Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-12 / 82. szám
Erdészetvezető a tsz-ben hetett vissza. S elkeserítette, hogy ekkor viszont senki sem törődött vele, nem úgy, mint amikor szükség volt rá. — Hová lettek az ígéretek? Akár azt is kérdezhette volna, hogy: hol van a tavalyi hó? S kit érdekelt már. az, hogy megalapozott életét megbolygatta egy csalfa délibábnak bizonyult intézkedés. A csalódástól egy egész világ omlott össze benne. ® A kivezető utat a bátaszéki Búzakalász Tsz nyújtotta. Áthelyezéssel ment oda, s tavaly november óta dolgozik a közös gazdaságban. Hálásan beszél arról, hogy a tsz vezetői, szakemberei minden támogatást megadnak az erdészeti munkákhoz. — Mennyi a tsz erdeje? — Körülbelül háromszáz hold, és ehhez csatlakoznak még az erdősítésre és cellulóz- nyáras telepítésre kijelölt területek. 1969-ben a szövetkezet kb 34 hold erdőtelepítést végez, s 17 holdat ültet be cellulóznyárfákkal. A tsz erdejének mintegy a fele „üzemtervezett”, azaz: az erdőrendezőség felmérte a területét és fatömegét, megállapította, s előírta az üzemi tervezett gazdálkodást. A másik fele üzemterv nélküli, s ezt rám, a szakember gondosságára bízták. — A Búzakalász Tsz idei tervében csaknem 600 köbméter fakitermelés is szerepel, amelynek a fele már kész; nagyobbrészt ápoló vágással, illetve gyérítéssel történik. — Milyen fákat ültetnek? — Erdőfelújításra és telepítésre a lankákra akácot, a szárazabb domboldalakra erdei fenyőt, cellulóznyárt pedig a mélyebb laposokra. gű csemetét. Ezért a nyárfacsemeték egy részét Szegedről hozattam. Egyrészt az érsek- csanádi csemetekertből, másrészt a mecseki, valamint a Csongrád megyei Erdőgazdaságról kértünk facsemetéket. A szakember tapasztalata hasznosnak bizonyult a facsemeték beszerzésében is. S már a hóolvadás után megkezdték a talajelőkészítést, s amint az időjárás engedte, hozzáfogtak a telepítésekhez is. Odacsoportosították a munkaerőt, hogy még a nagyobb tavaszi munkák előtt megoldják ezt a feladatot. Körülbelül 300 ezer facsemetét ültetnek el.- Mi a különbség az állami és a tsz-erdő között? — A termelőszövetkezeti erdőt ne úgy képzeljük el, mint az összefüggő állami erdőgazdaságot: sok apró foltból tevődik össze. A felaprózottság folytán tízszer annyi gonddal jár a kezelése, a munkák ösz- szefogása, kézbentartása, ezért a háromszáz holdnyi tsz-erdő háromezer hold államival ér fel. © © Széles látókörről vall, hogy a Búzakalász Tsz vezetősége a viszonylag nem nagy területű erdejét szakszerűen igyekszik kezelni. S ehhez lovas fogatot, vagy terepjáró gépkocsit is rendelkezésre bocsát, amikor szükséges. Reális számítás az előrelátás alapja, idővel kamatozik az erdő, s nagy szerepe van a talajvédelemben is. A hasznosnak látszó példa ragadós, és Vida László — közös megegyezéssel —elvállalta a szomszédos alsónánai, sárpilisi és várdombi termelőszövetkezetek egyesüléséből márciusban létrejött Uj Tavasz Tsz erdőgazdálkodásának az irányítását ís. Akad ott is szépen erdőgazdálkodási teendő, s megéri, hogy szakemberre bízzák. A feladat semmivel Önálló erdészetvezetőt alkalmazott a bátaszéki Búzakalász Tsz Vida László személyében. Vida László a Mecsekben, a magyaregregyi erdészkerületben kezdte pályáját, s több m'nt húsz évig szolgált a Tolna megyei Állami Erdőgazdaságban, főleg a bikácsi erdészet vezetőjeként, majd a megyei tsz szakirányító és fásító erdészet vezetésével bízták meg. © Ennek ismeretében, természetesen, az érdekelt először: miért cserélte fel állami beosztását szövetkezetivei a tapasztalt szakember? — A termelőszövetkezet vezetősége felismerte az erdő- gazdálkodás szakszerű irányításának a jelentőségét mind a fatermelés, mind az erdőfelújítási és telepítési, továbbá a cellulóznyárfa-ültetés munkáiban. Aztán van egy gatter- fűrészüzeme, ahol a saját részére szükséges fűrészárut állítja elő és bérvágást is végez — válaszolt Vida László, s közölte, hogy az új gazdasági irányítás folytán, a megyei tsz szakirányító erdészet megszűnt, s utána a Fejér megyei erdőgazdaság igazgatójának kikérésére a soponyai állami erdészetben dolgozott egy évig. Mivel azonban már Szekszár- don rendezett be magának állandó otthont, s más családi okok is közrejátszottak, visz- szajött Szekszárdra, © Visszahúzták a Tolna megyei szálak. Csaknem két évtizedig élt Bikácson, gyökeret eresztett a faluban; négy évig a községi pártszervezet csúcstitkári tisztségét is betöltötte, 11 esztendeig a járási pártbizottság, 10 évig pedig a MEDOSZ megyei bizottságának tagja volt. Érthető, hogy nehezen hagyta ott Bikácsot, engedve a rábeszélésnek, hogy Szek- szárdon elvállalja az új munkakört, amely azonban csak addig tartott, amíg felépítette házát a városban. A régi, megszokott helyére már nem me— Kizárólag a mezőgazda- sági művelésre, gyümölcsfa-telepítésre alkalmatlan részeken fásítunk. Nagy nehézséget okozott azonban a csemeteellátás- ban az, hogy az illetékes erdőgazdaságtól nem tudtuk beszerezni a szükséges mennyisésem kisebb az állami erdészetbelinél, sőt... S Tolna megye első termelőszövetkezeti erdészetvezetője előtt alkotó új távlatokat nyitott az idei új tavasz.., BALLABÁS LÁSZLÓ Kirakati karséta — Szekszárdim Verőfényes nap, sétára csábító. Kirakatnézésre is. Sétánkat a megyei tanács, tói a Garay-szobor felé indulva kezdtük és némi barangolás árán ugyanoda tértünk vissza A Papír-Irószerbolt az első, mely véleményünk szerint kiérdemelte, a nem feltétlenül pejoratív, de nem is hízelgő, se hideg, se meleg „szokványos jelzőt*’. Az OFOTÉRT túlzsúfolt, egy két méternyi szélességet sem megütő kirakatában sok a tizenöt fényképezőgép. Kétséges, hogy komoly vásárlási kedvgerjesztő-e, ha ugyanabból (az olcsó) márkából három-négy darab is látható egymás mellett? A nagy csemegebolt vezetői láthatólag nem tudták eldönteni, hogy szép tükörablakaik; az egész bolt bemutatását szolgálják-e, vagy egyes árucikkekét is? A legrosszabbat választották, se ezt, se azt, amit néhány mustárosüveg és több- kevésbé rendezett csomag kávé bizonyít. Ellenpéldaként ott a Mezőgazdasági Termékek Boltja, mely három kirakata közül az egyikben rendkívül ízléses elrendezésben mutat be romlandó és maradandó árucikkeket egyaránt, A másik kettő lehet, hogy rendezésre vár, de ezt egyetlen tábla sem jelzi. A Bútoráruház anyaga gazdag és ami a kirakatok első Korában látható, sikerült elrendezésű. Egy-egy szobabútor mindegyik. A legutolsóban pedig mértéktartó módon ott a lakberendezési cikkek és háztartási felszerelések ízelítőié. A* f.dessétrboitbnn «étánk idején leltár volt, a Fotóüzlet a kevéssé haladó hagyományok szívósságáról tanúskodott- A Bizományi Áruház ellen nem emelhettünk volna különösebb kifogást, ha egy-egy leesett plakát, dekorációs anyag nem rontotta volna az összhatást. A Leértékelt Aruk 'Boltjának kirakatában messziről f elhívja magára a figyelmet egy nagy piros „17”-es szám, arai nylonharisnya ár jelző. Ez jó. Az alté helyett kirakatba elhelyecett kopott, poros nyitva tartást jelző tábla rossz. (Ugyanezt egyebütt is láttuk.) A Széchenyi utcai Sport- és Hangszerboltnak az egész kirakata, a méret, a keretező faanyag elavult, ósdi és így nem tudja érvényre juttatni az egyébként vonzóan elrendezett árukészletet. Messze kiemelkedően Ízléses a Népművészeti és Háziipari Bolté, melyről a vezetőnő szabadkozva állította, hogy már elavult, hiszen ezt ők havonta rendezik. Az IBUSZ prospektushalmaza, részben lógó kisebb plakátjai cseppet sem vonzóak. Az sem, hogy a román—jugoszláv körutat enyhe becézéssel „Román —Jugó”-nak hirdetik. Kérdés, hogy egy későbbi csehszlovákiai utazási lehetőséget kedves közvetlenséggel „cseszkó”- ként írnak-e majd ki? ízléses a VOLÁN, a semmivel határos a GELKA kirakata. A Divatszaloné fantáziátlan, a paplanokat reklámozó színes fénykép pedig felkeltette egy arra járó háziasszony humorérzékét, mondván: „Itt paplanhuzat bizonyára nem kapható, noha autóvédő igen!” A reklámhölgy ugyanis huaat nélküli paplan alól kacsint a nézőre, viszont az autóvédő huzat árusításáról külön felirat vall. A férfifodrászüzlet kirakatában még a közelmúlt ünnep emlékét idézte két vörös zászló, egy kicsiny Lenin-szobor és ennek lábánál, kétséges ízléssel. egy frissen készült fri- zurájú férfi sokszorta nagyobb arcképe. A Tej-Kenyér üzlet kirakatából épp ottjártunk idején vették ki az ünnepi dekorációt, amit csak helyeselni lehet, mert mi sem lehangolóbb, mint április negyedik« éltetéséről egy kirakatban a hónap végén olvasni. Az egykori Augusz-házban lévő Óra-Ékszer kirakatában egymás mellett a jó és giccaes. A Babits Mihály Könyvesbolt most éppen dömpingárut kínál, hatásosan, lévén részleges könyvárleszállítás. Itt azonban kirakatban van az egész szép bolt is. A játéküzlet szokványos, amin csak egy-egy kíödves ötlet, a csacsi hátára ültetett mackó stb., módosít keveset. Épp a gyermekeknek (és felnőtteknek is!) legvonzóbb játékbolt kirakatának kellene, érzésünk szerint, a legmozgalmasabbnak lennie. A korzó üzletsora nagyjában- egészében szokványos. Kivéve a Bőrdíszmű üzlet kirívóan sikeres kirakatát. Az összbenyomást mindezek után nem kell részletezni. Kétségtelen a törekvés a modern kirakatrendezés elveinek érvényesítése felé. Ez azonban többnyire csak törekvés, de nem elért cél. ORDAS rvAN Molnár Károly: A látható légió LÉGIÓ, VAGY INTERNÁLÚTÁBOR 1939 fontos esztendő a légió történetében. A Saidi bei Abbeszben és a többi észak-afrikai laktanyában állomásozó alakulatok katonáiból, kivéve a németeket, olaszokat és magyarokat, menetszázadokat alakítottak. A francia vezérkar tehát a légiósok jelentős részét átvezényelte Európába. A többiek ottmaradtak laktanyáikban. Kritikus napok. Áramlottak az új emberek Francia- országból. Megérkeztek az első olyan önkéntesek, akik nem öt esztendőre, hanem a háború időtartamára jelentkeztek. Sokan nem azért írták alá a szerződést, mert ellenállhatatlan belső kényszert éreztek, hogy fegyvert fogjanak. A francia hatóságok ugyanis a második világháború kitörése után a következő kérdést tették fel a külföldieknek: — 46 — Belép a légióba, vagy pedig az intemálótábort választja? Ezrével döntöttek úgy, hogy inkább a légió tagjai lesznek. Közöttük sok volt nemcsak a középkorú, hanem az idősebb, fizikailag gyengébb ember is, akik nem bírták a szokatlan afrikai klímát és a nehéz kiképzést. Százával hullottak el és haltak meg. A franciák érzéketlen hadigépezetének mechanizmusa azonban nem törődött ezzel. -» Ekkor alakították meg a 13. félbrigádot, amelybe régi légiósok éppúgy kerültek, mint az egykori spanyol köztársasági hadsereg harcosai és a Hitler elől elmenekült baloldali érzelmű csehek és osztrákok. Gyorsított iramban haladt a kiképzés. Alighogy véget ért egy új rendelet értelmében a légiósok önként jelentkezhettek a frontra. Az első zászlóalj csaknem kivétel nélkül baloldali felfogású németekből állt. 1940 márciusában az alakulat Marseille kikötőjébe érkezett, onnan hosszú és fárasztó utazás, szállítás után jutott el Angliába. Ekkor a felderítők már jelentették, hogy fenn északon készül valami. Hitler tábornokai ekkor már sok hajót, jelentős légierőt, ejtőernyős és más alakulatót vontak össze. Villám- háborút akartak indítani Norvégia eLlen. Különösen jól működtek Anglia kémhálózatainak emberei, akik tudták, hogy a németek támadása minden pillanatban várható. Ezért ellentervet dolgozott ki az angol vezérkar. A Wilfrid fedőnév takarta nagyszabású elképzelésüket. Eszerint csapataiknak már április 8-án partra kellett volna szállniuk Narvik, Bergen, Trondheim és Stavanger közelében. Meg akarták tehát előzni a németeket. A hadműveletben részt vett volna az Angliában tartózkodó félbrigád is. Múlt az idő. Egyre riasztóbb jelentések érkeztek a — 47 — németek előkészületeiről. Az angolok azonban haboztak. A légiósok harcra készen várták a pillanatot A parancs azonban nem érkezett meg. A németek megelőzték az angolokat és megkezdődött Norvégia megrohanása. Hitler csapatai gyors sikerekre törekedtek, és több helyen, főleg légi fölényük révén jelentős eredményeket értek el Norvégiában. Ekkor már két hajó, a Providence és a Bermuda fedélzetén voltak a 13. félbrigád katonái. Senki sem mondta, de mindenki sejtette, hogy Norvégiába szállítják őket. Május 15-én megérkeztek a katonák a fjordok közé. Már az első órákban érezték, hogy nehéz ellenféllel állnak szemben. A németek légi fölényük révén, amikor csak az időjárás engedte, bombázták a légiósokat. Azok nehezen találtak fedezéket, egymás után pusztultak el és sebesültek meg az emberek. Mégis nyomultak előre. Május 28-án elfoglalták Narvikot. Az általános norvégiai hadihelyzet azonban kedvezőtlenül alakult, a németek újabb sikereket értek el és az angolok ajánlatosnak tartották kivonni csapataikat. Június 8-án megkezdődött a félbrigád elszállítása. Fejük fölött állandóan zúgtak a német repülőgépek és a katonák nem sejtették, hogy hova szállítják őket. 1940. június 14. A félbrigád megérkezett Brest kikötőjébe. Körülöttük pánikhangulat, a végéhez közeledett a francia dráma. Közvetlen veszély fenyegette az alakulatot is. Néhányan a városba robogó német motorkerékpárosok fogságába kerültek, másokat a bombák sebeztek meg. Általános kavarodás. Jó alkalom nyílott volna a szökésre. De a 13. félbrigád nem olyan volt, mint az idegenlégió általában. Ide politikailag öntudatos antifasiszták kerülték, és a baloldali érzelmű .spanyol, cseh, osztrák és német tagjai nem akartak az ellenség fogságába kerülni. Parancsnokaik között azonban annál hevesebb vita alakult ki. Egy ezredes ezt mondta: — 48 —
