Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

r Becsület­tolvajok A Tolna megyei Népi Ellen­őrzési BiZottsA" heti postájá­ban nem ritkán akad olyan ie_ vél, amely egyik-másik magán­kisiparos „bűnös manipuláció­ját" leplezi le. A közelmúlt­ban —- például — Rittinger Fe­renc, tamási gépihurkoló mes­terről Irta valaki, hogy eltitkol­ja jövedelme egy hányadát, g hogy enyves kezekből vásá­rol anyagot. Más azt panaszol­ta, hogy Lóridon Mihály tolnai pék csal a ken vér mérésénél. A Gyönki Gépjavító Állomás vezetőiről írták a megyei VEB-nek, hogv egyesek részé­re ingyen javíttatnak jármű­véért. s hogv eltűrik a lop- k adást. Jutott a „MrAletbór* Németh János magvarkeszi kő­művesmesternek is. aki — ál­lítólag — túlszámlázta a vég­zett munkát. Egy paksi asz.- szony a* OTP-re panaszkodott azzal, hogy bár ő törlesztett, a pénzintézet ennek ellenére to­vábbi befizetést követelt tőle A népi ellenőrzés minden be­jelentést kivizsgált, § ha szük­ségét látta, más — például ta­nácsi — szervek segítségét is igénybe vette. Bőséges anyag birtokában állapíthatta meg mindezekben az esetekben a NGB, hogy a bejelentés tel­jesen alaptalan: nem csal a kisiparos, nem követelőzik az OTP, nem fusiznak Gyünkön, stb, stb, stb. Miért hát az irkái ás? Kivi. l ágiik a levelek tartalmából, a vizsgálatok megállapításai­ból. Nagyjából két ok szere­pel. Az egyik az irigység; akad, aki sajnálja a falu za­vartalan ellátása érdekében dolgozó kisiparostól a tisztes, megérdemelt, de a „leleplező" szerint túlzott, sőt a közössé­get károsító Jövedelmet. Is­mét más, — adott esetben az OTP_re panaszkodó asszony, a magyarkeszi kőműves számlá­zását kifogásoló építtető —, szeretné szabadulni a fizetési kötelezettség alól. Mit nekik, hogy ezért meglopják állami vállalat, magánember becsü­letét?! Ha jobban utánanéz­nénk, alighanem hasonló Indí­tékot találnánk a Gyönki Gépjavító Állomásra vonatko­zó bejelentés mögött is. A népi ellenőrzés segítő szándékú, nem bűnüldöző szerv. A rosszindulatú beje­lentéseket követő, időrabló vizsgálatok végeztével sem tör ^ arra, hogy visszaüssön az in­formátornak. De kimondja a kedvező igazságot a megrá- galmazottakról, visszaadja am­bíciójukat, és — remélhetőleg — nem keveseket elrettent a becsül ettolvajlástól. — b. z. — G r önki változások A manufakturális gondolkodás és termelés halála — A szocialista üzem cím várományosai Nincs szándékunkban befo­lyásolni a Szekszárdi Vasipari Vállalat igazgató- és szakszer­vezeti tanácsát. A tényeket írom le, azokat a változásokat, • melyek egy év óta figyelhetők a vállalat gyönki tűszelep üze­mében. E vállalások értékelé­séhez a napokban fog hozzá a két tanács. Nagy dolgokról van szó. A kis gyönki üzem kollektívája tavaly három bri­gádba tömörült, s úgy hatá­roztak, hogy a szocialista üzem címét munkájuk, cselekedeteik révén kiérdemlik. Ebben hiva­tott dönteni a vasipari „ve­zérkara"’. A májusi változás Négy éve is elmúlt annak, amikor arról írtunk a gyönki tű- szelep üzemmel kapcsolatban, hogy a hangulat kritikán alu­li: rágták, marták egymást az emberek. Nem csoda, már ar­ra is gondoltak illetékesek, meg kell szüntetni ezt a mé- regfészket- hisz az ügyek ren­dezése több energiát vett el, mint amennyit egy nagy vál­lalat ügyeinek intézésére for­dítottak. Tavaly májusban, azután, hogy az üzemben új ember került a vezetői poszt­ra, változások figyelhetők meg. A változást az indította el, hogy a vezető odaállt az em­berek elé, őszinteségért őszin­teséget ígért, becsületes mun­kát kért és tisztességes fize­tést ígért. Májusban volt a változás. Bizonyára feljegyzik majd ezt a dátumot a gyönki üzem történetében. Már csak azért is, mert az emberek gon­dolkodásában is változás tör­tént, minden „agymosás” nél­kül. Valahogy öntudatos for­mák keletkeztek a régi ma­nufakturális gondolkodások helyett, az emberek már nem csak azt nézték, hogy én mit tudok, és mennyit gyártani, hanem azt is, hogy mi. a bri­gádom mire képes és mit vár­nak tőlünk. Csaknem 30 olyan személyt kellett ismét vissza­venni a gyönki üzembe, akit azelőtt, munka hiányában el- bocsájtotlak. Most van mun­ka bőven. Visszatekintek a múlt évi termelés statisztikájára. Az el­ső negyedévben 350 ezer fo­rint értékű árut kellett vol­na termelni, nagy volt a le­maradás. A második negyed­évben 500 ezret. 300 ezerrel túlteljesítették. A harmadik negyedévben egymilliót ter­veztek. ezt is túlteljesítették. A negyedik negyedévben 1 millió 700 ezer forint értéket kellett volna gyártani, lénye­gében ez is a vállalati nagy asztalra került. Az üzemi ered­ménytervet 12 százalékkal tel­jesítették túl. És ami a leglé­nyegesebb, az üzemi rezsi 91 százalékos volt. Az átlagke­reset pedig 1300 forintra nőtt. Négyötvenes órabér ötvenhárom munkásnő dol­gozik az üzemben. Valameny- nyien a háztartásból, a terme­lőszövetkezetből, a mezőgaz­daságból jöttek. Köztudott, hogy vidéken kevesebb bérért is válogatni lehet a munka­erőben. Pedig csak kicsit kel­lene jobban megfizetni az em­bereket, s akkor a mostani eredményeket szorozni lehet­ne. Azt mondja az üzemveze­tő, hogy 20 évvel ezelőtt ta­lálkozott olyan alacsony óra­bérekkel (4.50-nel). mint ami­lyenek itt vannak. Ok lenne ez az elégedet­lenségre, na de gyönki vi­szonylatban az 1300 forint is hatalmas pénz. És különben is olyan a hangulat, hogy az em­berek belátják, ilyen munká­ért, ilyen körülmények között a vállalat nem tud többet fi­zetni. A brigádok tevékenysége nemcsak abban nyilvánul meg, hogy vigyázzák egymás ter­melő munkáját, hanem kife­jezetten politikai témákkal is foglalkoznak. A jeles ünnepe­ken maguk közül választott előadók értékelik az esemé­nyeket, politikai tanfolyamo­kat tartanak, előadásokat hall­gatnak. Könnyebb a nőkkel Lehócz Tibor üzemvezető hosszú éveket töltött már ipari nagyüzemekben, van összeha­sonlítási alapja, különbséget tud tenni, itt Gyönkön. mint üzemvezető, sokkal jelentő­sebb, nagyobb feladatok meg­oldása vár rá is. S abban is különbséget lát, hogy a „fa­lusi’’ munkásokban előbb 4* lehet kelteni az érdeklődést, a sz«ivedélyt egy-egy dolog iránt, mint a városiakban. Kü­lönösen asszonyokkal, nőkkel nagyon jó dolgozni. Jobban „hajtanak", mint a férfiak, nem válogatják, keresik a ki­búvókat, hanem; — így mond­ta az üzemvezető — „jobban értékelik a pénzt, jobban haj­tanak érte”. Léhet, hogy ez is oka a gyönki változások­nak. De első számú ok itt úgy jelentkezik- hogy munkát ad­tak a nőknek. Most is annyi megrendelésük van. hogy a kooperációs munkát nem is győzik. Számos rendelést kel­lett már visszautasítani. Az igazgató és a szakszer­vezeti tanács a napokban fog­ja értékelni a vasiparinál fo­lyó szocialista munkaversenyt. A gyönki üzem a legjobbak közé tartozik. „Finom kis üzem” — mondják róla a lá­togatók, azok, akik Pestről, Kaposvárról jönnek ide dol­goztatni, s azok is ezt mond­ják, akiknek döntési joguk van az üzem fejlesztésében, korszerűsítésében. PÁLKOVÁCS JENŐ Leleplezi orrlenyomat A nyugatnémet Uszkár-barátok Egyesülete elhatározta, hogy nyomdafestékkel orrlenyomatot vesznek minden kutyáról. Az ebek orrlenyomata épp olyan bizonyító erejű, mint az emberi ujjlenyomat. Ezzel a módszerrel akarják elejét venni annak, hogy a !elkttsmeretien tenyésztők hamisí­tott családfája uszkárokat adunak el a hiszékeny állat­barátoknak. Tervét véghezvitte M ás fél évvel ezelőtt közöltünk -riportot egy családanyáról, aki nagy fába vágta a fejszéjét. Jobb későn, mint soha, elhatá­rozta, hogy régi álmáért küzdve, vonzalmának ele­get téve, tanulni fog, egész­ségügyi szakemberré válik. N em mindenkinek adatik egyformán, az asszonyka, családjának és magamagá­nak sokat kell vállalni « célok eléréséért. Miként alakult, el tud­ta-e érni a célját? Két héttel ezelőtt, ami­kor kiosztották a szekszár­di egészégügyi szakiskolá­ban az okleveleket, a ké­pesítést szerzettek között talán Haás Jánosné 28 éves tamási fiatalasszony volt a legboldogabb. Megszerezte az általános asszisztensnői képesítést. Sikerült, végig hű tudott maradni elhatározásához. Ez alatt az időszak alatt Tamásiból járt be Szek- szárdra. Itt dolgozott, es­ténként tanult, iskolába járt, miközben kétesztendös kisgyermeke otthon csepe­redett. Hetenként utazott ha­za Tamásiba a férjéhez és a nagyanyai gondoskodásból szépen növekvő gyermeké­hez. Elszántsággal kitartás­sal küzdött célja eléréséért. Nappal dolgozott, este ta­nult és nem is akárhogyan. Miközben felettesei előtt munkájával kivívta az el­ismerést, négy egész ötti­zedes eredménnyel végzett a szakiskolában. /VT őst végre elérte rég- 1T1 óta dédelgetett ál­mát, kezében a törik-sza- kad akarattal kiküzdött végbizonyítvány. Örömét csak egyetlen felhő árnyé­kolja: Sikeriil-e végre ha­zakerülnie Tamásiba, hogy egyszerre tehessen eleget édesanyai és szakmai hi­vatásának ... A munkában és tanulás­ban tanúsított, tiszteletre­méltó buzgalom becsületére válik Haás Jánosnénak. Számon tartották szorgal­mát, kitartását, felfigyeltek akaraterejére. Akiben ekkora hivatás­érzet buzog, akiben ennyi kitartás és vállalkozó szel­lem van, érdemes a fel­karolásra. H. E. X KTSZ KTSZ H to N TETŐTŐL TALPIG FELÖLTÖZHET N T H a? N * H (/> N (12 s ÜTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ a Tolna megyei kisipari szövetkezetek mérték utáni szalonjaiban! W H íf) N Női, férfiruhát, cipőt, fehérneműt a legújabb divat «serint, a legjobb minőségben készítenek. Részlegek a megye minden pontján megtalálhatók! KTS7. KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ KTSZ

Next

/
Thumbnails
Contents