Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

„Tiltakozunk a náci módszerek ellen“ Munkavégzés után, pénteken este Szekszárdon, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat irodaépületének központi előcsarnokában tiltakozó gyűlésen vettek részt a dolgozók. A röpgyűlésen résztvevők táviratban tiltakoztak az ame­rikai hadsereg Dél-Vietnamban elkövetett gaztettei ellen. Ismertetjük a táviratot, amelyet az állami építőipar, a bőr­díszmű és az óra- és ékszeripari üzem dolgozói az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez juttattak el. ..Tiltakozunk! Vállalatunk közvéleményét mélységesen megdöbbentették és felháborították az amerikai hadsereg legújabban Dél-Vietnam, Ba Lang An falujában fasiszta mó­don elkövetett, embertelen gaztettei. Ezúton is kifejezzük erélyes tiltakozásunkat és követeljük, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya haladéktalanul szüntesse be ag­resszív, népelnyomó hadjáratát a dél-vietnami nép ellen. Azonnal vonja ki csapatait az országból, és érdemben járul­jon hozzá a párizsi tárgyalások sikeres befejezéséhez. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat 2700 dolgozója.” ,,Az RBMV 2. sz. gyárának dolgozói mélységes felhábo­rodással fogadták az Amerikai Egyesült Államok embertelen, brutális akcióit, melyet a Ba Lang An falu lakosai ellen el­követtek. A vietnami nép igazságos ügyét támogatjuk, őszinte részvétünket fejezzük ki — erélyesen tiltakozunk a felhábo­rító hadviselési módszerek ellen. Ezt az embertelen elvet eddig csak a náci szoldateszka vallotta magáénak. Elítéljük a kegyetlenkedéseket, követeljük a vérontás azonnali beszüntetélét. és az amerikai csapatok, továbbá szö­vetségeseik kivonását Dél-Vietnamból. Bőrdíszmű Vállalat valamennyi dolgozója.” ..Dolgozóink mélységes felháborodással fogadták a hírt az emberi jogok sárbatiprásáről, az 1954-es genfi egyezmény semmibe vevéséről, a legvadabb náci, fasiszta módszereket felidéző újabb amerikai agresszív harci cselekményekről, me­lyet az Önök katonái követtek el a .védtelen polgári lakos­sággal szemben. Tiltakozunk és szolidaritásunkat fejezzük ki a vietnami népnek, hiszünk abban, hogy az ilyen terrorcselekmények nem törik meg a hős vietnami népet, fokozza az agresszor elleni gyűlöletüket, és végül is győzelemre viszik a DNFF lobogóját. Szekszárd. Öra-Ékszeripari Vállalat dolgozói.” Heves támadás a Mekins-deltában Véget ért a szocialista brigádvezetők tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) A DNFF harcoló alakulatai­nak tüzérsége 15 óra leforgása alatt immáron másodízben in­tézett heves támadást a Me­kong folyó deltájában Binh Long tartományi székhely ka­tonai célpontjai ellen. Az ame­rikai katonai szóvivő beisme­rése szerint a partizánerők az ország egész területén szom­batra virradóra ismét körül­belül 25. amerikai és dél-viet­nami katonai létesítményt lőt­A Krasznaja Zvezda szom­bati száma jelentést közöl Andrej Grecsko marsall, szov­jet honvédelmi miniszternek a szovjet középső hadsereg­csoportnál tett látogatásáról. A jelentés szerint április 11- én a Németországban állomá­sozó szovjet csapatoktól Grecs­ko marsall, honvédelmi mi­niszter a középső hadsereg­A Szovjetunióban szomba­ton széleskörűen megemlé­keztek az űrhajózás napjá­ról. Ebből az alkalomból a szovjet sajtó a rádió és a tv tek rakétákkal és gránátokkal. Ezzel a hazafiak alaposan rá­cáfoltak az amerikai katonai hírszerzésnek arra az állításá­ra, — amelyet egyébként ma­ga az amerikai főparancsnok­ság sem vett készpénznek —, hogy a „kommunista erők ala­kulatainak átcsoportosítása és feltöltése” miatt csökkentet­ték akcióik ütemét és heves­ségét* csoporthoz utazott. A hadse­regcsoport tiszti állományának értekezletén a miniszter meg­hallgatta a parancsnokok és politikai csoportfőnökök beszá_ mólóit az egységek és alaku­latok állapotáról, utasításokat adott a csapatok harci és po­litikai kiképzésére, valamint harckészültségére vonatkozó­bőven közli tudósoknak és szakembereknek, valamint a kozmosz hőseinek, az űrhajó­soknak beszámolóját, megnyi­latkozásait* velcedési ütemet kíván meg. Az 5 százalékos növekedés 1968-ban eredménynek tekint­hető, az említett szempont­ból nézve azonban kevés. En­nél is komolyabb, figyelmezte­tőbb probléma számunkra, hogy az ipari termelés növe­kedésének országosan alig több mint 20 százaléka származott a termelékenység emelkedésé­ből, a többit a létszám növe­lésével érték el. A termelé­kenység ilyen ütemű növeke­dése nem elegendő, tartósan nem fogadható el, s nem fo­gadható el, s nem felel meg a korábbi fejlődési ütemnek sem. — Külön szeretnék szólni arról, hogy a gazdaságirá­nyítás reformjának keretében egyik fő mutatóként előtérbe került a nyereség. Nyugaton nagyon sokat fecsegnek erről, találgatták, hogy visszakanya­rodunk-e. vagy sem a kapi­talizmus irányába. Ez termé­szetesen nem igaz, mert a mi reformunk szocialista gazda­ság szocialista reformja. Ismeretes azonban, hogy a Hármas érdekeltség Arról beszélt ezután Kádár János, hogy szocialista társa­dalmunkban éppúgy elemi követelmény a jól működő lift, mint az, hogy az üzletek­ben visszaköszönjenek a ve­vőnek, kulturált legyen az üzemi étkeztetés, a vendéglá­tóipar, vagy, hogy iparunk olyan „bonyolult” feladatokat is megoldjon, mint a jó minő­ségű fogvájó előállítása. Nagy derültség közben jegyezte meg. hogy iparunk olyan vastag új­ságpapírt gyárt, amin akár hó­ban is aludni lehet, pedig ha a cellulózét megtakaríta­nák, az újság is elegánsabb lenne, s talán a kenyérre is minden üzletben jutna egy-egy szelet papír. A szolgáltató ipar jelentősé­géről, a szolgáltatások fontos­ságáról, hibáiról is szólt a Központi Bizottság első titká­ra. Kádár János ezután utalt arra, hogy a kommunizmus, amiért mi harcolunk, a bőség társadalma, ahol az emberek szükségleteik szerint részesül­nek az összes javakból. Mi azonban még a kommunista társadalom első fázisánál, a szocializmusnál tartunk, sőt ezt sem építettük még fel tel­jesen. A szocializmusban pe­dig a termelt javakból min­denki annak arányában ré­szesedik, mint amennyit a tár­sadalomnak nyújt. — A gazdaságirányítási re­form egyik célja az volt, — folytatta —, hogy növelje mind az erkölcsi, mind az anyagi ösztönzők hatóerejét, vagyis, nyereség növelésének külön­böző útjai-módjai vannak. A helyes út. a munka jobb meg­szervezése, a technika fejlesz­tése, a termelés korszerűsíté­se, az anyagtakarékosság, az önköltség csökkentése, a mi­nőség javítása, versenyképes áruk termelése’ népgazdasági tevékeny égünk döntő szférájá­ra ez a jellemző. — Népgazdaságunk egy kis szférájában találkozhatunk a nyereség növelésének tisztes­ségtelen útjával-módjával, amikor az áru minőségét nem javítják, de árát emelik. Ez idegen az új gazdasági irányí­tás céljaitól, szemben áll a reformmal. Az ilyen jelensé­geket semmiféle címen nem tűrhetjük meg, harcolnunk kell ellenük. — A szocialista népgazda­ságnak nyereséges termelésre van szüksége, a vezetés részé­ről pedig bátorságra, bizonyos fajta kockázatvállalásra, és mindenekelőtt szocialista fe­lelősségre. A Központi Bizott­ság első titkára ezután pél­dákat említett arra. milyen fe­lelősségre nincs szükség. hogy jobban érvényre juttas­suk a szocialista bérezés elvét, tehát azt, hogy ki-ki képessé­ge szerint dolgozzék, és telje­sítménye szerint részesedjék. A reform e téren bizonyos mi­nőségi változást is hozott, mert a korábbi kettős — álta­lános össznépi és egyéni — ér­dekeltség helyébe most hár­mas érdekeltség lép: az össz­népi érdekeltség, a csoport­érdekeltség, — tehát egy adott üzem kollektívájának érde­keltsége — és az egyéni érde­keltség. Vita a nyereségről — Széles körben vitáztak és vitáznak még mindig a tava­lyi nyereségrészesedés elosztá­sa kapcsán az I., II., és III ka­tegóriáról, Illetve az ezekhez kapcsolódó 15 50, és 80 szá­zalékos nyereségrészesedési kulcsok körül. Ezeket a kul­csokat, ezt a részesedési rend­szert jóváhagytuk, megszavaz­Szoclal sta elvek a Kádár János befejezésül a nemzetközi helyzet néhány kérdését érintette. Ezzel kap­csolatban utalt arra, hogy a Magyar Népköztársaságnak azért van szava a nemzetközi kérdésben és a nemzetközi helyzet alakulásában, mert a magyar nép a történelem élén haladó nemzetek sorába tar­tozik. A külpolitikában is szo­cialista elveket képvisel. Ká­tuk, s így bevezetésre került.. De erre is, mint minden - lap- vető döntésre, érvényes, hogy az elvi állásfoglalások, elha­tározások helyességének a gyakorlat a próbája. Ezzel összefüggésben mon­dom: lehetséges ugyan, hogy az általános nyereségelosz- tási rendszerben egyes em­berek el nem végzett munká­ért kapnak több-kevesebb- vagy sok nyereségrészesedést, aszerint, hogy melyik kategó­riába sorolták őket. da emi­att a szocialista bérezés el­vét nem adjuk fel. Nem tá­gítunk attól, hogy a bérezés valóban differenciált legyen, mert ha lemondanánk róla, azzal magunk fékeznénk a szocialista fejlődést. Nem mondhatunk le arról, hogy a kvalifikációt honoráljuk, mert akkor a szocialista építés egy hatékony eszközéről monda­nánk le. — A nyereségrészesedés el­osztásának alapjául szolgáló I., II. és III. kategóriába nem társadalmi osztályok, hanem a munka mechanizmusa sze­rinti csoportok vannak beso­rolva A dolog lényege az, hogy ez a kategorizálás szük­ségszerű — ha jelenleg nem is népszerű — lépés a szocia­lista bérezési elvek 'hatéko­nyabb érvényesítése felé. Hogy ez mennyire ' sikerült, azt a gyakorlatban megvizsgáljuk. Itt józanságra van szükség és nem hangulatkeltésre. A mozgalom feladataival, to­vábbfejlődésével kapcsolatban többek között hangoztatta: — A szocialista módon dol­gozni, tanulni és élni jelszó — a mozgalom jelszava — a szo­cializmus vagy akár a mar­xizmus—leninizmus vezető jel­szavai közé is beírható, és na­gyon sokáig időszerű marad. E törekvésnek valójában egész népünk törekvésének kell len­nie, és szerintem mindaddig időszerű lesz, és mindaddig harcolnunk kell érte, amíg társadalmunk minden aktív tagjának úgyszólván életszük­séglete nem lesz, hogy szocia­lista módon dolgozzon, tanul­jon és éljen. Kádár elvtárs ezután rész­letesen elemezte a brigád- mozgalom fő feladatait. Hülpslifikában dár elvtárs ezután a közel- keleti, a vietnami és a cseh­szlovák helyzetről szóit. Majd beszélt a. Varsói Szerződés legutóbbi fontos dokumentu­mairól. Emlékeztette a hall­gatóságot arra, hogy a Magyar Népköztársaság milyen állás­pontra helyezkedett a kínai kérdéssel kapcsolatban. Kádár János befejezésül a Magyar Szocialista Munkás­párt nevében sok sikert, kí­vánt a szocialista brigádmoz­galomnak, a mozgalom min­den résztvevőjének, majd a következő szavakkal zárta be­szédét : — Pártunk rendíthetetlenül bízik a munkásosztályban, a népben. Minden tervet arra épít, hogy a nép magáénak vallja a szocializmus céljait és kész azokat megvalósítani. Ez így volt eddig is, és bizonyo­sak vagyunk benne, hogy így lesz a jövőben is — fejezte be beszédét Kádár elvtárs. Szombaton több hozzászóló értékelte a szocialista brigád­mozgalmat, köztük Hostyánsz- ki Pál. a bátaszéki Búzakalász Tsz növénytermesztője. A hoz­zászólások után szünet követ­kezett, majd Gáspár Sándor elvtárs válaszolt a felszólalá­sokra. A szocialista brigád- vezatők tanácskozása Ribánsz- ki Róbertnek, a KISZ KB tit­kárának zárszavával ért véget, Szovjet jegyzék Kínához Moszkva. (TASZSZ). a Szovjetunió külügyminisztériuma azzal a javaslattal fordult a Kínai Népköztársaság külügy­minisztériumához, hogy újítsák fel a konzultációkat a szov­jet és a kínai kormány teljhatalmú megbízottai között. A szovjet kormány kifejezte készségét, hogy április 15-én, vagy más, a kínai félnek megfelelő legközelebbi időpontban Moszk­vában folytassák a megbeszéléseket. A Szovjetunió kormánya március 29-én átnyújtott nyilat­kozatában állást foglalt amellett, hogy a szovjet és a kínai hivatalos megbízottak a legközelebbi jövőben újítsák fel 1964-ben Pekingben megkezdett tanácskozásaikat. A szovjet külügyminisztériumi jegyzék, amelyet a kínai nagykövetségen keresztül április 11-én továbbítottak, meg­állapítja: 1964 őszen a Szovjetunió és a Kínai Népköztársa­ság közötti pekingi konzultációkon kölcsönös megállapodás született arról, hegy az eszmecseréi Moszkvában folytatják. A szovjet delegáció annak idején a konzultációk folytatásá­nak időpontjául 1964 október 15-ét indítványozta. A tárgya­lások folytatására azonban nem a szovjet fél hibájából nem kerülhetett sor* Grecsko marsall a középső hadseregcsoporínál an. fiz űrhajózás napja

Next

/
Thumbnails
Contents