelentkezett. Ugyanakkor a múlttal szemben lényegesen megnövekedett a korszerű, szintetikus áruk aránya, továbbá jelentősen megemelkedett a készen vásárolt áruk részesedése és volumene is. Mindennek következtében a méteráru-forgalom részben valóban stagnál, részben — gondolok a pamut méterárura — visszaesik. Egyébként a konfekciőforgalom növekedése — a méteráruk terhére — világjelenség, összefügg a kényelmesebb, változatosabb öltözködéssel. — A ruházati forgalom erőteljesebb növelését a jobb áru- összetétellel, a kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtésével, a rugalmasabb és bátrabb vállalati árpolitikával lehet elősegíteni. Fokozatosan szükséges a fontosabb tömegcikkek központi árcsökkentése is. — Sok a panasz a különböző árucikkek minőségére. ^ Ugyanakkor, szinte általánosítható tapasztalaiként elmondható, hogy a vásárlók nagy része nem ismeri a garanciális feltételeket. Számos kifogás hangzik el például a női harisnyákkal, férfi zoknikkal, fehérneműkkel kapcsolatban, s jócskán akad panasz a számozás-eltérés és szíh- hibák, fonalaknál^ a kinyúlás stb. miatt. — Információnk szerint az elmúlt évekkel egybevetve általában nem következett be minőségromlás a példaként említett árucikkeknél. Ha ezek nem is kifogástalanok, az észrevételek, illetve reklamációk száma és aránya nem növekszik. Ezzel korántsem állítom, hogy a jelenlegi minőségi színvonallal meg lehetünk elégedve. Különösen a fehérnemű, kötöttáru ■ és felsőkonfekció termékek egy része elavult, korszerűtlen kapacitáson készül, így gyakori a minőség- egyenlőtlenség. A javulás ellenére is problémákat jelent az ipar számára az egyenlőtlen nyersanyagminőség, kellékhiány stb. Időnként ez is minőségromlást idéz elő. A ruházati kereskedelmi vállalatok egyik fontos feladata tehát a minőségátvétel rendszerének javításával, a minőségi előírások betartásával, a minősítés szúrópróbaszerű ellenőrzésével, szükség esetén erőteljesebb pénzügyi szankciókkal védeni a fogyasztók érdekeit, a jobb minőséget. Ami a részleteket illeti: természetes, hogy a kötött harisnyák, zoknik és fehérneműk jellemző sajátossága, hogy egy-egy szem megpattanása esetén szemlefutás következik be. A színhiba a mindenkori festékminőség következménye, e téren inkább javulás, mint romlás tapasztalható. A fonalak „kinyúlását” említő panasszal még nem is találkoztunk. A női harisnyák, férfizoknik, fehérneműk stb. általános minősége, véleményünk szerint, megfelel az előírt követelményeknek. E cikkek zöme modem, korszerű üzemekben készül, minőségük — összehasonlító vizsgálatok alapján — a nemzetközi követelményeknek megfelelő. Más kérdés a minőség és az ár, összefüggése; az említett 'cíkfeek ára általában nálunk magasabb, mint a környező országokban. '—: A nil,-a vásárlók jogait illeti: a fogyasztói kifogás elbírálásának módjait belkereskedelmi miniszteri rendelet szabályozza. A vásárló a szemmel észrevehető, érzékszervi vizsgálattal megállapítható, úgynevezett nyílt hiba esetén a vásárlástól számított nyolc napon, rejtett hiba esetén hat hónapon belül jogosult kifogását érvényesíteni. A kártalanítás történhet: vételár visszatérítésével, cserével, árengedmény nyújtásával, javítással. A vásárlók kifogását a boltvezetőnek kell elbírálnia. Ha ránézéssel nem állapítható meg a kifogás jogossága, vagy alaptalansága, a bolt a kifogásolt árut műszeres vizsgálatra a KERMI-hez küldi el. — Úgy véljük érdemes a minőségi kérdéskomplexumról bővebben is beszélni, különös tekintettel az ipar és a kereskedelem sajátos lehetőségeire — A gazdaságirányítás új rendszerében az ipari és kereskedelmi vállalatok nagy önállóságot kaptak a minőség és a minősítés (minőségi osztályba sorolás) feltételeinek meghatározásában és ellenőrzésében. Az állam központilag csak a legfontosabb kérdéseket szabályozza. így például az új cikkeknél a forgalomba hozatal előtti kötelező minőségvizsgálatot, a meghatározott minőség alapján a késztermékek minősítését (az egyes osztályokba való sorolását), azt, hogy az áraknak mindig valamely meghatározott minőségre kell vonatkozniok stb. — A ruházatban az új cikkek száma igen csekély, évente nem több egy-két féleségnél. A meglevő és új cikkek gyártmányváltozatai (választékai) ugyanakkor igen nagyszámnak, sok ezerre tehetők. Az új választékoknál — az egyszínű ágyneműszövetek, a pa- mutcémák és 27-es nagyságtól a gyermek szárascipőket kivéve — forgalombahozatal előtti kötelező minőségvizsgálat előírva nincs. A kereskedelmi vállalatok megrendeléskor, az előállító ajánlata és a megadott technikai adatok alapján, általában objektív vizsgálat nélkül döntenek az áru minőségéről. A ruházati nagykereskedelmi vállalatoknál a megrendeléskor az ajánlati minták minőségét, illetve később osztályba sorolását, a késztermékek ipari minősítésének helyességét ellenőrzik. Ez az ellenőrzés a forgalomba fl félelem megszűnt © Az első nyilatkozat. Juhász Károly, a Paksi Járási Pártbizottság főelőadója: — Féltek egymástól. Az andráspusztai pártagok sírva szavazták meg a két tsz egyesülését a párttaggyűlésen. Azt mondták, nem szeretnének még egyszer cselédek lenni, ök cselédemberek voltak régen, a falusiak meg nagyobb részt gazdák, sokan módos gazdák. De a falu is félt az egyesüléstől, a pusztaiaktól. Különösen a Badics testvérektől. Olyan hírük volt Bölcskén, hogy nagyon rámenősek. Balosak. Egyikük most a megnagyobbodott tsz-ben az ellenőrző bizottság elnöke, öt választották meg. A helyzet egy év alatt megváltozott. Véleményem szerint tulajdonképpen most dőltek le az évszázados válaszfalak, amik régen a gazdag és a szegény ember között álltak. Most dőltek le teljesen, a tsz-egyesüléssel. Nagy a fejlődés. Két évvel ezelőtt még a falu szövetkezete is harmatgyönge volt. Emlékszem olyan bölcskei közgyűlésre, hogy a tagság egyszerűen kivonult a teremből. Most nagyon jók. Ahhoz képest, amilyen helyzetben azelőtt voltak. Nagyon jó a párttitkár, Józsa József, ö rendezi az emberek ügyeit. © tésre. A személyi kérdéseket már az elején rendeztük, az éjjeliőrtől az elnökig. Az and- ráspusztai tagok helyet kaptak a vezetőségben és a különböző bizottságokban. A második nyilatkozat David Csaba, a közös gazdaság főagronómusa: — Egyesíteni kellett a két tsz-t mert Anclráspusztának az összterülete csak 800 hold. Amit most mondok, nem volna célszerű megírni, de az az igazság, hogyha nem egyesülnek, Anii- ráspuszta három évnél tovább nem bírja. Beadja a kulcsot. Hogy féltek, az érthető. A pusztán csak ötven tsz-tag él, körülbelül, Bölcskén pedig tízszer ennyi. De ez az egész dolog már nem téma. Nem mondják, hogy andráspusztai és bölcskei. Tavaly még szórványosan megemlítették. Va-. lóban féltek eleinte, mert például elterjedt az a híresztelés, hogy majd lebontjuk az egész Andráspusztát. Megszokták azt a helyet. Senki nem hagyná el szívesen otthonát, ahol évtizedekig élt. Aztán nem hogy bontottunk volna valamit is, inkább építettünk a pusztán kombájnszérüt. Erre megnyugodtak. Amdráspusztá- nak fontos szerep jut; oda került a szarvasmarha-állomány, főként a hízó állat és a növendék. Állatgondozó tagok még a faluból is járnak ki a telepre dolgozni. A jövő ugyanolyan zavartalan lesz Andráspusztán, mint Bölcskén. Egyébként az egész gazdaság számára az egyesülés leginkább azzal az előnnyel jár, hogy a 7500 holdas szövetkezetben már nagyobb a lehetőség, a műszaki fejleszA harmadik nyilatkozat. Szénási János tsz-tag, nappali őr. A pusztán lakik. — Csak így a magam módja szerint mondom. A faluban a nagyparasztok egy kanál vízben megölnék a pusztaiakat. De én is voltam úgy, hogy összekerültem a tsz-mun- kában egy emberrel, akinél fiatal legény koromban szolgáltam, és most nem dolgoztam vele, hanem azt mondtam, tegyenek más munkára, mert ezt az embert megverem. Cseléd voltam nála, és egyszer, amikor összejött a rokonsága, ott volt egy lány is. Kacsmargott, erre én is kacs- marogtam, és akkor a házigazda azt mondja: „János, nem tudod, hogy cselédnek és kutyának kinn a helye?.. Amúgy én megvagyok a szövetkezettel. Áz egyesülés előtt is, meg azóta is. Előfordultak differenciák, de már nincsenek, csak az a baj, hogy fél vesém hiányzik. Most már csak nappali ör vagyok a majorban. A kereset nem sok ilyen munkára, de már azelőtt megvettem a televíziót, a gáztűzhelyet, meg ezt a konyhabútort G. J. kerülő áruk mintegy 15—20 százalékára terjed ki. A műszerek és egyéb feltételek hiányában a forgalomba kerülő áruk tömegének minőségvizsgálatára nincs lehetőség. A különféle minőségi kifogások abból fakadnak, hogy a megengedett tűrésnél nagyobb különbség mutatkozik az ipar által ajánlott és a ténylegesen biztosított minőségnél. Ezek, a műszeres vizsgálat nélkül nem érzékelhető minőségi különbségek, rendszerint a mindennapos használatban jelentkeznek. — A vásárlók, ismereteink, szerint, kellően tájékozottak az őket megillető jogokról. Ebben a sajtó sokat segít a kereskedelemnek. Azonban nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, hogy a ruházati termékekre soha nem volt, jelenleg sincs, és véleményűk szerint a jövőben sem lehet garancia. Ezzel szemben — mint már arról bővebben szóltam — minden vásárlót megillet az a jog, hogy a vásárlástól — alkalmazásba vételtől) számított 6 hónapon belül, esetleges minőségi kifogásait a boltnál bejelentse. Ez a lehetőség nem garanciát jelent a kereskedelem részéről a vásárló számára, hanem a jogos kifogások orvoslásának kötelezettségét. Meggyőződésünk, ha a bolti dolgozók a vevőket minden esetben az áru használati tulajdonságairól, használat közbeni kezeléséről és ápolásáról megfelelően tájékoztatják, a jogos kifogások száma csökkenni fog. — Gyakori téma a hiánycikk. Hiányos a választék, például rövidárukból. Méghozzá nemcsak egy-egy faluban, városban, de szinte egyöntetűen az egész országban. — Megítélésünk szerint, amikor a gyenge választékról és sok hiánycikkről hallunk, átmeneti állapotról van szó. Összefügg a március elejétől megnövekedett forgalommal és valószínű, hogy a problémák a húsvéti vásárlási főidény végéig megmaradnak. Az általános helyzeten belül, évek óta visszatérő probléma a különböző rövidáruk hiánya, és ki nem elégítő választéka. Ez egyrészt a rendkívül széles áruprofillal, illetve az évek óta meglévő, behatárolt kapacitásokkal függ össze. Másrészt azzal, amit magunk is észleltünk, hogy egyik-másik vállalat a választékigényes, kis értékű és nagy munkaigényű árukkal nem szívesen foglalkozik. A kis értékű ruházati cikkek termelési, kereskedelmi érdekeltsége sok tényezővel függ össze. Tovább szükséges vizsgálni az árrendszer, a bolti érdekeltség, a készlethatások stb kérdéseit. • — Napjainkban Is időszerű téma az ipar és a kereskedelem kapcsolatának alakulása, különös tekintettel a gazdaságirányítás reformjára. Mi történt e téren? — Az új termékforgalmazási rendszer a ruházati ipar és a kereskedelem vonatkozásában — az átmeneti kapcsolati hibák ellenére is — bevált A kiskereskedelem tavalyi beszerzésének 20 százalékát a nagykereskedelem szolgálatainak igénybevétele nélkül közvetlenül az ipartól biztosította. A minisztérium egészségesnek és fejlesztendőnek ítéli az ipar és a kiskereskedelem között létrejövő közvetlen kapcsolatokat. Ez egyrészt megrövidíti az áruk útját, gyorsítja a piaci mozgásokat továbbá — megfelelő együttműködés esetén — friss és hasznos információkat szolgáltat a termelőüzemeknek is. Általában is kívánatosnak tartjuk az olyan árukapcsolatok kialakítását, ahol mód nyílik az ipari termelés és a fogyasztói igény közelebb hozására. Ilyenelőiek tekintjük például, ha egyes iparvállalatok, vagy több gyár mintaboltokat hoznak létre, vagy ha a nagykereskedelmi vállalatok közvetlen árusítással foglalkozó üzleteket létesítenek, valamint, ha a kis- és nagykereskedelmi vállalatok együttesen üzemeltetnek közös boltokat. Mindezek végső soron arra hivatottak, hogy a fogyasztók véleményét és igényeit a lehető leggyorsabban juttassák ej a termelő egységekhez. H. Gy. — Önarckép (1930. tempera). Hetvenöt esztendeje született a magyar és az egyetemes szocialista képzőművészet hatalmas mestere, Derkovits Gyula. Az évfordulón a költőtárs szavaival, a mesterre is érvényes szavakkal emlékezhetünk rá: valóban „van élete még egy1’, s az végérvényesen „a proletár utókoré". ts. a.
